Heves Megyei Hírlap, 2014. február (25. évfolyam, 27-50. szám)
2014-02-14 / 38. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP A jövőt alapozza meg az idei esztendő egér Folytatódik a belvárosi rehabilitáció, több nagy fejlesztési programot, számos beruházást terveznek Habis László polgármester úgy véli, több szempontból is különleges év az idei. A lapunknak adott interjúban Eger első embere beszél egyebek között a 2014-es tervekről, a történelmi belváros megújításáról, s arról is, mit hozhat a megyeszékhely számára a 2014-20-as uniós költségvetési ciklus. - Polgármester úr, mit vár az idei esztendőtől? - A 2014-es nagyon izgalmas évnek ígérkezik. Egyfelől ez a 2007-13-as uniós költségvetési időszak zárását követő esztendő, melynek során az írott és íratlan játékszabályok szerint folytatódhatnak azok a munkák, amelyek átnyúlnak a tervezési időszakon. Másrészt a városunk idei költségvetési főösszege meghaladja a 17,5 milliárd forintot, s ennek 40 százaléka, vagyis 7,1 milliárd Ft a „felhalmozási célú előirányzat”, amit építésre, fejlesztésre, felújításra fordíthatunk. Kivételes helyzetről van tehát szó, az idei év üzenete egyértelmű: Eger fejlődő város! - Ez milyen beruházásokat jelent? - Első helyen kell említeni a belváros rehabilitációját, amelyre 2,2 milliárd forintot irányoztunk elő idén. Elstartolt már az „Egri vár és erődrendszer turisztikai attrakcióinak fejlesztése” című, közel 1,8 milliárdos projekt is. Első ütemben megvalósul a Fegyvertár épületének rekonstrukciója és a Szép-bástya romszerű helyreállítása, sétány jön létre a Kis Dobó tértől az Északi kapuig, s helyreállítják a Török-kertet, de lényegesnek tartom a közművek cseréjét és a térvilágítás kiépítését is. A szakemberek pedig már dolgoznak a második ütem előkészítésén, amely számos attrakciós elemet foglal magába. Bár a költségvetés tervezetében nem a nagy beruházások között szerepel, fontos szólni az ipari park környezeti kárelhárításáról, amelyre 550 millió forintot fordítunk, a Szála városrészt érintő szociális városrehabilitációról, amely egy 400 milliós munka, illetve a bölcsődei intézményhálózat felújításáról, amelyre több mint 370 milliót költ majd a város. Emellett számos kisebb, de jelentős beruházással számolunk, ilyen a felsővárosi négy orvosi és a Technika Házában található fogorvosi rendelők felújítása. Hangsúlyos elem, hogy új tornaterem épülhet a Lenkey iskolában, csaknem 190 millió forintból. Számos önerős fejlesztést is tervezünk, olyan többéves problémák kezelésére, mint a Menház, a Koszorú, vagy a Kertalja utca közmű- és útépítése, vagy éppen a Foglár úti lépcsősor felújítása. - Milyen „hétköznapi” ügyek jönnek szóba 2014-ben? - Fontosnak gondolom, hogy számos intézménynek, így az Egri Városi Sportiskolának, vagy az Egri Kulturális és Művészeti Központnak nő az anyagi mozgástere, s hogy valamennyi közalkalmazott számára havi 3000 forintos étkezési hozzájárulást biztosíthatunk idén. A körcsarnok valamint a birkózócsarnok felújítása összesen több mint 210 millió forintból valósul meg. A működési jellegű feladatok kapcsán is növeltük az előirányzatokat, a városüzemeltetés terén ki kell emelni, hogy a szelektív hulladék válogatására - melyet az Agria Humán Kft.-vel együttműködésben végez a Városgondozás Eger Kft. - húszmilliós pluszt biztosítunk. Fontos szólni arról is, hogy igyekszünk megfelelő hátteret adni az idegenforgalmi elvárásoknak. Úgy vélem, rendszeresebbé kell tennünk a találkozást és együtt gondolkodást a szolgáltatókkal, szálláshely-tulajdonsokkal. Döntés született arról, hogy megjelenik egy többnyelvű, az Egri Borvidéket bemutató kiadvány, ennek költségeit is vállalja az önkormányzat, de növeljük a turistákat vonzó kulturális és sportrendezvények támogatási összegét is. Határozott célunk, hogy bővítsük a fiatalok lehetőségeit annak érdekében, hogy szabadidejüket tartalmasan, kulturált körülmények között tölthessék el. Emellett a korábbinál jóval magasabb összeggel, 180 millió forinttal támogatjuk a helyi autóbusz közlekedést, azért, hogy változatlan áron és színvonalon biztosíthassuk e szolgáltatást az itt élőknek. Utak felújítására a nagyobb beruházásokon kívül megközelítőleg 100 millió forintot fordít idén a város, s tervezzük két híd, valamint a Zsinagóga Galéria tetőszerkezetének felújítását is. - Manapság leginkább a belváros rehabilitációja foglalkoztatja az embereket. Ennek kapcsán többen támadták az önkormányzatot... - A most zajló közmű-rekonstrukció a legkevésbé látványos, s a legtöbb kényelmetlenséget okozó része a 25 elemből álló projektnek, ugyanakkor azt mondom: olyan ez, mint otthon a fürdőszoba-felújítás, időről időre el kell végezni. Úgy gondolom, a mindennapokban az eddiginél is intenzívebben kell kommunikálnunk az egriekkel, számomra - még egy választási kampány időszakában is - nagyon fontos a higgadt hangvétel. Nyitottnak kell lennünk, meg kell tudnunk hallgatni, mit mondanak a szakemberek. Bevallom, magam is sokat tanultam tőlük a tervpályázat értékelése kapcsán. Fontos hangsúlyozni azt is, a rehabilitáció még javában tart. Többéves előkészítés után kezdődött el a munka, s azért is „szeleteltük fel” a beruházás-sorozatot, hogy a helyi, környékbeli vállalkozásokat lehetőséghez juttassuk. Közben esztendők teltek el, a változásokhoz alkalmazkodni kellett, de a minorita templom, a Valide Sultana, az Irgalmas-kápolna, vagy éppen a Kálvin-ház megújulása mutatja: sikerült elérni a kitűzött célt. - A legtöbb kritikát a parkolóház kapta. Hogy áll most ez a beruházás? - Először is fontos tisztázni: a kiírásnál „kötelező penzum” volt a magánberuházás. Amikor pedig azt kértük, ez lehessen egy önkormányzati vállalat feladata, határozott elutasítás volt a válasz. Ráadásul időközben begyűrűzött a gazdasági válság, megváltozott a befektetői környezet, a finanszírozási hajlandóság. Korábban bankban dolgoztam, s jól tudom, hogy a pénzintézetek előbb a projektfinanszírozásra, majd az önkormányzati szféra hitelezésére létrehozott üzletágukat szüntették meg. Ilyen helyzetben nehéz olyan céget találni, amely 400 milliós fejlesztési hitelt tudna felvenni. Többször hirdettünk pályázatot, s a beérkezett ajánlatok közül a város számára legkedvezőbbet választottuk. A megvalósítást lassította, hogy az építési, illetve a használatbavételi engedélyezés során több szakhatóság, hivatal első- és másodfokú eljárásáról van szó, vagy éppen olyan magánérdekről, amely akadályozza az előrehaladást. A Járási Hivatal december 23-án adta ki a használatbavételi engedélyt, ám a döntés nem jogerős. Azt remélem, hogy nyugvópontra jut az ügy. - Egy uniós ciklus véget ért, de mit hozhat a következő? - A megyei közgyűléssel egy napon tárgyaljuk a területfejlesztési koncepciót, s úgy tűnik, Egernek várhatóan 6,3 milliárd forintos összeg áll majd rendelkezésére városfejlesztési célra. Emellett vannak olyan programcsomagok, amelyek a térség gazdaságfejlesztését szolgálják, e 20 milliárdos keretre is pályázhatnak a megyeszékhely gazdasági szereplői. Az ügy harmadik oszlopát pedig az ágazati operatív programok jelentik, ezekkel kell jól összehangolni a helyi terveket, a turisztikai, közlekedésfejlesztési, egészségügyi és szociális infrastruktúra fejlesztések érdekében. Nem túlzás, ha azt mondom, éjjel-nappal dolgozunk, óriási munkáról van szó. Vannak bizonytalansági tényezők, de ezek nem tántoríthatnak el attól, hogy meghatározzuk a kitörési pontokat: ilyen például a város déli területének, ipari zónájának komplex fejlesztése, megújuló energia hasznosítása, vagy innovatív, a fiatalok elhelyezkedési lehetőségeit segítő programok kidolgozása. Ha korábban azt mondtam, izgalmasnak ígérkezik 2014, akkor ez azt is jelenti, hogy sok múlik az idei év eredményességén, akár egy évtizedre is megalapozhatjuk Eger város, az egriek jövőjét. A rehabilitáció fontos eleme volt a Zalár utca és Árva köz rekonstrukciója.Vígh Gyula (balról), Pongrácz Judit és Habis László a munka végén. ► Folytatás az 1. oldalról programterv A Dobó István Vármúzeum rajzpályázatot is hirdetett a lengyel-magyar barátság napjához kapcsolódóan. A farkas meg a reggelije című lengyel népmeséhez tartozó alkotásokat március 10-ig küldhetik be. Tematikus heteket is terveznek: február 24-től 28-ig a kézműves műhelyben iskolai osztályok ismerkedhetnek meg megyénk farsangi népszokásaival, bábokat, mécseseket készíthetnek. Február 17-től március 9-ig még az egri remete lesz a középpontban, a Gárdonyi-kuckóban az író titkosírását is ki lehet próbálni. ■ SZ. E. ■ Jónak tartja-e az egri belvárosrehabilitációt? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: HEOL.hu A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük. Rajzpályázat és tematikus hetek a vármúzeumban Diákok és tanárok tárlata a haláltáncról kiállítás A közös alkotások az elmúlás közelségére figyelmeztetnek Hatodszor rendezte meg az egri Eventus Művészeti Középiskola a Mester és tanítványai kiállítást a Gárdonyi Géza Színház aulájában. Az intézmény legrangosabb tárlatán idén az Haláltánc témája köré készítették el műveiket a felkészítő tanárok és tanítványaik. A Haláltánc rendkívül sokrétű, gazdag, bibliai eredetű téma. Megjelenése a XIV. századra tehető, technikailag a fametszet eljárásához kötődik, de minden művészeti műfaj visszatérő ihletője. Ez a téma minden esetben a halál közelségére hívja fel a figyelmet, illetve ezen keresztül az élet értékére. Arra, hogy nem mindegy, milyen módon éljük az életünket, hisz a halál fenyegetése állandóan jelen van. Másik aspektusa a témának, amikor a haláltánc szimbolikus megjelenítésével mintegy kinevetjük, fricskát mutatunk a halálnak. A továbblépés lehetőségét is láthatjuk a Mennyország, a megdicsőülés, a megtisztulás formájában. Idén a résztvevő szaktanárok vezetésével csaknem minden évfolyamról 2-3 tanuló kapcsolódhatott be a programba. A középiskolás évfolyamok közül a 10. 11. és 12. évfolyam diákjai, a szakképző évfolyamok közül a 13. osztály képviselői vesznek részt a kiállításon, amely március 6-ig tekinthető meg. ■ B. K: Az egri színház aulájában március 6-ig tekinthető meg az eventusos tárlat 2014. FEBRUÁR 14., PÉNTEK Együttműködnek a katasztrófavédők az egri iskolával megállapodtak Együttműködési megállapodást írt alá csütörtökön az egri KERI-ben a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője, Csontos Ambrus, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ egri tankerületének igazgatója, Ballagó Zoltán, valamint az Egri Kereskedelmi, Mezőgazdasági, Vendéglátóipari Szakközépiskola igazgatója, prof. dr. Vasas Joachim. Az együttműködés célja a katasztrófavédelmi tevékenység bemutatása, a tapasztalatok oktatásban történő felhasználása, illetve közös tudományos, módszertani tervek kidolgozása és gyakorlati végrehajtása. ■ G. R. *