Hidrológiai tájékoztató, 1972

Sárközy Géza-Gordos Árpád: Komárom megyei regionális vízellátási rendszerek

sére tervezett belső kőhányás a lemezt külső légnyo­mással szemben támasztja meg, részben vegyes épí­tési törmelék helyettesíti. A szelvény gazdaságos, zagygátként is alkalmaz­ható, méterenként 5 m3 földmunka szükséges hozzá. A partfal fele 2 m-ként Munkaszervezés szempontjából jelenleg nem mu­tatható ki különbség a kőhányás és a cölöpös szer­kezetű partfalak között. Előbbinél a profilbarendezés és a burkolatképzés, utóbbinál pedig a koszorú zsalu­zása jár sok nehézséggel. A 4. és 5. ötéves terv során 10 km partfalat kell építeni. A feladat nagysága lehetővé teszi korszerű eszközök, pl. cölöpverő és panelrakó munkahajó kiala­kítását, melyekkel a munkafolyamatok nagy része gépesíthető. Meg kell oldani a koszorú-zsaluzás kor­szerűsítését, pl. cölöpökre függeszthető önhordó fém­zsaluzat szerkesztésével. A nehézséget itt a cölöp­kiosztás várható egyenetlensége okozza. A Velencei-tó partjának üdülőhellyé fejlesztési programját a kormány elfogadta. Néhány részfeladat megoldása után a program partfalépítési része gaz­daságosan, korszerű módszerekkel hajtható végre. 2,80 ,55^ 3x56-1.70^55^ +200 B-200 vb. lemezek EUTM—­C-40 vb.cölöp 4m-ként ~ 15 cm B-200 ±0,00 P° nel VAV/­AV/ . + 160 B-200 gerenda 6. ábra. Az új kikötő mólója 2. 3. 4. 5. 6. 1 méter építési költsége szükséges Ft munkaóra 2815 2648 3196 4556 1853 3260 59 51 39 56 25 36 Komárom megyei regionális vízellátási rendszerek Sárközi Géza—Gordos Árpád Komárom megyei Vízmű Vállalat, Tata Komárom megye az ország legkisebb, egyben egyik legjobban iparosodott megyéje. Domborzati viszonyai­ra jellemző a Vértes, a Gerecse,­­a Pilis, a Bakony lába éppúgy, mint nyugati részén a Kisalföld. A domborzati sokrétűség az itt élők tevékenységének sokfélesége, az ipari és mezőgazdasági tevékenység váltakozása és összefonódása, az ipari tevékenységnek szinte minden ága az, ami a megye arculatára jellemző. Ebben a mindenben szerteágazó megyében talán csak egy azo­nosság található: az ivóvízigények állandó jelent­kezése lakossági és ipari téren egyaránt. Az ivóvíz­igények növekedése az ipari tevékenység növekedé­sével arányosan jelentkezett, és az 1950-es évek vé­gén már nem látszott a klasszikus megszokott vízter­melési lehetőségek módján a feladat megoldhatónak. Új lehetőségeket kellett keresni a növekvő mennyiségi igények kielégítésére, mert koncentráltan jelentkez­tek a vízfelhasználások a különböző városok és egyéb ipari települések területén, de elszórtan az egész me­gyében vízellátási gondokkal küzdöttek a legkülönbö­zőbb igényjelentkezések miatt a községek is. Súlyosbította­­a megye vízellátási gondjait, hogy az ipar egyik fő ága a szénbányászat, mint vízelvonó fejtett ki tevékenységet. Az ipar más ágai pedig kör­nyezetük és befogadóik szennyezésével csökkentették a víztermelési lehetőségeket. Kényszerítően hatottak a körülmények, hogy komplex vízgazdálkodásra terve­ket dolgozzunk ki, hogy a vízelvonások által súlyzott területeket kárpótoljuk, hogy a szennyezett területek növekedését megakadályozzuk, és biztosítsuk a távlati vízigények vízkiviteli lehetőségeit. Mind gyakrabban je­lentkeztek a megye különböző területein a meglévő víztermelő kutak elszennyeződései. Felmerült, hogy az itt kitermelhető vízmennyiségeket más vízkivételi helyekről kell pótolni. Ilyen okok sürgették elsősorban a távlati elkép­zeléseket is magában foglaló gazdaságos üzemeltetést biztosító regionális rendszerek kialakítását. Első fel­adatként jelentkezett a vízigények felmérése, és az igények kielégítésére alkalmas vízkivételi művek tele­pítési kérdéseinek tisztázása. A szükséges vízföldtani kutatások munkáiba az ország szinte valamennyi szak­vállalata közreműködött. A tervezők felmérték a terület: I. felszíni víz, II. forrásvíz, III. felszín alatt kis mélységben lévő víz, IV. felszín alatt nagyobb mélységben lévő víz elő­fordulásait. A mindenre kiterjedő munka során kikér­ték és egyeztették a terület részkérdéseivel foglalkozó szakembereinek, valamint az egységes átfogó vízgaz­dálkodási kérdésekben jártas ismert szakértők véle­ményeit. A tervek készítésének időszaka előtt a Magyar Hidrológiai Társaság is foglalkozott — többek között — az Általér-völgyi ipartelepek vízellátásával és mun­kájával messzemenő támogatást adott a tervezőknek. A Komárom megyei regionális vízellátási rend­szerek előkészítése, tervezése és megvalósítása igen összetett feladat, így ismertetésére csak vázlatosan le­het vállalkozni az adott keretek között, és előre is elnézést kell kérnünk, ha az itt említésre került anyagrészekben nem foglalkoztunk olyan kérdésekkel, mint a rendszerek gépészeti berendezéseinek újszerűsé­gei, a rendszerek egészségügyi vonatkozású előnyei és megoldásai stb. Komárom megye területén, a távlati fejlesztési tervek szerint 3 regionális vízellátási rendszer kiala­kítása képzelhető el: 1. Tatabánya, Tata, Oroszlány, Kisbér, 2. Dorog, Esztergom, 3. Komárom, Szőny, Al­másfüzitő térségi regionális vízellátási rendszer (1. ábra), 1972.

Next