Heves Megyei Hírlap, 2012. november (23. évfolyam, 256-280. szám)
2012-11-08 / 261. szám
2 Átadás előtt a felújított művelődési ház andornaktálya Folyamatosan épül, szépül a község annak az ÉMOP-pályázatnak a jóvoltából, amelyre korábban 97 millió forintot nyert a település. Amint azt Vámosi László polgármester lapunknak elmondta, már elkészült a művelődési ház előtti parkoló, a főút és az intézmény közötti járda, és az iskolaépület előtti buszvárót is az eddiginél nagyobbra cserélték. (Az ottani, kisebb várót a túloldalra helyezték át.) A Mocsáry utcába tervezett aszfaltozott buszforduló építése is megfelelő ütemben halad, így ebben a hónapban elkészül majd az is. Folynak a földmunkák a tóréti falurész utcáiban. A Gárdonyi és a Vörösmarty utca jelenleg még szilárd burkolattal nem rendelkező része kap aszfaltborítást, de újraburkolják az Új Élet, a Széchenyi és a Kölcsey utcákat is. Az utcák burkolásával várhatóan a keményebb téli fagyok előtt végeznek, de a kapubeállókat már csak tavasszal fogják befejezni. - Megérkeztek az egyedi méretre gyártott nyílászárók is a napokban, így novemberben a felújított művelődési házat is át tudjuk adni - tette hozzá Vámosi László. Ott a fűtésrendszer újult meg, kicserélik a nyílászárókat, a padlóburkolatot, kifestik az épületet. A településnek van egy másik nyertes pályázata. Ebből az óvodát bővítik egy csoportszobával a későbbiekben. Ennek a támogatási szerződését azonban még nem írták alá. ■ Oldalszerkesztő: Guti Rita Telefon; 06-36/513-600 Hirdetési ügyekben: 06-36/513-633 Füzesabonyi kistérségi oldalunk legközelebb november 29-én jelenik meg. HIRDETÉS RADAX-60 KFT. Műszaki Kereskedés FAG HIVATALOS MÁRKAKERESKEDŐ Csapágy, csapágytartozék Tömítőalátét, szí mering "O" gyűrűk, görgőslánc Szénkefe, bronzkefe, Loctite termékek Ekszíj, vágó- és csiszolókorongok Hatvan, Rákóczi u. 24. 37/349-436 Hatvan, Horváth M. u. 81. T./E 37/344-649 Füzesabony, Rákóczi u. 22.36/341-582 Heves, Fő u. 23/B 36/346-028 www.radax.hu E-mail: radax@radax.hu MEGYÉNK KISTÉRSÉGEI Ezer ünnepelő Szihalmon szülinap Bulival köszöntötték megalakulásuk 15. évfordulóját a fúvósok Ha a szihalmi fúvósok márka lenne, akkor minden bizonnyal a jókedvet, a felszabadultságot népszerűsíthetnék hatékonyan. A község fúvószenekara a 15. születésnapján sem ment a szomszédba vidámságért. Guti Rita Az élmény közösséget teremt. Ebben hisz a Szihalmi Fúvószenekar karnagya, Gulyás László, de az együttes minden tagja is. Nem férhetett kétsége ehhez annak a több mint ezer embernek sem, akik ott voltak a fennállásának 15. évfordulóját ünneplő zenekar születésnapi buliján, a szihalmi majorban. Fergeteges partyhangulatot varázsoltak a csarnokba. Felléptek a gyöngyösi Bányász Kultúráért Alapítvány Fúvószenekara, s a tarnaleleszi, a mezőkövesdi, a tiszafüredi, a gödi, a felsőtárkányi, az egri és a kunszentmártoni fúvósok. A hangulat akkor hágott a tetőfokára, amikor a debreceni Valcer Táncstúdió táncosai is bekapcsolódtak. - Amikor hét gyerekkel 1997-ben megalakult az első iskolai zenekar, még én sem gondoltam, hogy így kinövi majd magát ez az egész - meséli Gulyás László. - Azt már akkor is tudtam, az a legfontosabb, hogy öröm legyen az együttzenélés, hiszen én is gyerekként kezdtem a zenakarosdit. Nekünk a '80-as években nagy szó volt hogy a hevesi, majd később a gyöngyösi fúvósokkal külföldre kijutottunk. Nagyon meghatározó volt az én későbbi életemre is az, hogy gyerekként zenekari tag lettem. Biztos vagyok benne, hogy ott dőlt el: művészeti pályát választok. Remélem, de tapasztalom is, hogy a nálunk zenélő fiataloknak ezt át lehet adni. Ha másért nem, ezért is érdemes ezzel foglalkozni. 2002-ben azért alakultunk egyesületté, mert addig kinőtték az iskolát az alapítók, meg kellett teremteni visszajárásuk kereteit. Az egyesületi forma nagyobb teret is nyitott a zenekarnak, olyan segítők álltak mellénk, mint Koós Jánosné Ilka, aki a megalakulás óta az egyesület elnöke. Ő az egyik motorja az egyesületnek. Gulyás László egyik legnagyobb sikerüknek azt tartja, hogy a Szihalmi Fúvósok minden évben el tudnak utazni meghívásos külföldi fesztiválokra. Nem ők fizetnek a részvételért, hanem szívesen látják őket, cserébe a muzsikájukért. Fújták már Franciaországban, Szlovákiában, Romániában, Olasz- és Csehországban is. E sorban a 2009-es portugáliai útra emlékszik mérföldkőként. - Emlékszem arra a felszabadító érzésre, amikor közösen belekiabálhattuk az Atlanti-óceánba, hogy itt vagyunk - emlékszik a karnagy. - Több tagunk ott döntötte el, a zene lesz az élete. Alapélmény volt mindannyiunknak. Nem járunk versenyekre, a mi világunk a fesztiváloké. Érzékenyen reagálunk a közönség összetételére. Igyekszünk azt játszani, amit elvárnak tőlünk. Büszke vagyok rá, hogy egyre több olyan fellépésünk van, ahová senki nem hozza magával a kottáját, mert ott van a fejében, amit játszunk. Mindenki tudja, akkor vagyunk jók, ha mi is jól érezzük magunkat a színpadon, de a közönség még jobban. Ez az élmény teremt közösséget. Igyekszünk hűek lenni szlogenünkhöz. Olyan összefogás jött létre Szihalmon a fúvószenekar körül, aminek jó részesének lenni. Ez igazán jól megmutatkozott a születésnapi buli szervezésekor. Kellett egy nagy vászon, ahová kivetíthetünk. Nem csináltak gondot belőle a szülők: összevarrtak 19 lepedőt, megszervezték a felszerelését. Szihalmi Fúvósok. Jókedvű, felszabadult csapat, akiknek öröm a közös muzsikálás, ennek bizonyságát adják kül- és belföldi fellépéseiken egyaránt. Még legalább ugyanennyit terveznek együtt A jubileumi buli végén Gulyás László karnagy kapott egy apró emléket az egyesülettől. Egy albumot, amelybe sok-sok közös emléken kívül mindenki bekerült, aki valaha is megfordult az együttesben. Azt mondja, számára nagy öröm, hogy a környéken már nívót jelent a Szihalmi Fúvósokhoz tartozni. Jelenleg 42 állandó tagjuk van, köztük Csík Sándor, aki a kezdetektől velük van. Húsz-huszonötöt számlál azoknak a létszáma, akik már nem aktívak a zenekarban, ám olyan közösség tagjai voltak, ahová szívesen visszajárnak, így egy régi tagjuk közreműködött abban, hogy a jubileumi koncerten fantasztikus fények kísérjék a produkciókat. Az együttes vezetője azt mondja, jó lenne, ha még egyszer annyi időt együtt zenélhetnének, amennyi már a hátuk mögött van. Felszámolták Kápolnán a szeméttelepet KÖRNYEZETVÉDELEM A talaj és az ivóvízbázis védelmét célozta a tehermentesítés Szeptember végén kezdődött el Kápolna határában a már üzemen kívül lévő szeméttelep rekultivációja. A hulladékőrző telepet még 2009 júniusában zárták be, mert a lerakóhely nem felelt meg az Európai Unió előírásainak. A településen keletkező hulladékot azóta az egri lerakón keresztül Hejőpapiba szállítják. A bezárás óta bizony sok gondot okozott az önkormányzatnak az illegális szemétlerakás, hiszen a mi felelősségünk volt, hogy a területre már ne kerüljön szemét. Nagy boszszúságtól szabadultunk így meg, remélem. Bár az illegális nagy figyelmet fordítunk majd - mondta Berecz Kálmán polgármester a munkálatok befejezése után. A munkagépek októberben végeztek is a terület rendbetételével, húsz év után az eredeti tájképet is visszaállítják majd. A rekultivációt Kápolna a Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás tagjaként valósította meg, a környéken itt számolták fel véglegesen az első lerakót. A térségben több korszerűtlen, rosszul, vagy egyáltalán nem szigetelt, esetleg már korábban bezárt lerakó vár hasonló sorsra megóvva ezzel a talaj és ezen keresztül a vízbázis épségét. ■ Kis szemetelőkre azért ezután Utolsó simítások. A lerakó felszámolása után az eredeti tájképet láthatjuk 2012. NOVEMBER 8., CSÜTÖRTÖK Pályázati pénzből elektronikus könyv két kistérség történelméről helytörténet Hatmillió forintot nyert a Kápolna Községért Közalapítvány májusban a Tisza-Tarna-Rima mente Fejlesztéséért Közhasznú Egyesülethez benyújtott uniós pályázaton a „Tisza-Tarna-Rima mente öröksége” elektronikus könyv megvalósítására. A 16 éve működő közalapítvány a helyi értékek, hagyományok összegyűjtésére, feldolgozására, megőrzésére és hozzáférhetővé tételére fordítja a pénzt. A Tisza-Tarna-Rima mente két kistérsége (füzesabonyi és hevesi) 34 településének értékeit, hagyományait gyűjtik össze. Az alapítvány célja, hogy a projekt tudományos, ismeretterjesztő szinten mutassa be a térség régészeti, történeti, művészettörténeti, irodalmi, néprajzi ismereteit. Az összegyűjtött és feldolgozott anyag mindenki számára elérhető lesz adathordozókon. A készülő elektronikus könyv az interneten olvasható, tartalmaz nyomtatható verziót is és DVD formátumban is megjelenik. Dél-Heves településeinek múltját eddig ilyen szinten nem dolgozta fel senki. A program erénye, hogy komplex kutatást valósít meg. Az elektronikus könyv történeti, művészeti, kulturális és hagyományőrzési szempontok szerint is számba veszi a múlt térségiben fennmaradt értékeit. Összefoglalja egy-egy település múltját feldolgozó kiadványok eredményeit. A könyv főszerkesztője Berecz Mátyás történész-muzeológus a Dobó István Vármúzeumból, akinek a munkáját nyolc múzeumi és levéltáros szakember segíti. ■ Berecz Mátyás főszerkesztő Német faluval vennék fel a kapcsolatot maklár Német testvérkapcsolatot keresnek a makláriak, és úgy tűnik, egy lépéssel közelebb kerültek ehhez a napokban, hiszen német vendégeket fogadtak. A Jászberény testvértelepüléséről, Vechtai-ból érkezetteket Egervölgyi József és felesége vitte el Maklárra. Azért látogattak el a faluba, hogy megtapasztalják, mit profitált egy kisebb helység az uniós csatlakozásból, milyen az infrastruktúrával rendelkezik. Havasi László polgármester elmondta: a vendégek kellemes élményekkel távoztak, azt ígérték, támogatják, hogy Maklár német testvértelepüléssel vehesse fel a kapcsolatot. ■