Hidrológiai Közlöny 1958 (38. évfolyam)

1. szám - Öllős Géza: A kútpalást melletti hidraulikus viszonyok részletes vizsgálata

mentén kialakuló sebességeloszlást; d) a szi­várgási térben levő nyomáseloszlást. A kutatá­saink a vízszintmérési adatok alapján rámutattak a kútpaláston belül és az azon kívül levő víz­szint egymástól való függőleges értelmű elszaka­dására [3]. Mind a külföldi, mind a hazai eddig végzett modellkísérletek nem tudták azonban fel- 1. kép. Lejtős lemezekkel részekre osztott kútmodell. A kút­vízszin alatt összefüggő víztér van 2. kép. Lejtős lemezekkel részekre osztott kútmodell. A lemezközök egymástól vízzáróan elválasztottak Bild 1. Mit geneigten Plattén unterteiltes Brunnen­modell. Unterhalb des Brunnenwasserspiegels befindet sich ein zusammenhangender Wasserraum Bild 2. Mit geneigten Plattén unterteiltes Brunnen­modell. Die Schichten zwischen den Plattén sind voneinan­der wasserdicht getrennt III. 1. Model of a well divided into several sections by sloping baffle plates. The water layer under the levet in the well is continuous III. 2. Model of a well divided into several sections by sloping baffle plates. Water tight seals are placed between individual sections deríteni a vízhozamnak és a sebességnek kút­palást magasságában való változásának módját. A kútpalást közelében levő szivárgási áram­vonalszakasz viszonylag gyors előrehaladása kö­vetkeztében a sebességmérés itt már rendszerint bizonytalanná válik. A kúttól távolabbi áram­vonalszakasz extrapolálása szintén nem adna meg­bízható értékeket. Minthogy azonban a kútpalást­nál — mint legkisebb szivárgási felületnél — uralkodó hidromechanikai viszonyok szabják meg a vízadó­tér távoli külső határfeltételeivel együttesen a szi­várgási rendszer egészének sajátosságait, ezért a kútpalást melletti szivárgási folyamat részletekhez menő felderítésére a szerző új kísérleti módszert vezet be. Ennek lényegét az 1. ábra, valamint az 1. és 2. kép alapján a következőkben adjuk meg. Amint az előzőekből kitűnik, nem elegendő a kútból bizonyos leszívásnál kivehető vízhozam összegének ismerete, hanem szükség van a kút­palást magasságában a vízhozameloszlás, vala­mint a sebességeloszlás ismeretére is. Ez olyan módon valósítható meg, hogy a szitaszövetből elkészített kútpalásthoz körülbelül 40 mm ma­gasságonként lejtős vízelvezető lemezek csatla­koznak. A lemezek lejtésével érhető el az, hogy a lemezek közötti kútpalást felületén bejutó víz miután elhagyja a kútpalástot, a tapadóerők számottevő mozgástgátló hatása nélkül a víz­elvezető csőbe jusson. A vízelvezető csőnek szintén lejtést kell adni. A cső átmérője nem lehet túl­zottan kicsi, különben kis vízmennyiségeknél a csőben fellépő tapadóerők akadályoznák a színező­anyagtól bizonyos mértékig szennyezett víz za­vartalan távozását. A lemezek alakja — amint azt az 1. ábrán levő x—x metszet mutatja —­ aszimmetrikus avegből, hogy a szívókútba a vízszintészlelés céljából az elektromos méretű rúdja lesüllyeszt­hető legyen. Az aszimmetrikus lemezkiképzéssel és a medence központi részének párhuzamos falú 1. ábra. A lejtős vízelvezető lemezekkel részekre osztott kút működése Abb. 1. Arbeistweise eines mit geneigtenWasserableitungsfláchen unterteilten Brunnens Fig. 1. Flow into wells divided by sloping baffle plates of Figures

Next