Hirnök, 1838. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)

1838-10-18 / 84. szám

adósnak megnyitónak a’ börtön’ ajtai. Az uj törvénynél fog­va nincs helye a’ befogatásnak mindaddig, mig az adósság biróilag* el nem ismertetett; ellenben bírói ítélet után áll az minden olly adósságra nézve, melly 40 shillinget meghalad. • Angliába egy nyugatindiai posta érkezett, melly Jamai­cából­ augustus’ 26káig terjedő tudósításokat hozott. A’ feketék’ felszabadítása által támadott crisis még nem szűnt meg. Azonban a’ csend sehol legkisebbé sem jön annak alkalmával megháborítva. Most a’ szabad feketék’ munka­körének meghatározása forog kérdésben. Jamaicának, a’ brit-nyugatindiai szigetek közt a’ legfontosabbnak, némelly ültetvényein a’ feketék kivonatai 6 sh. 4 p. hetenkint sza­bad- lakással, kerti telekkel ’s­ orvosi ápolással, és 5 sh. között változnak. Mások 10 sh.-ért dolgoznak hetenkint, de lakás- és kerti telekért hetenkint 3 sh. ’s 4 p.-t fizetnek vissza. — Hasonlókép hangzanak a’ B­a­r­b­a­d­o e­s- és B­r­i­t- Gji­anából jött tudósítások is. Ez utóbbiban, a’ délame­rikai szárazföld’ éjszakkeleti részén fekvő gyarmatokban következőképen változnak a’ munkabérek: 8 dollár hóna­­ponkint kunyhóval, telekkel, orvosi ápolással ’stb­, esz*8 órai munka naponkint; mások ugyanazon díjat ígérik, de 9 órai munkát kívánnak érette; mások ismét csak 3 dollárt adnak havonkint, de a’ mellett lakáson , telken és orvosi ápoláson kívül élelmet és ruházatot is. Új-Fund­land’ jelen állapotja igen komoly aggo­dalmakat gerjeszt. Az ottani képviselőház, melly nagyon democratai alapokon nyugszik, olly jogot tulajdonított ma­gának, minőre még soha egy alsóház sem tarta számot. Többen a’ ház’ kiváltságainak követelt megsértéséért fog­ságba tétettek, 's midőn a’ főbíró ’s fosheriff őket Isabeas- Corpus-parancsok mellett elbocsátották, magok a’ bírák is börtönbe zárattak. Sőt indítvány tétetett, miszerint egy új­ság’ nyomtató-tulajdonosa is, ki a’ bírói ítéletet lapjaiba fölvette, őrizet alá tétessék. Ennek következtében az ottani kereskedők és más tisztes személyek a’ gyarmathivatalhoz kérelemlevelet nyújtottak be a’ katonaság’ szaporítása vé­gett, hogy élet és vagyon jobban védethessenek. A' kor­mányzó azonban a' házat egy hétre eloszlató, miáltal a’ befogottak szabadságba helyeztették. sen egyetértőleg, elhatározta, hogy ostrom’ esetében föl ne adassák előbb a város, mig az ellenség járható rést nem jövend. Genfből sok nőszemély eltávozott, nehogy e‘ városnak a* francziáktóli ostromoltatása által okozandó különféle vi­szontagságoknak kitéve legyenek ! — Genfből indult levelek szerint ott Parisból azon tudósí­tást kapták, hogy Aymard general olly parancsot kapott, minél fogva hadi zászlóalai’ előnyomulásával felhagyjon. Waadt’ kormánya katonasága’ ideigleni fölállítására a’ szövetségtől némi pénzsegedelmet kért, és pedig előlegesen csak 200,000 frankot. Hát még a’ megindítás mennyibe ke­­rülend ? St.-Gallen, oct. 7. Seregfölhivásról a’ szövetség­­gyűlésben nem volt szó; ezen­ hazafi rendszabások kivitelét az egyes cantonok vállalák magokra. Waadt canton 16,000— ből álló katonaságát forma szerint fegyverre szólította; Bern rendelést tett, 24,000 fegyvereseit indulásra készen tartani; Freiburg hasonlót rendelt kisebb ugyan, de jeles katonasága iránt. Ekkép nyugati Schweiz fedözve volt s meglepetésétől többé nem lehet tartani. A’ szövetséggyülés oct.­­ je óta nem tartott több ülést, azonban alig oszland szét előbb, mint a’ franczia seregek vissza nem vonulnak. Francziaország­. A’ választás Paris’ első kerületében f. h. 4-én a’ mi­­nisterium’ javára ütött ki. Jacqueminot general 623 szóval, 1368 szavazó közt, ismét kamarakövette választatott; ve­­télytársa, Bureaux, de Pus//, az oppositio­ jelöltje, 335 szavazatot nyert. Az oppositioi hírlapok azzal akarják ma­gokat vigasztalni, hogy Jacqueminot general’ részén nem volt olly tetemes többség, min­t a’ Journal des Rébats óhajtóit. ... Bazoche kapitány, a’ franczia hajósereg, parancsnoka a’ mexicoi öbölben, következőt irt a’ tengerészet’ minis­teréhez: „S­acri­fi ci­os előtti tengeri állomás, jul. 25. „Eclipse*4 brigg’ parancsnoka, ki Tuspam körül czir­­kált, jelenti nekem, hogy ő f. h. 12. egy kisded mexicoi kereskedő goelette-t, melly a’kikötőbe szándékozott evez­ni, űzőbe vett; a’ goelette ama’ sziklák felé menekedett, mellyek ettől délnek fekszenek a’ tengermelléken. Az „Eclipse 44, melly amazt oda nem követhető, csolnakait küldé utána, a’goelette-t vagy elfogni vagy szétdúlni. Egy a’ sűrűben elrejtekezett mexicoi lescsapat azonban e’ csolnakokat azonnal megtámadó, mire két hullám ezek’ egyikét vízzel borító ’s azokat a’ brigghez visszatérésre kényszerítő. „Eclipse 44 noha igen nagy távolból, 28 ágyú golyót bocsátott azon pontok felé, honnan a’ mexicóiak’ lövései eredtek. „Ecclipse44 két embere golyósebet kapott, mellyek ámbár igen veszedelmesek, mégis a’ két ember’ élejéhez reménység van. Jenné kapitány azt hiszi , hogy a’ goelette helyéből ki nem vonathatik, dicsérd az ácsnak és segédének magaviseletét,a kik látván a’ focsalnak’ hely­zetét, annak, a’mexicoiak’ tüzelése alatt, úszva, egy kö­­telet vetőnek, hogy a’ szikláról visszavonathassék. A’ Temps jelenti, hogy a’ mexicoi ostromzár’ három első hónapjában 34 kalmárhajó utasíttatott el az elzáró ha­jócsapat által, ’s azok közt hét franczia, hat angol és nyolcz amerikai; elvétetett pedig három mexicoi hajó, mellyek’ értéke 500,000 frankra tetetik, ellenben a’ mexi­coiak két franczia hajót, hasonértékűt, törtek föl. Vámbe­vételekben és egyéb jövedelmekben Mexico 12­0 millió fr. kárt vallott, ellenben az ott lakó francziák ’s a’ többi kül­földiek’ vesztesége 11,600,000 frankra megy; ide járulnak még az európai kereskedőházak’ és privát személyek’ vesz­teségei, az ostromzár’ költségei ’stb. Az October’ 5ker Moniteur alaptalanoknak nyilatkoztat különféle mondákat, mellyek a’ párisi hírlapokban jelen­tek meg, ’s mellyekben az orosz császár’ neve említtetik, péld. hogy egy, a’ párisi gróf’ születéséről értesítő levél rész néven vétetett, egy franczia ügyvivő megalázó felele­teket kapott ’stb. Mindezek mond a’ Moniteur, csupa köl­temények. A’ Journal du Commerce egy állítólag Sz.-Pétervárból eredt levél után tudósít: Az Oroszország és Svéczia közötti kereskedési egyezkedés 28 titkos pontot foglal magában, mellyekben többek közt támadó és védfrigy köttetik ki Ang­lia ellen, egyik föltétel az, hogy mind a’ két hatalmasság mindent elkövessen, Dániát is a’ frigybe vonni. A’ Commerce szerint Billandet pattantyús kapitány a’ metzi nemzetőrseregből, Orléans herczegnek, ki őt buzgó­­ságáért, mellyel csapatát oktató, megdicsérő, következőt válaszolt: „Herczeg! A’ haza iránti szeretet alkotó a’ nem­zeti őrsereg’ pattantyússágát 1830.; —a’ veszélyek, mellyek hat év óta fenyegetik a’ szabadságot, tartják fen annak buzgóságát ’s önfeláldozását.44 Algier városában ’s kerületében jelenleg, a’ hadsereget hozzá számítva, 60,000 catholicus van, kik isteni szolgálat­­jokat 10 templomban vagy kápolnában végzik. A’ főtemp­lom előbb mecset volt, ’s csak 1832 ben szenteltetek föl keresztény istentiszteletre. Továbbá ugyanott mintegy 4000 protestáns van szinte saját prédikátorokkal biró, ’s ugyan­annyi zsidó, kiknek zsinagógáik csaknem ugyanazon álla­potban vannak, mint Algier’ elfoglaltatása előtt. Schweiz, Thurgau. A’ főhely oct. 3kán reggel jelenté az it­teni kormánynak, hogy ez önrészéről adjon Bonaparte La­jos Napóleonnak útlevelet, melly azonnal a’ szükséges aláírással ellátva ’s azon országok’ följegyzésével, mellye­­ken a’ herczeg keresztülutazni szándékozik, ismét küldes­sék Luzernbe, a’ követségek’ szükséges aláírása végett. Ezen útlevél tüstint kiadatott, ’s Lajos Napoleon által,a ki épen Gottliebenben volt, aláíratván, még ugyanazon éjjel megindíttaték Luzern felé, hogy ezen ügy minél hamarabb előmozdíttassék. Zürich, oct. 7. Bonaparte Lajos Napoleon valahára megkapta szükséges útlevelét, ezen szavakkal: „Született Parisban, Thurgau cantoni lakos 44. Az angol követ látomá­­sozta. A’ franczia jegyzékre adott válasz vd­. Gkán a kül­döt­tség’ javaslatára a’ szövetséggyülés által 17 egész és két fél szavazattal elfogadtatott. Csak a’ st.-galleni, argaui, thur­­gaui és baselvárosi rendek szavaztak ellene. Későbbi szava­zat’ eredménye szerint 8 egész és két fél rend nyilatkozott a franczia követelés’ föltétlen elmellőztetésére, nevezetesen: Lucern, Bern, Solothurn , St.-Gallen, Argau, Thurgau, Waadt, Genf, Baselváros és Appenzell. A­ feleletjegyzék a­ szövetséggyűléstől következő szavakba foglalva tétetett föl: „Miután Montebello herczeg ő exoja , a’ francziák' királya ő felségének követje, aug.­lsején kelt iratában a szövetsé­gi hatóságokhoz abbeli kívánatot terjesztette, hogy Bona­parte Lajos­ Napoleon kényszeríttessék a' szövetség határait elhagyni, Lucern , mint szövetségi főhely’, bírósága és stá­tustanácsa megbizaték , ez iránt a’ szövetséggyülés’ nevé­ben következőt válaszolni. A’ cantonok nagy tanácsai meg­hivatván, Montebello herczeg’ luvánatáról tanácskozandók, végzéseikben Bonaparte Lajos­ Napoleon­ helyzete ’s polgári­sága iránt sígyan megoszlottak, de nem azon elv iránt, mi­szerint egy schweizi polgár’ kiutasításának követelése, mint egy fölségiséggel biró status­ függetlensége ellen törekedő, meg nem engedhető. De azóta Bonaparte Lajos­ Napoleon, köz­tudomásra, lépéseket tevén a’ szövetség’ határainak el­hagyására s melly lépések’ megkönnyítésében a’ főhely mun­kálkodik , e’ tárgy felett minden további tanácskozás fölösle­gessé lett. Híven ragaszkodván azon érzelmekhez, mellyek Schweizot Francziaországhoz századok óta kötik, egyszers­mind nem tartóztathatja magát Schweiz, nyíltan kifejezni fájdalmas csodálkozását azon hadi demonstrálók fölött, mely­­lyek ellene történtek, még mielőtt a’ szövetséggyűlés együtt lett volna, a’ hozzá intézett követelés iránt végképen hatá­rozandó. Schweiz azonban olly igen óhajtja, mint csak Francziaország óhajthatja, hogy illyetén bonyólódások többé meg ne újuljanak, ’s hogy ezentúl semmi se háborítsa egy­­mássali jó bánásmódját e’ két országnak , mellyek emlékeik s érdekeik által összekapcsoltatvák. Schweiz azon remény­ségben van, hogy a’ jó szomszédság’ előbbi viszonyait 's a' régi kölcsönös hajlandóságot a’ franczia és schweizi nép kö­zött nem sokára ismét helyreállítva és megerősítve látandja.44 A’ Helvetie egy levelet közöl, melly szerint Montebel­lo herczeg kormányától utasítást kapott od­. Irén (tehát még ekkor Bernben volt) miszerint Bonaparte Lajos-Na­poleon 3 útlevelét aláírja. Ez Sch­weizbeli eltávolítása után — mint mondják — Francziaország’ felvigyázása alá fog tétetni. Szövetséggyülés, oct. 6. Az elnök jelenti, hogy az angol követ Lajos-Napóleonnak útlevelet adott ki.­ Erre a’ biztosság egy v­álasz j­a­vasl­at­o­t terjesztett elő­ a’ franczia jegyzékre, melly rövid vitatás után 17 ’s 2 fél rend által elfogadtatott. Genf, oct. 2. A' francziák fél órányira közeledtek a’ városhoz. A’ Lyonba vezető út emberektől pezseg, kiknek arczain csak öröm látható. Éjjel nappal dolgoznak a’ bás­tyákon , ágyúk vonattak fel, ’s már igen sok lán­tkosár áll ottan. Minden szögletre hirdetmények ragasztvák, min­denütt fegyverre szólítnak; a' genfiek és waadtvidékiek ké­szen várják az ütközetet. A’ pattantyusság’osztályai máris a’ genfi bástyákon töltik az éjszakákat. Minden komoly har­­czi tekintetet mutat, s a’ katonák’ örömzaja helyről helyre harsog. — Bernben is 12 zászlóal gyüjtetett össze. Még eddig minden a’ cantonok’ részéről, a’ központi hatóságéról pedig semmi sem történt. Genf, oct. 4. A’ franczia seregek már megérkeztek állandó szállásaikra a’ genfi határ mellé, névszerint St.-Genix-, Gex- és Ferneybe, ’s polgári öltözetben járnak tisztjeik Génf­be, az itteni vármunkák’, a’ felvont ágyuk­ ’stb. megtekin­tése végett. — A’ védelmi készületek Waadtban és Genfben nagy buzgalommal ’s minden anyagi érdek’ megtagadásával folyvást tartanak, mintha a’ háború végzett dolog volna. Ter­mészetesen Francziaország nem húzhatja vissza seregeit ■előbb a’ schweizi határszélről, mig utjok czélja el nem lesz érve. A­ genfi várművek és védeszközök ezelőtt csak cse­kélyek voltak a’ franczia részen, mert a’ várost e’ részről, régi hű szövetségesétől, t. i. Francziaországtól, soha sem látszott veszély fenyegetni. De most igen sok változás tör­tént , ’s a’ francziák itt több ellenállási eszközre találnának, mint gondolják. A’ genfi statustanács a’‘polgárokkal telje­ Spanyolország. Madrid, sept. 29. Egy itteni külföldi követség’részé­ről azon hír terjesztetett el, hogy don Carlos külföldről egy millió piaszterből álló pénzsegedelmet kapott. Csak meg egy i­lyen hír kellett, hogy a’ spanyolok bizatlansága a’ külföld iránt, mellyel úgy is minden spanyol el van telve, az elkeseredés’ legfelsőbb fokára hágjon; a’ felelőséget mindazon önokozta szenvedésekért, mellyek alatt e’ nem­zet nyög, a’külföldre tolja, ’s rövid idő alatt a’ spanyo­lok minden idegenben ellenséget fognak látni, ’s vele úgy bánni. Ez által minden külföldinek, ki valamellyik itt lakó idegen követségben különösen nem bizakodhatik, az itteni tartózkodás mindig kínosabb és veszedelmesebb lesz. A’ nagy összeesküvésbe is, mellyet Galíciában födöztek fel, idegeneket akartak bekeverni. Bayonne, oct. 1. Don Carlos Balmasedát elhagyá ’s ismét Esorrioba ment.Maroto' generálnak főszállása ellen­ben még mindig Balmasedában volt. Espartero mozdulást tett Navarra ellen ’s Villarcayo’ erősítésén dolgoztatott. A 'National ezt mondja: „Uim Halen general, Espar­tero' egykori szállásmestere, kitelhető sietséggel Brüs­­selből ide (?) érkezett, Spanyolországba menendő, hova ministeri parancs által hivatott.44 .• Erre az Allgemeine Zel­tans bayonnei levelezője sept. 29. ezt írja: „Hallotta e ön valaha, hogy Antonio van Halén, Espartero’ egy­kori szállásmestere, Spanyolországot vagy csak Madridot­ is elhagyta volna? Ha valaki Brüsselből érkezett — ha t.i. az egész dolog nem hazudság — az Juan van Halén lehet, amannak testvére, ki a’ belga forradalomból ismeretes, és ki Spanyolországban egy ideig parancsnokságot viselt Mo­lina kerületben, de a’ ministeriummal (Mendizabaléval) összeütközésbe jővén, ismét visszatért Belgiumba. — Azon, szerződés — igy ir továbbá az említett levelező — melly az­­ almadeni bányákat öt évre a’ Rothschild-háznak engedi, miért ez 40 millió reált ad előre kész­pénzben, 10 milliót pedig megbízásra ’s a’ bányák’ művelésére tart meg, Weis­­weiler ügyvivőnek III. Károly’ rendet szerzé. Miért ne? az ő főnöke (principalis) nem a’ Krisztus-rend’ középkeresz­tese­­? Minő színük van a’dolgoknak Spanyolországban, kivehetni abból, hogy egy hivatalos czikkelyben elismerte­­tik, mikép Olgneta nyugalmazott kapitánynak Zamorábani éhség miatt történt szerencsétlen halála azon parancsra ada okot, hogy e’ tiszteknek a’ tábori élelemrést adassék ki. De mit segíthet 8 vagy 10 millió real? Ez egy csep viz, melly a’ tengerbe esik.­­• San­ti­ago­ban (Galíciában) carlosi összeesk­üvést fedeztek föl. Mondják, hogy Juanito és Chambo generálok, mig a’ guerillák kívülről zajt ütenek­­’s a’ nemzeti őrséget kimenésre kényszerítők, azalatt a’várbeli foglyokat, számszerűit hat százat, meg­szabadították ’s a’ várost elfoglalták ; a’ püspökség’ igaz­gatója, Eulate kanonok, Campomnanes gróf’s több mások fogságba tétettek. *— Alaix még él, de három veszélyes sebbel, mellyek’egyike karját zúzta szét; Bayona brigádos nem halt meg , hanem elfogatott.44 Don Carlos sept. 29kén Balmasedából, Zornozán ke­resztül, visszament Durangoba. Marotto general kisérte, hire volt, hogy néhány nap múlva ez utóbbi visszatérend Navarrába, ’s don Carlos udvari szállását El­ Orrioban tzem­­­di fel, minek következtében Espartero 27kén Villarcayot elhagyván, Miranda felé­­indult. (Quotidieme.) Madrid, sept. 29. A'jelenleg Madridban levő ’s az ministeri többséghez tartozó corteskövetek, hogy a’ dolgok’ jelen állását gyámolítsák, némellyek talán azért is, hogy az történhető új ministerváltozáskor a’ mostani ministerek'' helyé­be léphessenek, az ülésteremmel szemközt fekvő kapuczi­­nus-kolostorban egy társaságot (clubb) alakítottak, melly ma­gát ,,a’ congressus’ többsége társaságának44 nevezi. —Nar­vaez Toledoban is szintolly véres szigorúsággal kezd visel­tetni a’ carlosiak iránt, mint Manchában. Mindennap vér foly. Bayonne, oct. 4. Maroto general néhány zászlóaljal visszatért Balmaseda vidékére; a’ Navarrába szánt ostrom­­ágyúk Amurrioba (Orduna mellett) szállíttattak. — Cabre­ra sept. 23-án kirándulásaiból visszament Moren­ába, és seregeihez hirdetményt bocsátott ki, mellyben ígéri, hogy azokat rövid időn át győzedelmekre fogja vezetni. Sem Ma­rató a Navarra felé indulta,­ sem Espartero ezz irányban! mozdulata nem látszik valósulni. Egyébiránt úgy tetszik.

Next