Hirnök, 1838. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)

1838-11-08 / 90. szám

ezentúl még veszéyyt kell kiállaniok, ez legalább nem az egál’ egészségtelenségének tulajdonítható.“ A’ National erre azt válaszolja, miszerint a’ kormány aug. 30káig ter­jedő tudósításokról szól, holott a’ National tudja, hogy az utóbb kapott hírek sept. 6káig terjednek. Ezen felnyi­latkozás nem alkalmatos a’ családok’ megnyugtatására. De az is eléggé tudva van, hogy a’ láz a’ mexicoi partokon augustus és September hónapokban uralkodik. Az európa­iakra olly félelmetes September hónapról a’ Moniteur mit sem szól. A’legújabb Moniteur oct. 28ról tudósít: „A kormány Vjorléans-on át hivatalos tudósításokat kapott, mellyek a’ mexicoi ügyek’ állapotáról sept. 22ig terjednek. A beteg­ségek mindinkább szünőben voltak ’s mi kevés embert vesz­tettünk általok. Mi a’ mexicoi kormányt illeti, a’ hadizár által minden segédforrásai kimerítvék. Bustamente elnök egy további ellentállás’ lehetlenségét átlátván, ezen kívül a’ szö­vetségi párttól fenyegettetve, a’ franczia hajóhad’ parancs­nokának kijelenteté, hogy készen volna vele alkudozások­ba ereszkedni. — Minden tehát Mexicovali vitánknak minél­­elő­bbi ’s kedvező kiegyenlítésére mutat.“ Mexicoi tudósítások szerint aug. 24ről franczia lapok­ban , oda azon tudósítás érkezett, hogy egy másik két fre­­gát­ és egy naszádból álló franczia hajócsapat érkezett Me­­xico’ nyugati partjaira a’ csendes tengeren ’s már San Bias’ és Mazattan’révei előtt meg is jelentett zárvonalt kezdendő. Touloni tudósítások szerint oct. 19-vől több hajó ren­deltetett Mexicoba. Gallots admiral parancsot kapott Le­­vanteból visszatérni; az ottani parancsnokságot Lalande admiral veendi át. A’ telegrafi parancsnak titokban kel­lett volna maradni, de csacskaság által kitudatott. Mint mondják, Gallois admiral azért hívatik vissza, mert múlt évben a’ kaputlan basát űzőbe vette, ’s azért vele most egyet­értésben nem működhetik. A’ besanyoni Impartial szerint oct. 23 tól Janin gene­ral elhatározott parancsot kapott, a’ schweizi határokon levő seregek’ eloszlatására. A’ Felső- és alsó rajnai újság következő levelet kö­zöl a’ választási kérelemleveleket illetőleg : „Olly fontos po­liticai jogot (a’ követválasztásoknáli szavazásjogot) egy ta­pasztalatlan huszesztendős nemzeti őrre ruházni, ki még csak polgárjogát sem élvezi ’s apját, ki 60 tapasztalatdús évet számlál, ama’ politicai jogtól megfosztani, pusztán azért, mivel nem áll már a’ nemzeti őrsereg­’ soraiban, a’ charta és a’józan ész ellen volna, s következéskép komoly véleménye felvilágosodott fér­fiaknak, kik a’ kérelemlevelet aláírásunkra hozzánk küldék, nem lehet. Nem akarjuk kétségbe hozni, hogy választási rendszerünkben javításokat tenni kelljen ’s azokat a’ haladás’ korában várhatjuk is, mihelyt alkotmány­szerű nevelésünk a’ nyilványos erkölcsök’ oskolájában töké­­lyesbülését elérni, ’s az egymástól elütő felekezetek magokat a’ chartához, szabadságunk’ palládiumához, híven tartani fogják. De korszerűtlen ’s túlvitt másításokat, mellyek a’ tár­saság’ jó rendét veszélyeztethetnék, visszautasítanunk kell. Mi is akarjuk a’ szabadságot, de mi azt a’renddel és a’ bé­kével akarjuk, mellyek annak lel jobb kezességet adnak. A’ sajtó, melly szabadság’ nevében szól hozzánk, köteles­ségeinkkel barátkoztasson meg minket, mellyek nélkül ro­­szúl fogna értetni. Intsen minket tiszteletre a’ charta ’s az al­kotmányos király iránt, engedelmességre törvényink iránt, egyességre, melly szép hazánk’ minden gyermekei közt ural­kodjék. Illyen azon kérelemlevél, mellynek itt, mint min­denütt, aláírásokat jósolunk. —Schiltigheim, oct. 23. 1838. Néhány schiltigheimi polgár. A’ hadminister egy általán­os vizsgálatot parancsolt a’szolgálatban nem levő katonatisztek felett, hogy meg­győződhessék mennyire alkalmasak a’ hivatalra, vagy nyugalomba lépésre. A’ Constitutionnel e’ vizsgálatnál azon észrevételt teszi, hogy valóban hallatlan, miszerint Fran­­cziaországban létezik egy olly osztálya a’ katonatiszteknek, kiket, ismét szolgálatba lehet hívni, fenyíték alatt állanak, ’s fizetést mégsem húznak. Valée marsalnak egy telegrafi tudósítása szerint Fort de Francéból od­. ilről az ottani katonai letelepedés gyorsan halad, az erősségi munkálatok egy része már be van vé­gezve. Az ingerültség a’ kabylok közt szűnik; negyven évi függetlenség után megtanulnak más uraságot szolgálni. A’ tábor’ élésseli ellátása a’ tenger felől biztosítva van, ’s kevés napok alatt Fort de Francéból kapandja Constantine az élelemszereket, mellyeket eddig Bonéból nyerhetet í§jz fin­yolországz. Oct. 20kán volt Don Carlos’ és Beira herczegné’ es­küvője Azcoytiában. —Egy e’ városból 21kén kelt levél (a’ Gazette de France­ban) erről következőkép értesít: „Mi­dőn a’ király sokán megtudá, hogy az asturiai herczeg ’s Beira herczegné Navarrába érkeztek,Don Sebastian infanst küldé fenséges anyja’ elfogadására; ő kir. magasságát Taran­­ga general és Tererro­ur kisérék ; don Juan de Echeverria már ekkor Leyzaban volt a’ fenséges utazók’ üdvözlésére. — 19kén a’ király elhagyá El-Orriot ’s idejött, hol Gra­nada herczeg’ palotája készen tartalék elfogadására; ugyan­ezen éjjel az asturiai herczeg is Beira herczegné Azpey­­tiában voltak. A’ király egy rendeletben, melly Beira her­­czegné’ hűségét ’s érzékeny ragaszkodását Don Carlos’ ügyéhez , azon áldozatokat, mellyeket annak hozott, azon üldözéseket, mellyeket szenvedett, említi meg, kinyilat­koztatja, hogy el vagyon tökélve a’ herczegnét királynéi rangra emelni, feleségéül venni, ’s hogy már feb. 2ka óta, a’megkívántatok feloldozások (dispensák) után, Obatido marquis, mint ő cath. felsége’ felhatalmazottja, az eljegy­zést ő kir. magasságával, procura által, a’ király’ nevé­ben véghez vitte. »— 20kán a’ király Azpeytia’ feleutjáig elébe ment a’ királynénak; mindketten aztán Azceytiába mentek, hol a’ házassági egyezkedés Granada herczeg’ palotájában megköttetett. Az oklevél aláíratván, ő felségük ’s a’ királyi magasságok nagy pompával a’ templomba mentek, hol a’ leoni püspök által kötésük m­egszentelteték. — A’ királyné és az asturiai herczeg mindenütt a’ legna­gyobb lelkesedéssel fogadtatnak. A’ hadsereg királya’leg­­idősb fiát legnagyobb örömmel látja körében.“ A’határszélről irt levelek (bayonnei hírlapokban) rész­leteket közölnek Beira herczegné’ útjáról, mellyek az előbbiektől lényegesen különböznek. Azon h­ir, hogy Bayon­­neban volt, keszakarva terjeszteték, hogy a’ rendőrség álnyomra vezettessék. Uriból a’ herczegné Méharinba irányzó útját, ’s ott meghalt. Od­­­lékén Biyarradba érke­zett, egy ism­eretes csempész’ hátán vitetve. Másnap veze­tői egy fiatal leány’ temetését fordíták hasznukra, rövid mantillákat, minőket a’ falusi asszonyságok viselnek, sze­rezvén a’ herczegnő’ ’s kisérete’ számára, kik ezen álöltö­zetben Bidarray községnek egy részén gyalog ballagtak ke­resztül.­­— Azután az egész utazótársaság öszvérekre ült, ’s Ifikán Spanyolország’ legjártabb útjára érkezett. Míg az utazás Francziaországon keresztül tartott, az utazók’ bátor­ságára csempészek állíttattak különféle távolságban a’ bi­­darrayi dombokra a’ franczia birtok’ véghatáráig, kik előre kicsinált jelek által telegrafi sebességgel tudósítók egymást rendőr’ vagy vámos’ megjelenéséről. A’herczegnő, mint mondják, néha csak nagynehezen menekhetett meg, mi­vel a’ rendőrök gyakran megelőzték a’ csempészek’ jela­dásit. Azonban itt némelly részben hihetőleg nagyították a’dolgot azon emberek, kik, hogy nagyobb jutalmat nyer­jenek, minden kigondolható módon dicsekszenek érdemeik­kel a’ carlosiaknál. Don Carlos’ fia két spanyol’ kíséreté­ben ment keresztül a’ határon nagynénje után. A’ Sentinelle des Pyrenees jelenti, hogy Maroto Tolosába ment, don Carlos'­ és Beira' herczegnő’ menyeg­zőjén jelen leendő, mellyre nagy előkészületek tétetnek, Burgoss­a’ királynénak Francziaországba menekült párt­­hive’, házában szobák rendeztetnek; mind Tolosában mind Estellában bikaviadalok, kivilágítások, szemlék stb. fognak tartatni. A’ hadsereg ez alkalommal egy hónapi zsoldot ka­pandó ’s a’ guevarai várkastélyban raboskodó carlosi vezé­rek szabadon fognak bocsáttatni, parancsnokságukat ismét átveendők. Don Sebastiani a’ parancsnokságban don Car­los’ legidősb fia által mondatik pótlandónak. Hitték, hogy a’ Boletin de Navarra’ legközelebbi számában közöltetni fog a’ lakodalmi ünnepély’ programmája. Saragossából oct. 21 kén kelt levél szerint van Ha­len Iokán Caspeba érkezett ’s következett nap Cabreratól Ixarnál megtámadtatok. A’ viadal, melly reggeli 10 óra­kor kezdődött, még az éj’ beálltával is folyton folyt, an­­nélkül, hogy eredményéről Saragossában valamit tudh­atá­­nak; csak annyi bizonyos, hogy van Halen, ki 20kára vá­ratott Saragossába, még 21ig oda meg nem érkezett. A’ apotidienne csodálkozik, hogy 21kén még Saragossában az ütközet’ kimeneteléről semmit sem tudtak, melly 19kén a’ várostól csak tizenkét órányi távolságra volt; alkalmasint, igy vélekedik, a’ Saragossában most uralkodó forrongás­nál a’ hatóságok nem bátorkodtak, egy újabb christinai vereségnek hírét közzé tenni, mielőtt a’ szükséges elővi­­gyázati rendszabályokat meg nem tettek. Újabb tudósítások szerint (Qu­otidienne oct. 28.) az üt­közet Ixar mellett, úgy látszik, Cabrera­ kárára ütött ki. A’ nevezett lap igy szól eziránt: „Saragossai levelezőnk ma közelebbi részleteket közöl velünk az ütközetről, melly az arragoniai, Cabrera’ vezérlete alatt álló, királyi sereg’ egy része és a’ van Halen alatti christinai csapatok között volt; a’ carlosiak 17ke óta a’ várost hatalmokba kerítek, de a’fellegvár által, hova most az őrség menekedett, fel­tartóztattak. Van Halen a’ megszállottak’ segítségére sie­tett’s megtámadó Cabrerát, ki magában a’ városban, az utczákon vitt vérengző viadal után, a’ nagyobb erőnek en­gedni kénytelen, Ixarba visszavonult. — Hozzá kell tennünk, hogy e’ részletek azon tudósításból merítvék, mellyet van Halen küldött 22én Saragossába; továbbá, hogy e’ ve­zér 300 halottnak veszteségét vallja be, ’s szerencsésnek tartja magát, hogy csak Caspet is megmenthette. Cab­rera’ tudósítása ez állításoknak talán egynémellyikét meg­­igazítandja.“ Egy bayonnei levél, oct. 22 ről (a’ Messager hirlapban), igen megvetőleg szól Mnnagorri felől ’s e’ kalandornak egész vállalatáról, hogy ezt. i. folyvást pénzt húz Madrid­ és Párisból, de kezét összedugja és semmit sem csinál. A’ levélíró’ véleménye szerint a’ spanyol határszélen Mnna­gorri által szándéklott várépítés, mellyben őt passagesi an­gol pattantyúsok fognák segíteni, nem egyéb puszta ürügy­nél, hogy időt nyerhessen, ’s télre a’ határszélen biztos állásba verhesse magát. Madrid, oct. 18. Tegnap délután a’ két királyné, Donna Luisa Fernanda infánsnő’ kíséretében, másodszor tarta szemlét Ramon Narvaez general’ osztálya felett. Ő felségük nyílt kocsiban nézték a’ katonák’ elhaladását. Az­után a’ hadministeriun­i hivatalában nagy hadi tanács tarta­tott, mellyben Cuba gróf, Zarco del Valle, Ezpelela gróf, Latre, Montez és Soria generálok vevének részt. E’ gyűlésben egy, Narvaez által előterjesztett terv fogad­­taték el, mellynek czélja, a’ tartalékhadat 40,000 emberre szaporítani, ’s általa egy időben Madridot, a’ két Castiliát és Arragoniát fedezni. Jelenleg nagy buzgalommal dolgoz­nak 50,000 darab egyenruha’ készítésén a’ központi ’s éj­szaki sereg’ számára. A’ szállítás Perez és Gaviria urakra bizatott. A’ fizetés váltólevelekben történik, mellyeket Roth­schild elfogadott. Madrid, oct. 20. A’ többbi tervek közt, mellyek An­golországból érkeztek ide, most már az is tudatik, melly sze­rint egy angol franczia és spanyol tőkepénzesekből álló vál­lalkozó társaságot akarnak felállítni, melly egy 60 egész 80 millió piaszternyi sommáért a* philippini szigeteket fog­ná a’ spanyol kormánytól megvenni. Ezen társaság, ha valóban létre jönne, az angol kormány’ fő felügyelése alá tétetnék, ’s ezzel körülbelül azon viszonyban állana,­­milyen­ben most a’ keletindiai társaság áll. Ámbár e’ terv kevéssé mesésnek látszik, mindazáltal meg vagyok győződve, hogy a spanyol kormánynak már elébe terjesztetett, légy uj köl­csön­ terve, melly egy angol ház által ajánltatik, s mellyel, mint látszik, Henderson úr van megbízva — mint mondják — semmikép sem tud tetszést nyerni, pedig a kormánynak olly kevés segélyeszközei vannak, hogy szállítók sem talál­tatnak, kik a sereg tartását a’ jövő két hónapban átven­nék. Ez tehát egészen magára van hagyva. — Nem csekély meglepetéssel tudatik most már, hogy Alaix a’ hadministe­­riumot elfogadta és kijelenté, hogy három vagy négy hét múlva idejönni szándékozik. Epen olly sietve véve Luc Itatta gróf kért elbocsáttatását vissza, mert megtudá, hogy talán Narvaez lehetne utódja, ’s ez utóbbi most már, legnagyobb ellenségének irányában egyedül látja magát. A’királyné 17di­­kén minden seregei fölött szemlét tartott, mellyek Alcala’ út­­czában s a prádon egész a’ toledoi kolostorig, voltak fel­állítva, de sem ez alkalomnál, sem midőn Narvaez este fő­tisztikarával a’ színházban megjelent, hol tiszteletére egy hymnusz énekeltetett, nem mutatkozott a’ tetszés’ legkisebb jele is a’jelenlevők’ részéről. A’ generálnák önérzete ez ál­tal nem kevéssé volt megsértve. Mindazáltal azon kilátás­sal kecsegtetik őt, hogy serege 40,000 emberig fog szapo­­ríttatni ’s valóban — mind mondják — ifián a’hadministe­­riumban tartott főtiszti gyülekezet illy rendszabás mellett nyi­latkozott. Narvaez’ seregei még most itt ’s a’ környékben vannak; egy részük azonban készen áll, Avila tartomány­ba költözni, melly a’ pártosoktól pusztíttatik. Van Halen general llkén indult 4 zászlóaljal és 7 lovas századdal Tó­méiból Darocaba , hol Mir' osztálya hozzá csatlakozott. Ezen seregekkel akarta Cabrerát fölkeresni, ki Caspet tar­tó zárva. Forcadell, Vizcarro, Rufo Jericaba nyomultak, az ottani erősséget azonban be nem veheték, ’s mivel Borso osztályával a’ városból is előnyomult, ismét visszahúzódtak. Saragossában most már a’visszatorlási biztosságot felállíták; ezen vértörvé­­yszék’tagjai közt találtatik az érsek 3 megye’ mostani helytartója is. Ik­re van, hogy Camponm­ies gróf, ki állítólag a’ carlosi cselszövények miatt Galíciában befogatott, már ismét szabadon van. 17én érkezett ide Párisból Pericz Jenő, az itteni franczia követség’ első titoknoka. (.A. Z. I.) Azon a’ pénzügyminister által od­. Inkán elővett próba, minden szállítványokat az összes hadi sereg’ számára no­vember és december hónapokra bérletbe adni, teljesen ba­lul ütött ki. Montevirgen marquis a’ berlini összegyültek­­hez beszédet tarta, mellyben őket feltételeire eleinte igen kandiákká tette, de mellyek olly kevéssé fényesen ütöttek ki — a’ minister t. i. a’ katonai főügyelők által hat hónap alatt történendő fizetések’ bizonytalan ígéretét adá — hogy kiki iparkodott előle menekedni. — Fáig brigádos, előbb a’negyedik testőrezred’ ezredese, a’ madridi kerület’ fe­­fe politicojául neveztetett ki. A’ bayonnei Phare tudósít, hogy a’ regensnének egy oct. 14-én kelt rendelete által, Hubert ideiglenes hadminis­­tertől ellenjegyezve, a’ Santos San Miguel által megkezdett rendszabályok a’ békének fentartására Saragossában, és kü­lönösen egy visszatorló junta’ felállítása is, helyben ha­gyatnak. Marseilleben oct. 23-án azon hir szállonga, hogy Mayor­ca szigeten lázadás ütött ki. A’ föld’ népe fölfegy­verkezett, ’s a’ hatóságokat Pármában ostromolni kezdé; miről Meer báró tudósíttatván, két zászlóalt küldött el Bar­celonából, ’se’ végre azon gőzhajót, melly Marseillebe vala menendő, kérte meg. ]­Tésnaci alföld. Azok, kik újólag véleményoszlásra számoltak a' király és nemzet között, politicai helyzetünkre vonatkozólag, vá­rakozásaikban ezúttal is megint csalódni fognak. Az ország’ rendeinek felirata a’ trónbeszédre válaszolólag kétségtelen bizonyságát adandja annak, hogy a’ kormány a’ leghatható­­sabb gyámolításra tarthat számot a’ nép részéről, ha a „megfoghatlan politica“, mellynek keserű gyümölcsét Hol­landia már olly régen aratta, nem fog változást szenvedni. Az ország’ rendei lényegesben kimondók, hogy, ha egy „megfoghatlan politica“ következésében a’ hatalmasságok egy önmagok által másíthatlannak nyilatkoztatott végzést megint visszavonnának, a’ király minden lehető gyámolításra fogna a’ nép’ részéről számot tarthatni. Látható tehát, hogy az országrendek’ szelleme iránti véleményünkben nem csa­lódtunk. Csak tíz tag szavazott ellene, de ezek közt is töb­ben valónak, kiknek nézetei szerint azon kifejezések, mellyek a’ király’ rendszabályait gyámolítni ígérek, nem voltak elég­gé hathatósak. (Endelsblad,­ Hága, oct. 24. Nem szenved kétséget , hogy a’ ge­neral statusoknak holnap benyújtandó válaszirata a’ ki­rályi megnyitó beszédre, egészen a’ kormánynak kíván­sága szerint hangzik. Mindazáltal jól meg kell fontolni, hogy Holland’ politicai viszonyai nehezen szenvedenének változást, ha a’ király az adóssági kérdésben nem enged. Miután a’ rendek a’ 24 czikkely fentartása mellett nyilat­koztak, a’ király minden további engedményeket megír­

Next