Hidrológiai Közlöny 2012 (92. évfolyam)
1. szám - Scheuer Gyula: A hazai egyes lemez-tektonikai szerkezeti egységek karsztos hévizeinek előzetes összehasonlító nyomelem-vizsgálata
A hazai egyes lemez-tektonikai szerkezeti egységek karsztos hévizeinek előzetes összehasonlító nyomelem vizsgálata Scheuer Gyula 1126. Budapest, Szendrő u. 6. Kivonat. A közelmúltban (2010) a Kárpát-medencéhez kapcsolódó lemez-tektonikai folyamatok során keletkezett kasztos szerkezeti egységekhez kapcsolódó hévíz-rendszereket megcsapoló kutak és források nyomelemeinek megismerésére vonatkozó kutatási munkálatok kezdődtek. Ennek célja volt a forrásokkal és kutakkal összefüggő karsztrendszerek vízkörforgalmának pontosabb megismerése és kapcsolatuk kimutatása a mai aktív lemeztektonikai folyamatokkal, remélve azt, hogy esetleg ezekből érdekes és értékes új adatok nyerhetők. Továbbá esetleg lehetőség nyílik még ezekhez kapcsolódó vízföldtani kísérőjelenségeknek mélyebb megismerésére a Kárpát-medencében. E célok megvalósítása érdekében nyomelem meghatározásokhoz, vízminta-vételezés történt, egyes legismertebb és legjelentősebb hazai hévízkarsztos szerkezeti egységekhez kapcsolódó forrásokból és kutakból, így a bükki szerkezeti egységhez tartozó bükkaljai, darnó-zónai, Gerecse-budai-hegységi és a villányi hévíz-karsztokat megcsapoló forrásokból és kutakból. A vízmintákból 33 nyomelemet határoztak meg. E nyomelem vizsgálatok bebizonyították, hogy a nyomelemek mennyiségében és eloszlásában alapvető eltérések mutathatók ki a karsztos hévizekben. Ezeknek alapján megkülönböztethetők vezető nyomelemek, amelyek minden vízben közepes, magas vagy kiugróan magas mennyiségi értékekben fordulnak elő a vizsgált vizekben. Ezek a következők: bór, stroncium, fluor, lítium, bróm, jód, bárium, rubidium és a cézium. A többi vizsgált elem ritkán és csak esetenként éri el vagy haladja meg a 10 ng/l mennyiséget a vizsgált vizekben, így a vezető nyomelemek mennyisége és eloszlása alapján tipizálhatók a vizsgált hazai karsztos hévizek. A nyomelem vizsgálatokból az a karsztvíz-földtani következtetés vonható le, hogy az egyes hévíz-karsztos rendszereknél kialakult áramlási pályákkal összefüggő lemeztektonikai folyamatokhoz kapcsolódó mélyszerkezeti adottságok változó mennyiségi és eloszlási körülmények között érvényesülnek. Ezért amelyek nyomelemekben gazdagok, azoknál az áramlási pályáikon belül az aktív lemez tektonikával összefüggően az ásványvizek mennyiségét és minőségét befolyásoló folyamatok igen erőteljesen érvényesülnek, mint azoknál, melyekben a vezető nyomelemek menynyisége sokkal alárendeltebb. Ez azzal függ össze, hogy e rendszerekhez kapcsolódó víz-körforgalmak kisebb mélységben (1-2 km) és közvetlenebb víz-utánpótlódási körülmények mellett történik, ezért az aktív lemez-tektonikai folyamatokkal való összefüggésük korlátozott. A vizsgálatokkal kimutatott és tárgyalt nyomelemek egy része a COI gázzal együtt minden bizonnyal nagy mélységből a mai aktív lemeztektonikai folyamatokkal összefüggésben a köpeny felől feláramló fluidumokkal állnak genetikai kapcsolatban. Kulcsszavak: lemeztektonika, szeizmicitás, karsztos hévizek, nyomelemek, vezető nyomelemek. 1. Bevezetés Korábban részletesen foglalkoztam a részben Kárpát-medence körüli (2011), részben pedig a bükki karsztos hévizek nyomelemeinek vizsgálatával, változatos helyszín kiválasztással és ennek keretében történő mintavételezéssel (Scheuer Gy. sajtó alatt). E nyomelem vizsgálatoknak kedvező eredményei arra ösztönöztek, hogy az ilyen irányú kutatásokat a hazai vonatkozásban folytassam, kiterjesztve további karsztos lemez-tektonikai szerkezeti egységekre. Ennek a célnak megvalósítása érdekében vízminta-vételezés történt 2010-ben Eger környékén, a Darnó zónában, a Gerecsebudai-hegységi és a Villány-Bihari egységhez kapcsolódó hévíz-kutakból. A fenti karsztos szerkezeti egységek területén több mint 70 minta begyűjtésére és vizsgálatára került sor, így a kapott eredmények biztosították azt a lehetőséget, hogy a különböző karsztos szerkezeti egységek nyomelem adottságait általánosságban és részleteiben megismerjem. Továbbá, hogy a karsztos szerkezeti egységekre jellemző általános és egyedi nyomelem adottságaikat bemutassam és értékeljem ebben az összeállításban. A jelen közleményben felhasználtam még a teljesebb összehasonlítás és az összefüggések jobb megismerése érdekében a Zalakaros-i, Bükfürdői és Sárvári karsztos hévíz-kutaknak a nyomelem adatait, amelyeket a fürdők honlapjukon közöltek. A jelen anyag megírása során felhasználtam a szakirodalomból a saját összeállításaimon túlmenően Haas J. és munkatársainak 2004, 2010-ben megjelent térképeit, továbbá Alföldi L.-Böcker T.-Lorberer Á. (1977), Korim K. (1977), Marosi S.-Szilárd J. (1967), Szederkényi T. (1964), Urbancsek J. (1977), Lovász Gy.-Wein Gy. (1974) által közölt anyagokat is. A nyomelem vizsgálatára vonatkozó mintavételi helyeket az 1. ábrán tüntettem fel. Az 1. táblázatban pedig a vizsgált medencealjzati karsztos szerkezeti egységek legjellemzőbb hévízkútjainak nyomelem-vizsgálati eredményeit közlöm. A táblázattal kapcsolatban megjegyzem, hogy az Eger környéki hévízkutak halogén nyomelemek eredményeinek egy részét az üzemeltetők bocsátották a rendelkezésemre, továbbá a Harkány-fürdőnél a stroncium meghatározását Emszt K.-tól vettem át, amelyet 1926-ban közölt, és az I. sz. ma már üzemen kívüli kút vizében mutatott ki. A begyűjtött vízminták nyomelem vizsgálata a Magyar Állami Földtani Intézet laboratóriumában készültek Barta András irányításával. /. ábra. Áttekintő helyszínrajz a tárgyalt karsztos szerkezeti egységek elhelyezkedéséről 1. Bükki szerkezeti egység, 2. Darnó zóna, 3. Dunántúli középhegységi egység északkeleti szárnya, 4. Villány-Bihari szerkezeti egység délnyugati része, 5. Közép-dunántúli egység (Zalakaros), 6. Felső-Ausztroali egység (Bükfürdő, Sárvár). A mintavételi helyek és szerkezeti egységek kiválasztásánál alapvető szempont volt, hogy azok szeizmicitásilag ma is aktív mozgó zónákhoz kapcsolódjanak, amelyeket a földrengések napjainkban is jeleznek. Ehhez felhasználtam a Kárpát-medence földrengés kataszterét és térképeit (Musson R. M. W. 1999, Tóth L.-Mónus P. 2006, Zsíros T.Mónus P. Tóth L. 1988). 2. A nyomelemekre vizsgált karsztos szerkezeti egységek lemeztektonikai és szeizmicitási adottságai Az előzetes összehasonlító nyomelem vizsgálatokat a következő karsztos medencealjzati egységekre terjesztettem ki első lépésben annak érdekében, hogy az egyes szerkezeti egységekhez kapcsolódó karsztos hévízrendszereknek olyan adottságait ismerjük meg, amelyek eddig kevésbé voltak !