Hirnök, 1837. július-december (1. évfolyam, 1-52. szám)

1837-07-04 / 1. szám

Bécs, Bécs, juliu­s’ 1. Ő felségük a’ Császár és Császárné ma délelőtt indultak útnak Linzs Salzburg és Hof-Gasteinon keresztül Ischlbe. — Első éjjeli szállásuk ma Arn­­stettenben s holnap Linzben leend, melly fővárosban jul. 3tól 6ig fognak Őfelségök mulatiii. Ikén az uta­zás Vöklabruckig, 8kán Salzburgig folytattatik; 9, 10 és ilkén Salzburgban maradnak; 12 ’s 13kán Hof- Gasteinba utaznak; ilkén itt mulatnak; 10’s itkén visszautaznak Salzburgba, ’s július’ 18kán itt fognak­­ felségük maradni ’s másnap indulandnak meg Ischl felé. A­nglia, London, junius’ 19. „A’ javulásnak azon gyünge jelenségei, mellye­­ket tegnap jelentőnk, csak az elalvó életlámpa’ u­­tólsó fellob­banásának látszanak. Az utolsó éjnek több óráját ő felsége nyugtalanság- ’s fájdalomban tültütte, száraz kühügéstől szörnyen gyüttetve. Szombaton reggeli 7 óra­ tájban, elerőtlenültsége’ küvetkezésében, mély álomba merült, ’s a’ kürű­­­lütte lévők mindenkép azon voltak, hogy ez meg ne háborittassék. De álma olly mély ’s tartós vala, hogy a’ királyné ’s orvosok nyugtalankodni kezdé­­nek, melly nyugtalanság még inkább nüvekedék, midőn a’ király, csak nagynehezen ébresztethetvén fül, a’ hozzá intézett kérdésekre csak érthetetlen hangokon felelt. Ezen érthetetlen beszéd darab ideig tartott, de későbben ő felsége még is vala­mennyire fülüdült. Délutáni 2 óra­ tájban egy lovas ember küldeték a’ canterburyi érsekhez azon meg­hagyással, hogy tüstént a’ kastélyba menjen, ki estére Sir M. Tierneyvel oda is érkezett. A’ király azalatt ismét mély álomba merült. A’ királyné majd mindig kör­ülte van. Ma (18.) nap’ felkelte után mindjárt ő felsége szobájába hivaték egész családja. Kevés idő múlva Munster gróf hírvivőket küldütt a’ cumberlandi és sussexi herczegekhez. A’ cam­­bridgei herczeg minden órán váratik a’ szárazföld­­ről. Az udvar rendesen megjelenik az isteni tisz­teleten részint a’ Sz. Gyürgy-kápolnában, részint az anyatemplomban. Ma mindkét hely tümve volt, ’s a’ szép könyörgés a’ királyért buzgó áj­tatosság­gal imádkoztatok el; olvastatásakor sokan sírtak. Egész napon át legkisebb jele sem mutatkozott a’ javulásnak, ’s e’ pillanatban (éjjeli 11 órakor) mind­nyájan azt hiszik, hogy a’ király ezen éjszakát nem élendi túl. Ő felsége maga is ezt nyilatkoztatá. Ma lévén a’ Waterlooi ütközetnek 22-dik évnapja, Wel­lington herczeg, bevett szokás szerint, mint a’ nem­zettől ajándékul nyert Stratfieldsage jószág’ h­űbér­­noke (Lehensträger), kódolási zászlót küldütt a’ kastélyba. Munster gróf, remélvén, hogy ama’ nagy nemzeti történetre emlékezés élénk hatással leend a’ beteg királyra, e’ zászlót ágyához vivé. Midőn annak jelentését a’ királylyal nagynehezen fölfogaták, ő kezét a’ zászlóra tevén azt nyájasan megfogá, ’s igy szóla gyünge hangon: „Igen, az nyavalya’ kiütésekor vagy előtte vettek magokhoz , hirtelen tetemesre szaporodók, ’s többnyire, az epeláz ideglázi bélye­get öltvén magára , a’ legnagyobb veszélynek voltak kitéve, az intézet a’ nyavalya’ ideges (nervosus) charaetere miatt közbejárult cs. k. alsó-ausztriai kormány­elnökség’ együ­tt­­munkálása által, az oda rendelt a. a. főorvos’ és megkiván­­tató segédorvosok’, sebészek’ és betegápolók’ segedelmével, kik az academiából sem éjjel sem nappal nem távoztak, leg­­munkásabban gyámolittatók. Midőn végre az ideglázban fekvők’ sokasága miatt valamelly ragály’ kifejlésétől kelle tartani. a kir. magassága fenséges ausztria - estei Miksa főherczeg, saját nagylelkűsége’ ösztönéből, bádeni palotáját egész bútorozatával együtt az egészségesek’ ’s tökéletesen fölgyógyultak’ odavitelére azonnal megajánló, melly ajánlat tüstént hálás köszönettel használtatott. O cs. k. Felsége pedig, mihelyt megtudta, hogy a’ gyó­gyulok’ szaporodtával a’ főherczegi palota szűk kezd lenni, hasonló czélra a’ mondott fürdőhelyen lévő császári lakhá­zak’ egyikét oda engedé, ’s mindennel, mi a’ növendékek’ el­fogadására szükséges, bőven elláttató. Az intézetbeli két orvos’ feszült iparának, kiket a’ leg­tapasztaltabb udvari orvosok segítettek tanácsaikkal, ’s a’ költ­séget nem kímélő ápolásnak sikerült, 82 beteg közül, kik az academiában gyógyittattak, ’s kiknek nagyobb része ideg­lázba ment által, a’ tetemes többséget lábadozásra hozni. Eddig elő az academiában hét növendék jön e’ nyavalya’ ál­dozatává , de azok közül is kettő mely kórságban halt meg. Azon 17 növendék közül, kik rokonaiknál ápoltattak, mosta­­nig hármat ragadott el a’ halál. E’ sajnos eset’ okainak közelebbi megvizsgálása ’s minél alaposabb kifü­rkészése végett, most már ezen intézet’ cura­­toriuma’ részéről a’ legszorosabb ’s terjedelmesebb helyvizs­gálat rendeltetett, a’ köz­egészségi tekintetből e’ végre meg­hívott hatóság’ felü­gyelése alatt. Az ezen utóbbiak által hivatalos utón szerzett, a’ legpon-Angliára nézve dicsőséges nap volt!“— 19 kén reg­gel következő bulletin jelent meg: ,,A’ király ez éjjel meglehetős nyugodtan aludt, de még is foly­vást igen gyünge ’s bágyadt. Miután ő felsége teg­nap a’ folyamatban levő statusügyeket elintézte, a canterburyi érsek’ kezeiből ép eszmélettel s látható üdültséggel véve magához a’ szentséget. (Aláír.) H. Halford. M. T. Tierney. W. F. Chambers. D. Da­vies.“ __ Délután Londonban mindenki tudta, hogy ő felsége’ életéhez többé nincs remény, ’s haldok­lása bekövetkezett. A’tudakozódok’ tolongása, mind a’ St. James-palota’ status-termeiben, hová a’ csar­nokokon keresztül csak nagynehezen leh­ete jutni, mind pedig a’ különféle hírlapok’ hivatalaiban leír­hatatlan volt. Esti 7 órakor egy status-hírvivő ér­­kezék Windsorból a’ belügyek’ ministeréhez azon jelentéssel, hogy ő felsége’ halálát minden pillanat­ban várhatni. Már minden rendelés megtétetett, hogy a’ gyásztudósitás lehető legnagyobb gyorsa­sággal a’ különféle statushatóságokhoz ’s az ország’ valamennyi tartományába elküldessék. A T Wind­­sori hírlapok szerint a’ király’ betegsége tüdővész (pulmonary consumption) volt; azonban 18-kán már lábai is dagadni kezdének. Utolsó pillanatig minden kastélylakos tartozott az ő felsége’ hogyanléte fe­lőli szoros titkot megőrizni; sőt még az apródok’, titoknokok’, orvosoknak ’stb. is arról beszélni tilos vala. — Azon kereskedők, kiknek raktárai nyári és színes ruhaszövetekkel tömvék, súlyos veszte­séget szenvednek és sok kárt vallanak, mivel, a’ kitől csak telik, huzamosb időre ölt gyászt a’ kirá­lyért. London, junius’ 20. Ma a’ londoni hírlapok fekete széllel ’s következő utolsó bulletinnel érkeztek: „Windsorkastély, jun. 20. Tetszett a’ mindenható Istennek legkegyelmesb fejdelmünket, IV. Vilmos királyt, szenvedéseitől ,megszabadítani. Ő felsége megholt ma reggel 2 óra ’s 12 perczkor M. J. Thier­ne­y. W. F. Cham­bers, D. Davies.­ Ezen eset ő felsége’ ministereivel ’s az ország’ valamennyi fő tisztviselőivel külön hírvivők által tüs­tént közöltetett. A’ canterburyi érsek ’s a’ lordkamarás, Conyngham marquis, a’ Kensington-palotába menének, ’s ő felségének az uj királynénak ’s fenséges anyjának a’ kenti herczegnének , a’ gyásztudósitást megvivék. Viscount Mel­bourne ő felségétől parancsot von, hogy nála 9 órakor Ken­­singtonban udvaroljanak, ’s egy órakor e’ palotában tartandó titkos tanácskozásra adattak ki a’ meghívások. Tizenegyed­­fél órakor a’ Pál-templom’ nagy harangjának tompa kongása hirdető London’ lakosainak a’ közönségesen szeretett ’s tisz­telt fejdelem’ kimultát; halotti zászlók lengének a’ templo­mokról ’s köz épületekről, a’ Themzén levő hajók pedig egész fél árboczig bocsáták le lobogóikat. Valamennyi tu­dósítás megegyezett abban , hogy ámbár a’ király’ betegsége igen fájdalmas, halála még­is csak csendes átszenderülés volt. Nem való, mit némelly hírlapok állítnak , hogy ő az utolsó napokban szünetlen álomkórságban (lethargia) feküdt; sőt inkább lelke mind végig borútlan derült vala; ’s ő egy pillanatig sem veszté el sem emlékező tehetségét, sem a’ körülte történtek’ tudását. Betegsége felől eleitől fogva nem csalatkozott meg, ’s igaz emberhez és keresztényhez illő nyugalommal várta halálát. A’ Times ezt beszélik. A’ múlt hét’ egyik napján igy szólt orvosához: „Doctor, tudom, hogy életem hanyatlik, mindazáltal szeretném még a’ Waterlooi ütközetnek egy évnapját megérni. Próbáljátok meg, valljon e’ napig foltozgathattok-e ?“ Ezen kívánsága teljesült is. Ren­desen maga elébe rakata az érkező leveleket, ’s még 19kén reggel több iromány alá irta nevét. E’ nap’ estéjén a’ körülre összegyűlt egész családjának ’s a’ palota’ valamennyi hű szol­gájának derült nyájassággal monda istenhozzádot. Siránkozó gyermekeitől környezteive, Adelhaid királynénak, ki három hét óta betegágyától majd soha sem távozott, karjain halt meg, élete’ 72 ik évének betelte után két hónapra ’s uralkodá­sa’ hetedik esztendejének szinte végeztével. A’ királyi öz­­noda e csapásra rég elkészülve volt, mégis ugy meg­­renditteték általa, hogy igazán rosszul van. Fenséges uno­­kahugáh­oz , a’ mostani királynéhoz, mint a’ Globe tudni akarja, a’ megboldogult fejdelem halála előtt néhány nap­pal Conyngham lord által saját kezével írott levelet küldött. A’ Times következő egyszerű halotti beszédet szentel neki: „Most már vége mindennek. Az angol jó agg király e’ föld’ zűrzavaraitól megszabadult, meg a’ házi ’s politikai aggo­dalmaktól , meg a’ testi fájdalmaktól , mellyek’ tekintete ré­mitő és siralmas volt. A’ halál azon, mi Vilmos királyban halandó volt, gonoszságát elkövette, ’s jósága’ és szelídségé­nek emléke uralomba veendi azon részét, melly a’halállal da­­czolt. Azon fejdelem, kinek veszteségét most siratjuk, leg­kisebb igazságtalanságot sem követett el, ellenséget nem in­gerelt, ’s ezért sírjában nem is kell rágalomtól félnie. Élete’ történetei egész világ előtt tudvák ’s a’ históriába beszöret­­vék, úgyhogy új életirásra alig nyújtanak anyagot. Lénye’ egyszerűségének bélyegét egész köz és magány­­ élete viselé ; nem volt benne semmi fitogtatás, mesterkéltség ’s visszatartás. Ő arra nézve, mit kötelessége’ körébe tartozó­nak elismert, magát szorgalmasan, sőt serényen taníttató, nyilatkozásaiban őszinte volt, ’s elhatározásaiban csak tör­vény’ ’s igazság’ tekintete által engedé magát vezéreltetni. Ő egészen a’ házi boldogságra volt teremtve, nője, gyer­mekei ’s testvérei iránt szeretet­teli, híven ragaszkodó ifjú­sága’ barátihoz, ’s nekik szolgálni fáradhatlanul iparkodó. IV. Vilmos Anglia’ trónján egy privát rendű angol nemes­ember’ (gentleman) legjobb sajátságait fejté ki, egész ural­kodása alatt a’ legczikornyátlanabb és szabadelműebb ven­dégszeretetet, legserényebb bőkezűséget, legszivesb társal­­kodást gyakorló. Minden helyzetben úgy viselte magát, mint becsületes, jóindulatú férfi. A’ fentemlített titkos tanácskozás tizenegyedfél órakor a’ Kensington-palotában csakugyan elkezdődött. Az ország’ fő tisztviselői átadók pecsétjeiket ő felségének a’ királynénak, ki kegyelmes volt azokat nekik visszaadni. Ő felsége aztán megkérdezteték, mikor kívánna királynénak kikiáltatni; ő e’ végre junius’ 21 két határozó. Az ifjú királyné igen jó szín­ben volt, ’s minden adatok megegyeznek abban, hogy ezen legelső felléptekor nagy méltóságot ’s kellemet mutatott. Ő felsége aztán a’ canterburyi érsek’ kezeibe tévé le a’ szo­kott esküt, hogy a’ protestáns vallást fentartandja. A’ cabi­­neti ministereken kívül nagyszámú előkelő személyek jelen­tek meg: a’ cumberlandi herczeg, Wellington, Norfolk és Richmond herczegek, Grey, Brougham, Lyndhurst, London­derry, Castlereagh lordok, több más pairekkel, ugyszinte sir R. Peel, Stanley lord, ’s több alsóházi tagok ; a’ lordmayor is a’ londoni községtanács’ kiküldöttségével udvarolt ő fel­ségének. A’ London Gazette’ egyik toldalékjában, melly délután adatott ki, ő felségének mai trónralépte után kibocsátott kö­vetkező nyilatkozása foglaltatik: „Költ a’kensingtoni udvar­ban, junius’ 20-án 1837. Ő felsége a’ királyné, ma jelen lé­vén a’ titkos tanácsban, olly nyilatkozást méltóztatott adni, mint következik: „Ama’ súlyos és szom­orító veszteség, mel­­lyet a’ nemzet ő felsége’, szeretett nagybátyám’, halála ál­tal szenvedett, kötelességemmé teszi, e’ birodalom kormá­nyát általvenni. E’ nagy felelősség reám olly hirtelen ’s éltem’ olly zsenge korszakában létetik, hogy ezen teher alatt egészen leroskadva érzeném magamat, ha nem táplálna a’ re­ds­zert intézetnek csak azon papjait és cselédjeit szál­lotta meg ezen nyavalya, kik csupán vizet ittak, ’s azt ezen kútból hordatták; ’s mivel a’ betegség’ lefolyása tökéletesen megegyez azzal, melly hasonló okokból eredő betegségeknél mindenkor tapasztaltatott. Mind­ezen fölvételek’ eredményeihez képest, ’s az imént említett tanácskozási után hozott orvosi határozatok’ végre­hajtásáért, ezen intézet’ curatoriuma’ részéről azonnal min­den készületek megtétettek, hogy a’ fölfedezett ’s az egész­ségnek ártó helybeli okokat, mellyek, mivel a’ föld alatt lappangottak, észrevételekre alkalmat mindeddig nem adó­nak, és csak olly sok vizsgálódás­­ okozta ásások’ által fedez­­tethetének föl, örökre el lehessen hárítani; e’ végre a’ legki­terjedtebb változtatások léteznek, a’ tágas épület’ helyei, fő­kép a’ korosztályéi, mind tökéletesen kitakarittatnak, ’s leg­nagyobb gondossággal h­árittatik el minden, mi távolról is ártalmas befolyással lehetne az egészségre. Minthogy a’ legtöbb növendékeknek fölgyógyulásuk után pihenésre, huzamosabb falusi lakásra ’s részint kénes fürdők’ használására is van szükségük, az academia’igazgatósága azt rendelte, hogy ők ezen pihenés - időt, jóllehet az iskolai év még nincsen bevégezve, szünidőképen használják, aztán au­­gustus’ közepén vagy végén, a’ jelen iskolai évből pótolják ki, ’s az examen után újra folytassák az iskolát, hogy tanulmá­nyaikban e’ szerencsétlenség által hátra ne maradjanak. tosabb, legkörű­lményesb fölvételeken, jegyzőkönyvi vallo­másokon ’s elit alatti kikérdezéseken alapuló eredmények, minthogy a’ curatorium minden egyenes befolyástól és saját bírálattól ez ügyben magát megtartóztatni kötelességének ismerte, a’ főváros’ tapasztalt orvosainak egy választmánya’, Raimann tanácsos és udvari orvos’, báró Türkheim ’s Wirer doctorok és tanácsosok’, az ország’ főorvosa dr. Knolz kor­mánytanácsos’, Malfatti és Brants orvos doctorok’, ’s dr. Schiffner egészség­mester ’s városi physicus’ elébe terjesz­tettek, hogy azokat az intézet’ orvosaival együtt tanácskozva vizsgálnák ’s becsülnék meg. Véleményük oda járult, hogy: 1) Ezen ragályos betegségben sem a’ lég’, ételek’ ’s kü­lönféle létrészeik’, sem a’ réz főzőedények’ rossz volta, miu­tán minden e’ tekintetben támadott gyanút a’ legpontosabb ’s elit alatti bizonyítványokon alapuló fölvételek tökéletesen elhárítottak, sem pedig eredeti ragály nem részes. 2) A’ konyha’ közelében fekvő udvarrészen a’ kútvíznek némi állati megmérgezése vétetett észre, ’s ez okozza a’meg­­betegü­léseket, ’s ezeket, miután ásáskor mélyen tekintenek a’ föld’ gyomrába, könnyen m­agyarázh­atólag okozniok is kell; mert nyilván : az A’ ganaj - csatorna ezen udvari kúttal közösülésben, sígy szinte a’ szagtalan árnyékszékek’ felállítására szolgáló csatornák és dögleletes gőzzel telt földalatti üregek talál­tattak ezen kút’ közelében, honnan a’ kútvízhez könnyen megtörténhetett a’ ferkezés. bj Mert a’ kútvíznek efféle megmérgezései hasonló körül­mények között Bécs fővárosában 1811. évben néhányszor már valósággal mutatkoztak, ’s azon okból sok személy vesztette életét. ej Mert az április és május hónapoknak szünetlen esőzé­sei főkép alkalmatosak valónak, a’föld’fellágyulása ’s a’ meg­talált aláásások által a’ kútvízbe a’ szemétgödör’ és szagta­lan árnyékszékek’ ganaj - csatornájából ártalmas állati mér­gek’ beszivárgásait eszközölni. Könyvismertetés: A természet’ minden ajándékaival bővölködő honunk’ gaz­dagságát többnyire vagy nem ismerjük, vagy ha ismernek is, a’ mint kellene, hasznunkra fordítni nem akarjuk, ’s inkább kapkodunk az idegen ’s néha a’ miénkhez jóságra nem is ha­sonlítható föld’ szüleményein, —­ ’s miért? — leginkább

Next