Hidrológiai Közlöny 1962 (42. évfolyam)
1. szám - Mosonyi Emil: A vízerőhasznosítás helyzete Európában
alsonyi E.: A vízerőhasznosítás helyzete Hidrológiai Közlöny 1962. 1. sz. ü lésére szolgáló 8,3 QH képlettel.) Ha Q itt az aritmetikai közepes vízhozam, akkor a hozzátartozó energiamennyiség E (kWó/év) = 87608 QH = 65 000 QH. Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy az elméleti (bruttó) energiának a számtani középteljesítmény és az év összes órás szorzatából alkotott mennyisége csakis akkor lehet valóban készletjellemző, ha teljesen vagy legalábbis nagyobbrészt tározásos hasznosításokat lehet előirányozni. Ellenkező esetben, de különösképpen akkor, ha a vízerőkészletet főképpen csak igen kicsiny esésű erőművekkel lehet kihasználni, a fenti képlet szerint alkotott energiamennyiség igen torz jellemzést ad a kihasználhatóság tekintetében. Ilyen körülmények között helyesebbnek látszik a szerző javaslata szerint a vízhozamtartóssági ábra lecsapásával kapott csonka területből számítani a kihasználható energiamennyiséget. (Mosonyi Emil: Vízerőhasznosítás I. kötet 32. old.) Ennek , a javaslatnak az ésszerűsége nyilvánvaló, ha arra gondolunk, hogy a tipikusan kisesésű vízerőművek teljesítménye a nagy vizek idején erősen lecsökken, sőt a rendkívüli árvizek alatt üzemszünettel is számolni kell. Bármelyik módon is számítjuk az energiamennyiséget, az elkerülhetetlen esésveszteségek miatt a műszakilag kihasználható vízerőkészlet természetesen többnyire jóval kisebb. S végül az sem hagyható figyelmen kívül, hogy különféle helyi tényezők, különösképpen a települési viszonyok miatt az ésszerűen vagy gazdaságosan kihasználhatónak tekinthető készlet helyenként még kisebb, mint az az energiamennyiség, amelyet a műszaki lehetőségek határáig termelni lehetne. Minthogy a helyi adottságok ismerete és értékelése alapján az egyes országokban igen eltérő módon értékelik az elméleti (bruttó) és a kihasználható (nettó) vízerőkészlet viszonyát, a 3. táblázat azokat az értékeket tartalmazza, amelyeket az európai országok a nettó vízerőkészletükre vonatkozóan az Európai Gazdasági Bizottságnak bejelentettek. A kihasználható vízerőkészlet nagysága szerint sorolja fel az európai országokat, amelyeknek nettó vízerőkészlete a Szovjetunió nélkül kereken 680 milliárd kWó évenként átlagosan megújuló mennyiség. A Szovjetunió vízerőkészletét külön tüntettük fel, egyfelől azért, mert csak a bruttó értékek ismeretesek, másfelől mert abban ázsiai területrészek vízerőkészlete is bennfoglaltatik. A táblázat feltünteti az egy főre eső vízerőkészletet, továbbá a kihasználtság mértékét. Az 1958. év végéig üzembehelyezett erőművek, illetve gépegységek összes hálózatra adható teljesítményét, az ún. legnagyobb nettó teljesítményt, adja meg a 4. oszlop, míg az 5. oszlop az 1958-ban 3. táblázat Európa kihasználható és hasznosított vizerőkészlete (Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának adatgyűjtése alapján) TuGa. 3. Hcnojib3yeMbtuu ucnoAb3oeaHHbin eudpo3Hepeemimechiiu pecype Eeponbi (na ocmeamiu dannux EeponeiíCKOü SKOHOMUHCCKOÜ KOMUCCUU OOH) Table 3. Available and utilized water power resources oj Europe * Becsült értékek (a százalékos arányból következtetve) ** A Szovjetunió egész területére vonatkozó bruttó érték. — Adatok nem álltak rendelkezésre (egyébként elhanyagolható értékek) 3. oszlop : Az 1958. évi lélekszám alapján. 4. oszlop : Az év utolsó napján rendelkezésre álló teljesítmény, tehát évközbeni üzembelépések esetén az évi energiatermeléssel egybevetve nem kapjuk meg a kihasználási óraszám helyes értékét. Az értékek a transzformátor kapcsain a hálózatra adható teljesítményt, az ún. maximális nettó teljesítményt adják (tehát az önfogyasztás és a trafó veszteségek levonásával). 5. oszlop : A transzformátor kapcsán kapott nettó energia (leszámítva az önfogyasztást is), a jelölés viszont a generátorok által termelt bruttó energiát jelenti. Ország Kihasználható vízerő készlet 1958. év kihasználtság Ország milliárd kWó/év 1 milliárd kWó/év kWó/év fő MW milliárd kWó/év foka % 1. 2. 3. 4. 5. 6. Norvégia 104,50 29 640 5 214 27,35 26 Svédország 80,00 10 790 6 289 28,86 36 Franciaország 76,27 1 710 8 829 32,29 42 Jugoszlávia 66,50 3 620 1 060 4,27 6 Olaszország 55,00 1 130 10 476 35,88b 65 Ausztria 40,00 5 700 2 850 10,62b 27 Izland 35,00 207 100 83 0,46b 1 Svájc 32,30 6 230 4 780 16,70 52 Spanyolország 31,50 1 060 3 931 11,18 35 Románia 27,00 1 500 100 0,28b 1 Német Szövetségi Köztársaság 25,16 470 3 121 13,02 52 Finnország 17,00 3 880 1 330 6,84 40 Lengyelország 13,30 460 245 0,76 e Portugália 13,20 1 470 889 2,48 19 Csehszlovákia 12,00 890 745 2,60 22 Nagy-Britannia 11,47 220 1 098 2,70 24 Bulgária 11,10 1 440 308 0,95 9 Albánia 5,00 3 320 — 0,05* 1 Görögország 4,26 520 111 0,45 10 Magyarország 3,35 310 15 0,05 1 Német Demokratikus Köztársaság 2,00 120 171* 0,64 32 Írország 1,05 370 215 0,81* 77 Belgium 0,54 60 47 0,20 37 Luxemburg 0,07 200 1 0,01 14 Dánia 0,05 10 9 0,03 60 Hollandia Európa összesen (a Szovjetunió nélkül) : 667,62 51 917 199,48 30 Szovjetunió** 1500,00 7 200 10 863 46,48b 3 összesen 2167,62 62 770 245,96 11