Hidrológiai Közlöny 2002 (82. évfolyam)
1. szám - Dobos Irma: Papp Ferenc professzorra emlékezünk születése 100. évfordulóján
Papp Ferenc professzorra emlékezünk születése 100. évfordulóján A sokoldalú tudós rövid, de igen tevékeny és tartalmas élete során (1901-1969) a földtan mellett több rokon tudományt is magas szinten művelt s közülük messze kiemelkedik a hidrogeológia területén elért eredménye. Nem véletlen, hogy a Magyar Hidrológiai Társaság, amelynek elnöke (1958-1961), egyik leghűségesebb tagja is volt, minden, személyét érintő eseményt figyelemmel kísér, és a társegyesületekkel közösen koszorúzással egybekötött megemlékezést kezdeményez. Ilyen volt a szobor létesítése és felavatása, majd halála 25. évfordulóján sírjánál és szobornál tartott megemlékezés. Legutóbb 2001. július 31-én egykori tanítványai és tisztelői nagy számban tisztelegtek születésének századik évfordulóján a Gellért fürdő parkjában, 1986-ban felavatott mellszobránál. Az ünnepi beszéd felelevenítette a gazdag életút kiemelkedő állomásait. Ezt a Magyarhoni Földtani Társulat, Magyar Hidrológiai Társaság, Karszt-és Barlangkutató Társulat, BMGE Építőanyagok és Mérnökgeológiai Tanszék koszorúzása követte. Földvári Aladárral 1932-ben a Gellért-hegyi szökevény-forrásokat vizsgálta, s ez viszont a főváros forrásai felé terelte munkásságát. Egyik kiemelkedő alkotása az 1942-ben megjelent ,Budapest meleg gyógyforrásai" c. 252 oldalas monográfia Ebben különös figyelmet szentel a hévíz genetikájának tisztázására, s ehhez számos kiváló tudós elméletét tanulmányozza. Később vizsgálatait az egész ország ásvány-és gyógyvizeire is kiterjeszti, s erről 1957-ben a,Magyarország ásvány- és gyógyvizei" c. monográfia egyik fő fejezetében számol be. Jól tükrözi ez a munka a tanítványok sokéves részvételét a források és a hévíz-kutak hozam- és hőmérséklet-mérésében. Összefüggést talál a Duna vízállása és a források paraméterei, továbbá a vízelőfordulás és környezete között Megállapításai, feljegyzései rendkívül értékesek a mélységi vizek megismerése szempontjából, s az adatokat a következő hasonló jellegű feldolgozások jól tudták és ma is jól tudják használni. Az ország egyik legnagyobb kincsének a forrásokat tekintette és minden tudásával és erejével védte őket, s nem pártfogolta a mesterséges vízfeltárást. Jól látta, hogy a víz védelmét már akkor meg kell kezdeni, amikor még a tároló kőzetben van és mindaddig biztosítani kell a hőmérsékletét, vízmennyiségét és vegyi összetételét, amíg felhasználásra nem kerül A védelmet elsősorban a vízgyűjtő lerülétre kell összpontosítani, de nem elhanyagolható a források foglalása, a kutak felsőrész-kiképzése sem Az 1950-es évek közepétől behatóan foglalkozik a karsztvízzel és ennek tudható be, hogy szervező munkája során létrehozta 1957-ben a hazai karszt- és barlangkutatás alapját képező jósvafői Karszt- és Barlangkutató Állomást, amely közvetlenül a Műszaki Egyetem Ásvány- és Földtani Tanszékéhez tartozott Az állomáson olyan kiváló szakemberek dolgoztak mint Török László professzor és Maucha László tudományos főmunkatárs ..A Dunántúl karsztvizei és a feltárás lehetőségei Budapesten " A tanulmánya nagy részletességgel mutatja be a karsztvíz számos problémáját Több Amellett, hogy a tanítást élethivatásának tekintette, tudományos eredménye is kiemelkedő A kőzettan és a mérnökgeológia területén felbecsülhetetlen értéket alkotott, és ezeket is az oktatás szolgálatába állította A legrészletesebben a Börzsöny vidékét kutatta, s első munkájáról a Hidrológiai Közlöny 1929 évfolyamában számol be. Eközben különös figyelmet fordított a hévízműködés hatására átalakult kőzetekre és az ennek során keletkezett ásványokra. Meleg források nyomait a hegység északi részén, a leghevesebb gejzír-működést pedig Szokolya határában fedezte fel. Már itt jelentkezett a források számbavétele mellett azok pontos fizikai jellemzőinek (hőmérséklet, vízhozam) mérése és értékelése Ennek szükségességét mindig különösen hangsúlyozta oktatása során. Ez a kutatása indította el tulajdonképpen felszín alatti vizek iránti érdeklődését Börzsönyi munkájához kapcsolódott azután még több, főként kőzettani jellegű, így többek között Zebegény és környéke műszakiföldtani viszonyainak feldolgozása dolgozata foglalkozik a speleológia alapjaival, a karsztjelenségek műszaki-földtani szerepével és a barlangok tudományos feldolgozásának részletes programját is megadta. Mint oktató a legnagyobbak közé tartozott, aki nem csak a mérnök-hallgatókat készítette fel nagy gondossággal az életre, hanem a személyéből kisugárzott tudás és közvetlenség azokra is hatott, akik valamilyen kapcsolatba kerültek vele Tanításának központi részét a természet szeretete, becsülése és magas szintű művelése képezte A helyszíni bemutatáshoz gyakran szervezett kirándulásokat az ország legjelentősebb földtani alakulatainak tanulmányozásához. Fiatalos lendülettel és lelkesedéssel foglalkozott új módszerek kidolgozásán és megvalósításán Földtani és kőzettani tárgyú könyvei, jegyzetei megírásába gyakran bevonta a fiatal kutatókat. A mérnök-képzés szintének emelését a mérnök-geológiai szakmérnök-oktatás megszervezésével sikerült elérnie Mint közéleti ember ugyanolyan tevékeny volt, s jelentőset alkotott, mint tudós és oktató Még egyetemi hallgató, amikor belép a Magyarhoni Földtani Társulatba, s igen hamar szakosztályi titkár, majd a Társulat titkára, főtitkára Szerkeszti a Földtani Közleményeket, a Hidrológiai Közlönyt, a Társulat vezetőségének tagja, megszervezte a Mérnökgeológiai Szakosztályt. A Magyar Hidrológiai Társaság elnöke (1958-1961), kezdeményezte a Hidrológiai Tájékoztató megindítását 1961-ben A Földtani Társulat Emlékplakettel (1948) és Emlékgyűrűvel (1966), a Hidrológiai Társaság a Schafarzik Emlékéremmel (1952) tüntette ki, majd tiszteleti tagjai sorába emelte (1962) Munkahelye nagyon szerényen, kétszer az Oktatásügy kiváló Dolgozója és kétszer a Szocialista Munkáért Érdemérem kitüntetéssel ismerte el önfeláldozó tudományos és oktató munkáját E kivételes egyéniség, aki maradandót alkotott elsősorban Budapest természeti értékeiért, mindenképpen méltó lenne a főváros díszpolgára címre Dr. Dobos Irma Dr. Papp Ferenc természetrajz-földrajz szakos tanári képesítése és geológiából doktor diplomája megszerzése után 1924-ben kezdte el 44 évig tartó műegyetemi oktató munkáját Dr. Papp Ferenc (1901-1969)