Hidrológiai Közlöny 1968 (48. évfolyam)

1. szám - Dr. Sebestyén Olga: Pediastrum kawraiskyi Schmidle maradványok balatoni üledékekben. Tótörténeti tanulmány

Sebestyén O.í­rótörténeti tanulmány Kordé, 1966. Balaton, P. borvanum, duplex, simplex (1. táblázat). Igen tanulságos Kordé összefoglaló tanulmá­nyában a P. kawratskyi-nak a Kotokéi tavi fosszilis és recens előfordulásával foglalkozó részlet. Ezt a szerző után röviden ismertetem. A 15 km 16 km ho m­ méretű tó vízszintje ma 12 m-rel a Hajkáló (átlagos vízszint 453 m t. sz.) fölött van. Lágy vize nyáron 25,8°C-ra is felmelegszik. Pelágiumát benépesítő együttes nagyban különbözik a Bajkálótól, ellenben hasonló a Bajkál sekély öbleinek és az ún. Sor­oknak (a szárazföldbe mélyen benyúló öblök, melyeket a Bajkál tótól homokpad választ el) litorális plankton­jához. Utóbbi planktonegyütteseket a szovjet szakiro­dalom, a Szovjetunió ázsiai részében előforduló sekély folyó­­s állóvizeket jellemző planktonegyüttesekkel együtt „szibériai fajkomplexum" névvel jelöli. A Koto­kéi-tó egy júliusi próbájában kékmoszatokat és Proto­coccalest — köztük P. kawraiskyi-t jegyeztek fel. A Sor Possolsky nyáron ugyancsak jól felmelegedő sekély vizében szintén dús algavegetáció fejlődik, sok kékmoszattal, Protococcales-szel (Pediastrum kaw­raiskyi és más P. fajok) és kovamoszatokkal. A Kotokel-tó üledékrétegeiben az algamaradvá­nyok alapján két fő szakasz különböztethető meg, a ha­tár 498 cm mélyen van. A legalsó réteg a tó kezdeti sza­kaszának korai állapotán „melegfázist" képvisel sok kékalgával és Protococcales-szel, közöttük J­. kawratskyi és más P. fajokkal, kevés kovamoszat és Chrysomona­dina társaságában. Valamennyi itt feljegyzett faj, mondja a szerző, ma is él a tó nyáron jól felmelegedő parti vizének planktonjában. Az előbbi csoportokban, de különösen Desmidia­ceákban és Chrysomonadinákban gazdag rétegek esnek még az említett határ alá, sok Drepanocladus moha ma­radvánnyal. E körülmény sekély vízre és hűvös klímára utal. Efölött egészen az 57 cm mélységű rétegekig az elő­forduló csoportok (kékalgák, l­ rotococcales, Chrysomo­nadina, kovamoszat) változó arányban, más és más faj dominanciájával állandóan szerepelnek. A Protococcales csoport csak a jelenhez közel fekvő rétegekben jut ismét előtérbe. A százalékos változást összhangba hozza a szerző a szárazföldi vegetáció jellegét kifejező pollen­spektrum alapján felismert földtörténeti korszakok víz­állás- és klíma­változásaival. E változásokon belül a­, algamaradványok szerint finomabb részletek is kitűn­nek, visszatükrözve — a szerző jól megalapozott értel­mezése szerint — a planktonban hosszú időn át állan­dóan visszatérő azonos jellegű évszakos változásokat. A balatoni adatok értékelésében különösen fontos körülménynek tartjuk a következőket : 1. a Bajkál régióban a tavi üledék 317 cm mély rétegétől kezdődő átmeneti „IV. fázis" után kibontakozott Pinus korszak (,,V fázis") ma is tart ezen a tájon (Kordé, 1966, 30. o.), 2. a feltehetően rövid nyáron a parti vizek jó felmelegedése és gazdag moszatflórája visszatük­röződik a tavi üledékekben. Hideg klímaterületen fekvő vizeken rövid ideig tartó­ évszakos felmelegedés korunkban is előfor­dulhat. * A Balatonban az üledékképződés évente mint­egy 0,4 mm-nyi rétegnek felel meg (Zólyomi, szó­beli közlés), illetőleg nem halad meg 0,5—1,0 mm-t (Szesztay, 1965). A B. 28 furat reprezentatívnek tekinthető, mert átmosásoknak nincsen nyoma (Zólyomi, szó­beli közlés). E furat helyén a tavi üledék 410 cm vastag, ebből 300 cm iszap, 90 cm homok és 20 cm tőzeg (Zólyomi, VITUKI jelentés, 1965). P. kawratskyi maradványokat a furat köz­bülső, 123 cm—290 cm mélységig terjedő szakaszá­nak öt mintájában találtam. Ez a szakasz i. e. ±8000—i. e. ± 1000-ig terjedő időszaknak felel meg (Zólyomi, szóbeli közlés). Az ennél korábbi és későbbi időszakok adtai negatíve (3. ábra). P. kawratskyi maradványok előkerültek még a III. furat 25. sz. mintájából (290—295 cm) és a 1. táblázat Pediastrum és Pediastrumm­aradványok "0-os előfordulása: a ) Tihany előtt 4 mélységből gyűjtött planktonmintákban 1(147, 11)41), 1951 Tamás 11)54. adataiból b) B 28 furat három mintája c) ül. furat 25. minta Table 1. Percentage distribution of Pediastrum and Pediastrum remains (a) in planktonsampleB off Tihany, Lake Balaton, 1047, 1949, 1951; from date of Tamás, 1954; (6) in three samples of core B 28 and N a sample 25 of core III. 1. Minta száma (No of sample) (a) 1. Tamás 1954 plankton (b) B 28, 1 0—3 B 28, 60 170 B 28, 120 290 (e) III 25 ,­90 295 (l)epth) Pediastrum (a) 1. Tamás 1954 plankton (b) B 28, 1­0—3 B 28, 60 170 B 28, 120 290 kawraiskvi — 0,33 6,29 11,08 % simplex v. clathratum 33,8 80,94 (58,03) 91,61 (74,86) 8,82 (4,88) 9,91 % v. radians v. duodenarium (P) ovatum (P) sturmi % duplex 41,6 v. reticulatum 4,99 3,85 9,49 v. microporum 31,13 % borganum 24,5 14,04 4,18 75,37 47,87 %­ Egyedek száma Number of specimens S946 54? 908 1064 424 Hidrológiai Közlöny 1968. 1. sz. 3

Next