Hidrológiai Közlöny 1963 (43. évfolyam)

6. szám - Bartos Sándor: Az Általér-völgyi települések és létesítmények jelenlegi, valamint távlati vízellátása

482 Hidrológiai Közlöny 1963. 6. sz. Tata és környéke jelenlegi vízellátási helyzete Tata jelenlegi lakossága kórház, edzőtábor és a bejárókkal együtt 20 000 fő. A vízmű vízterme­lése Kovács J. Gyula főmérnök közlése szerint csúcsban 1200 m3/nap, az egész város jelenlegi víz­igénye viszont 4000 m3/nap. A város csak részben közművesített. A felsővárosban a közművesített részeken jelentkező 250 m3/nap vízhiányt csak ideiglenesen oldották meg. Tóvároskert részére pedig jelenleg kb. 400 m3/nap többlet vízmennyi­ségre lenne szükség. Tata város lakossága 1949. január 1-én 13 199 fő. Az 1949 1961 közötti időszakban a népes­ségszám növekedése 4411 fő, azaz 33,4%. A távlati lélekszám 1975-ig 30 000 fő, így a vízigény 200 l/nap fővel számolva (1000 m3/nap, vagyis távlatban 4800 m3/nap vízmennyiségre van szükség. Tata és közvetlen környékén fakadó egykor bővizű források vízhozama, különösen az utóbbi időben a XV/b akna vízbetörése óta erősen apadt. Ezt szemlélteti az 1. táblázat. 1. táblázat A teljesség kedvéért megjegyezzük, hogy az Angol­kerti források közül a Tükörforrás vízhozamára vonat­kozó adatot a VITUKI 1960. szeptember 5-i mérése alapján közöljük, a forrás jelenleg elapadt, s vízét a mellette létesült „Edzőtábori" kúttal lehet kivenni. Tata város vízműve így a LoPresti forrásból, a szociális otthon kútjából és részint a­((kórház kezelésében levő) Törökfürdő forrásból kapja vizét. A Törökfürdő for­rásból 70 m­l/nap a kórházba, 30 m3/nap a városba kerül. A Plébánia-kert két forrása főleg a­­Mezőgazda­sági Technikum vízigényét biztosítja. Tó városkertet a Pokol forrás látja el. A két városrész között 1,1 km hosszú összekötő vezeték hiányzik. Ennek megépítésével és a Kálvária­dombon létesítendő víztoronnyal jelentősen meg­javulna a város vízellátási helyzete. Külön kiemeljük a város északnyugati határá­ban feltörő Fényes forrásokat, amelyek vízhozama a VITUKI 1962. decemberi 13-i mérése szerint 21,168,0 m3/nap. A források környékének rende­zése, üdülőteleppé történő kiépítése a közeljövő legfontosabb tervei­ közé tartozik Az ország legbővebb vízhozamú forráscsoport­jának vize fürdőkultúrát leszámítva — jelenleg felhasználatlanul a Fényes patakba folyik. Ezt a túlfolyó vizet szükség esetén az Oroszlányi Hő­erőmű tartalék vízellátását biztosító 400 mm át­mérőjű vezetéken keresztül táplálják a hűtőtóba (200 l/sec). Az Általér­-völgyi települések és létesítmények vízellátásának távlati lehetőségei Az Általér-völgyi települések és létesítmények távlati vízigénye : Oroszlányi Erőmű 17 000 m3/nap Oroszlány város 10 000 m3/nap Tatabányai Erőmű 17 000 m3/nap Bánhidai Erőmű 12 000 m3/nap Tatabányai Sporttelep 1 1 000 m3/nap Tatabányai bányák, és a strand ... 10 000 m3/nap Tatabánya város 18 000 m3/nap Tata . . .­­6 000 m3/nap 96 000 m 3/nap Ebből 36 000 m3/nap ivó- és 60 000 m3/nap ipari víz. Tatabányán a kiemelt bányavízmennyi­ség több mint 130 000 m3/nap. Ebből a vízmennyi­ségből a távlati és az ivóvízigény egy része ki­elégíthető. A készítendő részletes regionális víz­gazdálkodási vizsgálatnál a fentieket figyelembe kell venni. A közeljövő vízigényeinek kielégítésére műszaki-gazdasági okokból az alábbi megoldási lehetőségeket j­avasolj­uk. a) Vízkivétel a bokodi Öregtóból Bokodi vízmű területén levő 10 db kút együttes legkisebb hozama 3300 m3. A vízmű teljesítőképes­ségének növelésére területének közelében a zámolyi hidaknál telepíthető a harmadik kútsor. A kútsor telepítésére javasolt területen feltárt vízadó rétegek folyóvízi eredetűek és települési helyzetük követ­keztében az Altalér egész völgyében egymással összefüggésben állnak, ezért vízutánpótlódásuk biz­tosítottnak látszik. Természetesen a rétegek az Altalér medrével is kapcsolatban vannak, így víz­utánpótlódásuk erről a részről is megvan. Az Altal­ér kis víz idején a völgy vízadó rétegére leszívó­hatást gyakorol, de középvíznél vagy e feletti víz­állásnál a vízadóréteget­ táplálja, így az alsó v­íz­igénylő érdekei érintve nincsnek. A harmadik kútsorral várhatóan 1000 m3/nap vízmennyiség termelhető ki, csak a száraz időszak­ban üzemelve (2­3 hó) 2 2500 m3/nap. Az erőmű hűtőtavának feltöltése után a vízmű területén levő 10 db kút együttes hozama várhatóan 171,50 m A.f.-i duzzasztási szint esetén 5500 6000 m3/nap, 168,5 m A.f.-i legkisebb duzzasztási szint esetében 3000 m3/nap. Az említettek szerint­­ a tározó és a hűtőtó feltöltésével­­ a bokodi vízmű vízterme­lése várhatóan 6000 m3-re emelkedik. A távlati 10 000 m3/nap vízigényhez hiányzó 4000 m3/nap biztosítása érdekében, mint helyi megoldási lehe­tőséget megvizsgáltuk a bokodi Öregtavat. A bokodi Öregtó vízgyűjtőterülete 104 km 2. A vízállást 173,5 m A.f.-i szintig duzzasztva, 400 000 m3 a tározóképesség, így 40— 50 l/sec. Vízhozam 1 m3/napj Megnevezés Horusitzky 1919 Kényes források 110 1140,0 Angolkerti forrás 86 400,0 Nagytó forrásai 17 271,0 Kertaljai völgy forrás . . . . 3 346,1 Törökfürdő LoPresti forrás 1­1313,1 összesen­­ 224 970,3 1962. évi állapot 21 168,0 elapadt 5 385,6 190,0 20,0 2­5 763,6 Bartos L.: Az Általér-völgy távlati vízellátása

Next