Népújság, 1974. május (25. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-09 / 106. szám

Még mennyi a munkáskéz? A tenni akarásról, a segí­tőkészségről, a lehetőségek megteremtéséről írunk a 3. oldalon. A fürdő úszik — a vendég pedig nézi... Úszik az épülő új, egri tisztasági fürdő határide­je. Csigalassú tempóval, közel négy esztendeje ké­szül a létesítmény — amelyről munkatársunk a lap 3. oldalán ír. Folytatta munkáját az Akadémia közgyűlése Szerdán a Magyar Tudo­mányos Akadémia közgyűlé­se az agrár-, valamint a föld- és bányászati tudomá­nyok osztályának ülésével folytatta munkáját. Az agrártudományok mű­velői a mezőgazdasági terme­lés fejlődésének, a világ né­pesedésének és élelmiszer­­termelésének tükrében vizs­gálták a kutatás előtt álló feladatokat. A föld- és bányászati tu­dományok szakemberei az utóbbi évek­ fejlődése során és következtében kialakult egységes földtudományi szemlélet kérdéseivel és az azokból adódó feladatok megoldásával foglalkoztak. Délután a nyelv- és iroda­lomtudomány, valamint a biológiai osztály üléseire ke­rült sor. (MTI) Koszorúzás a Szabadság téri szovjet hősi emlékműnél A győzelem napja, vala­mint a német nép fasizmus alóli felszabadulásának 29. évfordulója alkalmából Gün­ter Kohrt, a Német Demok­ratikus Köztársaság buda­pesti nagykövete szerdán megkoszorúzta a Szabadság téri szovjet hősi emlékmű­vet. A koszorúzásnál jelen volt Farkas Mihály ezredes, a budapesti helyőrség parancs­noka, ott voltak a Külügy­minisztérium képviselői. Részt vett a koszorúzáson V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagykövete is. VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK XXV. évfolyam, 106. szám AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA AKA: 80 FILLÉR 1974. május 9., csütörtök Közlemény Zsivkov moszkvai látogatásáról Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, az államtanács elnöke és Sztanko Todorov, a minisz­tertanács elnöke május 8-án, rövid baráti látogatást tett Moszkvában. A látogatás so­rán Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, Nyiko­­laj Podgornij, az SZKP KB PB , tagja, a Legfelsőbb Ta­nács Elnökségének elnöke és Alekszej Koszigin miniszter­­elnök megbeszéléseket foly­tatott a bolgár vendégekkel. A hagyományos testvéri barátság és szívélyesség lég­körében megtartott megbe­széléseken a szovjet és a bolgár vezetők megvitatták az SZKP és a BKP, a Szov­jetunió és Bolgár Népköz­­társaság közötti együttmű­ködés további elmélyítésének legfontosabb irányvonalait. A szovjet és a bolgár ve­zetők eszmecserét folytattak időszerű nemzetközi kérdé­sekről, külön figyelmet for­dítva az európai biztonsági és­­ együttműködési értekezlet zárószakasza előkészítésére. Üdvözölték Finnországnak azt a­ javaslatát, hogy­­ a konferencia zárószakaszát Helsinkiben tartsák meg, és ismét kifejezték azt a meg­győződésüket, hogy az érte­kezlet dokumentumait fon­tos volna a legfelsőbb szin­ten megvitatni és elfogadni. A felek hangsúlyozták, hogy a Varsói Szerződés tagálla­mai politikai tanácskozó tes­tülete legutóbbi közleményé­ben lefektetett állásponto­kat és nézeteket olyan konst­ruktív hozzájárulásnak te­kintik, amely elősegíti a biztonsági értekezlet­ záródo­kumentumain folyó munka sikeres befejezését. Todor Zsivkov és Sztanko Todorov szerdán Moszkvából visszautazott hazájába. A Vnukovói repülőtéren Leo­­nyid Brezsnyev, Nyikolaj Podgornij, Alekszej Koszigin és más hivatalos személyisé­gek búcsúztatták a vendé­geket. „Legyen minden egyetem a Chilével vállalt szolidaritás központja!” Tanácskozik a Nemzetközi Diákszövetség kongresszusa Szerdán az Építők Rózsa Ferenc Székházában plená­ris üléssel folytatta munká­ját a Nemzetközi Diákszö­vetség XI. kongresszusa. A tanácskozáson 94 országból 500 küldött, megfigyelő és vendég vesz részt, 108 nem­zeti diákszövetség, 33 nem­zetközi szervezet és 9 nem­zeti felszabadítási mozga­lom képviseletében. Kedden a küldöttek a ké­ső esti órákban fejezték be első plenáris ülésüket, ame­lyen egyebek között elfo­gadták a kongreszus napi­rendjét, mandátumvizsgáló bizottságot alakítottak, s megszabták a tanácskozás ügyrendjét. Az ünnepélyes megnyitót követően terjesz­tették elő az NDSZ végre­hajtó bizottságának beszá­molóját a nemzetközi diák­­mozgalom­­ fejlődéséről, az NDSZ szerepéről és felada­tairól az imperializmus el­len, a békéért, a nemzet­közi biztonságért és együtt­működésért, a nemzeti füg­getlenségért folyó általános harcban. A kongresszus küldöttei­nek plénuma előtt beszá­moló hangzott el, amely az NDSZ szerepét elemzi, a chilei, az arab, a vietnami, a laoszi és a kambodzsai népekkel, diákokkal vállalt nemzetközi szolidaritás fo­kozásában. Egy újabb szolidaritási mozgalomról is szó volt: „Legyen minden egyetem a Chilével vállalt szolidaritás központja”. Az NDSZ min­den fórumon felemelte sza­vát a tartós, valódi békéért Indokínában. Az izraeli ag­resszió következményeinek felszámolásáért, és a palesz­tin nép törvényes jogainak helyreállításáért. Kitüntetett véradók Megemlékezés a vöröskeresztes világnapról Henry Vriant-nak, a Vö­röskereszt megalapítójának születésnapja május 8. Ezt a napot nyilvánították huszon­hat esztendővel ezelőtt vö­röskeresztes világnappá, s minden évben méltóképpen megemlékeznek e mozgalom­ról. A Vöröskereszt Heves megyei vezetősége szerdán délelőtt tartotta ünnepi ülé­sét Egerben, amelyen töb­bek között megjelent Sárfi Rózsi, az Orvos-egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének alelnöke és Pusztaházi Ist­vánná, a Magyar Vöröske­reszt országos központjának osztályvezetője is. Dr. Csa­pó István köszöntő szavai után Cere Iátván, a Vörött­kereszt Heves megyei Szer­vezetének titkára emlékezett meg a vöröskeresztes­ világ­napról, e mozgalom jelentő­ségéről, s foglalkozott a vi­lágnap idei alapgondolatá­val, a véradás nagy jelentő­ségével. Az ünnepi megemlékezés után Sárfi Rózsi átnyújtotta a kitüntetéseket a vöröske­reszt­es munkában és a vér­adómozgalomban kiemelke­dő eredményt elért aktívák­nak. A Vöröskeresztes mun­káért kitüntetés arany fo­kozatát kapta Buda László­­né, dr. Csapó István és Je­nei Sándor. A kitüntetés ezüst fokozatában hatan, bronz fokozatában pedig tí­zen részesültek. Ötven vér­adásért kapott kitüntetést Kiss János (kitüntetését, a Munka Érdemrend bronz fo­kozatát a Parlamentben vet­te át), valamint Matuz Já­nos és Nagy Jánosné. Har­minc Véradásért 28-an kap­tak­ kitüntetést, láváré vér­adó szervező­, munkájáért pedig Milibák Andrásné ré­szesült kitüntetésben. Az ün­nepség után a Vöröskereszt megyei vezetősége fogadást adott a kitüntetettek tiszte­letére. A vöröskeresztes világ­napról, a mozgalom ered­ményeiről megemlékeznek megyénk valamennyi Vörös- Vértre^-iaen'eac­clow, ____ / a „Az emberiség békéjének legerősebb támasza ma szocialista világrendszer ereje Békegyűlés Egerben A tavaszi békehónap me­gyei megnyitó rendezvényei­ként került sor szerdán dél­­­után Egerben, a" megyei út-i törőházban "a békegyű­lésre, amelyen megjelent többek között Virág Károly, a megyei pártbizottság­­ tit­kára, Páll Jenő megyei nép-, fronttitkár, I. I. Bagyul, a Szovjetunió budapesti nagy­­követségének első titkára, valamint ott voltak a me­gye, a járás és a város álla­mi és tömegszervezeteinek képviselői is. A részvevőket Veres Ist­ván, a Hazafias Népfront egri városi bizottságának tit­kára köszöntötte, majd Vi­rág Károly mondott ünnepi beszédet. Bevezetőben elmondotta, hogy a magyar békemozga­lom nemes hagyományaként kerül sor évről évre a tava­szi béke- és barátsági hónap megrendezésére, amelynek kezdete mindig május 9-e, a fasizmus feletti győzelem, a béke első napjának évfor­dulója. — A békéért, a népek igaz barátságáért, a társadalmi haladásért vívott küzdelem — mondotta a továbbiakban Virág Károly — nem szű­kíthető le az esztendő va­lamelyik szakaszára; a nemzetközi politika, s ezzel párhuzamosan a békeharc nem ismer pi­henőt. Rendszeres figyelemmel, cse­lekvő közreműködéssel kell követnünk a világ fejlemé­nyeit. Az ünnepi gyűlés szónoka ezután a szervezett béke­mozgalom negyedszázadáról emlékezett meg, az azóta megtett útról, a további fel­adatokról. — Mindannyiunk számára fontos — mondotta —, hogy tudatosítsuk: a békeharc lé­nyege ma a szocializmus építése, nemzetközi környe­zetének biztosítása. A szo­cialista társadalom építésé­nek útjára lépett országok golitikái, gazdatag, tudo­mányos és kulturális fejlő­dése — amelynek minden gyümölcse a dolgozó ember javát, boldogulását szoglálja, — meggyőzően bizonyítja a szocialista társadalmi rend fölényét a kapitalista társa­­­dalommal szemben. A megyei pártbizottság titkára rámutatott: — Határozott elvi szi­lárdságunkkal ötvözött rugalmas kezdeményező­készségünk az emberiség sorsának sok fontos kér­désében eredményezett előrehaladást. A szocializmus és a béke hí­veinek következetes és szívós küzdelme során lépésről lé­pésre szorultak vissza a nem­zetközi feszültség „bajnokai”. Előretört az enyhülés, és széles körűen kibontakozó­ban van a különböző társa­dalmi rendszerű országok békés egymás mellett élése. A továbbiakban a béke­erők moszkvai kongresszusá­nak jelentőségével foglalko­zott, majd méltatta azokat az eredményeket, amelyeket az európai biztonság kérdé­sében, a szocialista és más haladó erők kezdeményezé­sére sikerült eddig elérni. — Ezek a sikerek — mon­dotta — a béke ügyének nagy győzelmét, a nemzet­közi kapcsolatokban a józan ész diadalát jelentik. A továbbiakban az elnyo­más ellen, a függetlenségü­kért és szabadságukért harcoló népek melletti szolidaritásról szólva, többek között ezt mondotta Virág Károly: — Mélyen felkavarta és megrázta a világot a chilei fasiszta államcsíny híre. Chi­le ma a borzalmak földje, ahol veszélyben forog a nép legjobbjainak, közöttük Cor­­valannak, a kommunista párt főtitkárának élete. Követeljük a demokra­tikus szabadságjogok, az elemi létfeltételek bizto­sítását Chilében, és más latin-amerikai ország­ban, így Brazíliában, Guatemalában és U­ru­­guayban is.­ ­­­Ezután* a leszerelés-kérdé­ről, a Szovjetunió­ által, ijiVa­sóit leszerelési világkonfe­rencia összehívásáról szólva rámutatott, hogy a lesz­ee­lési megállapodások csald­­ésszerű, kölcsönösen elfogad­ható komprom­isszum­ok­ alapulhatnak, melyekben­­ egyenlő biztonság elvét ke szem előtt tartani. — Az emberiség béké­­­nek legerősebb támasza­i a szocialista világrends . ereje, és egységének tovább növekedése — mondotta.­­A béke megszilárdítá­sának legkézenfekvőbb módja szocialista hazánk erősítése, felvirágoztatá­sa, a fejlett szocialista társadalom építése. Az MSZMP XI. kongresszus és felszabadulásunk 30. év­fordulója jegyében országos és a Mátraalji Szénbányák kezdeményezésére megyei versenymozgalom alakult ki. Felhívjuk minden békesze­­rető állampolgárunkat, hogy a béke építésének jegyében, csatlakozzanak e mozgalom­hoz, országépítő feladataink megvalósításához. Beszédét Virág Károly ezekkel a szavakkal fejezte be: — Országépítő munkánk a béke építését valósítja meg, szolidaritásunk sokirányú ki­fejezése,­ véleménynyilvání­tásunk a világ ügyeiben a béke védelmét szolgálja. Szilárd meggyőződéssel katonai erőnkkel, szoli­daritással és szocializ­must építő munkánkkal követeljük: békét a vi­lágnak, békét az egész emberiségnek! Az ünnepi beszéd után a Megyei Művelődési Központ ifjúsági színpada és az Egri Szimfonikus Zenekar adót színvonalas műsort, majd a békegyűlés az Internacionálé hangjaival ért ,végül, *­­ Virág Károly beszédét tartja. (Fotó: Perl Márton)

Next