Népújság, 1970. november (21. évfolyam, 257-280. szám)
1970-11-21 / 273. szám
A kongresszusra készülve A legnagyobb osztály (2.) A munka és a munkás rangja S3 A negyedik ötéves terv... az egy főre jutó jövedelem 25—27 százalékos, az egy keresőre jutó reálbér 16—13 százalékos növelését irányozza elő. A munkások és alkalmazottak, valamint a parasztok jövedelmének növekedési üteme azonos legyen... Az átlagosnál nagyobb mértékben emelkedjék a jól dolgozó, a társadalomnak többet nyújtó munkások és alkalmazottak keresete, termelőszövetkezeti tagok jövedelme. A differenciálás az általános kereseti színvonal emelkedésével együtt, fokozatosan mehet végbe .. .»* (Az MSZMP Központi Bizottságának X. kongresszusi irányelveiből.) A pártalapszervezetek kongresszusi irányelveket megvitató és vezetőséget választó taggyűlésein a járási, városi, megyei pártértekezleteken a legtöbbször szóba kerülő témák egyike volt a jobb munka, s ezzel a jobb munkások fokozott megbecsülése, az anyagi és erkölcsi elismerés növelése. Voltak, akik az eddig elért eredményekre alapozva kívánták ezt a többet, mások arról szóltak, hogy néhány esztendeje a fizikai munka anyagi megbecsülése a kelleténél jóval kisebb mértékben haladt előre. Nehéz, mert bonyolult összefüggésekkel terhes kérdéscsoport ez. Nem lehet kategorikusan kijelenteni, hogy a fizikai munka megbecsülése nem fejlődött az elmúlt években. Ugyanakkor azt sem lehet állítani, hogy minden rendben van ilyen tekintetben. Változó jövedelmek Vannak jól, közepesen és rosszul kereső munkásrétegek. Vannak jól, közepesen és szegényen élő munkáscsaládok. Nem a szavakkal játszottunk föntebb, hanem érzékeltetni kívántuk, hogy a munkásosztályon belül is jelentősek az eltérések, akár a keresleteket akár a család egy -egy tagjára jutó jövedelmeket tekintve. A harmadik ötéves terv eddig lezárult négy esztendejében a reálbérek évi átlagban 3,1 százalékkal, a társadalmi juttatásokat is tartalmazó és a foglalkoztatottság változását is magában foglaló reáljövedelmek pedig 5,1 százalékkal emelkedtek. E növekedési ütem jóval nagyobb, mint amelyet a második ötéves terv esztendeiben sikerült elérni. A jövedelmek általános növekedése azonban nem jelenti azt, hogy a munkásosztály minden tagja, minden munkáscsalád jobban, könnyebben él, mint három, vagy öt esztendeje. Ezt egyrészt bizonyítja az, hogy azoknak a családoknak a kategóriájában, amelyeknél az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a havi 800 forintot, még mindig sok munkáscsalád található, másrészt az, hogy a bérek nem eléggé differenciált emelése továbbra is gyakran összemossa a jó és a gyenge munkás közötti határvonalat, s ilyen esetben a jó munkát végző életszínvonalának emelkedésében alig, vagy egyáltalán nem mérheti le munkája értelmét. A mérce: az* érték A taggyűléseken erről elhangzott vélemények nemcsak megszívlelendők, hanem egyenesen kötelezik is az érintetteket a határozott cselekvésre. Igazuk van azoknak, akik joggal követelik, az anyagi elismerés mércéje a végzett munka társadalmi hasznossága, értéke kell hogy legyen. S a mércétől soha, egyetlen esetben és sehol sem lehet eltekinteni. Csakis ez a mérce felel meg a munkások —, s általában a becsületes emberek — igazságérzetének, erkölcsének, mert hiszen amennyire nem irigylik a feltaláló, a nagy tehetségű színész, s más alkotó jövedelmét, a gyárat felvirágoztató igazgató, vagy műszakiak keresetét, annyira felháborítónak tartják a haszonlesők, a konjunktúra-lovagok manipulációit. Érdemes azonban itt néhány mondat erejéig elidőzni. Amellett, hogy tökéletesen igazat kell adnunk azoknak, akik szenvedélyesen bírálják a gazdasági élet e vadhajtásait, s követelik azok minél határozottabb, s minél előbbi nyesegetését, hangsúlyoznunk szükséges azt is, hogy a fizikai munka fokozott megbecsülése nem állítható szembe más tevékenységei, anyagi elismerésével. Nem arról van tehát szó, hogy kapjon kevesebbet a mérnök, a közgazdász, a százak munkáját irányító középszintű gazdasági vezető, a gyár, a vállalat egészét dirigáló igazgató és helyettese, hanem arról, hogy a bérpolitika tökéletesítésével, a jövedelemelosztás korszerűsítésével, a törvényes rendelkezések szigorú betartásával, fokozott ellenőrzéssel, az adózási rendszer egyértelműbbé tételével kell megteremteni azokat a kereseti és jövedelmi viszonyokat, amelyek éppúgy megfelelnek a munkásosztály érdekeinek, mint a társadalom egészének. Ez azonban még mindig csak a dolgok egyik része. A másik rész az, hogy ugyan fokozatosan, de az eddigieknél sokkal következetesebben szükséges érvényt szerezni a munkások körén belül is a differenciálás elvének. Napjainkban ugyanis, bár mindenki egyetért a jó és a gyenge munka és munkás megkülönböztetésével, ha ennek gyakorlati érvényesítésére kerül a sor, a nagy többség amellett áll ki, hogy ne néhányan kapjanak többet, hanem inkább többen kapjanak kevesebbet. Ennek következménye, hogy a betanítást nem igénylő munkát végzők keresete alig marad el a betanított munkásokétól, s hogy ez utóbbiak szintén alig valamivel kevesebbet keresnek, mint a szakmunkások. A többért többit A munkásosztály egészének helyeslésével találkozott — ez ismét példa a munkásosztály érdekeinek érvényesítésére — a párt- és a kormányvezetés azon határozott álláspontja, amely szerint a vállalati nyereség gyarapodásával arányban kerüljön első helyre a munkások közötti keresetek differenciálása, a jelenlegi bérskála széthúzása. Aki többet tud, nagyobb rutinnal dolgozik, aki igyekvő és szívvellélekkel végzi dolgát, az ne kényszerüljön arra, hogy mellékállással, fusizással növelje jövedelmét, hanem találja meg számítását a gyáron belül, azaz a többén ott kapja meg a többet. Ha ennek fokozatosan és mindenütt érvényt szereznek, ha majd a munkások éppúgy, mint a társadalom egésze azt tapasztalhatja, hogy a kiváló képességű, kvalifikált szakmunkás a képessége legjavát adva a kétszeresét, a háromszorosát is megkeresi annak, mint a rutinmunkát végző, vagy az önállótlanul, ímmel-ámmal dolgozó, akkor a fizikai munka megbecsüléséről már nem kell sok szót ejteni, hiszen beszédesen vallanak arról a tények. A munka és a munkás rangja természetesen nem kötődhet kizárólagosan a bérekhez. Közrejátszik ebben az erkölcsi elismerés sokféle lehetőségének kihasználása éppúgy, mint a párt és a kormány szociálpolitikájának érvényesítése. Ez utóbbira gondolva, s a példákat találomra választva, hivatkozhatunk a családi pótlék tervezett emelésére, a nyugdíjrendszer fejlesztésére, a munkakörülmények javítására, elsősorban a nehéz fizikai igénybevételt megkövetelő, illetve az egészségre ártalmas munkakörökben, s az egészségügyi és szociális ellátás egyéb területein tervezett fejlesztésekre. A fizetési borítékon kívül is tehát növekszik a társadalom elismerése a fizikai munka, s a munkások iránt. S ha ez az eddigieknél is következetesebbé, világosabbá válik, ha a munkásosztály kevésbé tudatos tagjai számára is felismerhetővé lesz, akkor a ma még nem egyszer megkérdőjelezett mondat, hogy anyagi és erkölcsi értelemben rang-e munkásnak lenni, kijelentő módba kerül, mert tények serege bizonyítja majd a kijelentő mód jogosságát. K. S. WVWv - Konsgremtiiv küldötteink Úszta Gyula altábornagy, Heves megye országgyűlési képviselője, a Magyar Partizánszövetség főtitkára, dr. Tamás László, a Magyar Szocialista Munkáspárt Heves megyei * Bizottságának titkára. Hegedűs Jánosné, a hatvani Lenin Termelőszövetkezet tagja.Br. Szalay György, a kompolti mezőgazdasági kutatóintézet igazgatója. ^VWVvVWWVNAAAA/WWNA^/W\A/WWSWS/WWWWVVVW\AA/WVWWWW\MAA/VWVWW\AWWWW'/\AAAA/‘. „Célunk: a kommunizmus győzelme" Beszélgetés Pooran Malaival, a brit-guayanai ifjúsági mozgalom képviselőjével Több tízezer kilométernyi távolságból, Brit-Guayanából érkezett a vendég, Pooran Mohai, a haladó ifjúsági mozgalom szervező titkára, a Brit-guayanai Népi Haladó Párt propagandaosztályának munkatársa, hogy részt vegyen a Budapesten nemrégiben megrendezett DIVSZ-kongresszuson. Közel egyhónapos itt-tartózkodása során két napra Heves megyébe is ellátogatott, hogy találkozzék a kommunista ifjúsági mozgalom megyei vezetőivel, s tanulmányozza a mozgalom módszereit, tapasztalatait. Ez alkalommal interjút is adott lapunk munkatársának.*■ A Dél-Amerika északi részén elterülő soknemzetiségű kis országban nagy szerepet játszanak a haladó mozgalmak. A marxizmus— leninizmus elveit hirdető népi haladó párt bekerült a kormányba is. — 1952. végén, 53 elején meghívást kaptunk a DIVSZ- től — mondta Pooran Molai —, hogy mi is képviseltessük magunkat a szervezetben. A párt elnöke, dr. Jagan el is utazott tárgyalni, de a belpolitikai figyelem az idő tájt a választási harcok felé fordult, így kevesebb gondot fordítottak az ifjúsági mozgalom megszervezésére. A választási győzelem után meg arra helyezett érthetően nagyobb súlyt a párt, hogy ne jobban megerősítve pozícióit, minél nagyobb hatást tudjon gyakorolni a belpolitikai életre. Ez a kormány azonban csak néhány hónapig maradt hatalmon, mert az anyaország, Nagy-Britannia nem aészó je asimmel, hogy a kommunista elvek ilyen erősen jussanak kifejezésre Brit-Guayana kormányában. (Ez idő tájt Dél-Amerikában több progresszív kormány is létezett, például Brazíliában Gulart elnök vezetésével alakult meg a haladó kormány, Guatemalában pedig Benzin jutott hatalomra.Nagy fontosságát látták ekkor annak, hogy a haladó erőket egyesítve aktív ifjúsági mozgalom alakuljon Brit-Guayanában is, így született meg az első szerv, a pionír ifjú liga. De nem volt hosszú életű, vezetőit sorra bebörtönözték. Az 1957-es újabb választási győzelem után vette fel szervezetünk a haladó ifjúsági mozgalom nevet. A mai napig ez a legaktívabban működő ifjúsági szerv az angolul beszélő Dél-Amerikában. — Mit jelent Guayana számára a brit gyámkodás? , — Jelen pillanatban különösebb hatással nincs ez a tény az ország életére. Ha azonban Anglia belép a Közös Piacba, valami változást Guayanában is hozhat. Hogy mit, ennek lehetőségeit most vizsgálják nálunk. — , Milyen módszerekkel dolgozik a haladó ifjúsági mozgalom? — Úgy érzem, 1969-ben sikerült végre helyére tenni és megerősíteni ifjúsági mozgalmunkat a kezdeti nehézségei után. Célkitűzéseink is határozottabbak. Például ; a három legfontosabb feladat szerepel a programunkban a szocializmus kivívásának a lehetőségeit, a nemzeti kultúra megerősítésének formáit vizsgáljuk, s meghatározzuk a mozgalom necéves tervének feladatait. A Gunyana Haladó Ifjúsági Mozgalomnak jelenleg 40 ezer tagja van. (Az ország lakossága 750 ezer fő — 47 százalék indiai, — magam is indiai vagyok —, 35 százalék néger, 40 pedig az indián lakosság száma, 20 százalék a bevándorló. Például 20—30 000 vietnami, hét orosz és öt magyar is él Brit-Guayanában ...) Harminchét tagú központi bizottság és 16 tagú végrehajtó bizottság irányítja az ifjúsági mozgalmat. A vb tagjai közül 12-en Moszkvában végeztünk politikai iskolát. A tanult emberekből több csoportot szerveztünk, akik járják a falvakat és a városokat, előadásokat tartanak, agitálnak. Vasárnaponként tömeggyűléseket és tömegoktatásokat szerveznek. A különböző sportrendezvényeket is felhasználjuk az ifjúsági propaganda céljaira. Megjegyzem még, hogy a haladó ifjúsági mozgalom tagjai egyúttal más szervezeteknek is tagjai, így a propaganda szélesebb körben terjed. —■ Érdekképviseleti feladatát miképpen tölti be a szervezet? — Fő célunk a kommunizmus győzelmének kivívása. Az ezzel kapcsolatos napi feladatok szívós küzdelmet igényelnek. * Például nagy harc volt a sztrájkjog kivívása. Ez összefügg azzal a problémával, hogy például a fiatalok egyharmada munkanélküli, egyharmada pedig nem a számukra jó,és alkalmas munkahelyeken dolgozik. Bár a sztrájkjogot kiharcoltuk — ettől függetlenül a rendőrök mindig ott vannak ... Harcolunk azért is, hogy a választójog korhatárát a 18. életévre szállítsuk le. Gyakran küldünk delegációkat különböző fontos követelésekkel az ifjúságügyi miniszterhez, s ezek küldetésüket sokszor sikerrel is teljesítik. — Tervez-e kapcsolatot a guayanai ifjúsági szövetség a magyar kommunista fiatalokkal? — Jelen pillanatban még nincsen közöttünk komolyabb kapcsolat. Erre azonban a későbbiekben nyílik lehetőség, mivel már több vezető is járt hasonló céllal Magyarországon. Sok közöttünk a rokonvonás az alapvető elképzelésekben, így meggyőződésem, hogy ki lehet építeni olyan szoros együttműködést a magyar Kommunista Ifjúsági Szövetséggel is, mint például a németországi FDI-tal, vagy a szovjet Komszomollal. Kátai Gábor Új létesítmények Mezőszekterén Az eltelt öt év alatt megoldották Mezőszemere teljes vízművesítését: 12 artézi kutat fúrtak és a vizet csőrendszereken keresztül a község minden pontjára elvezették. Bevezették a vizet az iskola, a bölcsőde, a napközi otthon és még több középület helyiségeibe is. Szem 1;-tűnőé': -/’pék a község diszperz.:-.., amelyek összesen 1200 y"z.:’. "léteznjü tém.id. A község IV ötéves tervének legnagyobb beruházása az új művelődési ház «öitesö law