A Magyar Hidrológiai Társaság XXV. Országos Vándorgyűlése (Tata, 2007. július 4-5.)

1. szekció: ÁRVÍZVÉDELEM - dr. Bakonyi Péter, dr. Konecsny Károly, VITUKI Kht., Tóth Sándor, H-EURAqua Kft.: Az intergrált árvízkockázati elemzés és az árvízkezelési módszerek fejlesztése a FLOODsite kutatási projektben

AZ INTEGRÁLT ÁRVÍZKOCKÁZATI ELEMZÉS ÉS AZ ÁRVÍZKEZELÉSI MÓDSZEREK FEJLESZTÉSE A FLOODs­te KUTATÁSI PROJEKTBEN DR. BAKONYI PÉTER1, DR. KONECSNY KÁROLY1, TÓTH SÁNDOR2 1 - VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Kht. 2 - H-EURAqua Vízi-környezeti Mérnöki Tanácsadó, Szolgáltató, Szervező, Fejlesztő és Kereskedelmi Kft. 1. Bevezetés Az elmúlt évtizedben, az európai országokban több mint száz nagy árvíz vonult le, amelyek igen jelentős károkat okoztak és több millió embert, veszélyeztettek. 1998-2002 között Európa egyes térségeiben többször is megismétlődtek a veszélyhelyzetek, Magyarország keleti-, Szlovákia keleti-, Ukrajna délnyugati részén, Romániában, Németország déli-, Franciaország dél-keleti területein 4-6 nagy árvíz vonult le (1. ábra). Az ilyen katasztrófa események gyakorisága és egyre szélsőségesebb jellege az éghajlatváltozás miatt egyre szélsőségesebb időjárási jelenségek hatására a jövőben várhatóan fokozódni fog. Ezért fontos, hogy az Európai Közösségek Bizottsága 2006. januárban előterjesztett egy javaslatot az árvizek értékeléséről és kezeléséről szóló irányelv kiadására, ami várhatóan rövidesen elfogadásra kerül. Ugyanakkor az Európai Bizottság egyre több árvízkezeléssel kapcsolatos nemzetközi kutatási és fejlesztési projektet támogat. Dolgozatunkban részletesebben a FLOODsite Integrált Árvízkockázati Elemzés és Árvízkezelési Módszerek című,jelenleg legnagyobb EU támogatású árvizes kutatási projektet, és az ebben történt magyar hozzájárulást ismertetjük, de vázlatosan bemutatunk több más árvizes projektet is. 2. Az EU által támogatott kutatási projektek Az Európai Unió támogatja a tudományt és a technológiát, és ösztönzi a kutatás-fejlesztés szereplőinek együttműködését. A tevékenységek összefogásához az európai és nemzeti kutatási tevékenységek koordinálása, valamint a kutatási és innovációs politikák konvergenciájának elősegítésére 2000. márciusban a lisszaboni Európai Tanács elfogadta az Európai Kutatási Térséget 1. ábra Nagy árvizek vízgyűjtőnkénti területi gyakorisága Európában 1998-2002 között (Európai Környezetvédelmi Iroda alapján Samuels 2004)

Next