Népújság, 1986. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-18 / 41. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. február 18., kedd HAZAI TÁJAKON I­ barokk műemlékek városa: Pápa A közelmúltban Pápa váro­sa látta vendégül az ország 359 műemléki szakértőjét, város­­szépítőjét, akik a magyar tár­sadalom és építészeti öröksé­günk témájáról tanácskoztak. Nem véletlen, hogy Pápára esett a választás, mivel ez a 28 ezer lakosú dunántúli kis­város példás módon állította helyre történelmi műemlékeit. A területet államalapító nagy királyunk, Szent Ist­ván Poppo bajor főúrnak adományozta. (Feltehetően innét származik Pápa mai neve.) A település nevével először egy III. Béla király által kiadott oklevélben ta­­lálkozunnk. Hosszú évszáza­dokig az Esterházy grófok birtoka volt, egészen a II. világháború végéig. A messziről szembetűnő kéttornyú barokk templomot Fellner Jakab tervezte, a mennyezeti freskók a híres osztrák barokk festő, Anton Maulbertsch munkái. A vá­ros egyik legszebb épülete a pompásan helyreállított barakk Ruszek-ház, amely­ben ma idegenforgalmi hi­vatal, butik, üzlet van, va­lamint a patinás Árpád ká­­véház. A Március 15. téren áll az 1985-ben épített egykori re­formátus kollégium épülete, a Fehér Lóhoz fogadó he­lyén. Az 1531-ben alapított pápai református kollégium a magyarországi reformáci­ót követően, a Dunántúl egyik szellemi központjává vált. A neves protestáns prédikátor, Huszár Gál Pá­pán hunyt el, fia Dávid, itt nyomtatta ki a Heidelbergi Káté magyar fordítását. E kollégiumban tanult az (1841—1842-es iskolaévben) Petőfi Sándor. Ugyancsak az a „skála” indította el a 19. század legnépszerűbb magyar regényíróját, Jókai Mórt. Petőfi és Jókai barát­sága a pápai kollégium ön­képzőkörében kezdődött. Petőfi szobra a Szabadság téren, a hajdani Esterházy­­kastély (ma Jókai Mór Vá­rosi Könyvtár) előtt áll, szemben vele a neves erdé­lyi magyar szobrász, a kö­zelmúltban elhunyt Szervá­­tiusz Jenő­­ és fia, Szerváti­­usz Tibor által emelt Jókai­­emlékmű. Az épület bejára­ta m­ellett az ellenreformá­ció által gályarabságra ítélt prédikátorok emlékműve áll, Mikus Sándor munkája. Kö­zel hozzá a hajdani pápai diák, a zseniális költő, Nagy László emlékére emelt re­lief Somogyi Józseftől. Érdekes pápai építészeti emlék az 1790 körül, copf stílusban épült­­ Mikszáth Kálmán A Noszty fiú esete Tóth Marival című regényé­ben is szereplő — Griff Szál­ló. A Fő utca 6. szám alatti udvarban álló református templom 1783—1884-ben épült, benne Egyháztörténe­ti Múzeum, a közelben te­metői fejfák, kopjafák má­solatai láthatók. Az 1737- ben épült „Ókollégium” épü­lete a Petőfi Sándor utca 13. szám alatt áll. Érdekes ipar­­történeti emlék látható a Március 15. téren, a 12. szám alatt: a pápai Kékfestő mú­zeum, az egykori Kluge-féle üzem, Közép-Európa egyik legrégibb kékfestő üzeme, ma már védett ipartörténeti emlékünk. A Jókai utca 16. szám alatti épületben őrzik a Dunántúli Református Egy­házkerület levéltári anya­gát, itt láthatók a hajdani pápai főiskola megmaradt régiségei is. A 75 ezer köte­tes könyvtárban számos ré­gi nyomtatvány, könyvritka­ság van, így Calvin Institú­ciói, valamint Bornemissza Péter Ördögi kísértetekről szóló könyve. Egy pápai kirándulás so­rán érdemes megnézni a Ta­­polca-patak partján álló — ma már nem működő — ví­zimalmokat. sorban, föl Ta­­polcafőig, a Tapolca-patak forrásvidékéig, mely valaha a pápaiak kedvelt kiránduló­­helye volt, míg ki nem szá­radt. B. J. A pápai barokk Szt. István vértanú plébánia- A templom belseje templom H­eti umor ét elején — Van olyan parfümjük, mely vonzza a fiatalembere­ket? — kérdezi egy ifjú hölgy az illatszerboltban. — Parancsoljon! Ez an­­­nyira hatásos, hogy csak an­­tibébi tablettával együtt ad­hatjuk! ★ — Fiam — tanácsolja cse­metéjének az apa — ha fel­nősz, csak naturista nőt ve­gyél feleségül! — Miért, papa? — Mert ő biztosan nem fogja telesírni a füledet, hogy nincs egy rongya, amit felvehetne a nyári szabad­ság alatt!★ — Dieterhez menj felesé­gül, Susi! Ő tudja, mit akar! — Inkább Huberthez me­gyek, anyu! Ő tudja, hogy én mit akarok! ★ — Annyira összevesztem az apámmal, hogy egyetlen ko­ronát sem kapok tőle az egyetem befejezéséig! — De hát akkor ki fog tá­mogatni? — A mamám. ★ Agnessa bosszankodva ve­szi észre, hogy a szemben levő házból egy fiatalember minden este látcsövet figye­li. Egyik reggel a fiatalem­ber lakásában megszólal a telefon. — Jó napot, a magával szemben lakó lány vagyok. Nem emlékszik véletlenül, hová tettem a harisnyámat? ★ — Jóképű a vőlegényed, Elza? — Ellenállhatatlan! A ma­májától a két szemét örö­költe, a papájától a verseny­autóját! ★ — Hány éves lehet a szomszédasszony ? — Azt nem tudom, de biz­tos, hogy már abban a kor­ban van, amikor a nők fényképet nem engednek ma­gukról csinálni, csak fest­ményt. Lavinakutatás Svájcban, a davosi Hó- és Lavinakutató Intézet­ben néhány év óta egy új, korai­ lavina-előrejelző rendszer kifejlesztésén dol­goznak. A mérés elve azon a felismerésen alapul, hogy a hótakaróban már a la­vinaomlás előtt parányi re­pedések keletkeznek, s ezek a tízszeresükre-száz­­szorosukra növekednek ha a hótakaró labilissá válik. Két-háromezer méter magasságban a hóban a rengésmérőlk egész sorát helyezték el: ezek fogják fel a hótak­aróból érkező hangokat, és villamos je­lekké alakítva a napener­giával működtetett adóál­lomáshoz továbbítják őket, ahonnan azután rádión át jutnak el az intézetbe. A rengésmérők a kőolaj­kutatásban használatos mű­szerek átalakított változa­tai. Amazok a mestersége­sen létrehozott rengések keltette jeleket, míg a hó­ban használtak azokat a hangokat hivatottak fel­fogni, amelyek a hótaka­róban akkor támadnak, amikor természetes úton repedések jönnek létre benne. A hőta­karó repe­déseiből szétáradó szeizmi­kus energia 5—100 hertzes hullámhosszúsággal ter­jed s ezért a 10 cm hos­­­szúságú habanyagtokba csomagolt műszereket er­re a hullám­tartományra érzékenyítették. A hang­erő növekedéséből követ­keztetni lehet a lavinave­szélyre. A davosi kutatók remélik, hogy ezen a mó­don számottevően javul majd egy-egy területen a lavinaveszély előrejelzése. Ám ezzel a módszerrel csak a gleccserhó és a hó­lavinák képződése ismerhe­tő fel. A laza hóban ke­letkező lavinák veszélyét e műszerek nem jelzik. Sokféle hó, hóréteg, s ennek megfelelően sokféle lavina létezik. A lavina­veszély szempontjából a hóréteg statikai állapota a mérvadó, s itt a réteg egé­szét kell figyelembe ven­ni. Ha a terhelés eléri a szakítószilárdságot, a ré­teg szétszakadozik és le­gördül. A­­ szétszakadozás­­ban nagy szerepe van a lejtő alsó részének, amely mintegy húzza a felső részt. A fenti eljárással nyilvánvalóan az emiatti repedések és azok növeke­dése kísérhető figyelemmel. A legalattomosabb, s ezért a legveszélyesebb az ún. hópad. Ez a szél hatá­sára létrejövő szilárd, szemre veszélytelennek lát­szó hóréteg, amelyben azon­ban feszültségek vannak. Egy kísérleti berendezés látható, amellyel mérhetők a lavinák erő- és sebesség­­viszonyai. A szerkezet alsó részében számos, különböző mérőműszert helyeztek el Királyi csúcstalálkozó Visegrád­on „S a Világ látja, hogy homlokomon van / ama föld koronája hol az oszt­rák / partoktól elvált Du­na vize csobban. / S merre Panchino és Peloro jött vág / égnek a füst, szép Szicília öble... most oly királyt szolgálna, kit a Ká­roly / s Rudolf véréből én nemzék a földre.” Dante az Isteni Színjá­tékban énekli meg Károly Róbert uralkodásának táv­latait, aki a nápolyi és a magyarországi koronára egyaránt hivatott volt. A kor, a reneszánsz nyitánya, Giotto, Petrarca Boccaccio neve fémjelzi az új szel­lemi korszak kibontakozá­sát. S bár Károly Róbert nem kimondottan huma­nista, ennek a kibontako­­zások egyik előmozdítója. A reneszánsz fénykoráról — amikor hazánk nemi kul­logott fáziskéséssel az eu­rópai kultúra nyomában — sokat tudunk, sokszor esik szó. Ám annál ritkáb­ban emlegetjük az előz­ményeket. Tavaly kerek évforduló fordította a ku­tatók figyelmét éppen ab­ba az irányba, hogy a tör­ténelmi események ok-oko­zati következtetését ár­nyaltabbá tegyük. Hat­­százötven esztendeje, a Diu­na-kénjjat egy­ik legszebb részén­ Visegrádon kforgalyi csúcstalálkozóra került sor. A kései utódok a histori­kus hely igézetében idéz­ték meg az egykori törté­néseket, s a mának szóló tanulságokat. 1335 novemberének ele­jén igen fontos politikai csúcstalálko­zó színhelye volt Visegrád. Károly Ró­bert Anjou­ király döntőbí­ráskodásával a kort meg­határozó kérdéseket oldot­tak meg. A cseh, lengyel és magyar h határ rendezésé­re kerülhetett sor, eredmé­nyesen. A találkozót meg­lehe­tősen­­ zilált körülmé­nyek előzték meg. Károly Róbert, a modern ember gondolkodásmódjával pró­bálta stabilizálni a belső helyzetet. A Szent István-i eszme szellemében kívánta az ország gazdasági, poli­tikai életét kibontakoztatni. Tevékenysége — a politi­kai és katonai jelentőségen túlmutatva — nyitánya volt egy később európai kitekintésben is kiemelke­dő, sajátos folyamatnak. Találóan jegyzi meg Düm­mert Dezső, az Anjou-ház nyomában című művé­ben ; elindítója volt egy olyan eszmevilág­nak amely a király és ne­messég viszonyát a szilár­duló államkeretekben újra szorosra fűzte, és a dinasz­tikus érzületet is egybe tudta hangolni az ismét ön­tudatára ébredő nemzeti érzéssel. Ebben a helyzet­ben létfontosságú volt az egyezkedés a szomszédok­kal.­­Miért ült le egy asztal­hoz Károly Róbert Nagy Kázmér lengyel és Luxem­burgi János cseh király? Mert érdekegyeztetésre ke­rült sor, ahol ki-ki nyert is, veszített is. Ugyanis Ausztria és Magyarország között a határvidék miatt gyakori volt az incidens. A csehek és a lengyelek kö­zött Sziléziáért folyt a harc. Károly Róbert reál­­politikusi stratégiával ta­lálta meg a megegyezés kulcsát. A tárgyalások ered­ménye nagy horderejű volt. A cseh uralkodó lemon­dott a lengyel királyi cím­ről, így a lengyeleké lett Szilézia. Ily módon a bé­keköltés tehetővé­­ tette a három ország ásványi kin­cseinek éssze­rű kiaknázá­sát. A politikai rendeződés megnyitotta az utat a tár­sadalmi, gazdasági refor­moknak. Ez tette lehetővé többek között a köziigaz­gatás átszervezését a va­­lutáris reformot. Ez utóbbi stabil, jó fizetőeszközt ered­ményezett. Igaz, a magyar aranyforint szükségessége évszázadok óta érlelődött, mégis csak 1326-ra tehető a Karlov Rex feliratú, fi­renzei liliomot és Kereszte­lő Szent Jánost ábrázoló aranyforint. A békés ren­dezés eredménye volt az is, hogy megegyeztek a ke­reskedelmi viak átszerve­zésében. Bécs elkerülésével annak monopolhelyzetét akarták megnyirbálni. Károly Róber­t­­ politiká­ja pezsgő gazdasági­­ élet­nek nyitott tág teret. Mint­egy megalapozta a rene­szánsz fénykorát. Mindezek nélkül nehéz elképzelni a hazai humanizmus felvi­rágzását. A­ részletek vizs­gálata rávilágít az össze­függésekre — tartják a ku­tatók. Éppen ezért az ap­rónak tűnő események új­szerűen hatnak. A hazai történészeket elsősorban, a Károly Róbert-i reformpo­litika mikéntje foglalkoz­tatja elsősorban. Ám az esemény kapcsán a többi ország képviselői is meg­nyilatkoztak. Othmar Pickl, a grazi egyetem professzo­ra a Habsburgok Magyar­­ország irányába folytatott kereskedel emlpoli­tiká­j­áva­l foglalkozott, dr. Stanislaw Szczur, a krakkói egyetem főmunk­atársa a lengyel diplomáciai szolgálattal. Az Anjou-kor tárgyi em­lékeit javarészt elpusztítot­ta a történelem vihara. Elpusztult az impozáns vi­segrádi palota, amely oly pompás volt, hogy királyok nemzetközi találkozóját tarthatták meg benne. Ám oly sok esztendő távlatá­ból is időtálló a csúcstalál­kozó eszméje. Egri Közúti Építő Vállalat: Eger, Lenin út 51. Felvételt hirdet kőműves és vasbetonszerelő szakmunkások részére. Kereseti lehetőség 6000—9000,— Ft., teljesítmény­bérezéssel. Érdeklődni: Eger, Raktár u. 4. Tel.: 11­ 955. HM-i Autójavító Vállalat: Eger, Faiskola u. 5. Felvesz belső ellenőr-szervezet, számviteli főiskolai vagy mérlegképes könyvelői végzettséggel; autóalkatrész ismeret­tel és gyakorlattal rendelkező anyagbeszerzőt; középfokú végzettségű számlázó-pénztárost; karosszérialakatos és autó­szerelő szakmunkásokat. Változó munkahelyre tmk-gépla­­katos és villanyszerelő szakmunkást. Felső-magyarországi Vendéglátó V.: Eger, Lenin út 55. Gyakorlattal rendelkező könyvelési csoportvezetőt keres fel­vételre. Visontára 2—3 személyes büfébe szakképzett büféseket vesz fel. Park Szálló: Eger, Klapka u. 8. Mátraházai Vörösmarty Turistaházba azonnali belépéssel alkalmaz koksz tüzelésű kazánhoz kazánfűtőt. Jelentkezni lehet a Park Szálló munkaügyi osztályán vagy a Vörösmarty Turistaház vezetőjénél. ZÖLDÉRT Hűtőháza, Eger, Külsősor u. 8. Felvételre keres gépkocsival rendelkező középfokú kereske­delmi vagy mezőgazdasági végzettségű munkaerőt körzeti felügyelői munkakör ellátására; Somogyi Béla u. zöldséges pavilonjába szakképzett női boltvezetőt keres helyettesítésre; asztali árusokat (gépkocsival rendelkezők előnyben.) Egri Autójavító Ipari Szolgáltató V., Eger, Lenin út 129—131. Felvételt hirdet az alábbi munkakörökbe: munkacsoport­vezető; termelési vezető; statisztikus; anyagkönyvelő; gép­írni tudó általános adminisztrátor; raktári kiadó; gépjármű­villamossági műszerész; autószerelő; karosszérialakatos; géplakatos; elektroműszerész; kazánfűtő.­­Egri Háziipari Szövetkezet: Eger, Vörösmarty u. 27. Kötődőjébe felvesz szabászt, varrodájába szabászt és varró­nőt. Mindkét részleg szakképzetlen munkaerők betanítását biztosítja. FIGYELEM! Irodánknál az alábbi új szolgáltatások vehetők igénybe: korrepetálás, nyelvtanítás, gyermekfelügyelet, beteggondozás. A lakossági igény bejelentése az Irodánál (Dobó tér 2.) személyesen történhet, hétfőtől péntekig 8—12 óráig. Minden héten szerdán 16 órától 18 óráig díjtalan munka­jogi tanácsadást biztosítunk.

Next