Heves Megyei Hírlap, 2012. november (23. évfolyam, 256-280. szám)

2012-11-08 / 261. szám

2 Átadás előtt a felújított művelődési ház andornaktálya Folyamatosan épül, szépül a község annak az ÉMOP-pályázatnak a jóvol­tából, amelyre korábban 97 millió forintot nyert a település. Amint azt Vámosi László pol­gármester lapunknak elmond­ta, már elkészült a művelődési ház előtti parkoló, a főút és az intézmény közötti járda, és az iskolaépület előtti buszvárót is az eddiginél nagyobbra cse­rélték. (Az ottani, kisebb várót a túloldalra helyezték át.) A Mocsáry utcába tervezett asz­faltozott buszforduló építése is megfelelő ütemben halad, így ebben a hónapban elkészül majd az is. Folynak a földmunkák a tóréti falurész utcáiban. A Gár­donyi és a Vörösmarty utca jelenleg még szilárd burkolat­tal nem rendelkező része kap aszfaltborítást, de újraburkolják az Új Élet, a Széchenyi és a Köl­csey utcákat is. Az utcák burko­­lásával várhatóan a keményebb téli fagyok előtt végeznek, de a kapubeállókat már csak tavas­­­szal fogják befejezni. - Megérkeztek az egyedi mé­retre gyártott nyílászárók is a napokban, így novemberben a felújított művelődési házat is át tudjuk adni - tette hozzá Vámosi László. Ott a fűtésrend­szer újult meg, kicserélik a nyí­lászárókat, a padlóburkolatot, kifestik az épületet. A településnek van egy má­sik nyertes pályázata. Ebből az óvodát bővítik egy csoportszo­bával a későbbiekben. Ennek a támogatási szerződését azon­ban még nem írták alá. ■ Oldalszerkesztő: Guti Rita Telefon; 06-36/513-600 Hirdetési ügyekben: 06-36/513-633 Füzesabonyi kistérségi oldalunk legkö­zelebb november 29-én jelenik meg. HIRDETÉS RADAX-60 KFT. Műszaki Kereskedés FAG HIVATALOS MÁRKAKERESKEDŐ Csapágy, csapágytartozék Tömítőalátét, szí me­ring "O" gyűrűk, görgőslánc Szénkefe, bronzkefe, Loctite termékek Ekszíj, vágó- és csiszolókorongok Hatvan, Rákóczi u. 24. 37/349-436 Hatvan, Horváth M. u. 81. T./E 37/344-649 Füzesabony, Rákóczi u. 22.36/341-582 Heves, Fő u. 23/B 36/346-028 www.radax.hu E-mail: radax@radax.hu MEGYÉNK KISTÉRSÉGEI Ezer ünnepelő Szihalmon szülinap Bulival köszöntötték megalakulásuk 15. évfordulóját a fúvósok Ha a szihalmi fúvósok márka lenne, akkor min­den bizonnyal a jókedvet, a felszabadultságot népsze­rűsíthetnék hatékonyan. A község fúvószenekara a 15. születésnapján sem ment a szomszédba vidámságért. Guti Rita Az élmény közösséget teremt. Ebben hisz a Szihalmi Fúvósze­nekar karnagya, Gulyás László, de az együttes minden tagja is. Nem férhetett kétsége ehhez an­nak a több mint ezer embernek sem, akik ott voltak a fennállá­sának 15. évfordulóját ünneplő zenekar születésnapi buliján, a szihalmi majorban. Ferge­teges partyhangulatot vará­zsoltak a csarnokba. Felléptek a gyöngyösi Bányász Kultúrá­ért Alapítvány Fúvószenekara, s a tarnaleleszi, a mezőkövesdi, a tiszafüredi, a gödi, a felsőtár­­kányi, az egri és a kunszent­mártoni fúvósok. A hangulat akkor hágott a tetőfokára, ami­kor a debreceni Valcer Táncstú­dió táncosai is bekapcsolódtak. - Amikor hét gyerekkel 1997-ben megalakult az első is­kolai zenekar, még én sem gon­doltam, hogy így kinövi majd magát ez az egész - meséli Gu­lyás László. - Azt már akkor is tudtam, az a legfontosabb, hogy öröm legyen az együtt­­zenélés, hiszen én is gyerek­ként kezdtem a zenakarosdit. Nekünk a '80-as években nagy szó volt hogy a hevesi, majd ké­sőbb a gyöngyösi fúvósokkal külföldre kijutottunk. Nagyon meghatározó volt az én későb­bi életemre is az, hogy gyerek­ként zenekari tag lettem. Biztos vagyok benne, hogy ott dőlt el: művészeti pályát választok. Re­mélem, de tapasztalom is, hogy a nálunk zenélő fiataloknak ezt át lehet adni. Ha másért nem, ezért is érdemes ezzel foglal­kozni. 2002-ben azért alakul­tunk egyesületté, mert addig kinőtték az iskolát az alapítók, meg kellett teremteni vissza­­járásuk kereteit. Az egyesületi forma nagyobb teret is nyitott a zenekarnak, olyan segítők áll­tak mellénk, mint Koós János­­né Ilka, aki a megalakulás óta az egyesület elnöke. Ő az egyik motorja az egyesületnek. Gulyás László egyik legna­gyobb sikerüknek­ azt tartja, hogy a Szihalmi Fúvósok min­den évben el tudnak utazni meghívásos külföldi fesztivá­lokra. Nem ők fizetnek a rész­vételért, hanem szívesen látják őket, cserébe a muzsikájukért. Fújták már Franciaországban, Szlovákiában, Romániában, Olasz- és Csehországban is. E sorban a 2009-es portugáliai útra emlékszik mérföldkőként. - Emlékszem arra a felsza­badító érzésre, amikor közö­sen belekiabálhattuk az Atlan­ti-óceánba, hogy itt vagyunk - emlékszik a karnagy. - Több tagunk ott döntötte el, a ze­ne lesz az élete. Alapélmény volt mindannyiunknak. Ne­m járunk versenyekre, a mi vi­lágunk a fesztiváloké. Érzé­kenyen reagálunk a közönség összetételére. Igyekszünk azt játszani, amit elvárnak tőlünk. Büszke vagyok rá, hogy egy­re több olyan fellépésünk van, ahová senki nem hozza magá­val a kottáját, mert ott van a fe­jében, amit játszunk. Mindenki tudja, akkor vagyunk jók, ha mi is jól érezzük magunkat a színpadon, de a közönség még jobban. Ez az élmény teremt kö­zösséget. Igyekszünk hűek len­ni szlogenünkhöz. Olyan ös­­­szefogás jött létre Szihalmon a fúvószenekar körül, aminek jó részesének lenni. Ez igazán jól megmutatkozott a születésnapi buli szervezésekor. Kellett egy nagy vászon, ahová kivetíthe­tünk. Nem csináltak gondot be­lőle a szülők: összevarrtak 19 lepedőt, megszervezték a fel­szerelését. Szihalmi Fúvósok. Jókedvű, felszabadult csapat, akiknek öröm a közös muzsikálás, ennek bizonyságát adják kül- és belföldi fellépéseiken egyaránt. Még legalább ugyanennyit terveznek együtt A jubileumi buli végén Gulyás László karnagy kapott egy apró emléket az egyesülettől. Egy al­bumot, amelybe sok-sok közös emléken kívül mindenki beke­rült, aki valaha is megfordult az együttesben. Azt mondja, szá­mára nagy öröm, hogy a kör­nyéken már nívót jelent a Szihal­mi Fúvósokhoz tartozni. Jelenleg 42 állandó tagjuk van, köztük Csík Sándor, aki a kezdetektől velük van. Húsz-huszonötöt számlál azoknak a létszáma, akik már nem aktívak a zene­karban, ám olyan közösség tag­jai voltak, ahová szívesen vis­­­szajárnak, így egy régi tagjuk közreműködött abban, hogy a jubileumi koncerten fantaszti­kus fények kísérjék a produkció­kat. Az együttes vezetője azt mondja, jó lenne, ha még egy­szer annyi időt együtt zenélhet­nének, amennyi már a hátuk mögött van. Felszámolták Kápolnán a szeméttelepet KÖRNYEZETVÉDELEM A talaj és az ivóvízbázis védelmét célozta a tehermentesítés Szeptember végén kezdődött el Kápolna határában a már üze­men kívül lévő szeméttelep rekultivációja. A hulladékőrző telepet még 2009 júniusában zárták be, mert a lerakóhely nem felelt meg az Európai Unió előírásainak. A településen ke­letkező hulladékot azóta az egri lerakón keresztül Hejőpapiba szállítják.­­ A bezárás óta bizony sok gondot okozott az önkormány­zatnak az illegális szemétlera­kás, hiszen a mi felelősségünk volt, hogy a területre már ne­­ kerüljön szemét. Nagy bosz­­­­szúságtól szabadultunk így­­ meg, remélem. Bár az illegá­­l­is nagy figyelmet fordítunk majd - mondta Berecz Kálmán polgármester a munkálatok be­fejezése után. A munkagépek októberben végeztek is a terület rendbe­tételével, húsz év után az ere­deti tájképet is visszaállítják majd. A rekultivációt Kápol­na a Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Társu­lás tagjaként valósította meg, a környéken itt számolták fel véglegesen az első lerakót. A térségben több korszerűtlen, rosszul, vagy egyáltalán nem szigetelt, esetleg már korábban bezárt lerakó vár hasonló sors­ra megóvva ezzel a talaj és ezen keresztül a vízbázis épségét. ■ Kis szemetelőkre azért ezután Utolsó simítások. A lerakó felszámolása után az eredeti tájképet láthatjuk 2012. NOVEMBER 8., CSÜTÖRTÖK Pályázati pénzből elektronikus könyv két kistérség történelméről helytörténet Hatmillió forin­tot nyert a Kápolna Községért Közalapítvány májusban a Tisza-Tarna-Rima mente Fej­lesztéséért Közhasznú Egye­sülethez benyújtott uniós pá­lyázaton a „Tisza-Tarna-Rima mente öröksége” elektronikus könyv megvalósítására. A 16 éve működő közala­pítvány a helyi értékek, ha­gyományok összegyűjtésére, feldolgozására, megőrzésére és hozzáférhetővé tételére fordítja a pénzt. A Tisza-Tar­na-Rima mente két kistérsége (füzesabonyi és hevesi) 34 tele­pülésének értékeit, hagyomá­nyait gyűjtik össze. Az alapítvány célja, hogy a projekt tudományos, ismeret­­terjesztő szinten mutassa be a térség régészeti, történeti, művészettörténeti, irodalmi, néprajzi ismereteit. Az össze­gyűjtött és feldolgozott anyag mindenki számára elérhető lesz adathordozókon. A készü­lő elektronikus könyv az in­terneten olvasható, tartalmaz nyomtatható verziót is és DVD formátumban is megjelenik. Dél-Heves településeinek múltját eddig ilyen szinten nem dolgozta fel senki. A prog­ram erénye, hogy komplex kutatást valósít meg. Az elektronikus könyv történeti, művészeti, kulturális és ha­gyományőrzési szempontok szerint is számba veszi a múlt térségiben fennmaradt értékeit. Összefoglalja egy-egy telepü­lés múltját feldolgozó kiadvá­nyok eredményeit. A könyv főszerkesztője Berecz Mátyás történész-muzeológus a Dobó István Vármúzeumból, akinek a munkáját nyolc múzeumi és levéltáros szakember segíti. ■ Berecz Mátyás főszerkesztő Német faluval vennék fel a kapcsolatot maklár Német testvérkapcso­latot keresnek a makláriak, és úgy tűnik, egy lépéssel köze­lebb kerültek ehhez a napok­ban, hiszen német vendégeket fogadtak. A Jászberény test­vértelepüléséről, Vechtai-ból érkezetteket Egervölgyi József és felesége vitte el Maklárra. Azért látogattak el a faluba, hogy megtapasztalják, mit profitált egy kisebb helység az uniós csatlakozásból, milyen az infrastruktúrával rendelke­zik. Havasi László polgármes­ter elmondta: a vendégek kel­lemes élményekkel távoztak, azt ígérték, támogatják, hogy Maklár német testvértelepülés­sel vehesse fel a kapcsolatot. ■

Next