Hidrológiai Közlöny 1942 (22. évfolyam)

Schmidt Sándor dr.: A hazai szénbányászat és a víz

A hazai szénbányászat és a víz. Irta: Schmidt Sándor dr* (21 szövegközti ábrával.) A megtisztelő megbízás óta, hogy a Hidrológiai Szakosztály jubi­láris előadássorozatában résztvegyek, sokszor tépelődtem azon, mi­képen kapcsolódjam bele mélyen tisztelt alelnökünknek, Pap Ferenc őméltóságának a megnyitó gyűlésen elhangzott beszédébe, mikor a kristálytiszta vízzel telt poharat felmutatva, a vízről, mint nélkülözhe­tetlen, az emberi élethez feltétlen szükséges elemről, annak üdítő ha­tásáról beszélt, holott most a vizet úgy kell bemutassam, mely után nem nyúl az eltikkadt vándor remegő kezével, hanem amely rombol és pusztít, sőt amelynek megjelenését nem jelentik előre a vízállást bemondó állomások sem, hogy ellene előzetesen gátakat emelhetnénk. Azt a vizet óhajtom bemutatni, melyet oly megrázóan igyekezett a dorogi munkásotthon nagytermének freskójában megörökíteni kitűnő művészünk, Haranghy Jenő professzor. (1. ábra.) Amikor tehát feladatul kaptam a vizet a hazai bányászattal kap­csolatban ismertetni, akkor nem a földalatt dolgozóknak is nélkülöz­hetetlen ivóvízről, sem a külszíni rétegek áthatolásával megcsapolt talajvízről kívánok előadást tartani, hanem az esztergomi szénmedence veszedelmes ellenségét, a széntelep alatti triászmészkő karsztvizét igyekszem röviden ismertetni és beszámolni a küzdelemről, mellyel hosszú évtizedeken át azt megfékezni igyekeztünk. Mielőtt azonban a tulajdonképeni tárgyra térek, érzékeltetni sze­retném igen tisztelt Hallgatóimmal a kérdés fontosságát a magyar szén­bányászat szempontjából, mert csak annak ismeretében lehetséges meg­érteni annak a gigászi küzdelemnek jogosságát, melyre vállalatom a­ z Előadta a Magyarhoni Földtani Társulat Hidrológiai Szakosztályának 1942. november 25-i szakülésén.

Next