Híd, 1949 (13. évfolyam, 1-12. szám)
1949-08-01 / 8. szám - Gál László: Petőfi Sándor a jugoszláviai sajtóban
386 Gál László: Petőfi Sándor a jugoszláviai sajtóban A költő életrajzának ismertetése után, így folytatja a „Glas": .. . Petőfi született lírikus, szenvedélyes és tüzes természet. Azonnal reagál az élet megnyilvánulásaira és érzéseinek költői kifejezést tud adni. .. Élesen támadja a bürokráciát, nemességet, az állami apparátust, a társadalmi igazságtalanságokat — de egyben kitűnő szerelmi költő is, a természet és a népi élet nagy piktora... ... 1848 március 15-i roham óta, Petőfi állandóan a forradalom első vonalában harcol. Radikális» megalkuvást nem ismer ebben a harcban. Verseket, gúnyiratokat, szatírákat, epigrammákat ír és kegyetlenül leszámol a forradalom ellenségeivel... Hajlíthatatlan hűséggel forradalmi eszméihez, 1849 július 31-én, a Segesvár körüli harcokban elesett. .. * Nem csupán a „Glas" emlékezett meg a legnagyobb magyar költő, a magyar szabadságharc viharmadarának haláláról. És ez természetes is, hiszen Petőfi szelleme mélyen benne él a jugoszláv nép legjobbjaiban, akik nem most, nem ma ismerték meg a forradalom, a szabadság egyik legnagyobb költőjét. Alig tíz évvel halála után, már ismerték, már fordították, már énekelték Petőfi Sándor legjobb verseit Szerbiában. 1859-ben így ír Petőfi Sándorról Antun Hadzsics: „...Hitt a maga küldetésében, ezért harcolt, tűrt és szenvedett, és a célhoz ért. Úgy indult el, mint a mi Branko Radicsevicsunk, új utakon és nem rettent meg az akadályoktól..." Hatása érezhető Gyura Jaksics költészetén és megihlette a szerbség egyik legnagyobb költőjét, Petőfi kitűnő fordítóját, Zmail Jovan Jovanovicsot is. Csak természetes, hogy az új Jugoszlávia harcos új költői sem feledkeztek el a szabadság nagy magyar költőjéről s — például —, így emlékezik Petőfi Sándorról Jovan Popovics: ... A költő, aki nem sajnálta saját életét, a költő, aki nem számolt azzal, hogy örökéletűek lesznek-e versei, hanem mindent feláldozott népéért és■ annak harcáért, a szerelem és a vágy mélyen érző költője; költői aki hazája földjének festője is volt; saját népe legnagyobb szabadságharcának énekese — annak a harcnak, amely az elnyomott felkelések felett Európa-szerte világított —, megérte a halhatatlanságot, bár halni küldte saját verseit . .. vagy talán éppen azért halhatatlan, mert az eszméért halni küldte verseit éppen úgy, ahogy saját maga is meghalt eszméiért... És íme, így ír Petőfiről a nagy horvát író, Míroszláv Kolezsa: ...Én személyesen, mint tizennyolc éves gyerek, Petőfi hatása alatt, mint negyvennyolcas Kossuth-párti kerültem a Ludovikára, az »Apostol« csaknem befejezett fordításával; azzal a művel, amely döntő, csaknem végzetes hatással volt rám...