Népújság, 1982. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-26 / 72. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIII. évfolyam, 72. szám ÁRA: 1982. március 26., péntek 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Megkezdődött az országgyűlés tavaszi ülésszaka Az igazságügyi és a művelődési tárca beszámolója a napirenden Csütörtökön délelőtt 10 órakor a Parlamentben összeült az országgyűlés tavaszi ülésszaka. Legfelső államhatalmi testületünk tanácskozásán részt vett Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Ott voltak a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának más tagjai, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a Központi Bizottság titkárai, valamint az Elnöki Tanács és a kormány tagjai. A budapesti külképviseletek több vezetője és tagja a diplomáciai páholyokban foglalt helyet. Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg az ülésszakot. Bejelentette, hogy az országos választási elnökség benyújtotta az időközi választásról szóló jelentést, amelyet a parlament jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága tudomásul vett, s a választási jegyzőkönyv alapján megvizsgálta a Fejér megyei 1. sz. választókerületben megválasztott Szalai Gyula országgyűlési képviselő megbízólevelét. A bizottság megállapította: a megbízólevél a törvényben előírt feltételeknek mindenben megfelel, ezért javasolja a képviselő igazolását. Az országgyűlés az országos választási elnökség jelentését tudomásul vette és Szalai Gyula országgyűlési képviselőt igazoltnak jelentette ki. Ezt követően az országgyűlés tudomásul vette az Elnöki Tanács jelentését a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletekről, majd elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. 1. Az igazságügy-miniszter beszámolója a jogalkotás helyzetéről. 2. A művelődési miniszter beszámolója a közművelődésről szóló, 1976. évi V. törvény végrehajtásáról. 3. Interpelláció: A napirendnek megfelelően dr. Markója Imre igazságügy-miniszter emelkedett szólásra. Dr. Markója Imre: Hazánkban szilárd a jogrend és a jogalkotás Dr. Markája Imre bevezetőben arról szólt, hogy az elmúlt hónapokban többször emlékeztünk történelmünk legutóbbi negyedszázadának eseményeire. Köztük arra is, hogy milyen utat tettünk meg a szocialista törvényesség helyreállítása, megszilárdítása és fejlesztése érdekében. A Magyar Népköztársaságban túlzás nélkül állíthatjuk, az alkotmányos rend, a törvényesség alapvetően szilárd és állandóan fejlődik. Jóleső érzés, hogy egyéb sikereink mellett ez a vívmányunk is rangot, megbecsülést szerzett hazánkban és hazánknak a nemzetközi közvéleményben. Felidézte Markója Imre, hogy a törvényesség megszilárdításának és fejlesztésének egyik fő módszere a szocialista jogrendszer kiépítése volt, amelyben kiemelkedő szerep hárult az országgyűlésre. Az országgyűlés e szerepét nemcsak azzal töltötte be, hogy számos nagy jelentőségű törvényt alkotott, hanem azzal is, hogy időről-időre beszámoltatta a Népköztársaság Elnöki Tanácsát, a Minisztertanácsot és az igazságügyminisztert a jogalkotás helyzetéről. Igazságügy-miniszteri beszámoltatásra legutóbb 13 évvel ezelőtt került sor. — Szocialista jogrendünk az igazságügy-miniszteri beszámoló óta eltelt több mint egy évtizedben nagyarányú átalakuláson ment keresztül. Az állami élet fejlesztésének keretében megkülönböztetett figyelmet fordítottunk a bűnüldöző, az igazságszolgáltatási és a büntetésvégrehajtási munka fejlesztésére, az ehhez szükséges jobb jogszabályi feltételek megteremtésére. Ennek érdekében alkottuk meg többek között a bírósági és az ügyészi szervezeti törvényt, az új büntető anyagi és eljárási, valamint a büntetésvégrehajtási törvényeket, s korszerűsítettük a polgári jogi szabályozást. — Az állami élet fejlesztését szolgáló jogalkotói tevékenységünk természetesen a jövőben is aktív lesz. Ezt az a középtávra szóló tudományos koncepció alapozza meg, melyet a kormány XII. kongresszust követően elfogadott. Ennek alapján az 1985-ig terjedő időszakban többek között olyan fontos kérdésekkel kívánunk foglalkozni, mint a választási rendszer tökéletesítése, demokratizmusának elmélyítése, vagy az alkotmányos elvek érvényesülését szolgáló garanciarendszer továbbfejlesztése. Folytatódik a közigazgatás korszerűsítésére és egyszerűsítésére irányuló munka, s az ezzel kapcsolatos jogalkotási teendők felmérése és előkészítése is. — E törekvések megvalósítása érdekében került sor — a többi között — a Polgári Törvénykönyv módosítására, a népgazdasági tervezésről, az állami pénzügyekről, a vállalatokról, a külkereskedelemről és a belkereskedelemről szóló törvények megalkotására, s az elmúlt évben a kisvállalatokról, kisszövetkezetekről, a szakcsoportokról és a gazdasági munkaközösségekről szóló jogszabályok meghozatalára. E munkát még korántsem fejeztük be, mivel gazdaságunk nap mint nap — s ez így helyes —, a megújulás állapotában van, s ezt jogunknak is követnie kell. E munkálatok közül a legnagyobb volumenű az új Munka Törvénykönyvének előkészítése lesz. Bizonyos korrekciókra sor kerül a szövetkezeti joganyagban is. Rövidesen végleges formát öltenek a lakásépítés, a lakásfenntartás, a lakásgazdálkodás és -elosztás rendjének fejlesztése érdekében kidolgozott — és társadalmi vitára bocsátott — irányelvek, amelyekhez a végrehajtást biztosító jogi rendezés kapcsolódik. — A gazdasági élet törvényes rendjének további szilárdítása érdekében — mondta a miniszter — foglalkozunk a szerződési és a felelősségi rendszer fejlesztésével, az ezekhez, valamint a tisztességtelen gazdálkodás elleni eredményesebb fellépéshez szükséges jogi eszközök kimunkálásával. A Minisztertanács napirendre kívánja tűzni majd a népgazdaságban folyó jogi munka helyzetét is, e tevékenység színvonalának emelése érdekében. Újabb témakörre tért át ezután a miniszter. Az állami és a gazdasági élet fejlesztésének elősegítése mellett jogalkotásunk mindig nagy figyelmet fordított azoknak a kérdéseknek a jogi rendezésére is, amelyek közvetlenül érintik az állampolgári életviszonyokat, illetve az állampolgári jogok érvényesülését. Bizonyítja ezt például az egészségügyi, a társadalombiztosítási, a közművelődési, a környezetvédelmi és természetvédelmi törvények megalkotása, az egyesületi terv legutóbbi módosítása. E körben külön is szólt a miniszter az emberi jogok kérdéséről, amelyről — mint mondta —, oly sokat tárgyalnak és vitatkoznak napjainkban a nemzetközi élet különböző küzdőterein. Nyugodtan kijelenthetem — hangsúlyozta Markója Imre —, hogy az elmúlt évtizedben is megkülönböztetett módon (Folytatás a 2. oldalon) Dr. Markója Imre igazságügy-miniszter beszél A helyi testületek napirendjén Eger: Dr. Varjú Vilmos az új tanácselnök Gyöngyös: a város — és a fiatalok Kalmár Péter, általános elnökhelyettes megnyitója után személyi kérdések tárgyalásával kezdődött csütörtökön a városi tanács ülése Egerben, ahol ez alkalommal a résztvevők között volt Markovics Ferenc, a megyei tanács elnöke és Schmidt Rezső, a városi pártbizottság első titkára is. A testület mindenekelőtt tudomásul vette az időközi választás során a 9. számú körzet megüresedett helyére került Árvai Sándor tanácstagságát. A HNF városi elnökségének — más szervekkel egyeztetett — javaslatára felmentették eddigi tisztségéből, s tanácselnökké választották dr. Varjú Vilmost, a végrehajtó bizottság indítványára pedig vb-titkárrá kinevezték dr. Gyula Zoltánt, az igazgatási osztály eddigi vezetőjét. Az új tisztségviselők ezután letették a hivatali esküt. A továbbiakban a végrehajtó bizottság elmúlt két évben végzett munkája került napirendre, majd — Czuczai Lajos előterjesztésében — beszámoltak a tanácsnak a termelési és ellátási bizottság tevékenységéről. Dr. Göcző Gézáné osztályvezető, az általános iskolákban folyó nevelő-oktató munkáról tájékoztatta a résztvevőket. Végül — egyebek mellett — jelentést adtak az egybegyűlteknek a megyeszékhely tavalyi társadalmi akcióiról. Bejelentették, hogy a várost a tervezettnél csaknem kétszer nagyobb, összesen 31,15 millió forintos értékkel gyarapították — főleg a kommunista műszakokból. A politikai, társadalmi szervek értékelése szerint a 9. számú Népfront-körzet nyerte a 100 ezer forintos fődíjat, a vállalatok közül az ÉMÁSZ, az iskolákból pedig a mezőgazdasági szakmunkásképző, illetve a 10-es Általános Iskola bizonyult a legjobbnak. ★ Az elmúlt évi ifjúsági parlamentek tapasztalatait gyűjtötték össze abban a jelentésben, amelyet Tir Dezső tanácselnök és Nagy József, a KISZ városi bizottságának titkára terjesztett a városi tanács tegnap délutáni ülése elé, ahol az együttműködési megállapodás végrehajtása került az érdeklődés középpontjába. A legjelentősebb kérdések közül kiemelték, hogy Gyöngyösön mintegy 13 ezer fiatal él. A termelőmunkában eredményesen tevékenykednek, 70 százalékuk tagja valamelyik szocialista brigádnak. Az ifjúsági szervezet majdnem ötezer ifjúkommunistát fog össze, akiknek nagyobbik hányada dolgozó fiatal. Évente mintegy 3500- an vesznek részt a különböző politikai képzésiben. A tanácsnak tizenhatan tagjai. Ez az arány jobb, mint az előző ciklusban volt. Mindenkit érzékenyen érint a lakáskérdés, amellyel kapcsolatban megállapíthatták, hogy a bér- és tanácsi értékesítésű lakásoknak 40 százalékát a fiatal házasok kapják. Bölcsődébe és óvodába minden gyereket el tudnak helyezni, ami a fiatal anyák helyzetét könnyíti. Az ifjúsági parlamenteken több mint hatszázan kértek szót. A legtöbben etikai kérdésekkel foglalkoztak, többek között a társadalmi tulajdont megkárosítóinak szigorúbb felelősségre vonását, a hozott határozatok gyorsabb nyilvánosságra hozatalát, és a szocialista demokrácia tartalmi fejlesztését sürgették. A tanácsi együttes jelentés megállapította, hogy az ifjúsági parlamentek által jóváhagyott intézkedési tervek reálisak, azok tükrözik a fiatalok igényeit, és igazodnak a meglevő lehetőségekhez. Vita népesedéspolitikánkról Az egészséges emberiséget gazdagítva... József Attila Hazám című költeményének fölidézésével indította dr. Sipos István, a megyei pártbizottság titkára csütörtökön azt a vitát, melyet megyénk egészségügyi aktívái, valamint a párt-, a tömegszervezetek, illetve a tanácsi illetékesek számára rendeztek népesedéspolitikánkról. Azzal a verssel, melyben „szép fajunk pusztulását” rettegi a költő. A ma tárgyilagos statisztikái köztudomású indoklják az idézetet. Hisz, hogy csak egy jellemző adatot emeljünk ki a bevezető előadásból: bár a megye népessége tíz év alatt tízezerrel gyarapodott, ez inkább a népesség mozgásának, semmint a születési szám egyenletes növekedésének következménye. Az okokat keresve elhangzott: „A születési srányszám alakulásában nagymértékben közrejátszottak az olyan társadalmi, gazdasági okok, mint az átrétegződés, az urbanizáció, a nők fokozott munkába állása, valamint a népesség családi állapota — házasság, válás, cgombacsaládok —, a 15 éven felüli női lakosság csökkenő aránya az összes női népességhez viszonyítva, s az egyes társadalmi rétegek jövedelem és kulturáltsági szintje”. Az eddig megtett intézkedések megyei tapasztalatai közül az előadó kiemelte: javultak megyénkben a lakásviszonyok, bár a hiányokat nem sikerült megszüntetni. A gyermeki intézmények fejlesztésében is jelentős előrelépés történt. Az általános iskolák viszont ennek ellenére sem tudták fogadni a demográfiai hullámot. Nem kielégítő a fiatalok egészséges életmódra nevelése sem. Végül, a VI. ötéves terv időszakában megoldandó feladatokat vázolta dr. Sípos István, többek között azt az új gondolatot hangsúlyozva, hogy a népesedéspolitikába szervesen beletartozik a közép és idősebb korosztályok sajátos problémáinak megoldása is. Élénk vita követte a bevezetőt. Dr. Bukovinszky László osztályvezető főorvos, dr. Kovács Zoltán a gyermekkórház, dr. Miklós Endre, a Központi Statisztikai Hivatal vezetője érdekes példákkal, adatokkal támasztotta alá az elhangzottakat. Felszólalt dr. Őry Imre is, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetője, aki többek között arról beszélt, miként lehet a gyes eddigi eredményeit továbbfejlesztve hazánk egészséges népességét biztosítani. Dr. Sipos István összefoglalója után Kiss Sándor, a megyei pártbizottság osztályvezetője az elnökség — így Szalay István, a megyei tanács általános elnökhelyettese nevében is —, azzal zárta a vitát, hogy most már nem új határozatokra, hanem a konkrét területeken adódó gondok megoldására van szükség.