Népújság, 1974. április (25. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-27 / 97. szám
Baráti köszöntő I A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa meghívására ma baráti látogatásra hazánkba érkezik Josip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége elnöke. Tito elnök személyében nagyrabecsült, kedves vendégekt üdvözlünk és látogatásától azt reméljük, hogy az utóbbi években egyenletesen és dinamikusan fejlődő magyar—jugoszláv kapcsolatok tovább szélesedjenek. Legutóbb tavaly júliusban voltak magyar—jugoszláv magas szintű tárgyalások, amikor Kádár János, az MSZMP KB első titkára Brioniban Tito elnök vendége volt. Az akkori tárgyalásokról kiadott közlemény hangsúlyozta, hogy „valamennyi feltétel és lehetőség adott a baráti, jószomszédi viszony további erősítéséhez, a két ország gazdasági együttműködésének szélesítéséhez, a határmenti területek kapcsolatainak fejlesztéséhez, a kulturális együttműködés kiterjesztéséhez, a tudományos és műszaki vívmányok cseréjének további növeléséhez, valamint a kölcsönösen érdeklődésre számot tartó egyéb területeken folyó együttműködés kiterjesztéséhez.7’ Tavaly volt tíz éve, hogy a két ország közös gazdasági tevékenységét hosszú távú államközi egyezménnyel, a Magyar—Jugoszláv Gazdasági Együttműködési Bizottság létrehozásával intézményesítették. Ez a tíz év hatalmas fellendülést eredményezett. Az árucsere értéke megháromszorozódott, az 1962. évi 37 millió dolláros forgalom 134 millióra növekedett, tavaly pedig már 160 millió körül mozgott. Az 1971—75. évi időszakban 630 millió az előirányzat, ami a korábbi ötéves időszakhoz képest 70 százalékos emelkedést jelent. Igen jelentős a kishatárforgalom — ezen az úton évi tízmillió dollár körüli érték cserél gazdát. A gazdasági együttműködés magasabbrendű formái is jelentős eredményt mutatnak, bár e téren még bőségesen vannak feltáratlan tartalékok. A magyar— jugoszláv bankkonzorcium komoly segítséget nyújt az ipari kooperációra szánt költségek előteremtéséhez. Jelentős ipari együttes vállalkozások léteznek már, vagy vannak kialakulóban a timföldiparban, a vegyiparban a cellulóze-gyártásban, az építőiparban, a vízgazdálkodásban, az Adria kőolajvezeték létrehozásában, továbbá a műszaki-tudományos tapasztalatok cseréjében. Lehetőségek vannak a vállalatok közvetlen kapcsolatainak fejlesztésére is. Az ALUTERV például terveket dolgoz ki egy 600 ezer tonnás évi kapacitású boszniai timföldgyár felépítéséhez, a Ganz Villamossági Művek pedig 46 villamos motorvonat szállítására kötött szerződést a jugoszláv szövetségi vasutakkal. A Jugoszláviából jövő importban korábban a nyersanyagok voltak többségben, az utóbbi évek során azonban előretört az ipari termékek behozatala. Jugoszlávia nem tartozik gazdasági, vagy katonai tömbökhöz, el nem kötelezett külpolitikát folytat Ebben a politikában azonban nem valami közömbösség uralkodik napjaink legfontosabb világpolitikai eseményei iránt, hanem határozottan és egyértelműen antiimperialista jellegű. Jugoszlávia rendszeresen állást foglalt a vietnami béke megteremtése mellett, támogatja az arab népek igazságos harcát, síkraszáll a nemzeti felszabadító mozgalmak mellett és elítéli az újgyarmatosítás valamennyi formáját. 1973. szeptemberében Tito elnök az el nem kötelezett országok algíri csúcstalálkozóján azt a gondolatot fejtette ki, hogy ezeknek az országoknak szerepet kell vállalniok a világ égető kérdéseinek megoldásában, s fel kell lépniök az ellen, hogy a reakciós erők kerekedjenek felül, terrorrendszereket hozzanak létre és helyi háborúkat robbantsanak ki. A mai napon szeretettel köszöntjük Tito elnököt, feleségét, és a kíséretében levő jugoszláv személyiségeket. Kellemes magyarországi tartózkodást és a hivatalos tárgyalásokon eredményes munkát kívánunk. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 1 AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA | XXV. évfolyam, 97. szám ARA: 80 FILLÉR 1974. április 27., szombat ' A munka iinnepeltjei Negyedszer is kiváló vállalat az Egri Dohánygyár Nemes hagyományaihoz híven, az elmúlt évben is kiemelkedő gazdasági és politikai eredményeket ért el a SZOT és a Minisztertanács Vörös Vándorzászlójával is kitüntetett Egri Dohánygyár kollektívája. 1973-ban végzett tervszerű munkájukkal immár negyedik alkalommal nyerték el a Kiváló Vállalat kitüntetést. A magas elismerés ünnepélyes átadására tegnap került sor a gyárban. Az ünnepség részvevőit — közöttük Vaskó Mihályt, a megyei pártbizottság első titkárát, Kökény Istvánt, az ÉDOSZ titkárát, valamint a meghívott országos, megyei, városi és iparági vezetőket — Kaszás Imre, a párt üzemi csúcsvezetőségének titkára köszöntötte, majd Doman László igazgató ismertette beszédében a tavalyi munka eredményeit, sikereit. Hangsúlyozta többek között, hogy az üzem- és munkaszervezés folyamatos korszerűsítésével, a DH munkarendszer bevezetésével az elmúlt évben is jelentősen nőtt a termelékenység a gyárban. Több mint 2 százalékkal csökkentették a selejtet, lényegesen javult a kiemelt gyártmányok minősége is. Az üzemi és a szocialista demokrácia különböző fórumain bátran véleményt mondó kollektíva munkájára rendkívül pozitív hatással volt a múlt évben végrehajtott bérrendezés, amelynek eredményeképp a munkások bérszínvonala nem kevesebb, mint 10,2 százalékkal növekedett. Ezután a nők megkülönböztetett anyagi-erkölcsi megbecsüléséről szólt — a vezetők 43 százaléka a nők közül kerül ki, — elismerően beszélt a szocialista brigádok lelkesedéséről, szaktudásáról, a párt-, a KISZ-, a szakszervezet egyre hatékonyabb munkájáról, végül pedig a soron következő feladatokat summázta az igazgató. Ezt követően került sor a kitüntetés átadására, amelyet Vaskó Mihály a megyei pártbizottság első titkára adott át. A cigarettaelőkészítő üzem „November 7.” és „Béke" szocialista brigádjait 46, illetőleg 40 ezer forintos jutalommal, a Szakma kiváló brigádja címmel tüntették ki. Hetvenketten részesültek kiváló dolgozó kitüntetésben, 9-en pedig az Élelmiszeripar kiváló dolgozója elismerésben. Az ünnepségen több (Folytatás a 2. oldalon) A SZEMÉLYZETI MUNKÁRÓL ■ BÉREMELÉSRŐL ■ A MUNKAIDŐ-CSÖKKENTÉS KITERJESZTÉSÉRŐL ■ KÜLFÖLDIEK ÜZEMANYAG-VÁSÁRLÁSÁNAK SZABÁLYOZÁSÁRÓL ■ [UNK] Illést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács pénteken ülést tartott. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette Fock Jenőnek, a Minisztertanács elnökének jelentését a magyar párt- és kormányküldöttség április 10. és 12. között Csehszlovákiában tett hivatalos baráti látogatásáról. Dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese beszámolt a Magyar—Bolgár Gazdasági és Műszaki-Tudományos Együttműködési Bizottság április 18. és 20. között Szófiában tartott 12. üléséről. A Minisztertanács megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette a külügyminiszter jelentését Walter Scheelnek, a Német Szövetségi Köztársaság külügyminiszterének hazánkban tett hivatalos látogatására. A kormány megtárgyalta az MSZMP Központi Bizottsága 1974. március 19—20-i ülésen hozott határozatokból adódó állami feladatokat a munkásosztály társadalmi szerepének fejlesztésére, helyzetének további javítására vonatkozó teendőkről, valamint a közművelődés fejlesztését szolgáló célkitűzésekről. A Minisztertanács az intézkedési terveket a közeljövőben megtárgyalja a SZOT vezetőivel és azután adja ki határozatát. A Minisztertanács megvizsgálta a személyzeti munka továbbfejlesztéséről 1968- ban hozott határozatának végrehajtását. Megállapította, hogy az általában kedvező hatással volt a személyzeti munka helyzetére és fejlődésére, hozzájárult a vezetés színvonalának emeléséhez. A kormány most új határozatban szabályozta az állami személyzeti munka rendjét. Magasabb követelményeket támaszt a vezetőkkel szemben, rögzíti a személyzeti munka demokratizmusa fejlesztésének módját, a vezetők személyzeti feladatait, a személyzeti apparátusok teendőit, a vezetőképzés célkitűzéseit, a minősítési és nyilvántartási rendszert. A Minisztertanács a határozatát a Magyar Közlönyben nyilvánosságra hozza. A Minisztertanács megtárgyalta a vállalati felügyelő bizottságok működésének tapasztalatairól szóló jelentést. A bizottságok segítik a minisztériumok felügyeleti tevékenységét, egyszersmind a felügyelt vállalatokat. A kormány úgy határozott, hogy szükséges a bizottságok munkamódszereinek, személyi összetételének javítása, a bizottsági tagok speciális képzésének megszervezése és az elemző tevékenységhez szükséges információk körének bővítése. A nehézipari miniszter jelentést tett a KGST keretében az Ural-hegység közelében levő Orenburg és a Szovjetunió nyugati határa között tervezett földgázvezeték hazánk által vállalt szakaszának építésével kapcsolatos előkészületekről. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette, és úgy határozott, hogy a népgazdaság érdekében kiemelkedő fontosságú vezetéképítés munkálatainak irányítására kormánybizottságot alakít. Vezetésével a nehézipari minisztert bízta meg. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke jelentést terjesztett elő az ipari dolgozók üzemi szociális körülményeinek a Szakszervezetek Országos Tanácsával együtt végzett utóvizsgálatáról. A jelentés megállapítja, hogy a válalatok egyre nagyobb figyelmet fordítanak a munkahelyi körülmények javítására, a szociális ellátás fejlesztésére. Az ilyen célokat szolgáló, egy főre jutó költségek az elmúlt négy évben a vizsgált vállalatoknál 12 százalékkal növekedtek. Az ellátás színvonalában és a terhek viselésében azonban — részben az anyagi lehetőségek korlátai, helyenként pedig szemléleti okok miatt — még elég nagyok a különbségek. A kormány a jelentést tudomásul vette. A kormány megtárgyalta és elfogadta a munkaügyi miniszter javaslatát a költségvetésből gazdálkodó egyes intézmények alkalmazottainak béremelésére és az államigazgatási dolgozókéval azonos, új bérrendszerük bevezetésére. A béremelésre ez év július elsejével, megfelelő differenciáltsággal kerül sor. Az építésügyi és városfejlesztési miniszter javaslatot tett a munkaidő-csökkentés további kiterjesztésére a tanácsi kommunális szolgáltató vállalatokra és költségvetési üzemekre. A kormány úgy határozott, hogy a munkaidő-csökkentés kiterjesztésére — a szükséges feltételek megteremtése után — ez év második felében és legkésőbb a következő évben folyamatosan kerüljön sor. A rövidített, átlagosan heti 44 órás munkaidő bevezetésével a dolgozók keresete nem csökkenhet, ugyanakkor a települések kommunális ellátását és a lakosság szolgáltatási igényeinek kielégítését a munkaidő csökkentése mellett is biztosítani kell. Az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének javaslata alapján a kormány — a tőkés világpiacról importált anyagokkal való fokozottabb takarékosság érdekében — elrendelte a szénhidrogének, egyes vegyipari és ruházati alapanyagok termelői árának 1975. évi emelését. A részleges termelői árrendezésre annak figyelembevételével kerül sor, hogy a népgazdaságban felhasználásra kerülő energiahordozók zömét a hazai termelés mellett a szocialista országokból származó import változatlan áron biztosítja. A pénzügyminiszter, valamint az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke javaslatot terjesztett a kormány elé a külföldiek gépjármű-üzemanyag vásárlásának szabályozására. A kőolaj- és kőolajtermékek világpiaci árának emelkedése, a környező országokban végrehajtott gépkocsi üzemanyag-áremelések, illetve az üzemanyagvásárlás céljából történő határátlépések mérséklése szükségessé teszi, hogy átmenetileg a külföldiek üzemanyag-vásárlásait akár saját gépjárművel érkeznek, akár Magyarországon bérelnek gépkocsit, méltányos díjhoz kössék. A kormány úgy határozott, hogy külföldiek üzemanyagot ez év május 30-tól csak vásárlási engedély ellenében szerezhetnek be, amelyért gépjárműtípusonként meghatározott összeget kell fizetni. A kormány utasította az érdekelt szerveket, hogy az engedélyek árusítását bel- és külföldön egyaránt szervezzék meg. A kormány ezután egyébügyeket tárgyalt. ájus elseje merján népiesére készülnek megyénk dolgozói A proletár internacionalizmus, a Szovjetunióhoz és a szocialista országokhoz fűződő baráti kapcsolatok, az imperializmus ellen küzdő népekkel való szolidaritás, valamint a párt XI. kongresszusára és felszabadulásunk 30. évfordulójára készülődés jegyében ünneplik megyénk dolgozói az idei május elsejét. Az ünnepi program tulajdonképpen már április 29-én megkezdődik: délelőtt 10 órakor az egri Szakszervezeti Székházban az SZMT elnöksége ünnepi megemlékezést tart és fogadást ad a megye szakszervezeti mozgalmában kiemelkedő munkát végző szakszervezeti tisztségviselők és aktivisták részére; délután három órakor a Hatvani Cukor- és Konzervgyárban munkásgyűlést rendeznek. Április 30-án Viszneken és a Kiskörei Vízlépcsőnél lesz nagygyűlés. Május 1-én délelőtt 9 órakor rendezik Gyöngyösön a megyei központi ünnepséget: felvonulással egybekötött nagygyűlésre kerül sor a Dimitrov-kertben, ahol Vaskó Mihály, a megyei pártbizottság első titkára mond ünnepi beszédet. Felvonulást és nagygyűlést tartanak Füzesabonyban, Apcon, Kasban, Mezőtárkányban, Poroszlón és Tófalun. Nagygyűlést rendeznek Hevesen, Lőrinciben, Ecséden, Rózsaszentmártonban és Tarnamérán. Színes kulturális program várja az ünneplőket május elsején Egerben. Délelőtt 10 órakor a főiskola előtti téren az Egri Helyőrség fúvószenekara ad térzenét. Délután 3 órakor műsoros majálist rendeznek a szépasszonyvölgyi kertvendéglő előtt, ahol fellép a Dobó István Gimnázium és Erdészeti Szakközépiskola fúvószenekara, az Építők Énekkara, a Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskola néptánccsoportja, a főiskola pol-beat zenekara, valamint a felnémeti citeraegyüttes. A megye valamennyi üzemében, vállalatánál és intézményeinél tartanak ünnepi megemlékezéseket május 1. tiszteletére. Számos helyen szerveznek majálisokat, munkás-paraszt találkozókat, kulturális és sportvetélkedőket. Ülést tartott az Elnöki Tanács A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletet fogadott el az alsó- és középfokú oktatási-nevelési intézmények vezetésének határozott időre szóló ellátásáról. A törvényerejű rendelet szerint ezen intézmények vezetői megbízatásukat meghatározott időre — öt tanévre — kapják. A megbízatás további öt tanévre több ízben is meghosszabbítható. Az Elnöki Tanács meghallgatta és elfogadta az Országos Választási Elnökség beszámolóját az 1974. évi április 21-én tartott időközi választásokról. Az Elnöki Tanács végül bírákat mentett fel, választott meg és hívott vissza (MTI) Éljen a megbonthatatlan magyar—szovjet barátság!