Hirnök, 1838. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)

1838-12-03 / 97. szám

után sokan választatnak az előbbi követek közül: már előre ismerik azon rész szellemet, melly abban uralkodni fog, no­ha e­ szellem ismét szinlett hazafiság alá rejtezni iparkodan­­dik, de a melly mai világban senkit sem szedhet rá, tud­va leven , hogy még az úgynevezett oppositioi követek kö­zül is igen sokan nyerettek titkon meg az előbbi kamarában a’ felemlített camarilla által. Igen nagy benyomást tön en­nélfogva egy nem rág megjelent röpirata Duvergier urnak, ki tetemes világosságot terjesztett el Francziaország’ mosta­ni helyzete fölött, s nyilván megmutatta, hogy milliók' bol­dogsága 's jövendője csupán ás egyedül nehány száz meg­vesztegetett személy’ ármányaitól függ. Az említett röpirat kétszeresen fontos, minthogy Duvergier úr ezelőtt követ volt, ás fü­tetlensége­ ’s ásztehetségeárt mindenkor igen tisztel­­tetett. E*** Nagy britan­iiia. A’ Dumfries­­ Times szerint Durham gróftól következő levelet kapott egyik barátja: „Quebeck, oct 13. Itt minden polgári kormányzás gyakorolhatlanná lett. Én visz­­szatárek Angliába, küldetésem’ czéljait a’ lordok’ házában sürgetendő, hol Canada jelenleg valósággal kormányozta­­tik. A’ nehézság’, de egyszersmind a’cselekvés’helye is most­ama’ házban vagyon, ’s nekem oda kell mennem. Higye el nekem, barátom, hogy én egy betűnyivel sem ha­gyok fel küldetésemből, sőt inkább olly erősen ragaszko­dom h­ozzá, mint ezelőtt, ’s hiszem, hogy ellenségeim, tudtokon kívül és tulajdon nézeteik’ ellenére , a’jobb esz­közöket adták kezembe czálom’ elérésére.— Reményiem: december’ közepe­ vagy végéig Angliában leszek.44 Következők az or­an­iai férj fiak’ dublini gyűlésé­ben hozott végzések : ,,1) Mi irlandi protestánsok engedel­mesek vagyunk, mint mindenkor, kegyelmes királynénk ’s azon elvek iránt, mellyeknél fogva a’ Braunschweig ház e’ királyság’ trónjára hivatott. 2) Minden brit alattvaló­nak kétségbehozhatlanul joga van, kívánni, hogy polgár- és vallásszabadsága neki a’ leghathatósabb módon biztosít­tassák. 3) Minthogy Izland’ jelen kormánya olly férfiak­ból áll, kik a’ reformált vallás iránt semmi hajlandóság­gal nem viseltetnek , a’ protestánsok nem tekinthetik őket képeseknek arra, hogy nekik hathatós védelmet nyújtsa­nak. 4) Az izlandi protestánsok nem élvezik tiszta és szent vallásuk’ szabad gyakorlatát. 5) Az izlandi protestánsok sem élvezik sajátjoguk’ és személyszabadságuk’ szabad gyakorlatát. 6) Minden védelem’ hiánya a’ törvények’ fo­­ganatlansága’ következtében nem hagy az izlandi protes­tánsoknak egyéb választást, mint védelmükre egyesületet alkotni. 7) A’tapasztalás bebizonyította, hogy az orániai egyesület e’ czelra legalkalmasabb szerkezeti forma. 8) Mi izlandi protestánsok jogosítottaknak hisszük magunkat azon nyilatkozásra, hogy parlamenti képviselőink’ köteles­sége a’ protestantismus’ ügyet épségben tartani, a’ nélkül, hogy bármelly pártra vagy politicai következésre tekintet­tel legyenek. 9) Ezen érzelmekről lelkesíttetvén, meg va­gyunk győződve, mikép a’ parlamenttagság nem elegendő ok arra, hogy képviselőinket a’ protestáns egyesületekbe lépésben akadályozza, melly egyesületek’ czélja: törvé­nyeink’, vallásunk’ és szabadságunk’ fentartása.44 A’ Standard, mint tudva van, a’ mérsékelt conserva­­tiv sajtó’ főorgánuma, egy éles czikkelyt közöl, az oráni­­ai egyesületeket ismét életbe hozni akaró túlzó­ toryk’ ter­ve iránt, mellyet a’ legmeggondolatlanabb lépésnek neve­zi, mellyet a’ protestáns érdek mostani erisise mellett tenni leh­ete. Ezen egyesületek’ visszaállítása nem csak alkot­mányellenes lenne, minthogy a’ mostani kormány’ jóvá­hagyását nehezen nyerné meg, hanem a’ meggondoltabb conservativek nagy részét visszaijesztené a’ conserva­­tiv társaságoktól, ha ezeket mint orániaiakat félreismerhet­nék. Az izlandi protestánsok épen ez által vesztettek volna olly sokat, hogy ők egy magában jó ügyet, a’ gyermekes titkolózás’ fátyola által, mellyel befödtek, gyanússá tettek. Az izlandi hírlapok telvek gyilkossági és gyujtogatási tudósításokkal. Oct. 31. éjjelén egy tetemes szám­i népcso­port Moreland és Maccun urak keményítő-malmát Dublin- Castle mellett felgyujtá. Több napokkal ezután egy sze­gény ember’ háza égettetett le ’s minden bútoraival együtt feldulatott. Ezen bűntett’ egyedüli oka, hogy e’ malom’ és ház’ tulajdonosi, ámbár catholicusok, vonakodtak a’ szalagfér­fiak’egyesületébe lépni. Egy földművelő meggyil­koltatott , és több szénaboglya Bosmore mellett felgyuj­­tatott, mert a’ tulajdonosok három év előtt egyik bérlő­jüket, ki a’ tizedet fizetni vonakodott, elhajtották. sladicalgyülekezetek most fáklyavilágnál éjjel tartat­nak; igy néhány nap előtt Oldhamban, Cobbel Vilmos’ előbbi lakhelyen, aztán egy másik Rochdaleban, mellyen mintegy 30000 ember volt jelen. Mindkétszer O'Connor Feargus volt a’ fő szónok. Nothinghamban egy gyüleke­zetben dr. Wade neveztetett követnek a’ „londoni gyüle­kezetre44. Novemb. 16. éjjelén 8 és 9 óra közt — beszéli az Obser­­ver—Cambervelben (élénk gyárvárosocska Surrey grófság­ban) gyilkossági próba létetett, a’ magát „Bourbon Károly Lajos normandiai herczegnek”” nevező férjfiú ellen, ki XVI. Lajos’ fiának ’s igy a’ franczia korona’ törvényes örökösé­nek adja ki magát. Több hónap óta lakik már ezen városká­ban az említett, jó koros „herczeg””. Azon személyek közt, kik előbb vendégszeretetében részesültek, volt egy földije, Desire Rousselle nevű. Ezen ember a’családba felvétetett ’s a’ herczeg’ meghitt je­len, kit ő mint törvényes urat tisztelni látszaték. Néhány nap előtt Angliába visszatért, honnan egy idő óta távol volt ’s az említett herczegnél jelenteté magát; beszéd közben azt nyilatkoztató, hogy úti levelét a’vám­háznál hagyta. Ámbár ez igen különösnek tetszik, még­sem gerjesztett figyelmet, minthogy az ember’ egyéb tetté­ben semmi gyanugerjesztő sem mutatkozik. A’ ház mögött egy nagy kert van, a’ Szent-György-utcza’ hátulsó részétől egy keskeny árok által elválasztva. Ezen kertbe ment a’ „herczeg 44 kilenczedfél órakor, lámpát tartván kezében, ’s egyszerre Roussellet pillantó meg két pisztollyal kezé­ben előtte állani. Mielőtt visszahúzható magát, a’gyilkos mindkét pisztolyt rá sütté; két golyó bal keze’ felső részét, egy pedig mellét jára keresztül. A’ gonosztevő azonnal fu­­­­tasnak eredt, a’megsebesített pedig,segítséget hiva, a’házba sietett. A’ küszöbön összerogyott. Az árkon keresztül egy deszka volt téve, mellyen a’ gyilkos a’ kertbejött ’s ismét elillant; több személyek’ nyomai is találtattak a’kertben. Körülbelül egy óra múlva Broten sebésznél egy beburkolt idegen jelent meg ’s igen szorgosan ’s látható nyughatlan­­­sággal tudakozódott, vallyon a’herczeg meghelt e? A’se­bész, ki azonnal a’ megsebesítetthez volt híva, nemmel válaszolt, mire az idegen eltávozott. A’ beteg, kinek se­beiből a’ golyók kivágattak, egész éjen az igen kétes álla­potban vala, ’s mostanig sincs még veszedelmen kívül. Kö­vetkező nap’ estéjén ugyanazon helyen a’ kert mögött egy ember köpönyegbe burkolva lappangott, ’s két rendőr­szolga által megragadtatván, börtönbe tétetett. Midőn ki­­fürpészték, néhány ezüst pénzt, egy nagy kést, több okle­velet, állítólag fontos tartalmuakat, és úti levelet Corkba találtak nála. Töredezett angol nyelven kérdé, miért fog­tak be? Midőn azt felelek, hogy a’ normandiai herczeg’ akart meggyilkolása miatt, néhány franczia szót dürmöge ’s mosolygott. Kését nem akaró átadni, mondván, hogy szük­ség’ esetében még lenne más mód is, magát kivégezni. M­iért is egy őrt állítottak hozzá tömlöczbe, hogy ez őt, ha meg akarná magát gyilkolni, hátráltassa. Sarut’mértéke tökéletesen beleillett a’ kertben talált több lépésekbe. A’ fogoly 35 éves, barna arezszinű, fekete szemű és fasorrú és franczia szökött katona. A’ b­irmán királyságból érkezett tudósítások szerint T­terraveddi, ottani bitorló, a" vélhető trónörököst 23 párthivével együtt megölette. Az ifjú herczeg azzal vádol­­taték, hogy az angolok iránt némi előszeretettel viseltetik. Az egész dolgot következőképen adja elő a’ Mouluieiu- C/tro­dele: „Junius’ okán Tsekya herczeg (a­ vélhető trón­örökös) arra kérte nagybátyját, a’ királyt, engedné meg neki, hogy másnap a’ Muni nevű pagodában áldozhasson. A’ király megadá az engedelmet. Ugyanazon nap este a’ király’ egyik leánya, egy ügyes csillagjós, elbeszélte aty­jának, mikép a’ csillagokban látó, hogy annak ellenségei vannak. Ugyanazon éjjel a’ paghani fejedelem körülvéteté fegyveresekkel Tsekya herczeg­ lakását, elvivé nőit és gyer­mekeit, ’s börtönbe zárató; mert, mint mondá, Tsekya her­czeg pártot akar ütni. Másnap reggel a’ tshhan-sh­i-bu, a’ tun-gi-bu ’s a’ királyi szabó atyástul és fiástul, ’s más sze­mélyek, összesen nyolczan, fogságba vettettek. Junius’ okán e’ nyolcz személy ,,a’ három mangója melletti teme­tőben vitetett és kivégeztetett. Már 6-kán Tsekya herczeg megkötöztetett, ’s fegyveresektől körülvéve ugyanoda vi­tetett. Műközben szabad volt czipőt viselnie, de a’ vesztő­helyre mezítláb kelle mennie. Egyszersmind két ágyasa és dajkája is oda vitettek. A’ herczeg a’ vesztőhelyen, ,,a’ két mangója melletti temetőben “, imigy kiálta fel: „Én nem vagyok pártos, nagybátyám pártos!“ Tüstint beüttetett egy bottal, két darabra vágatott,­­s aztán egy nagy, nyílt ládá­ba vettetett. Ekkor hangos jajgatás keletkezett az össze­gyűlt sokaság között, melly azonban tüstint hallgatásra bi­­ratott a’ fegyveresek által. A’ herczeg’ kivégeztetése köz­ben a’ három asszonynak elfordított arcczal, esedező hely­zetben , le kelle borulnia. Azután ők is leüttettek ’s holt­testeik kettévágattak. A’ két ágyas’ holttestei a’ herczegé­­vel együtt a’ folyamba vettettek. Nagy volt az ammerapu­­rai nép’ panasza e’ kivégeztetés miatt. Tiz napig senki sem látogató meg a’ bazart, sem vevők sem adók, ’s a’ város gyászruhába volt burkolva, így beszélik a’ ranguni és avai emberek, kik ide jöttének. Egyébiránt különbözőképen ad­ják elő a’ dolgot; némellyek azt állítják, hogy látták a’ her­czeg’ kettévágatását, mások pedig azt mondják, hogy ma­ga a’ herczeg megszökött, ’s csupán családja végeztetett ki.“ Fran­cziaország, Paris, nov. 19. Saul­ marsall azonnal megérkezte után Párisban több minister látogató meg, ’s ő e’ napokban teendi a’ királynál tiszteletét; a’ ministeriumbai lépéséről azonban nem látszik szó lenni, Broglie herczeg a’ király­nál audientián volt; Thiers ur Olaszországból visszajővén Marseilleben megérkezett. — Mondják, hogy a’ vasúti vál­lalkozásokban sok ministeri követ erősen van érdekelve, ’s hogy már csak ezen okból is, nehogy hivségöket inga­dozóvá tegye, a’ ministerium kényszerítve lesz, a’ kama­rának valami javaslatot terjeszteni elébe a’ vasutakra néz­ve. A’ kamatleszállítási terv’ előterjesztésére nézve, a’ fel­sőbb helyen kijelentett nemtetszésre, épen semmi szán­dékkal sincsenek. — A’ Journal des Débats most elismeri, hogy néhány év előtt könnyen kivihető lett volna Spanyol­­országban a’ beavatkozás, most azonban — úgy hiszi­k— egészen lehetlenné vált. De itt az a’ kérdés, valljon a’ köz­benjárás’ minden nehézségei számba vétetnek e a’ vesze­delmek’ ellenében, mellyeket don Carlos­ győzelme Fran­­cziaországra nézve magával hozna? Egyébiránt maguk a’ követelő’ párthívei sem hiszik, hogy a’ tavasz előtt Madrid­­ba jussanak. Besançonból, Bourgesból és Rennesből több pattantyús ágyútelep indult az éjszaki (belga) határszé­lek felé. A’ tuileriai rostélynál olly szerencsétlen módon agyon­lövetett személynek neve most már tudatik. 58ik sorezred­­beli gránátos volt ez, szabadságban. Neve Fuhr Miklós, 25 éves, virmingi születés (Meurthe megyéből) ’s Párisban lakott egy rokonánál. Midőn a’ király megtudá, hogy ezen szerencsétlen áldozatnak atyja szegénységben él, ennek azonnal 1000 foknyi sommát kühle ’s 300 frk. évenkinti se­gélyt rendelt. (Moniteur.) A’ minapi szerencsétlen eset miatt a’ tuileriákbani ó­­vakozások újólag megtámadtatván az oppositio által: a’ Journal des Débuts ezen óvakozásokat a’ ministerek’ mű­vének nyilatkoztatja, kik a’ király’ személyes szabadsá­gáért felelősek az országnak, ’s ennélfogva ezen elgon­­doskodást lehetetlen volna magára a’ királyra ’s házi tiszt­viselőire hagyniok. Maga a’ fejedelem csak nem örömest szabta magát ezen rendelésekhez, ’s a’ revolutionak első öt évében protestalt olly rendszabályok ellen, mellyek ter­mészeti hajlandóságát kényszerűek,’s szabadságát korlátoz­zák. De ha kénytelen volt a’ király, mióta 1835dik évben a gyilkos jilibuud kocsijához közelíthetett és pisztolyát rá­süthette, magát alávetni az óvakozásoknak, mellyek most életét a’ fanaticusok’ dühe ellen utalmazzák: ez egyedül azon szenvedélyeknek tulajdonítható, mellyek most mér­téktelen szigorúságról panaszkodnak. A’ Moniteur kijelenti, hogy azon több hírlapoktól el­terjesztett egyenetlenségekrőli hírek, mellyeknek Stopford angol admiral és 61 allots franczia admiral közt kellett lé­tezni Levanteban , hihetőleg alaptalanok; mert a’ legúj­abb tudósítások, mellyeket a’ kormány ez utóbbi admi­­raltól kapott, felőlük egy szóval sem emlékeznek. Azon alkalommal, midőn Troyesben a’ polgári tör­vényszék újra megnyittatott, az ottani főügyész, Monyis úr, beszédet tarta, melly több párisi lapok által igen heve­sen gáncsoltatik, azonban mégis nagy figyelmet gerjesztett, ’s alkalmasint nem marad viszhang nélkül. Mongis tudnil­­lik a’ többi közt az esküt­tszék’intézményéről beszélt ’s e’ tekintetben ezeket mondá: „Én szeretem az eskütt­­széket, uraim; szeretem mint polgár, mivel az esküttszék legtisztább jelképe a’ szabadságnak; szeretem mint tiszti személy, mivel az esküttszék legfőbb kifejezése az igaz­ságnak; szeretem, bocsássanak meg e’ vallomásért, mivel ember vagyok ’s mint illyen minden emberi hiúságra haj­landó; szeretem üléseinek pompájával, vitatásinak ünne­pélyével ’s a’ nyilványosságnak felbátorító ’s emelő lényé­vel, mellyen nyugszik. Szeretem az esküdtszéket, ’s azért vetem szemére hibáit; elenyészésének gátlása végett kí­vánok uj erőket számára. Szeretem az esküttszéket, ’s azért fennen mondom, az esküttszék mostani szerkezeté­ben rész bíróság. Rész biróság, mert azok, kik gyako­rolják, igen gyakran megszentségtelenítik esküjüket, vagy nem bírnak világos fogalommal annak szentségéről. Rész biróság, mert áthágja azon határokat, mellyeket a’ tör­vény vet neki, hazud a’ tett dolgok’ nyilvánsága ellen, mellyekkel törődnie kell, ’s csak a’ büntetésre van gond­ja, mellyel pedig nem kellene törődnie. Rósz biróság, mert igen gyakran önző, félénk ’s ingadozó biróság, kevesbbé fogékony a’ bizonyítások’ hatalma mint az ékesszólás’ varázsa iránt. Rósz biróság, mert ezt magok az esküttek is érzik, az ügyvédi kar’ szine igazolja, a’ törvényhozó h­irdeti minden pillanatban, ’s elég világosan kitetszik, hogy az esküttszékektől inkább reménylhetnek mint félhetnek a’ gonosztevők. A’ törvényszékek lehetőleg iparkodnak a’ fékrendőrszék’ fórumát kiterjeszteni, hogy a’ vétek’ meg­büntetését biztosítsák. De ez veszedelmes rendszer, és én sajnálom azt, ámbár magam is részt veszek benne. Ugyan­azon szerek soha sem mentettek meg sem egy beteget sem egy intézményt.44 . Azon szert, mellyet használni kelle­ne, hogy az eskü­rtszékbe, mint mondják, új erőt lehes­sen önteni, Mongis nem mutatja ki, de a’ Gazette des Tri­­bunanx értésül adja, hogy az esküttek’ névsorainak ’s az esküttségre megkivántató ügyesség’ föltételeinek átvizsgá­lása talán a’ legalkalmasb eszközök volnának ezen in­tézmény’ némelly visszaéléseinek kiirtására. Spanyolország, Madrid, nov. 13. A’ ministerium épen most adott parancsot a’visszatorlási junták’ feloszlatására. Félnek, hogy a’ parancs nem fog végrehajtatni. Minthogy a’ Toledo tartományi hirek nyugtalanítók lettek, mivel ott ismét több pártos jelent meg, a' kormány a’ főváros körül fekvő tartalékhad’ zászlóalainak parancsot adótt, azonnal ama’tartományba indulni. — Hiszik, hogy az itteni ostromál­lapot ezen este vagy holnap meg fog szüntettetni. — Minden, ez utolsó napokban befogott és Carabanchelbe küldött szemé­lyek, rövid kihallgatás után, kezesség mellett szabadon bo­csáttattak. — Narvaez útjában mindenütt élénk hajlandó­sági jeleit tapasztalta. Ma egy új ministerlajstrom kereng Gór herczeg- mint elnökkel, Vitaria, Marquis- és Ista Fer­nandezzel. Ekkorig még semmi sincs elhatározva, de egy változtatással foglalkoznak, melly annál szükségesebb lesz, minthogy a’ jelen ministerium átlátja szükségit, mivel jó szándékai és elszánása nem elegendők, az országot kínos helyzetéből kimenteni. Espartero generálnák legújabban a" királynéhoz intézett emlékirata sajtó alá van bocsátva, de al general’ megegyezése nélkül, mint azt de la Rocha ezredes, hadi segédje, egy, több hírlapokban megjelent irat­tal kinyilatkoztató. A’ Journal des Debats megengedi, miszerint a’ spanyol­­országi tudósítások rövid idő óta az alkotmányos ügyre néz­ve kevesbbé kedvezők. Mi a’ hadi eseményeket illeti, tud­va van, milly csekély eredménynek mind azon győzelmek és vereségek, mellyekből az illető felek olly nagy zajt ütöt­tek. A’ politicai cselszövények hihetőleg visszavezetendik a’ kormányra a’ túlzó pártot, melly sokkal szebb győzelmet vitt ki a’ carlosi foglyok felett Valenciában és Murciában, mint hogy e’ mellett megmaradna; egyébiránt Mend­iz a bal­ visszatértét Spanyolországba hirdetik. Minden más ország­ban csodálkoznának a’ túlzó párt’ visszatértén, melly rövid uralkodását egyedül orgyilkosság- és balfogásokkal bélye­gezte meg; de az ország’szomorú helyzete, minden pénz­ügyi eszközök’, rend’ és anyagi hitel’ szűke mellett, a’ pár­tok csakhamar elhasználják eszközeiket, ’s innen van ezek többször változtatásának szüksége. Tavalyi veresége óta a­ túlzó párt ismét éledni kezd, ha a’ ministeriumba jut, min-

Next