Hirnök, 1838. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)
1838-11-08 / 90. szám
ezentúl még veszéyyt kell kiállaniok, ez legalább nem az egál’ egészségtelenségének tulajdonítható.“ A’ National erre azt válaszolja, miszerint a’ kormány aug. 30káig terjedő tudósításokról szól, holott a’ National tudja, hogy az utóbb kapott hírek sept. 6káig terjednek. Ezen felnyilatkozás nem alkalmatos a’ családok’ megnyugtatására. De az is eléggé tudva van, hogy a’ láz a’ mexicoi partokon augustus és September hónapokban uralkodik. Az európaiakra olly félelmetes September hónapról a’ Moniteur mit sem szól. A’legújabb Moniteur oct. 28ról tudósít: „A kormány Vjorléans-on át hivatalos tudósításokat kapott, mellyek a’ mexicoi ügyek’ állapotáról sept. 22ig terjednek. A betegségek mindinkább szünőben voltak ’s mi kevés embert vesztettünk általok. Mi a’ mexicoi kormányt illeti, a’ hadizár által minden segédforrásai kimerítvék. Bustamente elnök egy további ellentállás’ lehetlenségét átlátván, ezen kívül a’ szövetségi párttól fenyegettetve, a’ franczia hajóhad’ parancsnokának kijelenteté, hogy készen volna vele alkudozásokba ereszkedni. — Minden tehát Mexicovali vitánknak minélelőbbi ’s kedvező kiegyenlítésére mutat.“ Mexicoi tudósítások szerint aug. 24ről franczia lapokban , oda azon tudósítás érkezett, hogy egy másik két fregát és egy naszádból álló franczia hajócsapat érkezett Mexico’ nyugati partjaira a’ csendes tengeren ’s már San Bias’ és Mazattan’révei előtt meg is jelentett zárvonalt kezdendő. Touloni tudósítások szerint oct. 19-vől több hajó rendeltetett Mexicoba. Gallots admiral parancsot kapott Levanteból visszatérni; az ottani parancsnokságot Lalande admiral veendi át. A’ telegrafi parancsnak titokban kellett volna maradni, de csacskaság által kitudatott. Mint mondják, Gallois admiral azért hívatik vissza, mert múlt évben a’ kaputlan basát űzőbe vette, ’s azért vele most egyetértésben nem működhetik. A’ besanyoni Impartial szerint oct. 23 tól Janin general elhatározott parancsot kapott, a’ schweizi határokon levő seregek’ eloszlatására. A’ Felső- és alsó rajnai újság következő levelet közöl a’ választási kérelemleveleket illetőleg : „Olly fontos politicai jogot (a’ követválasztásoknáli szavazásjogot) egy tapasztalatlan huszesztendős nemzeti őrre ruházni, ki még csak polgárjogát sem élvezi ’s apját, ki 60 tapasztalatdús évet számlál, ama’ politicai jogtól megfosztani, pusztán azért, mivel nem áll már a’ nemzeti őrsereg’ soraiban, a’ charta és a’józan ész ellen volna, s következéskép komoly véleménye felvilágosodott férfiaknak, kik a’ kérelemlevelet aláírásunkra hozzánk küldék, nem lehet. Nem akarjuk kétségbe hozni, hogy választási rendszerünkben javításokat tenni kelljen ’s azokat a’ haladás’ korában várhatjuk is, mihelyt alkotmányszerű nevelésünk a’ nyilványos erkölcsök’ oskolájában tökélyesbülését elérni, ’s az egymástól elütő felekezetek magokat a’ chartához, szabadságunk’ palládiumához, híven tartani fogják. De korszerűtlen ’s túlvitt másításokat, mellyek a’ társaság’ jó rendét veszélyeztethetnék, visszautasítanunk kell. Mi is akarjuk a’ szabadságot, de mi azt a’renddel és a’ békével akarjuk, mellyek annak lel jobb kezességet adnak. A’ sajtó, melly szabadság’ nevében szól hozzánk, kötelességeinkkel barátkoztasson meg minket, mellyek nélkül roszúl fogna értetni. Intsen minket tiszteletre a’ charta ’s az alkotmányos király iránt, engedelmességre törvényink iránt, egyességre, melly szép hazánk’ minden gyermekei közt uralkodjék. Illyen azon kérelemlevél, mellynek itt, mint mindenütt, aláírásokat jósolunk. —Schiltigheim, oct. 23. 1838. Néhány schiltigheimi polgár. A’ hadminister egy általános vizsgálatot parancsolt a’szolgálatban nem levő katonatisztek felett, hogy meggyőződhessék mennyire alkalmasak a’ hivatalra, vagy nyugalomba lépésre. A’ Constitutionnel e’ vizsgálatnál azon észrevételt teszi, hogy valóban hallatlan, miszerint Francziaországban létezik egy olly osztálya a’ katonatiszteknek, kiket, ismét szolgálatba lehet hívni, fenyíték alatt állanak, ’s fizetést mégsem húznak. Valée marsalnak egy telegrafi tudósítása szerint Fort de Francéból od. ilről az ottani katonai letelepedés gyorsan halad, az erősségi munkálatok egy része már be van végezve. Az ingerültség a’ kabylok közt szűnik; negyven évi függetlenség után megtanulnak más uraságot szolgálni. A’ tábor’ élésseli ellátása a’ tenger felől biztosítva van, ’s kevés napok alatt Fort de Francéból kapandja Constantine az élelemszereket, mellyeket eddig Bonéból nyerhetet í§jz finyolországz. Oct. 20kán volt Don Carlos’ és Beira herczegné’ esküvője Azcoytiában. —Egy e’ városból 21kén kelt levél (a’ Gazette de Franceban) erről következőkép értesít: „Midőn a’ király sokán megtudá, hogy az asturiai herczeg ’s Beira herczegné Navarrába érkeztek,Don Sebastian infanst küldé fenséges anyja’ elfogadására; ő kir. magasságát Taranga general és Tererrour kisérék ; don Juan de Echeverria már ekkor Leyzaban volt a’ fenséges utazók’ üdvözlésére. — 19kén a’ király elhagyá El-Orriot ’s idejött, hol Granada herczeg’ palotája készen tartalék elfogadására; ugyanezen éjjel az asturiai herczeg is Beira herczegné Azpeytiában voltak. A’ király egy rendeletben, melly Beira herczegné’ hűségét ’s érzékeny ragaszkodását Don Carlos’ ügyéhez , azon áldozatokat, mellyeket annak hozott, azon üldözéseket, mellyeket szenvedett, említi meg, kinyilatkoztatja, hogy el vagyon tökélve a’ herczegnét királynéi rangra emelni, feleségéül venni, ’s hogy már feb. 2ka óta, a’megkívántatok feloldozások (dispensák) után, Obatido marquis, mint ő cath. felsége’ felhatalmazottja, az eljegyzést ő kir. magasságával, procura által, a’ király’ nevében véghez vitte. »— 20kán a’ király Azpeytia’ feleutjáig elébe ment a’ királynénak; mindketten aztán Azceytiába mentek, hol a’ házassági egyezkedés Granada herczeg’ palotájában megköttetett. Az oklevél aláíratván, ő felségük ’s a’ királyi magasságok nagy pompával a’ templomba mentek, hol a’ leoni püspök által kötésük megszentelteték. — A’ királyné és az asturiai herczeg mindenütt a’ legnagyobb lelkesedéssel fogadtatnak. A’ hadsereg királya’legidősb fiát legnagyobb örömmel látja körében.“ A’határszélről irt levelek (bayonnei hírlapokban) részleteket közölnek Beira herczegné’ útjáról, mellyek az előbbiektől lényegesen különböznek. Azon hir, hogy Bayonneban volt, keszakarva terjeszteték, hogy a’ rendőrség álnyomra vezettessék. Uriból a’ herczegné Méharinba irányzó útját, ’s ott meghalt. Odlékén Biyarradba érkezett, egy ismeretes csempész’ hátán vitetve. Másnap vezetői egy fiatal leány’ temetését fordíták hasznukra, rövid mantillákat, minőket a’ falusi asszonyságok viselnek, szerezvén a’ herczegnő’ ’s kisérete’ számára, kik ezen álöltözetben Bidarray községnek egy részén gyalog ballagtak keresztül.— Azután az egész utazótársaság öszvérekre ült, ’s Ifikán Spanyolország’ legjártabb útjára érkezett. Míg az utazás Francziaországon keresztül tartott, az utazók’ bátorságára csempészek állíttattak különféle távolságban a’ bidarrayi dombokra a’ franczia birtok’ véghatáráig, kik előre kicsinált jelek által telegrafi sebességgel tudósítók egymást rendőr’ vagy vámos’ megjelenéséről. A’herczegnő, mint mondják, néha csak nagynehezen menekhetett meg, mivel a’ rendőrök gyakran megelőzték a’ csempészek’ jeladásit. Azonban itt némelly részben hihetőleg nagyították a’dolgot azon emberek, kik, hogy nagyobb jutalmat nyerjenek, minden kigondolható módon dicsekszenek érdemeikkel a’ carlosiaknál. Don Carlos’ fia két spanyol’ kíséretében ment keresztül a’ határon nagynénje után. A’ Sentinelle des Pyrenees jelenti, hogy Maroto Tolosába ment, don Carlos' és Beira' herczegnő’ menyegzőjén jelen leendő, mellyre nagy előkészületek tétetnek, Burgossa’ királynénak Francziaországba menekült párthive’, házában szobák rendeztetnek; mind Tolosában mind Estellában bikaviadalok, kivilágítások, szemlék stb. fognak tartatni. A’ hadsereg ez alkalommal egy hónapi zsoldot kapandó ’s a’ guevarai várkastélyban raboskodó carlosi vezérek szabadon fognak bocsáttatni, parancsnokságukat ismét átveendők. Don Sebastiani a’ parancsnokságban don Carlos’ legidősb fia által mondatik pótlandónak. Hitték, hogy a’ Boletin de Navarra’ legközelebbi számában közöltetni fog a’ lakodalmi ünnepély’ programmája. Saragossából oct. 21 kén kelt levél szerint van Halen Iokán Caspeba érkezett ’s következett nap Cabreratól Ixarnál megtámadtatok. A’ viadal, melly reggeli 10 órakor kezdődött, még az éj’ beálltával is folyton folyt, annélkül, hogy eredményéről Saragossában valamit tudhatának; csak annyi bizonyos, hogy van Halen, ki 20kára váratott Saragossába, még 21ig oda meg nem érkezett. A’ apotidienne csodálkozik, hogy 21kén még Saragossában az ütközet’ kimeneteléről semmit sem tudtak, melly 19kén a’ várostól csak tizenkét órányi távolságra volt; alkalmasint, igy vélekedik, a’ Saragossában most uralkodó forrongásnál a’ hatóságok nem bátorkodtak, egy újabb christinai vereségnek hírét közzé tenni, mielőtt a’ szükséges elővigyázati rendszabályokat meg nem tettek. Újabb tudósítások szerint (Quotidienne oct. 28.) az ütközet Ixar mellett, úgy látszik, Cabrera kárára ütött ki. A’ nevezett lap igy szól eziránt: „Saragossai levelezőnk ma közelebbi részleteket közöl velünk az ütközetről, melly az arragoniai, Cabrera’ vezérlete alatt álló, királyi sereg’ egy része és a’ van Halen alatti christinai csapatok között volt; a’ carlosiak 17ke óta a’ várost hatalmokba kerítek, de a’fellegvár által, hova most az őrség menekedett, feltartóztattak. Van Halen a’ megszállottak’ segítségére sietett’s megtámadó Cabrerát, ki magában a’ városban, az utczákon vitt vérengző viadal után, a’ nagyobb erőnek engedni kénytelen, Ixarba visszavonult. — Hozzá kell tennünk, hogy e’ részletek azon tudósításból merítvék, mellyet van Halen küldött 22én Saragossába; továbbá, hogy e’ vezér 300 halottnak veszteségét vallja be, ’s szerencsésnek tartja magát, hogy csak Caspet is megmenthette. Cabrera’ tudósítása ez állításoknak talán egynémellyikét megigazítandja.“ Egy bayonnei levél, oct. 22 ről (a’ Messager hirlapban), igen megvetőleg szól Mnnagorri felől ’s e’ kalandornak egész vállalatáról, hogy ezt. i. folyvást pénzt húz Madrid és Párisból, de kezét összedugja és semmit sem csinál. A’ levélíró’ véleménye szerint a’ spanyol határszélen Mnnagorri által szándéklott várépítés, mellyben őt passagesi angol pattantyúsok fognák segíteni, nem egyéb puszta ürügynél, hogy időt nyerhessen, ’s télre a’ határszélen biztos állásba verhesse magát. Madrid, oct. 18. Tegnap délután a’ két királyné, Donna Luisa Fernanda infánsnő’ kíséretében, másodszor tarta szemlét Ramon Narvaez general’ osztálya felett. Ő felségük nyílt kocsiban nézték a’ katonák’ elhaladását. Azután a’ hadministeriuni hivatalában nagy hadi tanács tartatott, mellyben Cuba gróf, Zarco del Valle, Ezpelela gróf, Latre, Montez és Soria generálok vevének részt. E’ gyűlésben egy, Narvaez által előterjesztett terv fogadtaték el, mellynek czélja, a’ tartalékhadat 40,000 emberre szaporítani, ’s általa egy időben Madridot, a’ két Castiliát és Arragoniát fedezni. Jelenleg nagy buzgalommal dolgoznak 50,000 darab egyenruha’ készítésén a’ központi ’s éjszaki sereg’ számára. A’ szállítás Perez és Gaviria urakra bizatott. A’ fizetés váltólevelekben történik, mellyeket Rothschild elfogadott. Madrid, oct. 20. A’ többbi tervek közt, mellyek Angolországból érkeztek ide, most már az is tudatik, melly szerint egy angol franczia és spanyol tőkepénzesekből álló vállalkozó társaságot akarnak felállítni, melly egy 60 egész 80 millió piaszternyi sommáért a* philippini szigeteket fogná a’ spanyol kormánytól megvenni. Ezen társaság, ha valóban létre jönne, az angol kormány’ fő felügyelése alá tétetnék, ’s ezzel körülbelül azon viszonyban állana,milyenben most a’ keletindiai társaság áll. Ámbár e’ terv kevéssé mesésnek látszik, mindazáltal meg vagyok győződve, hogy a spanyol kormánynak már elébe terjesztetett, légy uj kölcsön terve, melly egy angol ház által ajánltatik, s mellyel, mint látszik, Henderson úr van megbízva — mint mondják — semmikép sem tud tetszést nyerni, pedig a kormánynak olly kevés segélyeszközei vannak, hogy szállítók sem találtatnak, kik a sereg tartását a’ jövő két hónapban átvennék. Ez tehát egészen magára van hagyva. — Nem csekély meglepetéssel tudatik most már, hogy Alaix a’ hadministeriumot elfogadta és kijelenté, hogy három vagy négy hét múlva idejönni szándékozik. Epen olly sietve véve Luc Itatta gróf kért elbocsáttatását vissza, mert megtudá, hogy talán Narvaez lehetne utódja, ’s ez utóbbi most már, legnagyobb ellenségének irányában egyedül látja magát. A’királyné 17dikén minden seregei fölött szemlét tartott, mellyek Alcala’ útczában s a prádon egész a’ toledoi kolostorig, voltak felállítva, de sem ez alkalomnál, sem midőn Narvaez este főtisztikarával a’ színházban megjelent, hol tiszteletére egy hymnusz énekeltetett, nem mutatkozott a’ tetszés’ legkisebb jele is a’jelenlevők’ részéről. A’ generálnák önérzete ez által nem kevéssé volt megsértve. Mindazáltal azon kilátással kecsegtetik őt, hogy serege 40,000 emberig fog szaporíttatni ’s valóban — mind mondják — ifián a’hadministeriumban tartott főtiszti gyülekezet illy rendszabás mellett nyilatkozott. Narvaez’ seregei még most itt ’s a’ környékben vannak; egy részük azonban készen áll, Avila tartományba költözni, melly a’ pártosoktól pusztíttatik. Van Halen general llkén indult 4 zászlóaljal és 7 lovas századdal Tóméiból Darocaba , hol Mir' osztálya hozzá csatlakozott. Ezen seregekkel akarta Cabrerát fölkeresni, ki Caspet tartó zárva. Forcadell, Vizcarro, Rufo Jericaba nyomultak, az ottani erősséget azonban be nem veheték, ’s mivel Borso osztályával a’ városból is előnyomult, ismét visszahúzódtak. Saragossában most már a’visszatorlási biztosságot felállíták; ezen vértörvéyszék’tagjai közt találtatik az érsek 3 megye’ mostani helytartója is. Ikre van, hogy Camponmies gróf, ki állítólag a’ carlosi cselszövények miatt Galíciában befogatott, már ismét szabadon van. 17én érkezett ide Párisból Pericz Jenő, az itteni franczia követség’ első titoknoka. (.A. Z. I.) Azon a’ pénzügyminister által od. Inkán elővett próba, minden szállítványokat az összes hadi sereg’ számára november és december hónapokra bérletbe adni, teljesen balul ütött ki. Montevirgen marquis a’ berlini összegyültekhez beszédet tarta, mellyben őket feltételeire eleinte igen kandiákká tette, de mellyek olly kevéssé fényesen ütöttek ki — a’ minister t. i. a’ katonai főügyelők által hat hónap alatt történendő fizetések’ bizonytalan ígéretét adá — hogy kiki iparkodott előle menekedni. — Fáig brigádos, előbb a’negyedik testőrezred’ ezredese, a’ madridi kerület’ fefe politicojául neveztetett ki. A’ bayonnei Phare tudósít, hogy a’ regensnének egy oct. 14-én kelt rendelete által, Hubert ideiglenes hadministertől ellenjegyezve, a’ Santos San Miguel által megkezdett rendszabályok a’ békének fentartására Saragossában, és különösen egy visszatorló junta’ felállítása is, helyben hagyatnak. Marseilleben oct. 23-án azon hir szállonga, hogy Mayorca szigeten lázadás ütött ki. A’ föld’ népe fölfegyverkezett, ’s a’ hatóságokat Pármában ostromolni kezdé; miről Meer báró tudósíttatván, két zászlóalt küldött el Barcelonából, ’se’ végre azon gőzhajót, melly Marseillebe vala menendő, kérte meg. ]Tésnaci alföld. Azok, kik újólag véleményoszlásra számoltak a' király és nemzet között, politicai helyzetünkre vonatkozólag, várakozásaikban ezúttal is megint csalódni fognak. Az ország’ rendeinek felirata a’ trónbeszédre válaszolólag kétségtelen bizonyságát adandja annak, hogy a’ kormány a’ leghathatósabb gyámolításra tarthat számot a’ nép részéről, ha a „megfoghatlan politica“, mellynek keserű gyümölcsét Hollandia már olly régen aratta, nem fog változást szenvedni. Az ország’ rendei lényegesben kimondók, hogy, ha egy „megfoghatlan politica“ következésében a’ hatalmasságok egy önmagok által másíthatlannak nyilatkoztatott végzést megint visszavonnának, a’ király minden lehető gyámolításra fogna a’ nép’ részéről számot tarthatni. Látható tehát, hogy az országrendek’ szelleme iránti véleményünkben nem csalódtunk. Csak tíz tag szavazott ellene, de ezek közt is többen valónak, kiknek nézetei szerint azon kifejezések, mellyek a’ király’ rendszabályait gyámolítni ígérek, nem voltak eléggé hathatósak. (Endelsblad, Hága, oct. 24. Nem szenved kétséget , hogy a’ general statusoknak holnap benyújtandó válaszirata a’ királyi megnyitó beszédre, egészen a’ kormánynak kívánsága szerint hangzik. Mindazáltal jól meg kell fontolni, hogy Holland’ politicai viszonyai nehezen szenvedenének változást, ha a’ király az adóssági kérdésben nem enged. Miután a’ rendek a’ 24 czikkely fentartása mellett nyilatkoztak, a’ király minden további engedményeket megír