Hirlap Naptára, 1948
Tombor Tibor: A 100 éves Lánchíd
64 Felrobbantották... Ostrom... Nászát üli az esztelenség és a borzalom. Lapulok az óvóhelyen. Megrendül alattam a talaj ... Később hírül adják, felrobbantották a hidakat... Sírunk mindnyájan, férfiak is. Újjáépítés Elsőnek a szovjet műszaki csapatok építenek napok alatt cölöphidat a Margitszigetnél. Ez a „Mancika“ ... A Ferenc József-híd 138 méteres kirobbantott részének helyére 5 uszályra épül a Szabadság-híd ostrom utáni szerkezete. Híd épül a Boráros-téri roncsokra is. Ettől délre pedig elkészül a szovjet katonai pontonhíd. Huszonhárom nap alatt létrehozzák az egyvágányú, ideiglenes vasúti hidat, a déli összekötő vasúti híd helyén. Hathavi munka után, 1945 november 18-án megnyílik a Petőfi-híd 34 darab, egyenként 50 tonna súlyú teherbírású pontonjával. Megremegteti a szíveket 1946 január 18-án a Kossuth-híd, amikor a nagy fagyban átbotorkálnak rajta a tömegek. Szemükbe könynyet csikar, a hideg szélen kívül, az öröm is. A Szabadság-híd megnyitásán, 1946 augusztus 20-án már együtt ünnepel az egész nemzet épúgy, mint a csavarokkal összeerősített, ideiglenes jellegű déli összekötő vasúti híd felavatásán is. 1946 november 3-án. November 16-án pedig elkészült félszélességben a Margit híd, amelyet ünnepélyes keretek között adtak át a forgalomnak. Az újjáépítés legendája összeforr Gerő Ernő közlekedésügyi miniszter nevével. Forgatom a hároméves terv füzetét ... Olvasom: „Megépül Budapesten a Boráros-téri híd 1948—49-ben és a Lánchíd 1949 novemberére.“ A legenda majd beteljesedik, amint egy régi, 1833. évi országgyűlésen a hídépítéssel kapcsolatban az egyik szónok megfogalmazta: „Az ország díszére és a jelen, meg a jövőkor hasznára.“