Heves Megyei Hírlap, 2017. február (28. évfolyam, 27-50. szám)

2017-02-23 / 46. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP 2017. FEBRUÁR 23., CSÜTÖRTÖK HÍREK A DÖK idei célkitűzései EGER Az érdekvédelem és a közösségi, valamint a tu­dományos élet élénkítése - ezek az Eszterházy Károly Egyetem Doktorandusz Ön­­kormányzatának főbb célki­tűzései. Az egyetemi honlap szerint az elmúlt hetekben megválasztott küldöttgyűlés tagjai lettek Bánrévi Móni­ka, Fülep Ádám és Mizera Ta­más, az elnök dr. Oláh And­rás Béláné Tóth Enikő. A ku­tatószoba és a honlap fej­lesztésén túl a tervek szerint a DÖK előadás-sorozat és több konferencia szervezésé­ben is részt vesz. J. H. Megszűnt a látogatási tilalom GYÖNGYÖS Visszavonták a látogatási tilalmat az Idő­sek Bentlakásos Otthoná­ban, miután az influenzasze­rű megbetegedések száma csökkent. Ám az intézmény kéri a hozzátartozókat, hogy aki náthás, lázas beteg, az - a lakók érdekében - gyógyu­lásáig továbbra se keresse fel az otthont. M. A. Felfedezik a helyi értékeket EGER Idegenvezetői világna­pot tartanak szombaton az Egyesület Eger Idegenforgal­máért szervezésében. Az egy­órás ingyenes „Vallás és Mű­vészet” című sétára a Tourin­­form irodájánál lesz a találko­zó 10,11,12 és 13 órakor, mely érinti a város szakrá­lis helyeit. Az egyház jelenlé­te és az egykori szerzetesek világa számos helyen vissza­köszön a városban. A részt­vevők ezen épületeknek, he­lyeknek az értékeit fedezhe­tik fel a séta alatt. M.A. A rügyek ötöde-tizede fa­gyott el a szőlőkben, de eny­híthető lesz a kár. Tóth Balázs balazs.toth@partner.mediaworks.hu HEVES MEGYE Nem okoztak nagy károkat a megyebeli szőlőültetvényekben a janu­ári nagy fagyok. Pál Sándor, az Egri borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke szerint he­lyenként előfordultak fagyá­sok, de azok a gyengébb, ros­­­szabb fekvésű ültetvényeket érintették, a merlot, a syrah fajták voltak a legnagyobb ve­szélyben. Errefelé nem volt tartós hideg, mint az Alföldön, de mértek mínusz 17-18 Celsi­­us-fokos fagyokat Egerben, a környéken mínusz 20-at is. Hegyi Ádám, az Eszterhá­zy Károly Egyetem Kutatá­si és Fejlesztési Központ Élel­miszertudományi és Borásza­ti Tudásközpontjának birtok­igazgatója kifejtette, Egerben, a Kőlyuktetőn 17 fajtát vizs­gáltak, a syrah esetében a fő­rügyeken 54, a merlot-nál 33, a kadarka P9-es klónjánál 18 százalékos volt a fagyás, a le­ánykánál 13, a kékfrankos­nál 11 százalék. A mellékrü­gyek közül harmadennyi sé­rült, a rügyalapok, tőkék nem fagytak el. Az idei január át­laghőmérséklete mínusz 6,2 Celsius-fok volt, az 1963-2016 közötti évek átlaga pedig mí­nusz 1,2 Celsius-fok. Dr. Nyilas János, a Mátrai Hegyközségi Tanács elnöke arról számolt be, hogy ott sem volt tartós, mínusz 18 Celsius­­fok alatti hőmérséklet, de 10- 20 százalékos fagykárról le­het beszélni fajtától, a tábla műveltségi állapotától függő­en. Szerinte ez korrigálható, Faggyal együtt is közepes termésát­laggal számolnak, s közepes termésátlaggal szá­molhatnak.­­ Vannak lazább rostú faj­ták, az Irsai Olivér, ame­lyet a fagy nagyobb mérték­ben érinthetett, s a cabernet sauvignon esetében is erősebb fagyást tapasztaltunk. A terü­letek közül az alsóbb elhelyez­kedésűek voltak veszélyben. Ritka az ilyen hideg, de a Mát­ra kiegyenlítő hatása miatt itt kevesebb a probléma - mond­ta a mátrai elnök. - Hosszú télen vagyunk túl, december közepétől hi­deg volt, a munka sem haladt úgy a hó és a zúzmara miatt. Most kritikus időszak jön, a hirtelen meleg beköszöntével - mivel van elég víz - intenzí­ven elindul a növények nedv­keringése, gyorsan fakadhat­nak a rügyek. Ha ezután jön egy mínusz 8-10 Celsius-fo­­kos fagy, az nagyobb károkat okoz, mint a téli mínusz 16- 18. A korábbi évek tapaszta­latai szerint viszont kevesebb lesz a gomba- és rovarkártevő idén - tért ki a következő idő­szakra dr. Nyilas János. A sokéves átlagnál öt Celsius-fokkal volt hidegebb a január A syraht és a merlot-t viselte meg a téli fagy A szakember szerint, ha a meleg beköszönte után jön újabb fagy, az a télinél is nagyobb károkat okozhat. Képünk illusztráció Fotó: Löffler Péter Maradnak a hegybírók Kedden ülésezett a Hegy­községek Nemzeti Tanácsa. Az eseményen szó esett a szervezet éves költségvetésé­ről, az idei országos borver­senyről, a hegybírók jövőjéről is. Korábban felvetődött, hogy a Nébihhez kerülnek, de ma­radnak a hegyközségek alkal­mazásában, s ez Pál Sándor szerint jó hír. Téma volt az is, hogy tervezetet dolgoznak ki a szőlőértékesítés szabályozá­sára, amely már az idei szüre­ten érvényes lehet. Az árprog­nózissal, szerződésekkel kap­csolatos javaslatokat március végéig dolgozzák ki. Quadokkal mentették a síelőket a katasztrófavédelmi szervek gyakorlatán Leállt a sífelvonó s többen kiestek belőle MÁTRASZENTISTVÁN Egy idő­ben négy helyszínen is zaj­lott tegnap a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgató­ság gyakorlata. Tankóné An­tal Erika megyei katasztrófa­­védelmi szóvivőtől megtud­tuk, a rendezvény célja, hogy azok a hivatásos szervezetek, amelyek együttműködnek a kárfelszámolásnál, begyako­rolják a közös munkát, haté­konyabbá tegyék az informá­cióáramlást, javítsák a reak­cióképességet. - A gyakorlat során feltéte­leztünk egy, a villamos háló­zatban adódó problémát, ami a sípályát is érinti - mondta a szóvivő. - Ezen túl az egy­ségeknek egy szintén feltéte­lezett tömeges balesetnek a kár felszámolásába is be kel­lett avatkozniuk. A sípályán történt balesetnél a Kékes Ku­tató-Mentő Alapítvány tag­jai is segítettek. Az alapít­vány olyan felszerelésekkel, gépjárművekkel rendelkezik, amikkel a nehéz terepen tör­ténő mentést is jól végre tud­ják hajtani. A feltételezett bal­eset szerint a felvonó működé­se közben leállt az áramszol­gáltatás, abból többen kiestek és megsérültek. A gyakorlaton a közössé­gi szolgálaton lévő diákok is részt vettek statisztaként, s a szervezetek tevékenységébe is betekintést nyerhettek. Klausmann Viktor, a Kékes Kutató-Mentő Alapítvány el­nöke, Kékestető sajtókommu­nikációval foglalkozó szakem­bere elmondta, szakembereik elsősorban a Mátrában végez­nek mentéseket, hiszen gép­járműveik alkalmasak arra, hogy a sípályákon, a rossz hó­viszonyok mellett, az év min­den hónapjában képesek le­gyenek a mentésre. - E gyakorlatnál segítségül hívtuk a Normafa Park men­tőit, akik speciális lánctal­pas quaddal is rendelkeznek - egészítette ki Klausmann Viktor, akitől megtudtuk, sí­szezonban hétvégenként min­dennap van 2-3 mentésük. Ezek a sérülések többnyire végtagzúzódások, törések. Révész Máriusz kérésünk­re úgy fogalmazott, örömmel tölti el, hogy a kormány a sí­pályák fejlesztése mellé állt és idén Mátraszentistvánban is épülhet egy új felvonó. - Minden tiszteletet megér­demelnek a vállalkozók, akik sípályát üzemeltetnek - közöl­te. - Ez hazánkban nehéz fel­adat, de itt nagyszerűen mű­ködik, Mátraszentistván meg­érdemli a támogatást. M. A. A síelésnél mindig fontos a mentési gyakorlat Fotó: Czímer Tamás i

Next