Hidrológiai Közlöny 1930 (10. évfolyam)

Értekezések és rövid közlemények - Schréter Zoltán dr.: Pálfy Móric emlékezete

Pálfy Móric emlékezete. 1871 —1930. Irta: Schréter Zoltán. 1930 augusztusában súlyos vesztesés­ érte a magyar hidrologiai tu­dományt s annak művelőit. Pálfy Móric dr., egyik legkiválóbb hidrologu­sunk örökre behunyta szemét. Vele a magyar geologiának, de különösen a hazai gyakorlati geológia két ágának, a bányageologiának és a hidro­geologiának régi erős oszlopa dőlt ki. Halálát mi itt maradottak, őszintén siratjuk, mert tudjuk, hogy legjobbjaink egyike szállt vele sírba. Pálfy Móric 1871 október 21-én született Erdélyben, a tordaara­nyosmegyei Bágyon. Tanulmányainak végeztével a kolozsvári tudomány­egyetem ásvány-földtani tanszékének lett tanársegéde. Innét 1895-ben a m. k. Földtani Intézethez neveztetett ki segédgeologusnak; később osztály­geologus, majd főbányatanácsosi címmel főgeologus lett. Mint kisérlet­ügyi igazgató vonult 1926-ban nyugalomba. Mint geológus eleinte főleg kőzettani és őslénytani stúdiumokkal foglalkozott, később azonban minden erejét és tudását a földtani térképe­zés szolgálatába állította. Erdély földje, szűkebb hazája volt az a terület, ahol részletes földtani vizsgálatokat végzett. Részletesen térképezte a Gyalui Havasokat, az Erdélyi Érchegységet és a Bihar-hegység nagy ré­szét. Földtani felvételei alkalmával nagy súlyt helyezett azonban a gyakor­lati szempontból fontos tényezőkre, így a bányageológiai és a hidrogeoló­giai viszonyokra is. Az utóbbiakra vonatkozó munkássága az, amely szak­osztályunkhoz legközelebb áll. Számos terület hidrológiai viszonyait tanulmányozta; számos for­rást, hévforrást, gyógyvizet és artézi kutat tanulmányozott s azokat szá­mos közleményben leírta. Ezek a leírásai mindig becses lapjai lesznek hidrogeológiai irodalmunknak, így egyebek közt tanulmányozta és leírta a híres borszéki savanyúvizet, a kisrápolti, a bábolnai (erdélyi), a feredő-

Next