Hidrológiai Közlöny 1965 (45. évfolyam)
1. szám - Galli László: A kis víztározások problémái Magyarországon
1.2. Geodéziai feltárások A hidrológiai vizsgálatokhoz kapcsolódik a tározó térfogat- és felületi görbéjének a megállapítása. Ehhez rendszerint csak a 10 ezres, de valószínűbb, hogy csak a 25 ezres térképek állanak a rendelkezésre. A térképek rétegvonalai sok esetben pontatlanabbak annál, semhogy a tározók térfogatának a megállapítására felhasználhatók legyenek. A legtöbb tározónál megfelelő méretűre csökkenthető ez a pontatlanság akkor, ha a tározásra kijelölt völgyfenéken olyan hosszszelvényt mérünk fel, amellyel a völgy esése pontosan megállapítható. A völgynek a különböző duzzasztási szintekhez tartozó térfogat- és felületi görbéjét, ebből a hosszszelvényből kiindulva, de a térképről lemért keresztszelvények alapján állapítjuk meg és ezek közül legfeljebb egy-két jellegzetes szelvényt ellenőrzünk méréssel is. Ugyanezzel a hossz-szintezéssel kell még megállapítani a kiválasztott gátszelvénynek és azoknak a pontoknak , építményeknek, útnak, vasútnak stb.-nek a magasságát is, amelyek a duzzasztás szintjét határolják le. További feladat a tározási holttér megállapítása. A tározókban a vízfolyás hordaléka lerakódik és a feltöltődés a tározó térfogatát idővel erősen csökkentheti. Ezért a tározók hidrológiai méretezésénél csak csökkentett tározó térfogat vehető figyelembe. A tározásból kieső holttérnek a vízfolyás kb. 30 évi leülepedő hordalékát szokás tekinteni. Ez a hordalékmennyiség azokon a területeken, ahol pontosabb adat nem áll rendelkezésre, a sokévi középvíz mennyiségéből a következő tájékoztató adatok alapján számítható ki : Homokos vagy homokos jellegű vízgyűjtőterületen 0,1 —2 kg/m3 víz Agyagos, vagy sziklás jellegű vízgyűjtőterületen 0,05—0,5 kg/m3 víz A fenti értékek közül a kisebbek a lapos, a nagyobbak pedig a meredekebb, esetleg vízmosásokkal szabdalt vízgyűjtőterületre érvényesek. A tározótér felmérésére javasolt könnyítések természetesen nem alkalmazhatók arra a völgyszelvényre, ahol a gátat és a műtárgyait kell megépíteni. Ezt a a szelvényt olyan szélességben, amely az építést még befolyásolhatja, a lejtőkkel együtt részletesen is fel kell mérni, mégpedig olyan pontossággal, hogy a felmérés alapján a gát és a műtárgyak földmunkaterve is elkészíthető legyen. 1.3. A tározótér feltárása Minden esetben külön mérlegelendő, hogy a kis tározóknál milyen feltárásokat és vizsgálatokat érdemes a tározótér vízzárásának a tisztázására elvégezni. A kis tározókban a víznyomás kicsi, átlagértékben a 2—3 m-t is alig haladja meg, tehát nem valószínű, hogy a felszín alá kerülő víz, még vízvezető kőzetben is, hosszabb távolságra, nagyobb mennyiségben elszivárogjon. Azokban a völgyekben, ahol a völgy üledékkel van feltöltve, a felszín kötött anyagú rétegei — sőt sokszor már maga a humusz, a völgyszegélyeken pedig a mállófélben levő lejtőtörmelék — rendszerint még azt is megakadályozza, hogy a víz jelentősebb mennyiségben vagy nyomással, az alapkőzetbe jusson (1. ábra). De e kettős védelmen kívül, éppen a vízvezető alapkőzetekben számolni lehet még azzal is, hogy a kőzet vízzel telítve van, a talajvíz szintje a völgyoldalon tehát a lejtőkkel együtt emelkedik. A tározóból való elszivárgás tehát —egy esetleges feltöltési veszteségen kívül - már emiatt sem lesz nagymértékű. Nem említettük még a kötött anyagú rétegeknél a duzzadást, a szemcsés anyagoknál pedig a kolmatációt, amelyek a halastavaknál szerzett tapasztalatok szerint már önmagukban is alkalmasak lehetnek arra, hogy a vízveszteséget egy 1. ábra. A magyarországi folyóvölgyek rétegei (Puaypa 1. Pacchoenae epysmae dosiu Hax Benzpuu Abb. 1. Schichten aus ungarischen Flusstalern Eltűmödés Természetes lezáródás Mállás, duzzadás, lezáródás Eredeti vizszn feltöltési veszteség Lej fős törmelék 1. Állandó szivárgás lehetősége Szegély rétegek Törésvonal és törési sáv A völgyi üledéksor: 0,6-6,0 kötött fedőréteg (váltakozó iszap-agyag rétegsor) 0 -3,0 átmeneti réteg (folyós homok, esetleg tőzeg v.tőzegsár) 1 -20 vízvezető réteg (kavicsos-homok, homok, esetleg agyagos Alapkőrét *am) Tengeri eredetű agyag -iszap-márga Hegységperemi agyagos törmelék, vörös agyag lösz-agyagos lösz Szilárd közél, andezit -homokkő-mészkő stb.