Népújság, 1987. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-26 / 72. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ötletek Nemrég osztották ki az idei „Alkossunk tárgya­kat!" című pályázat díja­it. A televízió jóvoltából szerencsére nemcsak a bu­dapestiek ismerkedhettek meg ezekkel a tárgyakkal, — a pályaművekből ké­szült kiállítást a Magyar Kereskedelmi Kamara épü­letében mutatták be —, hanem a tévénézők milliói is, s így az egész ország. Az akció lényege az volt, hogy a gyerekek újszerű eszközöket találjanak ki. Persze — gondolom — nem is ez volt az igazi cél. In­kább az, hogy az ifjabba­­kat önálló gondolkodásra és problémamegoldásra ser­kentsék vagy — parlagib­ban szólva — megmozgas­sák az agyukat. Nos, ebben a bizonyos tévés tudósításban több zseniális tárgyat is láthat­tunk. Az egyik legszelle­mesebb eszköz szerintem egy kilyukasztott kanál volt, amely a feltaláló ma­gyarázata szerint arra szol­gál, hogy abból kifolyjon a lé (s benne maradjon a sűrűje), hisz sokan csak a sűrűjét szeretik. Persze ez csak egy jó vicc, de hű­en jelzi azt a könnyedsé­get, amellyel ezek a gye­rekek bírnak. De nemcsak a humoros, a szokatlan megoldások kápráztattak el bennünket. Bőven születtek olyan öt­letek is, amelyek használ­hatóságuk, praktikus mi­voltuk miatt vívhatták ki elismerésünket, s így akár már holnaptól is segíthe­tik mindennapi életünket. Gondolom nemcsak én fogalmaztam meg magam­ban a következő kérdést. Ha nálunk már ilyen élet­korban ennyi ötlet szüle­tik, akkor hol a baj? Mi­ért ilyen nehézkes a mű­szaki fejlődés, miért ke­vés az újítás, a találmány, s ha akad is, miért kell éveket várni arra, hogy azt az ipar fel is használ­ja. Jellemző, hogy az egyik felnőtt bíráló azt mondta: ennek a találmánynak az a legfőbb baja, hogy nem nekem jutott eszembe. És a felnőtt mosolygott is, pedig ez a szituáció nem is tűnik olyan vidámnak. E pályázat tapasztalatai­ból világosan (és újból) ki­derül : nem az értelmi ka­pacitás hiányzik belőlünk. Inkább később az ötlet, a tehetség kibontakoztatása ütközik akadályba. Szerencsére ezek a gye­rekek még nem sejtik, hogy maga a képesség, a tehetség, a szorgalom még nem elegendőek a siker­hez, hisz gyakran a körül­mények is gátolhatják a munkát. Ebből a „tudat­lanságból" és gyermeteg­­ségből adódik ez a lelke­sedés, ez a könnyedség. Csak remélhetjük, talán később is megmaradnak ilyeneknek, bízva ab­ban, hogy feltételeik szín­vonala meghaladja a mait. Havas András XXXVIII. évfolyam, 72. szám ÁRA: 1987. március 26., csütörtök 1.80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Selypi kerekasztal Barta Alajos munkahelyi és pártvezetőkkel találkozott Megyénk jelentős ipari, gazdasági központja a sely­pi medence, azaz Lőrinci nagyközség és a környező települések gyárainak, me­zőgazdasági üzemeinek együttese. Tegnap délelőtt e területre látogatott Barta Alajos, a megyei pártbizott­ság első titkára, valamint dr. Andó János, a megyei pb. politikai munkatársa és Szokodi Ferenc, a hatvani városi pártbizottság első titkára, akik — miután meg­tekintették a Csőszer válla­latot, illetve a selypi cukor­gyárat, délután kerekasztal­­beszélgetésen vettek részt az Eternit Vállalat selypi mun­kásklubjában. Ezen a ven­dégeken kívül a már emlí­tett munkahelyek gazdasági vezetői, illetve pártszerveze­ti titkárai is jelen voltak, hogy közösen beszéljék meg a gazdálkodás, a pártélet időszerű kérdéseit. A­ tanácskozást Ander La­jos, Lőrinci­­ nagyközség pártbizottságának titkára nyitotta meg, s az együtt­lét során — a már korábban megküldött kérdéseket kiegé­szítve — felszólalt többek között Valler György, az Eternit selypi üzemének igazgatója, Kovács András országgyűlési képviselő, Varga Antal nagyközségi tanácselnök, Juhász Mihály, az­ Erőkar főmérnöke és Varga János, a Zagyva-völ­gye Termelőszövetkezet el­nöke is. Hogy milyen kérdéseket érintettek? Kitűnik mind­azon válaszokból, amelyeket Barta Alajos elmondott.­­ A párt Központi Bi­zottságának novemberi ál­lásfoglalásai elsősorban ar­ra irányulnak, s oly értelem­ben kell hatniuk, hogy mi­képpen lehetünk úrrá a je­len gazdasági nehézségein, amelyek a közfelfogásban aggodalmat keltettek — mondotta többek között Bar­ta Alajos. — Természetes a társadalom azon megnyil­vánulása is, amely kívánja a párt döntéseit követő gyors államhatalmi intézke­déseket, amelyek egyensúly­helyzetet teremthetnek mind a népgazdaságban, mind a polgárok egyéni életében. Milyenek e munka kritériu­mai ? Áttértünk a közgazda­sági szabályozókkal való irá­nyításra, megvalósult a vál­lalati önállóság. Ebből a stá­tusból az egyértelműen jó irányba akkor lendülhetünk, ha mindenütt körültekintés­sel döntenek a nyereséges termékgyártás javára, a veszteségessel szemben . .. A megyei pártbizottság el­ső titkára kapott olyan kér­déseket is, amelyek ma kü­lönösképpen foglalkoztat­hatják a közvéleményt. Ilyen például a nyugdíjkorhatár rendezése, illetve a sze­mélyi jövedelemadózás vár­ható bevezetése. Vagy ott a nem termelő intézmények sorsa, továbbá a pártirányí­­tás, pártellenőrzés szerepé­nek szüksége.­­ Nem titok, illetékes szinten foglalkoznak a nyug­díjhelyzet reformálásával, a jövedelemadózással. Van­nak is elképzelések mind­kettőt illetően, de még túl korai lenne erről nyilatkozni. Egy azonban bizonyosra ve­hető: társadalmi vita fogja megelőzni a döntést, s eb­ben érvényre jutnak a leg­különbözőbb szintű megnyi­latkozások, észrevételek — jelentette ki Barta Alajos. — Ami a költségvetési, tehát nem termelő szférát illeti­.­ Egyértelműen arra kell tö­rekedni, hogy mindenütt ki­­sebb létszámma­l, kevesebb költséggel oldják meg fel­adatukat az ide sorolható te­rületek. Arra viszont ügyel­ni kell, hogy mindezek az intézmények a legjobb mun­kacr­tiket megtartsák. Párt­munka? Pártirányítás? Szük­séges az adminisztráció csökkentése, erősítenünk kell viszont munkánk azon jellegét, amely a tömegkap­­csolatok erősödéséhez vezet, illetve felfokozza az alap­szervezet cselekvőképessé­gét. Moldvay Győző Kimagasló gazdaságépítő tevékenységükért is KISZ KB Vörös Vándorzászlaját kapták az apci Qualität fiataljai A KISZ KB Vörös Ván­dorzászlaját vehették át teg­nap az apci Qualitát fiatal­jai. Az eseményen — ame­lyen megjelent Tóthpál Já­nosné, a hatvani pártbizott­ság titkára és Sós Tamás, a megyei KISZ-bizottság első titkára is —, Nagy Imre, a vállalat pártbizottságának titkára, a hajdani első KISZ- titkár mondott ünnepi beszé­det, megemlékezve a KISZ zászlóbontásának 30. évfor­dulójáról is. Ezután Szórádi Sándor, a KISZ KB titkára értékelte a Qualitás fiataljainak tevé­kenységét. Mint mondotta: az itteni KISZ-esek évek óta kiemelkedő munkát vé­geznek. Tudják, hogy mit vár tőlük a társadalom, partne­rek a gazdasági építő tevé­kenységben csakúgy, mint a felmerülő gondok megoldá­sában. Mindezeket igazolja, hogy kivették részüket az exporttervek teljesítéséből. Társadalmi munkában töb­bek között kerítésfestést vál­laltak, szépítve ezzel környe­zetüket. A környékbeli tele­püléseken iskolákat, óvodá­kat patronálnak. Rendszere­sen alakítanak ki jégpályát, biztosítva ezzel az itt élők téli sportolását. Kulturális és mozgalmi életüket jelzi, hogy tavaly hetven rendezvényt szerveztek. Ugyancsak az itt élő if­jak kezdeményező kedvét dicséri, hogy egy remek ak­ciót indítottak el. A Spor­tolók Nicaraguáért gyűjtésről van szó. Ennek keretében sportegyesületek egy-egy mérkőzés bevételét ajánlják fel a közép-amerikai ország­ban épülő szakmunkásképző javára. Legújabban a Jö­vőnk a tét akcióhoz csatla­koztak, eredeti ötlettel áll­tak elő, melynek neve: Miénk a vállalat. Ennek ke­retében az év során egy-egy munkanapon a fiatalok irá­nyítják a gyárat. A­ beszédet követően Szó­rádi Sándor Pajkos István Lászlónak, a KISZ-bizottság titkárának átadta a KISZ KB Vörös Vándorzászlaját. A KB titkára a KISZ KB dicsérő oklevelében részesí­tette a Qualitál Bozsik Jó­zsef KISZ-alapszervezetét. Ezt követően Pajkos Ist­ván László köszönte meg a kitüntetéseket, majd helyi alapítású elismerő címeket nyújtott át a legeredménye­sebben dolgozó KISZ-tagok­­nak és KISZ-en kívülieknek. Majd — vállalati ünnepség­ről is szó lévén — Horváth Lajos igazgató adott át Ki­váló Dolgozó kitüntetéseket és igazgatói dicséreteket. Szórádi Sándor nyújtotta át a vándorzászlót Pajkos István Lászlónak (Fotó: Szántó György) Hazánkba látogat a bolgár miniszterelnök Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívá­sára ma hivatalos baráti látogatásra hazánkba érkezik Georgi Atanaszov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Kádár János fogadta a New York Times párizsi tudósítóját Kádár János, az MSZMP főtitkára szerdán fogadta C. L Sulzbergert, a New York Times párizsi tudósítóját. Befejeződött a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának ülése A Varsói Szerződés kül­ügyminiszteri bizottságának ülése szerdán Moszkvában folytatta és befejezte mun­káját. Az ülésről közlemény jelent meg, amelyet lapunk második oldalán olvashatnak Mihail Gorbacsov, a­ SZKP KB főtitkára szerdán Moszkvában találkozott a Varsói Szerződés tagálla­mainak külügyminiszterei­vel. Sajtótájékoztató a Belkereskedelmi Minisztériumban Az üzletek nyitva tartási rendjének továbbfejlesztésé­ről, a kereskedelmi hálózat bővítésének, korszerűsítésé­nek terveiről, valamint a szeszesital-forgalmazás meg­szigorításának eddigi tapasz­talatairól sajtótájékoztatót tartottak szerdán a Belke­reskedelmi Minisztérium ve­zetői. Elmondották, hogy bár a boltok nyitva tartása jelen­leg sokkal jobban alkalmaz­kodik a vásárlók igényeihez, mint az elmúlt években, to­vábbi kisebb módosításokra van szükség, hogy lehetőleg mindenki munkaidőn kívül kereshesse fel az üzleteket. Alapvető szempont azonban, hogy a nyitva tartás az adott helyen élők vásárlási szoká­saihoz igazodjék. Ezek ugyanis különbözőek a nagy­városokban, a kistelepülése­ken és a városok külső öve­zeteiben. A tapasztalatok alapján az élelmiszer-kiske­reskedelemben szükséges bő­víteni a hétfő délutáni vá­sárlási lehetőségeket, rész­ben a nyitva tartás korrigá­lásával, részben az áruellá­tás javításával. Az iparcikküzletek hétköz­napi, munkaidőn kívüli nyit­va tartását, illetve a szom­bati vásárlási lehetőségeket indokolt bővíteni. A minisz­térium szorgalmazza, hogy a nagyobb iparcikküzletek, áruházak hétköznap — a he­ti nyitva tartási idő megvál­toztatása nélkül — fél-, egy órával később zárjanak be, mint eddig. A központi ter­vek között szerepel egy olyan elgondolás is, amely szerint havi egy alkalommal — minden hónap első szom­batján — a fővárosban és a városokban 17 óráig tartaná­nak nyitva az áruházak. A Skála-Coop egyébként Bu­dapesten, ez év februárjá­tól már bevezette a szomba­ti bevásárlónapot. A kezde­ti tapasztalatok kedvezőek, a tervezettnél nagyobb a szombati többletforgalom. A tájékoztatón a további­akban információt adtak ar­ról a pályázati felhívásról, amelyet a belkereskedelmi hálózat feljesztésének köz­ponti támogatására hirdet­tek meg. Eszerint a kereske­delmi vállalatok támogatást igényelhetnek üzletek, áru­házak és bevásárlóközpontok létesítéséhez, korszerűsítésé­hez, valamint a technikai fejlesztéshez. Erre a célra a VII. ötéves tervidőszakban összesen 1,7—2 milliárd fo­rint áll rendelkezésre, s eb­ből 325 millió forint hasz­nálható fel az idén. Tovább folytatódik a kis­települések, a fővárosi és megyeszékhelyi peremkerü­letek napicikk-kereskedel­­mi hálózatának korszerűsí­tése is. 1987-ben a Belkeres­kedelmi Minisztérium tá­mogatásával hatvan üzletet újítanak fel, illetve bővíte­nék. Ezek alapterülete ös­­­szesen tízezer négyzetméter, s a minisztérium 32 millió forinttal támogatja a mun­kálatokat. Az alkoholtartalmú italok forgalmazásának január 1- jén bevezetett megszigorítá­sa az eddigi tapasztalatok szerint kellő eredményt ho­zott — mondották a tájékoz­tatón. Fontos az is, hogy ahol lehet, tovább korlátozzák az alkoholtartalmú italok áru­sítását, fogyasztását. Így ne árusítsanak alkoholt a nap meghatározott időszakában — például a nagyobb üze­mek, gyárak környékén a munkakezdést megelőzően —, vagy a vendéglőkben étel­­fogyasztáshoz kössék az al­kohol kiszolgálását. Tanácskozott a TOT elnöksége A Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsának elnöksé­ge Szabó István vezetésével szerdán megvitatta és érté­kelte a mezőgazdasági szö­vetkezetek 1986. évi gazdál­kodási versenyét. A testület az előterjesztés alapján Ki­váló Szövetkezeti, Kiváló Gazdasági Társulási és Mi­niszteri Elismerő Oklevél ki­tüntető cím adományozásá­ra tett javaslatot az elért eredmények alapján. Az elnökség tájékoztatást hallgatott meg a mezőgazda­­sági szövetkezetek V. kong­resszusán elfogadott határo­zatok végrehajtásával kap­csolatban eddig tett és a várható további intézkedé­sekről. A testület értékelte az érdekképviselet múlt esz­tendei nemzetközi tevékeny­ségét is. A TOT két nagy nemzetközi szervezet mun­kájában vesz részt, így a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségében és a Mező­­gazdasági Termelők Nem­zetközi Szövetségében. Az Országos Tanács kapcsoló­dott az SZNSZ fejlesztési programjához, amely a har­madik világ szövetkezetei­nek fejlesztésére szolgáló pénzügyi forrásokat és szel­lemi tőkét koncentrálja és koordinálja. A szocialista or­szágok szövetkezeti szervei­vel tovább bővültek a kap­­csolatok, egyebek között a Szovjetunió Kolhoztanácsá­val. Az eddigi tapasztalatok szerint a tőkés országok szintén nagy érdeklődéssel tanulmányozzák a magyar szövetkezetek tevékenységét, falvaink életét és helyzetét.

Next