Hidrológiai Közlöny 1985 (65. évfolyam)

1. szám - Dr. Papp Ferenc: 30 éves a VIZITERV

3 Hidrológiai Közlöny 1985. 1. sz. 30 éves a VIZITERV [)­lt. PAPI' F­E I­­K X O,* vezérigazgató A Vízügyi Tervező Vállalat — Vízügyi Tervező Iroda néven —• 1954. január 1 én kezdte meg műkö­dését, elsősorban mezőgazdasági vízhasznosítási vízkárelhárítási beruházások és folyami nagyléte­sítmények tervezésével. Az évek során tervezési tevékenysége szélesedett, kiterjedt a vízellátás, csatornázás és szennyvíz­tisztítás területére, és­ ma már átfogja a vízügyi ágazat teljes tervezési profilját. A kezdetben 203 fővel induló tervező iroda ma közel 850 főt foglal­koztató vállalat, amely nemcsak a hazai vízügyi beruházások tervezési igényét képes kielégíteni, hanem jelentős szerepet játszik több fejlődő ország vízgazdálkodási kultúrájának fejlesztésében is. A vállalat műszaki kollektívájának műszaki-gaz­dasági feladatai ezért igen szerteágazóak: egyrészt szakmailag át kell fogni az ágazat minden szakterületét, másrészt ismerni kell a hazai és kül­földi környezetnek a műszaki feladatok megoldását is érintő hatását, feltételrendszerét. A vállalat által az eltelt 30 év alatt megtervezett hazai és külföldi beruházások rövid áttekintése is meghaladja jelen cikk kereteit, így csupán néhány jelentősebb munka bemutatásával érzékeltethető a VIZITERV szerepe a magyar vízgazdálkodás fejlesztésében. A mezőgazdasági vízhasznosítás területén a mes­terséges vízpótlás, a hasznosítható vizek visszatar­tási és tárolási, valamint a felesleges vizek kártétel nélküli elvezetésének terveit az egész Tisza völgyre, kiemelve a Kiskörei Vízlépcső hatásterületét, a VIZITERV dolgozta ki. Ez a munka nemcsak a többcélú beruházás gazdaságossági értékelése vo­natkozásában újszerű, hanem az öntöző­­­rendsze­rek közötti választás optimalizálásában, az öntö­zést szolgáló vonalas létesítmények és műtárgyak kialakításában, ezek egységesítésében és tipizálá­sában is. A munka során korszerű öntözőtelepi kis­m­űtárgyak, szivattyúállások és nagynyomású esőz­tető szivattyútelepek kerültek kifejlesztésre. A kis­körei öntözőrendszer kiépítésével mintegy 200 000 ha kiterjedésű öntözőrendszer vízellátása vált biz­tosítottá, megépült 100 km jelentős méretű főcsa­torna és mintegy 100 nagy műtárgy, illet­ve szivat­­tyú telep. A mezőgazdasági vízhasznosításhoz kapcsolódó­an a korszerű síkvidéki, illetve dombvidéki tógaz­daságok jelentős részét a VÍZITERV tervezte. A bivalyhalmi halastavaktól, a biai dombvidéki tó­rendszer tervezésétől eljutott a legkorszerűbb száz­halombattai temperált vizű halszaporító gazdaság tervezéséig, melynek jelentőségét bizonyítja, hogy utóbbi az ENSZ Világélelmezési Program (WFP) anyagi támogatásával épült. A tógazdaság összes vízfelülete 25 ha, évente 30 millió halivadékot és 12 millió előnevelt egynyaras halat termel. Az előállí­tott ivadékhalak az ország más részein lévő tógaz­daságok mintegy 8000 ha területére biztosítják a tenyészanyagot. A közelmúltban a lakossági és ipari vízellátás elérte eddigi legnagyobb ütemű fejlődését. Az ipari fejlődés és az életkörülmények változása növelte a szennyező hulladék anyagok mennyiségét és fokoz­ta a környezeti ártalmakat, így megnőtt a jelentő­sége a szennyvízelvezetésnek és a szennyvíztisztí­tásnak, a szennyvíziszapok kezelésének. A települési vízellátási, szennyvízelvezetési és szennyvízkezelési beruházások területén előtérbe került a regionális rendszerek tervezése. A vízellá­tás területén mintegy 10 nagytérségi, a szennyvíz­elvezetés vonalán 3 nagytérségi rendszer tervezésé­re került sor. Vállalatunk tervezte többek között a Borsod­i iparvidék, a Tatabánya oroszlányi iparvi­dék, a Mátra, a Balaton, a Velencei-tó, a Duna-ka­nyar üdülőterületeinek regionális vízellátási rend­szereit, valamint a Velence-tavi, a balatoni, a duna­kanyari térségek szennyvízelvezető rendszereit. E munkák során számos újszerű technológiai meg­oldás, korszerű berendezés terve került le a rajz­asztalokról. A talaj­vízdúsítás bevezetése a vízbeszerzés hazai gyakorlatába szintén a VÍZITERV tervezőinek nevéhez fűződik. A felszíni és felszín alatti vizek kezelése során részben vállalati, részben más hazai szabadalmakat alkalmaztunk a derítés, szűrés­, levegőztetés tech­nológiai­ eljárásaiban. A vízellátási rendszerek tervezése során kidol­goztuk a korszerű építéstechnológiával megépíthető vasbeton víztároló medencék, valamint a VÍZI­TERV új típuscsaládját képező víztornyok terveit. A kisebb tartományokban acél, a nagyobbakban vegyes (vasbeton törzs és acél tartály), vagy vas­beton szervezetű VIZITERV víztornyok esztéti­kailag is kedvező megjelenésűek, építéstechnoló­giájuk korszerű és adott esetben különleges funk­ciókat is ellátnak (pl. a két magasságra dolgozó győri 4000-1 2000 m­,-es víztorony). A VIZITERV tervezői a szennyvízelvezetés és szennyvíztisztítás területén figyelemmel kísérik a világ iparilag fejlett országainak korszerű és gaz­daságos szennyvíztisztító és vízkezelő technoló­giáit. Tovább fejlesztve és a hazai viszonyokhoz igazítva alaklmazták a csatorna medencés teljes­oxidációs eleveniszapos szennyvíztisztítási eljárá­sokat. Az utóülepítővel egybeépített egyesített rendszerű biológiai szennyvíztisztító berendezés a VIZITERV szolgálati szabadalma, amely eddig 25 alkalommal került megvalósításra gazdaságos hely­kihasználása és energiatakarékos üzeme miatt. A területi szennyvíztisztítás területén a vállalat által tervezett szennyvíztisztító telepek összkapa­citása mintegy 200 000 m3/h, amely a hazai szenny­víztisztító kapacitásnak kb. 25%-át teszi ki. Ezek között szerepel pl. Nagykanizsa, Zalaegerszeg, Keszthely, Dorog, Tata, Kőszeg, Siófok, Balaton­akarattya, Balatonfüred, Boglárlelle, Szekszárd és nem utolsósorban Észak-Budapest, szennyvíz­tisztító telepe. * Vízügyi Terve­//) Vállalat., Budapest.

Next