Híd, 1949 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1949-08-01 / 8. szám - Petőfi Sándor: Az apostol

ХШ. É.VFOGYAH L. SZÁM TÁRSADALMI, IRODALMI ÉS KRITIKAI SZEMLE PETŐFI SÁNDOR: AZ APOSTOL (Részlet) „A szőlőszem kicsiny gyümölcs, Egy nyár kell hozzá mégis, hogy megérjék. A föld is egy gyümölcs, egy nagy gyümölcs, S ha a kis szőlőszemnek egy nyár kell, hány nem kell e nagy gyümölcsnek, Amíg megérik? ez belekerül Évezredek vagy tán évmiljomokba; De bizonyára meg fog érni egykor, És azután az emberek belőle, Világ végéig lakomázni fognak. A szőlő a napsugaraibal érik; Míg édes lett, hány napsugár Lehelte rája élte melegét, Hány százezer, hány miljom napsugár? ... A földet is sugárok érlelik, de Ezek nem nap­sugarai, hanem Az embereknek lelkei. Minden nagy lélek egy ilyen sugár, de Csak a nagylélek, s ez ritkán terem. Hogyan kivánhatnók tehát, hogy A föld hamar megérjék?.. Érzem, hogy én is egy sugár vagyok, Amely segíti a földet megérni. Csak egy nap tart a sugár élete, Tudom, hogy amidőn megérkezik A nagy szüret, Akkorra én már rég lementem, S parányi művemnek nyoma Elvész az óriási munka közt, De életemnek a tudat erőt ad, Halálomnak pedig megnyugovást, Hogy én is, én is egy sugár vagyok! — Munkára hét, Föl a munkára, lelkem! Ne legyen egy nap, egy perc elveszítve. Nagy a feladat, az

Next