Hevesi Szemle, 1990 (18. évfolyam, 1-2. szám)

1990 / 1-2. szám - TUDOMÁNY - Szuromi Lajos: Két orosz nyelvű vers Petőfiről

titkárhelyettes, Sólyán György megyei titkár; az SZDP részéről Szurdi István gyöngyösi tit­kár; a kisgazdák részéről Adorján József gyöngyösi.&r­ Árú szőlőbirtokos, Szántó-Vezekényi István pétervásárai kisgazda, a parasztpárt részéről Kerék Gábor tanár, a polgári demokra­ták részéről pedig N­égy­essy Árpád jogakadémiai tanár került be. A választási eredmények megyénkben is a kisgazdapárt megerősödését hozták magukkal. Az MKP falusi szervezetei ezt követően sok helyen szétzilálódtak. A taglétszám az 1945. ok­tóber 20-i állapotnak megfelelő 25 ezer 510 főről 1946 januárjára 21 ezer 551 főre csökkent. A választás után belső zavar következett be a szociáldemokraták és a parasztpártiak köré­ben is. A kisgazdapárt megerősödése közelebb hozta egymáshoz a baloldali pár­tokat. Ez a két munkáspárt viszonylatában is megfigyelhető volt. Sajnos, 1946. március 5-e után, amikor a Baloldali Blokk a kommunistákból, a szociálde­mokratákból, a parasztpártiakból és a szakszervezetekből megalakult, ezen szervezetek cél­ja egyértelműen a kisgazdák felmorzsolása lett a megyénkben is. Ezenkívül elindult e párt hatalomból való kiszorítása is. Ennek érdekében különösen az MKP a politikai harc erősen vitatható és elítélendő módszereit is alkalmazta. Többek között ennek a bizonyítéka volt, hogy az 1947-es nemzetgyűlési választásokon ez a párt a rá adott szavazatok számának és mandátumainak növelése érdekében alkalmazta az úgynevezett kékcédulákat. Közismert, hogy ezt a módszert az ellenzéki pártok már a választás napján leleplezték, jelentős presztízs­­veszteséget okozva ezzel az MKP-nek, így valójában már az 1947-es választás nem volt szabad. Nem is beszélve az 1949-es és 1953-as választásokról, amelyek a párttörténet mtás megállapításai szerint a Magyar Dolgo­zók Pártja nagyfokú erkölcsi és politikai nyomása alatt zajlottak le. Az 1956 utáni választásoknál is tapasztalhatók voltak a hatalom részéről bizonyos mani­pulációk, így méltán mondhatjuk, hogy hazánkban, illetve megyénkben 1945 után az igazán szabad választás csak az 1945. november 4-i volt, amikor is minden induló párt a választási törvény által megengedett módszereket alkalmazta. Szecskó Károly SZUROMI LAJOS Két orosz nyelvű vers Petőfiről A segesvári csata napja: 1849. július 31. Bem seregében éri meg a vereséget a költő, Petőfi Sándor is. Menekülés közben többen látják, közvetlen szemtanúk beszámolói jelennek meg sor­ra évek múltán, a költő halálára nézve bizonyosat senki sem tud, az emlékezések ellentmondáso­sak. Van a tény: eltűnt a csata végén. Vannak a valószínű következtetések: megsebesült, meg­halt, a zűrzavarban tömegsírba temették, talán még élve, mint nem egy bajtársát. Talán fogságba került, Oroszország irdatlan mélyébe, Szibériába, fogolyként élte végső napjait. Meghalt a se­gesvári csatában, vagy túlélte azt??? E kérdésre tényszerű bizonyossággal ma sem tud senki vála­szolni. A történeti és az életrajzi kutatások a költő segesvári halálát valószínűsítik. Ezt nyomatékosít­­ja az, hogy bizonyító életjelet vagy bármely bizonyító dokumentumot a fogoly Petőfiről máig nem sikerült felkutatni. Számos legenda támadt e bizonytalanság nyomán, akadnak közöttük népi remeklések, mint a barguziniak, amelyek meglepő pontossággal részletezik a Burjátiába telepített idegen költő éle­tét. Vannak egészen otrombák, itthon is, külföldön is, ideig-óráig ál-Petőfik bolondítják a népet. Népe, nemzete siratja gyermekét, bizonyosságot szeretne, az apadó könnyek újra elerednek, a fáradtság tompaságát a remény élénksége váltja fel, amikor valami bizonyos ígérkezik. A Petőfi­­legenda időbeli hullámaiban egy nép hűségének megrendítő szépsége is ott lebeg. E század közepén tudományos bizottság kísérelte meg a költő csontjainak feltárását, a való­színűsítő történeti adatok alapján az egykori csata színhelyén, eredménytelenül. A tudományos közelítés nyomán nem gerjedt botrány, maradt a néma csönd. A múlt évben Morvai Ferenc szán­ta el magát a legendákban megjelölt szibériai-barguzini sír föltárására, tudományosságra törek­vő bizottságot alakított a laikus hazafi, tűzön-vízen keresztülvágva értek célt. Századunk amatőr kutatásai körében belső összetettsége, elszántsága, áldozatossága, kínlódásai stb. révén kiemel­kedő hely illeti meg Morvai Ferenc és a Megamorv — Petőfi-bizottság tevékenységét, holott az 59

Next