Népújság, 1986. június (37. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-30 / 152. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVII. évfolyam,1S2. szám ARA: 1986. június 30.,hétfő 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Gondolkodás­módok Évekkel ezelőtt történt Indiában, hogy egy szol­gáló megölte gazdáját, mi­után az felemelte a fize­tését. Az újságok híradá­sai nyomán aztán teljesen feltárult a furcsa sztori. A gyilkossá vált férfi több évtizeden át becsületesen dolgozott, s beérte csekély­ke bérével, mert úgy hit­te, munkaadója csak en­­­nyit nyújthat. Ám a hűsé­ge jutalmaképpen kapott tetemesebb összeg megdöb­bentette: lám, főnöke — anélkül, hogy vagyona idő­közben gyarapodott volna — nagyobb pénz tudott adni. Tehát ezt már jóval korábban is megtehette volna, de mégsem így cse­lekedett! S ez a felismerés volt az, amely kiváltotta a végzetes indulatot. Az eset — túl azon, hogy érdekes — rendkívül ta­nulságos. Rávilágít egy nekünk szokatlan logikára, egy sajátos mentalitásra. Ez a gondolkodásmód, amely az ott élőknek tel­jességgel természetes, tő­lünk — európaiaktól — ab­szolút távol áll. De ez még közel sem elegendő ok ar­ra, hogy ne próbáljuk meg követni, avagy éppen meg­érteni. Meg kell tanulnunk a szokásostól eltérő tolerá­lását is. Miért? Azért, mert — mint mindig — manapság is számtalan olyan ember él köztünk, akinek gondol­kodása élesen elüt a sab­lonostól, s aligha mérhető a hagyományosnak tartott mércékkel. Az ilyen va­laki másként lát bizonyos dolgokat, másra asszociál, másként értékel. S hiába akarjuk furcsa észjárását az általunk helyesnek vélt keretek közé szorítani, nem megy. Újra és újra „kitör”, s elszakad a konvencioná­listól. Véleményem szerint azonban nincs is szükség effajta korlátozásokra. A történelem folyamán már számtalanszor bebizonyo­sodott, hogy a sajátos vi­láglátás, az egyedi gondol­kodás jótékony előrelendí­­tője lehet a fejlődésnek. A cél így hát nem lehet más, mint ennek kiaknázása. Nem arról van pusztán szó, hogy ne vessük ki az első ránézésre bizarrnak tűnő javaslatok. Ne kinevessük, kigú­nyoljuk a sokaságból, a sorból ilyen módon „kiló­gó” valakiket, hanem tá­maszkodjunk bátran rájuk. Éreztessük velük, hogy öt­leteikre, elképzeléseikre igényt tartunk. De e téren még rengeteg a tenniva­lónk. Csak egy példát em­lítenék ... Az iskolai te­hetséggondozás, a kreatív gyerekekre való fokozott figyelés — szólamok ide, szólamok oda — messze­­messze nem kielégítő. Hol­ott, az egész dolog itt kez­dődik. S — sajnos — sok­szor itt is végződik. Dics­telenül. Köztudomású, hogy gaz­dasági, társadalmi haladá­sunk nem kis részben függ a szellemi energiák moz­gósításától. S ezek közé so­rolhatjuk az átlaghoz nem hason­líth­a­tó gondolkodást is. Csak az a lényeg, hogy ne feledjük: ami más, az még nem feltétlenül hely­telen is. Sárhegyi István megnyílt a LEKAP X. kongresszusa Az SZKP küldöttségét Mihail Gorbacsov vezeti A varsói Tudomány és Kultúra Palotájá­ban vasárnap ünnepélyes keretek között megnyílt a Lengyel Egyesült Munkáspárt X. kongresszusa. Az ország vezető ereje, a lengyel munkásosztály, a lengyel kommu­nisták nevében 1776 küldött tanácskozik majd öt napon keresztül a párt és az egész lengyel társadalom előtt álló aktuális és hosszú távú társadalmi-gazdasági felada­tok megoldásának stratégiájáról. A kong­resszus által kidolgozásra és elfogadásra kerülő irányvonal meghatározó lesz az ország belső fejlődésében és nemzetközi helyzetének alakulásában. Mindez jól tük­röződik a tanácskozás iránt megnyilvánu­ló nagyfokú belföldi és nemzetközi érdek­lődésben. Az 1980—81-es társadalmi-gaz­dasági válságon immár úrrá lett párt, ma minden erejét a továbblépést, a fej­lődés gyorsítását szolgáló feladatok kidol­gozására és végrehajtására fordíthatja, nyu­godt, a problémákat nyíltan feltáró, de a tennivalóktól meg nem rettenő légkörben. Ezt várja a kongresszustól a LEMP több mint 2 millió tagja, az egész len­gyel társadalom, ünnepi zászlódísz­­be öltözött lengyel főváros közpon­jában magasodó kongresszusi palotában vasárnap délelőtt Wojciech Jaruzelski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt első titkára köszöntötte a kongresszusi küldötteket, a tanácskozás hazai és külföldi vendégeit, köztük a szombaton Varsóba érkezett Mi­hail Gorbacsovot, az SZKP KB főtitkárát, akit a küldöttek hosszan tartó tapssal üd­vözölték. A kongresszusra érkezett 107 vendégküldöttség között foglalt helyet a Magyar Szocialista Munkáspárt delegáció­ja, amelyet Grósz Károly, az MSZMP PB tagja, a budapesti pártbizottság első titká­ra vezet. A lengyel himnusz és az Internacionálé eléneklése után a küldöttek egyperces né­ma felállással adóztak a két kongresszus közti időszakban elhunyt kommunisták, köztük Wladislaw Gomulka emlékének. Ezt követően az elnöki tisztet betöltő Jó­zef Czyzek javaslatára a küldöttek elfo­gadták a napirendet és megválasztották a kongressszus munkabizottságait. Az ügyrendi kérdések után Wojciech Jaruzelski előterjesztette a központi bi­zottság beszámolóját. Wojciech Jaruzelski beszámolója A Központi Bizottság be­számolóját, amely „A párt feladatai a szocializmus fej­lesztésében és a Lengyel Népköztársaság megszilár­dításában" címet viselte, Wojciech Jaruzelski ismer­tette. A LEMP KB első tit­kára beszédének bevezető­jében emlékeztetett arra, hogy öt évvel korábban ugyanezek között a falak között, rendkívüli körül­mények között, rendkívüli kongresszust tartott a párt. A X. kongresszus bár nem rendkívüli, mégis különle­ges jelentőségű, mert egy rendkívüli nehéz korszakot zár le és egy feladatokban gazdag, reményteli új korsza­kot nyit meg. 1980—1981-ben a hetvenes években elkövetett politikai hibák a munkásosztály tilta­kozását váltották ki. Az így kialakult társadalmi-gazda­sági válsághelyzetben az államnak az ország alapvető létérdekének megvédése ér­dekében kellett a rendkí­vüli eszközökhöz nyúlnia. Ez azért történt, hogy lehetővé váljon a társadalmi újjá­születés, út nyíljon a szo­cialista megújulás felé. A IX. kongresszus óta el­telt öt év alatt — hangsú­lyozta a LEMP KB első tit­kára — számtalan nagy je­lentőségű pozitív folyamat indult meg az ország politi­kai és gazdasági életében. Azonban igen sok területen vannak még lemaradások, késnek a meggyőző eredmé­nyek. Ugyanakkor megítélé­sünk szerint megvan a kel­lő erőnk ahhoz, hogy a fennálló nehézségeken úr­rá legyünk, sőt képesnek érezzük magunkat arra is, hogy tovább lépjünk az in­tenzív társad­a­lmi-gazdasá­­gi fejlődés irányába. A len­gyel társadalom előtt álló legfontosabb feladat ma — húzta alá — a fejlődési fo­lyamatok meggyorsítása, az elvesztegetett idő pótlása, a műszaki-technikai haladás terén­ elszenvedett lemara­dás behozása. Az előttünk álló feladatok nagysága és összetettsége el­lenére optimisták vagyunk. A lengyel munkásosztály a leg­elkeserítőbb időszakok­ban is hű maradt a szocia­lizmus eszméihez — mondot­ta Wojciech Jaruzelski. A beszámoló további ré­szében a központi bizottság első titkára részletesen szólt arról, hogy az ország gazda­sági egyensúlyának helyre­állítása, a fejlődés meggyor­sítása, a nemzeti jövedelem növelése lehet a kizárólagos eszköz a lakosság életszínvo­nalának és életkörülményei­nek javításához. A párt — mondotta — a következő évek legfontosabb feladatai­nak az alábbiakat tartja: a lakosság élelmiszer-ellátá­sának javítása, az igen nagy lakáshiány csökkentése, a közoktatás anyagi és szemé­lyi feltételeinek fejlesztése, javítása, az egészségügyi el­látás színvonalának emelé­se, a környezetvédelem ha­tékonyságának javítása, a megtermelt javak igazságos, a végzett munka eredmé­nyességétől függő elosztása. Az ország gazdasági éle­téről szólva Wojciech Jaru­zelski azt hangsúlyozta, hogy a műszaki-technikai haladás és a hatékony gazdálkodás elterjesztésének, általánossá tételének már ma megvannak az alapvető feltételei. Az 1981 óta működő gazdasági reform megfelelő körülmé­nyeket teremt azok számára, akik élni akarnak és élni tudnak a lehetőségekkel. Nem újabb törvényekre, rendele­tekre, bizottságokra és ta­nácskozásokra van szükség, hanem arra, hogy a meglévő intézkedéseket mindenütt teljes mértékben és követ­kezetesen végrehajtsák. En­nek érdekében elengedhetet­len a központi gazdaságirá­nyítás célszerű átszervezése, korszerűsítése is. A kedvező gazdasági folya­matok megerősítésében és szélesítésében — mondotta Jaruzelski — az eddiginél nagyobb következetesség­gel és bátrabban kell tá­maszkodni az anyagi ösztön­zésre. Ahhoz, hogy az elkö­vetkezendő években növe­kedjék a társadalmi fo­gyasztás — és ez a cél —, elengedhetetlen az anyagi ösztönzés hatékonyságának javítása. A teljesítmények és a jövedelmek közötti szoros kapcsolat megteremtése el­engedhetetlen azért is, mert e nélkül a jövőben sem le­hetséges a társadalmat ma nagymértékben irritáló inf­láció megfékezése. A LEMP Központi Bizottságának el­ső titkára annak a reményé­nek adott hangot, hogy a kongresszus támogatni fogja az esetenként drasztikus, egyes rétegeket hátrányosan érintő következetes gazda­sági intézkedéseket. A műszaki-technikai ha­ladás, a termékek színvona­lának és minőségének eme­lése alapfeltétele annak, hogy Lengyelország aktívan bekapcsolódhasson a nem­zetközi munkamegosztásba, előnyös és fejlődését szol­gáló gazdasági, i kereskedel­­mi kapcsolatokat tartson fenn mind a szocialista, mind a fejlett tőkés országokkal. Aláhúzta, hogy a lengyel gazdaság fejlődése szem­pontjából továbbra is meg­határozó jelentőségű lesz a KGST-tagországokkal, min­denekelőtt a Szovjetunióval meglevő széles körű együtt­működés elmélyítése. A LEMP helyzetével, a társadalomban betöltött ve­zető szerepével foglalkozva Jaruzelski elmondta: a LEMP elhatárolja magát azoktól az opportunista né­zetektől, amelyek szerint a pártnak le kellene mondania az állami szervek és a gaz­dasági élet befolyásolásáról, de egyúttal szembeszáll azok­kal a törekvésekkel is, ame­lyek egyfajta szuperkor­­mány-szerepet kényszerí­tenek a pártra. Nagy teret szentelt a LEMP káderpolitikájának. A taglétszám esésének meg­állásával és a növekedés újraindulásával kapcsolat­ban kijelentette, hogy meg­szigorították a felvételi szempontokat. A vezetők ki­választásakor az újító szel­lemű, dinamikus személye­ket kell támogatni. Jaruzels­ki hangsúlyozottan szólt ar­ról, hogy minden előrejutási esélyt meg kell adni az el­kötelezett párton kívüliek­nek. (Folytatás a 2. oldalon) Magyar pártküldöttség utazott Varsóba A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására Grósz Károlynak, az MSZMP Politikai Bi­zottsága tagjának, a budapesti pártbizottság első titkárának vezetésével szombaton pártküldöttség utazott Varsóba, a Lengyel Egyesült Munkáspárt X. kongresszusára. A delegáció tagja Barta Alajos, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának első titkára, valamint Biczó György, hazánk varsói nagykö­vete, aki a lengyel fővárosban csatlakozik a küldöttséghez. A búcsúztatásnál a Ferihegyi repülőtéren megjelent Andr­zej Zabinski, a Lengyel Népköztársaság magyarországi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Naivüzem a hűtőházban A gyümölcsszezon kezdetén máris nagyüzem van a Zöldért gyöngyösi hűtőházában, ahonnan elsőként a cseresznye in­dult exportra. Ribai Józsefné válogató munkája nyomán „Nőuralom" van a targoncások között: valamennyi villamos targoncának női „pilótája” van a hűtőházban. Képünkön Kozma Györgyné és Csoszánszky Antalné bűvöli a volánt, hogy kamionba rakják a ribizlit Aki irigyelné a hűtőházban dolgozókat a kánikulában, az csak vessen egy pillantást Jurák Kálmánra és feleségére, akik gépkocsivezetőként és kocsikísérőként hordják szét az árut a gyöngyösi üzletekbe ... (Fotó: Kőhidi Imre) Orgentína a világbajnok ARGENTÍNA-NSZK 3-2 (1-0) Mexikóban befejeződött a 13. labdarúgó-világbajnokság. A május 31-én kezdődött Mundial tegnapi döntőjében Mexikóvárosban, az Azték Stadionban, az argentin váloga­tott legyőzte a nyugatnémeteket, s így elhódította a Világ­kupát.

Next