Népújság, 1974. május (25. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-05 / 103. szám

Vállukon tartják a világot... A­z anyák vállukon tartják a világot Gyermekek és felnőtté vált fiaik, lányaik gondjai Fá­radhatatlanok, ha dolgozni, tenni kell értünk valamit, örömtelenek, ha szomorúak vagyunk, s sikerünk szá­mukra a legnagyobb öröm. Éjszakákat virrasztva ül­nek betegágyunk mellett, aggódva figyelik első lép­teinket. És mi legfeljebb azt mondjuk: köszönöm. S legtöbbször ezt is elfelejt­jük, mert ők, csendben, látványosság nélkül teszik, amit — úgy érzik — ten­niük kell. Tíz nappal ezelőtt az országgyűlés tavasz ülés­szaka elfogadta a család­jogi törvény módosítását. És amikor a tisztelt Ház a törvényt megszavazta, szívével, eszével — mint már annyiszor — ismét az anyák védelmére gondolt. A családi élet tartósságát és biztonságát, amennyire ezt jogszabályokkal biztosítani lehet, biztosítja ez a rendelkezés. Éppen ezért örömmel üdvözöljük a családot, az anyákat védő nagyszerű törvényt. Jól ismerjük a család­ban, társadalmunkban az anyáik szerepét. Az anyák fe­dezik fel gyermekeik számára a világot és nagy-nagy szeretettel, türelemmel anyai szuggesztív hatással átad­ják ismereteiket gyermekeiknek, csecsemőkoruktól fel­nőtt korukig szépre-jóra tanítják. Persze, szép dolog, hogy a kormány, az országgyűlés, a társadalom méltá­nyolja és hálából törvényes jogokba iktatja az anyák­ szerepét a családban és a társadalomban. De most az egyszer nem ártana, ha a­ kormányt, a parlamentet is felülmúlnánk. Gondolom, senki egyetlen parlamenti, képviselő, egyetlen miniszter sem sértődne meg, ha gondolataikat, érzéseiket, törvénybe iktatott gondosko­dásukat a magyar családok minden tagja továbbfejlesz­tené. Ötven éve elmúlt már, hogy minden év május első vasárnapján emberi tisztelettel, gyermeki szeretettel, csőkkel és meleg szavakkal, virágerdővel és könnyekkel köszöntjük az édesanyákat. Ünnepen, különösen az édes­anyák ünnepén áhítattal beszélünk és írunk. E sorok szerzője is most átnyújtja a világot és kö­szöntőként állampolgári minőségében szintén — remé­nyei szerint — egy elfogadható javaslattal is élne. Le­gyen az év mind a háromszázhatvanöt napja az anyáké. Legyen az év minden napja önfel­áldozásuk, egyszerű hétköznapi tettekkel történő elismerése. Részünkről, gyer­mekek és felnőttek részéről egyaránt ez a legkevesebb amit megtehetünk értük. A virág csupán hálánk többle­te legyen, amiért világra hoztak bennünket, szívük me­legéért, féltő jószavukért, a hajnali reggelikért, a tiszta, vasalt ruhákért, gyengeségükben is a miénknél sokkal nagyobb erejükért. (S ki tudja, honnét ez az erő, miből merítik, hogyan bírják egy életen át?) Tegyük könnyebbé életüket Tulajdonképpen a kor­mány is erre gondolt, amikor bevezette az anyasági se­gélyt, törvénybe iktatta a nőket, mindenekelőtt az anyá­kat segítő határozatokat, soron kívül napköziket,­óvodá­kat teremtett és teremt, olcsóbbá tette a gyermekholmik árát, könnyítette a terhes mamák munkáját. A­z édesanyák ünnepén hangsúlyozzuk: holnap és holnapután is köszöntsük őket, osszuk meg velük a munkát, vállaljunk gondjaikból, terheikből, amennyit lehet. Hiszen gyenge vállaikon tartják az egész világot, újjászülik az emberiséget. Suha Andor Lux Elek: AN VAS A­Ci (márványreüefe) (Etus Vera felvétele.) Tito magyarországi látogatásáról A Nin című belgrádi heti­lap szombaton megjelent leg­újabb számában „Elégedett­ség az elért eredményekkel” címmel Milos Csorovics kom­mentárját közli Tito elnök magyarországi látogatásáról. „A Tito1—Kádár találkozó sikerét két fontos tényező biz­tosította, amely állandóan és egyre erőteljesebben érvénye­sül. Ez a két tényező: a bila­terális együttműködés minden fokon és területen, valamint az egyre aktívabb közremű­ködés korunk legjelentősebb problémáinak megoldásá­ban, mindenekelőtt a békéért és a haladásért vívott küzde­lemben.” VILÁG PROT.trAFTfflf, EGYESÜLTETEK! | AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA ; xxv.évfolyam, 103. szám ABA: 1.— FORINT 1974.május 5. vasárnap Negyedszázados a magyar-szovjet műszaki­­tudományos együttműködés A közeljövőben ünnepli megalakulásának 25. évfor­dulóját a Magyar—Szovjet Műszaki Tudományos Együtt­működési Bizottság. A magyar ipar műszaki színvonalának­­ gyors ütemű fejlesztésében döntő szerepet játszottak a Szovjetuniótól az elmúlt két és fél évtized alatt átvett termelési tapasz­talatok, dokumentációk, mű­szaki leírások, licencek és know-how-ok. A két ország közötti műszaki-tudományos együttműködés bővülésének eredményeként állandóan új gazdasági kapcsolatok jön­nek létre az együttműködő intézmények, szervezetek és szakemberek között. Néhány évvel az első gaz­dasági műszaki-tudományos együttműködési megállapo­dások megkötése után, 1964- ben létrehozták a két ország közti gazdasági és műszaki­­tudományos együttműködési kormányközi bizottságot, s az 1949-ben létrejött magyar —szovjet műszaki-tudomá­nyos együttműködési bizott­ság átalakult a kormányközi bizottság albizottságává. Az elmúlt két és fél évti­zed alatt hazánk csaknem háromezer ipari, mezőgazda­sági dokumentációt vett át a szovjet partnerektől, ugyan­akkor több mint 1 700-at­­ adott át. 1961-ben kiterjesztették az együttműködést az építőipar­­ra, a közlekedésre, a mező­gazdaságra, a vízgazdálko­dásra , a népgazdaság szin­te minden­ ágára. Megkezdő­dött a termelő vállalatok közötti közvetlen együttmű­ködés is. Példamutató ered­mények hatására a kutató­­intézetek, tervező-szerkesztő vállalatok között is sorra létrejöttek a közvetlen együtt­működési for­ák, megálla­podások. A Szovjetunió mű­szaki segítségével hazánkban számos új, nagy jelentőségű létesítmény született. Búcsú dr. Csanádi Györgytől Szombaton, a Mező Imre úti temető munkás­mozgalmi panteonjában mély részvét­tel temették el dr. Csanádi György közlekedési és posta­­ügyi minisztert, Kossuth- és Állami-díjas akadémikust. A ravatalnál párt- és ál­lami vezetők, az Elnöki Ta­nács, a kormány, a Közleke­dés- és Postaügyi Minisztéri­um, a tudományos és társa­dalmi élet ismert személyisé­gei álltak díszőrségei, s 10 órától több ezren rótták le kegyeletüket. A temetésen­­ ott voltak a párt- és a kormány, az Elnö­ki Tanács, a Magyar Tudo­mányos Akadémia, a minisz­térium, a Fővárosi Tanács, a társadalmi szervek képvise­lői. Részt vett a gyászszer­tartáson a diplomáciai képvi­seletek számos vezetője és tagja, s ott volt számos kül­földi ország közlekedésügyi minisztere, közlekedésügyi küldöttsége. A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Magyar Nép­köztársaság nevében dr. Tí­már Mátyás, a Miniszterta­nács elnöke vett búcsút dr. Csanádi Györgytől, a párt hű tagjától, a nagy tudású és élete utolsó pillanatáig fáradhatatlanul tevékenyke­dő emberétől. v Gyermekvédelmi ankét Egerben Szombaton délelőtt — Egerben a Heves megyei Ta­nácsi Építőipari Vállalat föld­szinti tanácstermében — gyermekvédő ankétot ren­deztek. Ezen — többek kö­zött — megjelent Péli Bélé­né, a KISZ Heves megyei Bizottságának titkára, Bod­nár László a megyei tanács művelődésügyi osztályának gyermek- és ifjúságvédelmi főelőadója. Először Fodor Lajos a He­ves megyei Gyermek- és If­júságvédő Intézet igazgatója tartott előadást a nevelőszü­lői hálózat szerepéről, jelen­tőségéről, valamint feladatai­ról.­ Történeti áttekintéssel kezdte, megemlékezett a gyermekvédelem legfonto­sabb eseményeiről. Utalt ar­ra, hogy a múlt­­ század vé­gén, a Horthy-Magyarország időszakában milyen nehéz körülmények közt nevelked­tek a lelenc gyerekek. Ki­emelte azt a sokoldalú törő­dést, amelyben szocialista államrendünk részesíti a ma állami gondozottad Mivel a tanácskozáson részt vettek az idősebb nevelőszülők, a köz­ségi tanácsok képviselői, a gyermekvédelemmel foglal­kozó pedagógusok, kiemelten foglalkozott a nevelőszülői hálózat jelenével, s beszélt a közeljövő legfontosabb tenni­valóival. Az előadás után Bátonyi Mihályné vezető-nevelőszü­lői felügyelő köszöntötte azo­kat az idős as­zonyokat, akik önzetlenül vállalták azt, hogy felneveljék a lelki­ismét el­len felülők által elhancolt gyer­mekeket. Fodor Lajos igaz­gató jutalmakat adott át az idős, a leglelkiismeretesebb nevelőszülőknek, akik közt olyan is akadt, aki már be­töltötte a 82. életévét. A Ho Si Minh Tanárképző Főiskola gyermekvédelmi speciei-kollégiumának hall­gatói elsősorban nekik adtak gonddal megszerkesztett kul­túrműsort. Az ankét azzal a fogadás­sal zárult, amelyet —­ töb­bek között — a gyermekvé­delmi tevékenységet patro­náló Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat, a Felső- Magyarországi Vendéglátó­ipari Vállalat, a Heves me­gyei Szeszipari Vállalat ren­dezett, azok számára, akik a felelőtlen, szülők gyermekei­­nek j­ind edetagyái Jengt, Fock Jenő fogadta Schürert Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke fogadta Gerhard Staureru i­. NDK miniszterelnök-helyettesét az állami tervbizottság elnökét. (Népújság telefotot MTI—KS) Szénnel vagy olajjal ?­ ­ Megyénk energiagazdálko­dását, az energiaigények fejlődését elemzi munkatár­sunk írása a 3. oldalon. Hozománnyal házasodnak Heréden Ismerik az egyesü­lésben rejlő előnyöket, ép­pen ezért nem akarnak üres zsebbel kopogtatni a hatvani Lenin Termelőszö­vetkezet ajtaján. A készü­lődésről, a gondokról tu­dósít munkatársunk 5. ol­dalon közölt írása. Mit mutat a kilenc mutató? Erre a kérdésre keres vá­laszt írásunk az 5. oldalon. Országhíres petőfibányaiak A szakma kiváló brigádjá­ról , Hatvani Ferenc pető­­fibányai csapatáról ír mun­katársunk a lap 5. oldalán. Milyen titkokat rejt az emberi agy? Munkatársunk dr. Szent­­ágothai János orvosprofes­­­szorral beszélgetett az agy­kutatás múltjáról, eredmé­nyeiről és jövőjéről. Inter­júját lapunk 6. oldalán ol­vashatják. Zsákutca Egy jogtalan felmondás előzményeiről és következ­ményeiről ír munkatársunk lapunk 6. oldalán. M­­unkafelajánlások a pártkongresszus tiszteletére Az MSZMP XI. kongresszu­sa és hazánk felszabadulásá­­nak 30. évfordulója tiszteleté­re a Mátravidéki Fémművek füzesabonyi gyárának szocia­lista és munkabrigádjai vál­lalásokat tettek a vállalati és gyári éves terv túlteljesítésé­re. A tubusüzemben dolgozó brigádok tervükhöz viszo­nyítva 3,5 millió forint, a ko­rona- és pilverüzem dolgozói pedig a menetes zárókupakok gyártása terén 4,5 millió fo­rintos többlet termelést vál­lalták. A dobozüz­em brigádjai csatlakoztak a siroki doboz­­­­üzem­ vállalásaihoz, amelynek earthmebec twztesít fe­l a többlettermeléshez szükséges alkatrészeket. A tófalui Beke Termelőszö­­vet­kezet tagsága és vezető­sége felajánlásában vállalta, hogy jobb munkaszervezéssel , korábban elfogadott pénz­ügyi és termelési tervet túl­teljesíti. A mintegy 5 száza­lékos többletjövedelmet első­­sorban a hozamok és az átlag­termés növelésével akarják elérni. Ésszerűbb anyaggaz­dálkodás mellett mintegy 5 százalékos megtakarítást vál­laltak. A szövetkezet kollektí­vája elhatározta, hogy az így szerzett többletjövedelm­et a biztonság; alap gyarapításb­a ------f­e ft­­et A mezőszemerei Dózsa Ter­melőszövetkezet versenyvál­lalása részletesen tartalmazza­­ a növénytermelésben és fe­­layerőgazdálkodásban megva­lósítandó célkitűzéseket. Ki­terjed az aratási munkák jobb megszervezésére, az őszi beta­karítás, talajelőkészítés, vetés időben történő befejezésére. Felajánlásukban túlteljesítést vállaltak az állattenyésztés­ben, a tejtermelésben, a hízó­marha- és húsbaromfi-szállí­tásokban. A szövetkezet kol­lektívája elhatározta, hogy megszervezi az oktatást az általános iskolát nem végzet-

Next