Hidrológiai Közlöny 2012 (92. évfolyam)

1. szám - Scheuer Gyula: A hazai egyes lemez-tektonikai szerkezeti egységek karsztos hévizeinek előzetes összehasonlító nyomelem-vizsgálata

A hazai egyes lemez-tektonikai szerkezeti egységek karsztos hévizeinek előzetes összehasonlító nyomelem vizsgálata Scheuer Gyula 1126. Budapest, Szendrő u. 6. Kivonat. A közelmúltban (2010) a Kárpát-medencéhez kapcsolódó lemez-tektonikai folyamatok során keletkezett kasztos szerkezeti egységekhez kapcsolódó hévíz-rendszereket megcsapoló kutak és források nyomelemeinek megismerésére vonatkozó kutatási munkálatok kezdődtek. Ennek célja volt a forrásokkal és kutakkal összefüggő karsztrendszerek vízkörforgalmának pontosabb megismerése és kapcsolatuk kimu­tatása a mai aktív lemez­tektonikai folyamatokkal, remélve azt, hogy esetleg ezekből érdekes és értékes új adatok nyerhetők. Továbbá e­setleg lehetőség nyílik még ezekhez kapcsolódó vízföldtani kísérőjelenségeknek mélyebb megismerésére a Kárpát-medencében. E célok megvalósítása érdekében nyomelem meghatározásokhoz, vízminta-vételezés történt, egyes legismertebb és legjelentősebb hazai hévíz­karsztos szerkezeti egységekhez kapcsolódó forrásokból és kutakból, így a bükki szerkezeti egységhez tartozó bükkaljai, darnó-zónai, Gerecse-budai-hegységi és a villányi hévíz-karsztokat megcsapoló forrásokból és kutakból. A vízmintákból 33 nyomelemet határoztak meg. E nyomelem vizsgálatok bebizonyították, hogy a nyomelemek mennyiségében és eloszlásában alapvető eltérések mutathatók ki a karsztos hévizekben. Ezeknek alapján megkülönböztethetők vezető nyomelemek, amelyek minden vízben közepes, magas vagy kiugróan magas mennyiségi értékekben fordulnak elő a vizsgált vizekben. Ezek a következők: bór, stroncium, fluor, lítium, bróm, jód, bárium, rubidium és a cézium. A többi vizsgált elem ritkán és csak esetenként éri el vagy haladja meg a 10 ng/l mennyiséget a vizsgált vizekben, így a vezető nyomelemek mennyisége és eloszlása alapján tipizálhatók a vizsgált hazai karsztos hévizek. A nyomelem vizsgálatokból az a karsztvíz-földtani következtetés vonható le, hogy az egyes hévíz-karsztos rendszereknél kialakult áramlási pályákkal összefüggő lemez­tektonikai folyamatokhoz kapcsolódó mélyszerkezeti adottságok változó mennyiségi és eloszlási körülmények között érvényesülnek. Ez­ért amelyek nyomelemekben gazdagok, azoknál az áramlási pályáikon belül az aktív lemez­ tektonikával összefüggően az ásványvizek mennyiségét és minőségét befolyásoló folyamatok igen erőteljesen érvényesülnek, mint azoknál, melyekben a vezető nyomelemek meny­nyisége sokkal alárendeltebb. Ez azzal függ össze, hogy e rendszerekhez kapcsolódó víz-körforgalmak kisebb mélységben (1-2 km) és közvetlenebb víz-utánpótlódási körülmények mellett történik, ezért az aktív lemez-tektonikai folyamatokkal való összefüggésük korláto­zott. A vizsgálatokkal kimutatott és tárgyalt nyomelemek egy része a COI gázzal együtt minden bizonnyal nagy mélységből a mai aktív lemeztektonikai folyamatokkal összefüggésben a köpeny felől feláramló fluidumokkal állnak genetikai kapcsolatban. Kulcsszavak: lemez­tektonika, szeizmicitás, karsztos hévizek, nyomelemek, vezető nyomelemek. 1. Bevezetés Korábban részletesen foglalkoztam a részben Kárpát-me­dence körüli (2011), részben pedig a bükki karsztos hévizek nyomelemeinek vizsgálatával, változatos helyszín kiválasz­tással és ennek keretében történő mintavételezéssel (Scheu­er Gy. sajtó alatt). E nyomelem vizsgálatoknak kedvező e­redményei arra ösztönöztek, hogy az ilyen irányú kutatáso­kat a hazai vonatkozásban folytassam, kiterjesztve további karsztos lemez-tektonikai szerkezeti egységekre. Ennek a célnak megvalósítása érdekében vízminta-vételezés történt 2010-ben Eger környékén, a Darnó zónában, a Gerecse­budai-hegységi és a Villány-Bihari egységhez kapcsolódó hévíz-kutakból. A fenti karsztos szerkezeti egységek terüle­tén több mint 70 minta begyűjtésére és vizsgálatára került sor, így a kapott eredmények biztosították azt a lehetőséget, hogy a különböző karsztos szerkezeti egységek nyomelem adottságait általánosságban és részleteiben megismerjem. Továbbá, hogy a karsztos szerkezeti egységekre jellemző általános és egyedi nyomelem adottságaikat bemutassam és értékeljem ebben az összeállításban. A jelen közleményben felhasználtam még a teljesebb ös­szehasonlítás és az összefüggések jobb megismerése érde­kében a Zalakaros-i, Bükfürdő­i és Sárvár­i karsztos hé­víz-kutaknak a nyomelem adatait, amelyeket a fürdők hon­lapjukon közöltek. A jelen anyag megírása során felhasználtam a szakiroda­lomból a saját összeállításaimon túlmenően Haas J. és munkatársainak 2004, 2010-ben megjelent térképeit, to­vábbá Alföldi L.-Böcker T.-Lorberer Á. (1977), Korim K. (1977), Marosi S.-Szilárd J. (1967), Szederkényi T. (1964), Urbancsek J. (1977), Lovász Gy.-Wein Gy. (1974) által közölt anyagokat is. A nyomelem vizsgálatára vonatkozó mintavételi helye­ket az 1. ábrán tüntettem fel. Az 1. táblázatban pedig a vizsgált medencealjzati karsztos szerkezeti egységek legjel­lemzőbb hévízkútjainak nyomelem-vizsgálati eredményeit közlöm. A táblázattal kapcsolatban megjegyzem, hogy az Eger környéki hévíz­kutak halogén nyomelemek eredmé­nyeinek egy részét az üzemeltetők bocsátották a rendelkezé­semre, továbbá a Harkány-fürdőnél a stroncium meghatá­rozását Emszt K.-tól vettem át, amelyet 1926-ban közölt, és az I. sz. ma már üzemen kívüli kút vizében mutatott ki. A begyűjtött vízminták nyomelem vizsgálata a Magyar Álla­mi Földtani Intézet laboratóriumában készültek Barta András irányításával. /. ábra. Áttekintő helyszínrajz a tárgyalt karsztos szerkezeti egységek elhelyezkedéséről 1. Bükki szerkezeti egység, 2. Darnó zóna, 3. Dunántúli középhegy­ségi egység északkeleti szárnya, 4. Villány-Bihari szerkezeti egység délnyugati része, 5. Közép-dunántúli egység (Zalakaros), 6. Felső-Ausztroal­i egység (Bükfürdő, Sárvár). A mintavételi helyek és szerkezeti egységek kiválasztá­sánál alapvető szempont volt, hogy azok szeizmicitásilag ma is aktív mozgó zónákhoz kapcsolódjanak, amelyeket a földrengések napjainkban is jeleznek. Ehhez felhasználtam a Kárpát-medence földrengés kataszterét és térképeit (Mus­son R. M. W. 1999, Tóth L.-Mónus P. 2006, Zsíros T.­Mónus P. Tóth L. 1988). 2. A nyomelemekre vizsgált karsztos szerkezeti egy­ségek lemeztektonikai és szeizmicitási adottságai Az előzetes összehasonlító nyomelem vizsgálatokat a következő karsztos medencealjzati egységekre terjesztettem ki első lépésben annak érdekében, hogy az egyes szerkezeti egységekhez kapcsolódó karsztos hévízrendszereknek olyan adottságait ismerjük meg, amelyek eddig kevésbé voltak !

Next