Hidrológiai tájékoztató, 1976
Garád Róbert: Hozzászólás a "Fertő tó szabályozása és vízgazdálkodási kérdései" tárgyú előadóülésen - Sashegyi László: A karsztforrások megszűnése utáni állapot Tata térségében
Hozzászólás „A Fertő tó szabályozása és vízgazdálkodási kérdései" tárgyú előadóülésen Az elhangzott előadások, hozzászólások, a bemutatott képanyagok mind-mind rendszerezték, kiegészítették az évtizedek óta élő munkatémánkat, a Fertő tó világát. Az előadók, a hozzászólások iránti elismerésemet azzal is tudom kihangsúlyozni, hogy mondanivalómat nagyon rövidre foghatom. Számunkra a Fertő tó külön világot jelent. A szakmai kérdések mellett ez a „vadvízország" nemcsak romantikus emlékeket, hanem a mai környezetvédelmi feladatok mellett a még menthető biológiai együttest is jelenti. A Nobel-díjas Konrád Lorenz szerint a Fertő tó az egyik legegyénibb és legérdekesebb tó, mely itt még megőrizte sajátos pusztai jellegét és különös hangulatát. A Kedves Jelenlevők közül sokan tanúi voltak azon osztrák televíziós adásoknak, melyek megmozgatták a Fertőt ismerő európai közvélemény képviselőit. A burgenlandi tartományi illetékesek ugyanis vasbeton hídmonstrummal kívánták átszelni a Fertőmeggyes és Fertőzúg közötti távolságot. A nemzetközi vitatalálkozók, újságcikkek, hivatalos állásfoglalások kihangsúlyozták, hogy a Fertő tó nemcsak helyi, nemcsak burgenlandi, nem is csupán osztrák, hanem európai közkincs. A Fertő tó körüli nemzetközi telekvásárlási méretek már állami beavatkozást és szabályozást követeltek. Kíséreljük meg behúnyt szemmel felidézni az elmúlt évtizedek Fertő tóval foglalkozó ankétjainak, találkozásainak, vitorlás regattáinak színes foltjait és találkozni fogunk a „gazda" kérdés, a „hogyan tovább" mindenkit érintő gondolataival. Hozzászólásom első témaköre tehát összefoglalja egy irányító kis vezérkar létrehozásának szükségességét. Lényegében valamilyen egyszámlával, beruházási tevékenységgel, sáfárkodási igyekezettel ellátható közösségre van szükség. A duzzadó értékű csónakházak, a közművek üzemeltetését és a mindennapi apró gondokat ellenőrző gazda szemei hiányzanak.Felsorolni is bajos, hogy jelenleg hány szerv és társadalmi csoport foglalkozik a Fertővel. A tanácsi illetékesek áldozatos munkája mellett és főleg után, azonban személyi felelős nincsen. A nemzetközi és a hazai tapasztalatok mindenképpen felhívják mindannyiunk figyelmét ezen kérdés megoldására. A második gondolatkör idézni kívánja azt a tényt, hogy a Fertő tó összetett, biológiai együttest alkot. Nemzetközi vonatkozásban mindez már természetes. Az osztrák és magyar kutató- és észlelőhálózatok kiszélesítik a kutatási területeket és a gazdagodó szakirodalom már szinte nyilvántartási problémákkal küzd. Magyar vonatkozásban elég ha hivatkozom a mintegy harminc akadémiai szakbizottság gazdag munkásságára. Harmadszor és befejezésül a Fertő tó mint üdülőterület terebélyesedik, kitárulkozik — a speciális magyar viszonyok közt is. Azok, akik földrajzilag egy kicsit eltájolódva érkeznek a Fertő tó kiépített létesítményeihez a látható nemzetközi arculattal és tóélettel találkoznak. Az érzékelhető vízi élet színes rangossága és nemzetközisége kezdetben eltakarja a még mindig titokzatos és sajátos jóvilág annyira kedves és vonzó arculatát. Kedves Jelenlevők. Ezt a három gondolatkört kívántam érzékeltetni és főleg a gazdakérdés sürgősségét felvetni. Az apró emberi és közösségi feladatok ellátására a legnehezebb a „béralapot" biztosítani. A Fertő tóval kapcsolatos emlékek és tudományos találkozók évről évre összefűzik a munkabizottságokat és szeretnénk mindezt az ifjúságunk részére is átnyújtani. Mai találkozásunk időszerűségét, a közreműködő energiák hasznosságát a Kedves Jelenlevők által tanúsított figyelem immár több mint három óra elröppenő távlatában is igazolta. Garád Róbert A karsztforrások megszűnése utáni állapot Tata térségében SASHEGYI LÁSZLÓ Komárommegyei Víz- és Csatornamű Vállalat, Tata 29 Földtani viszonyok Tata városa Gerecse és Vértes hegységet elválasztó árokban az Általér völgyében fekszik. A terület földtani felépítésére és hegységszerkezeti viszonyaira tágabb környezetének, a Magyar Középhegységnek felépítéséből következtethetünk. A város területén emelkedő Kálvária domb mezozóos szigetröge a szomszédos dombvidékkel közel azonos magasságú, és a Gerecse hegység legnyugatibb megjelenésének tekinthető. A terület legidősebb képződménye a felsőtriászkori dachsteini mészkő, mely több száz m vastagságot is elérhet. Ebből a felszínen mintegy 10—20 m található a Kálvária domb DNy-i részén. A vízkutató mélyfúrások a sakktáblaszerűen összetöredezett karbonátos összletet kül- és belterületen fedőkőzetek alatt mindössze 30—40 m mélységben harántolják. A fúrási adatok alapján a mészkő sötétszürke, tömött, szabálytalan törésű, kevés kitöltött hajszálrepedéssel közel vízszintes irányú, zöldes mészmárga betelepüléssel, amely mentén autogén breccsiás részek láthatók. Az alapkőzetre vöröses színű jura időszaki mészkövek települnek a Kálvária domb tetején, és annak K-i és É-i lejtőjén. Kréta időszaki kékes-zöldes színű mészkő a domb É-i, ÉK-i végében figyelhető meg, de jelentkezik a vár árkában is, ahol kibukkanó padjai a várfalak alapját képezik. Oligocén kifejlődés a felszínen nem található, csak fúrásokból ismerjük. („Tükör-forrás" barlangjában homokkő, tarkaagyagos , barnakőszénzsinóros rétegek képviselik az oligocén kort.) A dombot körülvevő fiatalabb képződmények pliocén, részben pleisztocén és holocén kőzetek. Pannóniai agyag és márga rétegek a Komárom felé vezető út mentén, Baj község közelében, és a tóvároskerti vasútállomás mellett jó feltárásokban láthatók. Pleisztocén kori képződmények az édesvízi (forrás) mészkő, homok és lösz. Az édesvízi mészkő viszonylag nagy területen, kis mélységben a város belterületén, felszínen a Nagy tó két partján és a kiszáradt forrásmedrekben, Tata ÉK-i részén a vasút közelében találhatók. Pleisztocén homok a völgy mindkét oldalán jelentkezik, részint a felszínen, részint a lösztakaró alatt.