Hirnök, 1837. július-december (1. évfolyam, 1-52. szám)

1837-08-01 / 9. szám

A’ parlamenttagok már majd mindnyájan odahagyák a’ várost. Az új választások mindenkit foglalatoskodtatnak, a választókat, választhatókat’s az egész nemzetet. Abban mind­nyájan megegyeznek, hogy e’ választásoktól sok füigg; An­gliának közelebbi jövendője, ’s nem csak Angliáé magáé. A sír­kér’ hihetősége kétségkívül a’ whigek mellett áll, de a tériek sem henyék s nem kimérnek semmit a diadal e nyere­sére. E°­ész Nagybritanniában és Izlandban minden a’közelgető választási vitákkal van elfoglalva, ’s egyik párt felül hala­dja a’ másikat, azt erősítve, hogy győzedelméről tökéletesen bizonyos, de az el nem fogott idegen vizsgáló már korább­ról tudja, hogy ezek a’ párt­taktikához tartozó adatok sem­mit sem jelentenek, ’s a’ választás’ befejezése gyakran egé­szen ellenkező eredményt ad azzal, mellyet az újságok hir­dettek. Úgyszinte már a’ pártok megvesztegetési próbákat is kezdenek egymás’ szemére hányni; ’s ezen ne csudálkoz­­zunk mivel az angolok gyakorlatos értelműk mellett sem­ lá­­ták még által, hogy egyedül független választókban vagyon biztos kezeskedés a’ megvesztegetések ellen, korántsem pe­dig a’ titkos szavazásban, vagy más efféle mülegi (mecha­­nicus) segédeszközökben. Wellington herczegnek az izlandi városhatóság javitó bili iránti engesztelő nyilatkozása egy részről, ’s Durham gróf­nak Durham grófsághoz intézett, csak az alkotmány’ fentar­­tásáról szóló levele más részről, azt gyanítathatják, hogy mindkét pártnak legnagyobb tekintetű személyei egymáshoz közelíteni kívánnak. De más kérdés, vallyon lehetséges lesz e ezen közelítés a’ nélkül, hogy belőle a’ jó ügyre te­temes kár háruljon; eddig eső kölcsönös engedések mellett mindenkor a’ revolutio’ emberei nyertek, még pedig az igazi szabadság’ ’s régi jog’ rovására, mellyeknek illy megegye­zéskor mindig áldozatul kell szolgálniok. Azt hiszik, hogy a’ cambridgei herczeg fogja Bennink lord helyett Hill lord után a’ sereg’ fővezérségét általvenni. — O fis, az uralkodó királyné e’ napokban Mulgrave gróf’ azon maga­viseletével, mellyet Izland’ kormányozásában kimutatott, magát tökéletesen megelégedettnek nyilatkoztatta. — A’ parlament még idén némelly tanácskozások végett össze­gyűlt; az ülés ez által annyira mennyire berekesztetett, mi­vel az 17iki utolsó ülés csak formaszerinti. A’ tanácskozá­sok általában érdektelenek voltak. A’ királyné még eddig sem egyik sem másik párt’ részére nem nyilatkozott. A’ dolog’ természete hozza magával, hogy ez máskép nem lehet, mivel a’ királynét neme ’s ifjúsága kényszeríti elvárnia , minő alakot veend az újdon választa­­tandó alsóház magára. De már is méltán teszi a’ conser­­vativ felekezet azon szemrehányást a’ ministereknek, hogy nőikkel, leányaikkal és unokáikkal töltik be az ifjú királyné’ udvarát, ’s igy ott még a’ részrehajlatlan beszédet is aka­dályoztatják. A’ királynénak legutolsó kinevezései önháztartási ’s udvari hivatalokra többnyire whigeknek kedveztek; az új udvar tiszta whigi (sans melange) ; — a’ királyné’ ebédjeinél a’ vendégek’ választásában szintazon hajlandósága — talán nem elég gon­dossággal — mutatkozik. Julius’ 18. Ma estve megjelent ő felsége a’ daljátékon. A’ királyné páholya’ hátrészében egészen ismeretenűl volt, ’s eleinte ezen incognitója tiszteletben is tartatott; de az első felvonás után a’ közönség’ egy része éljent kiáltott, mellyre csakhamar min­denfelől élénk bravo ’s taps hangzott össze, akközben kala­pokkal és zsebkendőkkel integettek, ’s a’ hangászkar rákezdé a’ God save the Queen éneket. A’ királyné előlépett , több­ször meghajtotta magát ’s ismét előbbeni helyére visszavo­nult. A’játék’ végeztével az örömzaj megújult. Az Atlas azon kérdéssel foglalatoskodik, vallyon a’ király­né valamelly alattvalót választhat e magának férjül ? ’s igenli, III. György­ háztörvényes házassági oklevelére hivat­kozva, melly azt határozza: „hogy néhai II. György’ ő fel­ségének semmi maradéka, herczeg vagy herczegasszony, (kivévén a’ herczegasszonyok’ külföldi családokba házasodott vagy férjhez ment ivadékait) házassági kötésre ne léphessen, a’királynak, örököseinek ’s utódjaiknak előleges, a’ státus’ pecsétjével megerősített és a’ titkos tanácsban világosan nyil­vánított megegyezése nélkül.“ Ezen előleges föltétel nélkül bármelly házasság megsemmisítetik. Hanem — folytatja az Atlas —jelen esetben a’királyné erre magának engedelmet adhat, következőleg, ha neki tetszik, királynői­ férj’ méltósá­gára bármelly protestáns vallási­ nemest fölemelhet, legyen az brit vagy küilországi. Junius­, laén, mint a’ Cityben hirlelik, egy csomó levél, melly valamelly Halstreetben lakó idegenhez volt utasítva, tévedésből — mivel ezen utczában két hasonszámú ház ta­­láltatik — nem az irányzott szálláson adatott által ’s egy ott lakó J. nevű külföldi’ kezéhez szolgáltatott. Az iromány csomó Dresdá­ból érkezvén, hol J. urnak levelezője volt, a’ levelek’ egyikét felbontotta. Ez a’franczia király elleni össze­esküvéssel kapcsolatban lévő tárgyakat foglalt magában. J.­ur megtarta a’ levelet, hogy a’ franczia követet tudósítsa róla. Am a’ másik idegen, kihez a’levelek irányozva voltak, őrizet alá tétetett. A’ rendőrhivatal-házban megjelent az elfoga­­tottnak testvérje is , ki valamelly gyanús nyilatkozványa’ következtében szinte töm­löczbe tétetvén, mindketten ideig­­leni fogházba (compter) vitettek. 16án azonban két gazdag barátjok’ kezességére, kik őket mindenkori parancsolatra a’ törvényszék elibe állitandók, ismét elbocsátattak. A csok­jtó a’ rendőrhivatalnak lepecsételve átadatott és foglalatja az illető hatóság által meg fog vizsgáltatni. A’ Morning­ Chro­nicle’ legújabb száma’következtében, a’ lordmayor, nehány tanul’ kikérdezése után, az irományokat a’ belü­gyek’ mini­sterének általadatta. (Courier.) Portsm­outhba San Sebastiánból két hajó érkezett, egyik 300 , másik 150 emberrel, kik az előbbi brit segédsereghez tartoztak. Plymouthban is sokan szállottak ki az említett sereg’ katonái közül. Igen rongyosak, ’s még bérök sincs mind kifizetve. Már csak 1000 mindenféle fegyverzetű em­ber lehet e’ seregből San Sebastianban. Könyvismertetés. Ragusai herczeg Alarmont marschall­ utazása Magyar­os Erdélyországon keresztül. (Folytatás.) Második útját a szerző 1834 ben tette Bécsből egyenesen Pest felé az úgynevezett paraszt postával. Ezen intézet­nek méltóképeni figyelmeztetése után különösnek látja, hogy Magyarország Német- Franczia- ’s Olaszországoknak ezen utánzásra méltó dologban példával megy elő. Bábolnáról bő­vebb említést tesz, ’s valóban föl lehet tenni, hogy olly ré­gi katona s vezér bírósága lovak’ ’s ménesek’ dolgában ki­fogást nem szenved; nem akarván itt bővebben M.nak a’ bá­bolnai ménesről tett előadását említeni, csak azt jegyzem meg, hogy ezen intézetnek érdemlett dicséretét azon javas­lattal végzi, mellyet már Lengyeltótinál teve, t. i. angol méneket ajánlana inkább mint arab ménlovakat. Vogy Ko­márom­ várát is méltó dicsérettel említi. ?»A vidék Dudáig azon utasnak, ki tovább nem menne, Magyarországról nagyon tökéletlen fogalmat adna. Ezen jól mivelt vidék Németországra emlékeztet. — Duda gyönyörű tekintetű, teljes emlékekkel és a’ középkorra emlékeztet.____ Buda a’ kormányszék’ és hatóságok’ városa, olly szép, minő okos praerogativa abban áll: „csak akkor fizetni, ha a’ fize­tést helyben hagytuk (elhatároztuk, megszavaztuk);“ de ér­­tennek is kell fizetni magok’ meggazdagodására , vagyonjok­­nak és éldeleteiknek szaporítására. Általában az adó’ eszméje megsérti a’ magyar büszkeséget ’s mig azon előítéletek, mel­lyek a’ tudatlansággal és legegyszerűbb ismeretek’ hiányával összefüggésben vagynak, tökéletesen ki nem irtatnak, az or­szág ugyanazon állapotban marad, megfosztva azon roppant javításoktól, mellyekre képes.“ Folytatja ezt a’ szerző, a’ többek közt még ezeket mond­ván: „Az alkotmány és föl­dbirtok a’középkor’ bélyegét mindenben mutatja“ — ,,a’ birtok egészen a’ feudal törvényen alapúl“ — „senki sem vehet jószágot azon bátorsággal, hogy azt megtarthassa.“ — „Egy társasági’s igen nagy zavar ered azon nemesek’ szerfeletti sokaságából, kik keveset vagy épen semmit sem bírnak, és kiknek kiváltságaik mindellek.“ — ,,A’ társasági rend’javításának második nehézsége azon fiatal(?) mágnások’ tévedéséből ered, kik Europa’ liberálisai közt helyet akarnának foglalni, nem tudván, mi által ’s miképen? — Azon nap azonban, mellyen a’ közszózat oda fog nyilatkozni, hogy a' földtulajdonnak új alap vettessék, ’s azon viszonyok­tól megszabadítassék, mellyek most a’birtokot ingadozóvá teszik; azon nap, mellyen meg fognak győződni, hogy elír­i­­laszthatlanul szükséges dolog adót állapítani meg, melly Francziaország*. A’ franczia követek elszéledtek. A’ pairek’ kamarája akaratlanúl is a’ hamupipőkére emlékeztet, mivel kénytelen otthon maradni ’s nehány nap alatt végezni olly munkákat, mellyekre amazoknak hetek kellenek; a’ dolog ugyan kön­nyebbszik az által, hogy minden hozzá küldött törvényt leg­kisebb módosítás nélkül tartozik elfogadni, hogy a' status­­gépely el ne akadjon. Az előrebocsátottak szerint nem cso­dálhatni, ha a’ fő kamara inkább türelem és engedékenység, — mintsem méltóságának fentartása által tünteti magát ki, ’s ezen némileg lealázó viszonyokat elszántan tűri. — A’ hírlapok beszélők , hogy a’ répaczukornak adó alá vetését tárgyazó törvényen tetemes javítást szándékozik tenni, azon­ban e’ törvény változtatás nélkül fogadtatott el. A’ minis­­terium’ akaratra ellen tett abbeli határozat, hogy a’ sóbányák csak a’ költségvetés (Budget) után vétessenek tanácskozásba, független gondolkozás’ f­ellobbanását hirdető ; de ezen hibát siettek jóvá tenni, mivel csak nehány perczet fordítván a’ költségvetési tárgy’ vizsgálatára, ezt helybenhagyták. Való­ban, nincs derekabb a’jó alkotmányos rendszernél, ’s a’ népek méltán vágyódnak reá! — Ama’félénk kérdésre, mint folynak tulajdonképen a’ dolgok éjszaki Afrikában ? Barthe ur, az előbbi carbonaro , elég nyersen azt felelé, hogy az ülés’ folytában elég közbeszólások tétettek ’s feleletet is nyertek, hanem már egyszer ezeknek is­­­éget kell érniek. Az Ab­d-el-Ka­derce­­ kötött szerződés’ megerősítésének a’ Moniteur algériai által közlött hivatalos jelentésére nézve azt jegyzé meg Malé gróf, hogy az alkalmasint a’ fő hadi kormányzó’ tévedésén alapúl, hogy egyéb­iránt ama’ Moniteur nem hivatalos hírlap. A’ Moniteur a’ Bugeaud féle szerződést olly megjegyzés­sel közli, hogy azt ugyanazon formában fogadta el az emir, a’ mint visszaküldetett. Ezen oklevél imigy hangzik: ,,Bu­geaud altábornagy, a’ franczia hadak’ vezére Oran tarto­mányban , és Abd-el-Kader emir, következő szerződésre lép­tek: 1. c­z i­k k e 1­y. Abd-el-Kader emir elismeri Franczia­­ország’ uraságát Afrikában. 2. czikk: Francziaország ki­köti magának Oran tartományban: Ala­stag­enemet, Alasa­­grant és vidékeit; Orant, Arzewet; továbbá egy darab föl­det, mellynek határai ezek: keleten a' Alad­a folyam ’s azon mocsár, mellyből ered; délszakon egy vonal, melly e’ mo­csártól kezdődik, Sebigha tó’ déli partján Ued-Malahig (Rio- Salado) nyúlik Sidi - Said’ irányában, e’ folyamtól pedig egészen a' tengerig ollyform­án , hogy a’ mi ennek terjedel­mében foglaltatik, franczia birtok legyen. Algír tartomány­ban: Algír, Sahel és Mauidscha’ síkja, mellynek határai ke­leten Ued-Chadraig ’s még tovább terjednek; délszakon a’ kis Atlas' első hegylánczának első gerinczeig (Kamm) és a’ Schiffaig, ide tudatván Blida is tartozandóságával együtt, s fekvéséhez képest lehet.-------A’ folyam’ túlsó partján fekszik Pest. Ez az oppositio’, az újítók’, kereskedés’ és műszorga­lom’ városa ragadó sebességgel fejlődik ki, népessége látha­tólag növekedik, szép városrészek mintegy a’ földből nőnek ki, ’s még is egy győzhetetlen akadály fogja, mint minden magyar várost, tartóztatni attól, hogy nevezetes kereskedő­hellyé váljék, m­ig ezen országnak polgári törvényei nem vál­toznak. Hitel nélkül nincsen kiterjedt és nyereséges ke­reskedés, ott az adós nem kényszerítethetik adóssága’ lefize­tésére. Magyarországban pedig igy van : a’ hitelezőnek nincs más garantiája, mint adósának moralitása.“ „Magyarországban minden szív érzi belsőképen honának szükségeit ’s ismeri azon változásokat, mellyeket ennek haszna megkíván; de mivel minden az egész községre hasz­nos változás egyesekre vesz következésül , még a’ legszeren­csésebb újítások is ellenszegülésre találnak: a’nézetek ellen­keznek, akar is valamit az ember, nem is. Ki magát a’ haza’ szerencséje iránt legjobb gondolkozásának véli, borzad valami fü­ggésnek gondolatától,­ melly neki szégyennek látszik, így kívántainak p. o. utak, a’ műveltség és előmenetel’ első föltétele; kik pedig az utakat egész buzgósággal kívánták, nem akarnak úti vámot tűrni, mert a’ magyar nemes semmi­féle teher­ fizetésnek nincsen alája vetve, vagy nem vettethe­tik alá. Még nem értik Magyarországban , hogy az egyetlen nyugaton a’ Schilfa’ mentében Masafran­ kanyarodásáig ’s innét egyenes vonalban egészen a’ tengerig , ide foglaltatván Koleah is tartozandóságával együtt, ollyformán, hogy a’ mi e’ kerületben van, franczia birtok legyen. 3. czikk: Az emir igazgatja Oran és Tittery tartományokat és Algírnak azon nyugati részét, melly a 2. czikkelyben kijelelt hatá­rokba nem esik, hatalma a’ tartomány egyéb részére ki nem terjedvén. 4. czikk. Azon mozlemeken , kik a Franczia­­ország’ részére fentartott birtokban meg akarnak telepedni, az em­irnek semmi hatalma. De ezeknek is szabadságukban áll, ismét azon birtokban lakniok, melly az emir’ kormánya alatt van, valamint megfordítva az emir’ birtokabeli lako­sok is megtelepedhetnek a’ franczia birtokban. 5. czikk: Az arabok a’ franczia birtokban vallásuknak szabad gyakorla­tával birnak. Mecseteket építhetnek’s mindenben vallási rend­szabásaik szerint élhetnek egyházi elöljáróik alatt. 6. czikk. Az emir a’ franczia hadseregnek ad : 30,000 faneg (oráni) búzát, 30,000 faneg árpát és 5,000 ökröt. A’ szállítás har­madrészenként fog megtörténni. Az első harmadrész 1837. September’ t jétől fékéig, a’ többi kettő pedig két két hó­napra. 7. czikk. Az emir Francziaországban vesz maga’ szükségére lőport, salitromot és fegyvereket. 8. czikk. Azon koluglikat, kik Tlemezenben vagy másutt akárhol akarnak maradni , vagyonuk’ szabad birtokában kell hagyni ’s velök úgy bánni mint a’ hadúrokkal. 9. czikk. Francziaország az em­irnek átengedi: Raschgunt, Tlemezent, Meschuart azon ágyukkal együtt, mellyek azelőtt a’ váréi voltak. Az emir arra kötelezi magát , hogy Tlemezen’ őrseregének min­den jószágát, hadi ’s élelemszereit hajón Oranba szállít­tatja. 10. czikk: Azon arabok és francziák között, kik kölcsönösen egyik vagy másik birtokban megtelepedhetnek, szabad kereskedés létezzék. 11. czikk: A’ francziák az araboknál, ugyszinte az arabok is a’ francziáknál tisztelet­ben tartassanak. Azon fekvő jószág, mellyet franczia alatt­valók az arab birtokban szereztek vagy szerezni fognak, ré­szökre biztosítva legyen. Ők azt szabadon használhassák, ’s az emir tartozik nekik kárpótlást adni, a’ mennyiben az arabok által megkárosítatnának. 12. czikk. A’ gonoszté­vők mindkét birtokból kölcsönösen kiadattassanak. 13. czikk. Az emir kötelezi magát, hogy Francziaország’ meghatalma­zása nélkül a’ tengermelléknek egy részét sem fogja bármelly hatalmasságnak oda engedni. 14. czikk. A’ tartomány’ kereskedése csak a’ Francziaország’ birtokában lévő kikötők­ben űzethetik. 15. czikk. Francziaország az emirnél ’s az ő igazgatása alatt lévő városokban ügyvivőket (ágens) tart­hat, hogy ezek a’ franczia alattvalók’részére kereskedési vagy más egyéb ügyes bajos dolgokban, mellyekbe az ara­bokkal keveredhetnének, közbenjárók legyenek. Az emir szintazon hatalommal bir a’ franczia kikötőkben és városok­ban. Tarna, május’ 30-án 1837. Altábornagy és Oran tar­tomány’ hadi kormányzója, Bugeaud. (Bugeaud’ pecsétje.) (Abd-el-Kader' pecsétje.) A’ National panaszkodik, hogy a’ bastille-ostrom’ évnapi (jul. 14.) ünnepélye egészen feledésbe ment. Továbbá azt tapasztalta, úgymond, hogy a’ Szajna megyei ispányság azon csekély jegypénzt is , melly eddig elő a’ júliusi hősök’ árváinak szokott évenként adatni, ez idén kitörlötte. E’ rendszabályt igen különösnek látja azon költséges pompa mellett, mellyet a’ város az utolsó menyekzők’ alkalmakor fejte ki. — Oka pedig ezen kitörlésnek az, hogy már illy nőnemű árvák nem léteznek, ’s azért már múlt esztendő­ben , a’ rendelés’ világos szavai’ ellenére, a’jegypénzt fiuár­­váknak kelle adni. Spanyolország’. Majd soha sem voltunk a’ Spanyolországban folyó háború felőli biztos tudósításoknak olly szűkében, mint épen most, a’ fontos hadi munkálatok’ pillanatában. Azon irány, mellyet don Carlos az Ebro­ jobb partján vesz, igen könnyen elhatározóvá lehet, de azt bizonyosan nem tudni, mivel a’ franczia tudósitások három különbözőt adnak elő: egyik szerint a’ hadsereg az Ebrón lefelé Ampostába, ’s in­nen a’ part’ hoszában Benicarto felé ment; a’ másik dán Carlost Cantaviejálban, a’ királypártiak’ ismeretes fegyver­helyén alló Arragoniában, Valencia­ határszélén időzteti; egy harmadik azt mondja, hogy Ceniához érkezett, melly Valencia és Catalonia között az éjszaki határt képezi. Né­melly adatok szerint cataloni felkel­tekből álló nagy csapa­tok követték, mások szerint vállalatait ezután is csak a.

Next