Hirnök, 1838. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)
1838-12-03 / 97. szám
után sokan választatnak az előbbi követek közül: már előre ismerik azon rész szellemet, melly abban uralkodni fog, noha e szellem ismét szinlett hazafiság alá rejtezni iparkodandik, de a melly mai világban senkit sem szedhet rá, tudva leven , hogy még az úgynevezett oppositioi követek közül is igen sokan nyerettek titkon meg az előbbi kamarában a’ felemlített camarilla által. Igen nagy benyomást tön ennélfogva egy nem rág megjelent röpirata Duvergier urnak, ki tetemes világosságot terjesztett el Francziaország’ mostani helyzete fölött, s nyilván megmutatta, hogy milliók' boldogsága 's jövendője csupán ás egyedül nehány száz megvesztegetett személy’ ármányaitól függ. Az említett röpirat kétszeresen fontos, minthogy Duvergier úr ezelőtt követ volt, ás fütetlensége ’s ásztehetségeárt mindenkor igen tiszteltetett. E*** Nagy britaniiia. A’ Dumfries Times szerint Durham gróftól következő levelet kapott egyik barátja: „Quebeck, oct 13. Itt minden polgári kormányzás gyakorolhatlanná lett. Én viszszatárek Angliába, küldetésem’ czéljait a’ lordok’ házában sürgetendő, hol Canada jelenleg valósággal kormányoztatik. A’ nehézság’, de egyszersmind a’cselekvés’helye is mostama’ házban vagyon, ’s nekem oda kell mennem. Higye el nekem, barátom, hogy én egy betűnyivel sem hagyok fel küldetésemből, sőt inkább olly erősen ragaszkodom hozzá, mint ezelőtt, ’s hiszem, hogy ellenségeim, tudtokon kívül és tulajdon nézeteik’ ellenére , a’jobb eszközöket adták kezembe czálom’ elérésére.— Reményiem: december’ közepe vagy végéig Angliában leszek.44 Következők az oraniai férj fiak’ dublini gyűlésében hozott végzések : ,,1) Mi irlandi protestánsok engedelmesek vagyunk, mint mindenkor, kegyelmes királynénk ’s azon elvek iránt, mellyeknél fogva a’ Braunschweig ház e’ királyság’ trónjára hivatott. 2) Minden brit alattvalónak kétségbehozhatlanul joga van, kívánni, hogy polgár- és vallásszabadsága neki a’ leghathatósabb módon biztosíttassák. 3) Minthogy Izland’ jelen kormánya olly férfiakból áll, kik a’ reformált vallás iránt semmi hajlandósággal nem viseltetnek , a’ protestánsok nem tekinthetik őket képeseknek arra, hogy nekik hathatós védelmet nyújtsanak. 4) Az izlandi protestánsok nem élvezik tiszta és szent vallásuk’ szabad gyakorlatát. 5) Az izlandi protestánsok sem élvezik sajátjoguk’ és személyszabadságuk’ szabad gyakorlatát. 6) Minden védelem’ hiánya a’ törvények’ foganatlansága’ következtében nem hagy az izlandi protestánsoknak egyéb választást, mint védelmükre egyesületet alkotni. 7) A’tapasztalás bebizonyította, hogy az orániai egyesület e’ czelra legalkalmasabb szerkezeti forma. 8) Mi izlandi protestánsok jogosítottaknak hisszük magunkat azon nyilatkozásra, hogy parlamenti képviselőink’ kötelessége a’ protestantismus’ ügyet épségben tartani, a’ nélkül, hogy bármelly pártra vagy politicai következésre tekintettel legyenek. 9) Ezen érzelmekről lelkesíttetvén, meg vagyunk győződve, mikép a’ parlamenttagság nem elegendő ok arra, hogy képviselőinket a’ protestáns egyesületekbe lépésben akadályozza, melly egyesületek’ czélja: törvényeink’, vallásunk’ és szabadságunk’ fentartása.44 A’ Standard, mint tudva van, a’ mérsékelt conservativ sajtó’ főorgánuma, egy éles czikkelyt közöl, az orániai egyesületeket ismét életbe hozni akaró túlzó toryk’ terve iránt, mellyet a’ legmeggondolatlanabb lépésnek nevezi, mellyet a’ protestáns érdek mostani erisise mellett tenni lehete. Ezen egyesületek’ visszaállítása nem csak alkotmányellenes lenne, minthogy a’ mostani kormány’ jóváhagyását nehezen nyerné meg, hanem a’ meggondoltabb conservativek nagy részét visszaijesztené a’ conservativ társaságoktól, ha ezeket mint orániaiakat félreismerhetnék. Az izlandi protestánsok épen ez által vesztettek volna olly sokat, hogy ők egy magában jó ügyet, a’ gyermekes titkolózás’ fátyola által, mellyel befödtek, gyanússá tettek. Az izlandi hírlapok telvek gyilkossági és gyujtogatási tudósításokkal. Oct. 31. éjjelén egy tetemes számi népcsoport Moreland és Maccun urak keményítő-malmát Dublin- Castle mellett felgyujtá. Több napokkal ezután egy szegény ember’ háza égettetett le ’s minden bútoraival együtt feldulatott. Ezen bűntett’ egyedüli oka, hogy e’ malom’ és ház’ tulajdonosi, ámbár catholicusok, vonakodtak a’ szalagférfiak’egyesületébe lépni. Egy földművelő meggyilkoltatott , és több szénaboglya Bosmore mellett felgyujtatott, mert a’ tulajdonosok három év előtt egyik bérlőjüket, ki a’ tizedet fizetni vonakodott, elhajtották. sladicalgyülekezetek most fáklyavilágnál éjjel tartatnak; igy néhány nap előtt Oldhamban, Cobbel Vilmos’ előbbi lakhelyen, aztán egy másik Rochdaleban, mellyen mintegy 30000 ember volt jelen. Mindkétszer O'Connor Feargus volt a’ fő szónok. Nothinghamban egy gyülekezetben dr. Wade neveztetett követnek a’ „londoni gyülekezetre44. Novemb. 16. éjjelén 8 és 9 óra közt — beszéli az Observer—Cambervelben (élénk gyárvárosocska Surrey grófságban) gyilkossági próba létetett, a’ magát „Bourbon Károly Lajos normandiai herczegnek”” nevező férjfiú ellen, ki XVI. Lajos’ fiának ’s igy a’ franczia korona’ törvényes örökösének adja ki magát. Több hónap óta lakik már ezen városkában az említett, jó koros „herczeg””. Azon személyek közt, kik előbb vendégszeretetében részesültek, volt egy földije, Desire Rousselle nevű. Ezen ember a’családba felvétetett ’s a’ herczeg’ meghitt jelen, kit ő mint törvényes urat tisztelni látszaték. Néhány nap előtt Angliába visszatért, honnan egy idő óta távol volt ’s az említett herczegnél jelenteté magát; beszéd közben azt nyilatkoztató, hogy úti levelét a’vámháznál hagyta. Ámbár ez igen különösnek tetszik, mégsem gerjesztett figyelmet, minthogy az ember’ egyéb tettében semmi gyanugerjesztő sem mutatkozik. A’ ház mögött egy nagy kert van, a’ Szent-György-utcza’ hátulsó részétől egy keskeny árok által elválasztva. Ezen kertbe ment a’ „herczeg 44 kilenczedfél órakor, lámpát tartván kezében, ’s egyszerre Roussellet pillantó meg két pisztollyal kezében előtte állani. Mielőtt visszahúzható magát, a’gyilkos mindkét pisztolyt rá sütté; két golyó bal keze’ felső részét, egy pedig mellét jára keresztül. A’ gonosztevő azonnal futasnak eredt, a’megsebesített pedig,segítséget hiva, a’házba sietett. A’ küszöbön összerogyott. Az árkon keresztül egy deszka volt téve, mellyen a’ gyilkos a’ kertbejött ’s ismét elillant; több személyek’ nyomai is találtattak a’kertben. Körülbelül egy óra múlva Broten sebésznél egy beburkolt idegen jelent meg ’s igen szorgosan ’s látható nyughatlansággal tudakozódott, vallyon a’herczeg meghelt e? A’sebész, ki azonnal a’ megsebesítetthez volt híva, nemmel válaszolt, mire az idegen eltávozott. A’ beteg, kinek sebeiből a’ golyók kivágattak, egész éjen az igen kétes állapotban vala, ’s mostanig sincs még veszedelmen kívül. Következő nap’ estéjén ugyanazon helyen a’ kert mögött egy ember köpönyegbe burkolva lappangott, ’s két rendőrszolga által megragadtatván, börtönbe tétetett. Midőn kifürpészték, néhány ezüst pénzt, egy nagy kést, több oklevelet, állítólag fontos tartalmuakat, és úti levelet Corkba találtak nála. Töredezett angol nyelven kérdé, miért fogtak be? Midőn azt felelek, hogy a’ normandiai herczeg’ akart meggyilkolása miatt, néhány franczia szót dürmöge ’s mosolygott. Kését nem akaró átadni, mondván, hogy szükség’ esetében még lenne más mód is, magát kivégezni. Miért is egy őrt állítottak hozzá tömlöczbe, hogy ez őt, ha meg akarná magát gyilkolni, hátráltassa. Sarut’mértéke tökéletesen beleillett a’ kertben talált több lépésekbe. A’ fogoly 35 éves, barna arezszinű, fekete szemű és fasorrú és franczia szökött katona. A’ birmán királyságból érkezett tudósítások szerint Tterraveddi, ottani bitorló, a" vélhető trónörököst 23 párthivével együtt megölette. Az ifjú herczeg azzal vádoltaték, hogy az angolok iránt némi előszeretettel viseltetik. Az egész dolgot következőképen adja elő a’ Mouluieiu- C/trodele: „Junius’ okán Tsekya herczeg (a vélhető trónörökös) arra kérte nagybátyját, a’ királyt, engedné meg neki, hogy másnap a’ Muni nevű pagodában áldozhasson. A’ király megadá az engedelmet. Ugyanazon nap este a’ király’ egyik leánya, egy ügyes csillagjós, elbeszélte atyjának, mikép a’ csillagokban látó, hogy annak ellenségei vannak. Ugyanazon éjjel a’ paghani fejedelem körülvéteté fegyveresekkel Tsekya herczeg lakását, elvivé nőit és gyermekeit, ’s börtönbe zárató; mert, mint mondá, Tsekya herczeg pártot akar ütni. Másnap reggel a’ tshhan-shi-bu, a’ tun-gi-bu ’s a’ királyi szabó atyástul és fiástul, ’s más személyek, összesen nyolczan, fogságba vettettek. Junius’ okán e’ nyolcz személy ,,a’ három mangója melletti temetőben vitetett és kivégeztetett. Már 6-kán Tsekya herczeg megkötöztetett, ’s fegyveresektől körülvéve ugyanoda vitetett. Műközben szabad volt czipőt viselnie, de a’ vesztőhelyre mezítláb kelle mennie. Egyszersmind két ágyasa és dajkája is oda vitettek. A’ herczeg a’ vesztőhelyen, ,,a’ két mangója melletti temetőben “, imigy kiálta fel: „Én nem vagyok pártos, nagybátyám pártos!“ Tüstint beüttetett egy bottal, két darabra vágatott,s aztán egy nagy, nyílt ládába vettetett. Ekkor hangos jajgatás keletkezett az összegyűlt sokaság között, melly azonban tüstint hallgatásra biratott a’ fegyveresek által. A’ herczeg’ kivégeztetése közben a’ három asszonynak elfordított arcczal, esedező helyzetben , le kelle borulnia. Azután ők is leüttettek ’s holttesteik kettévágattak. A’ két ágyas’ holttestei a’ herczegével együtt a’ folyamba vettettek. Nagy volt az ammerapurai nép’ panasza e’ kivégeztetés miatt. Tiz napig senki sem látogató meg a’ bazart, sem vevők sem adók, ’s a’ város gyászruhába volt burkolva, így beszélik a’ ranguni és avai emberek, kik ide jöttének. Egyébiránt különbözőképen adják elő a’ dolgot; némellyek azt állítják, hogy látták a’ herczeg’ kettévágatását, mások pedig azt mondják, hogy maga a’ herczeg megszökött, ’s csupán családja végeztetett ki.“ Francziaország, Paris, nov. 19. Saul marsall azonnal megérkezte után Párisban több minister látogató meg, ’s ő e’ napokban teendi a’ királynál tiszteletét; a’ ministeriumbai lépéséről azonban nem látszik szó lenni, Broglie herczeg a’ királynál audientián volt; Thiers ur Olaszországból visszajővén Marseilleben megérkezett. — Mondják, hogy a’ vasúti vállalkozásokban sok ministeri követ erősen van érdekelve, ’s hogy már csak ezen okból is, nehogy hivségöket ingadozóvá tegye, a’ ministerium kényszerítve lesz, a’ kamarának valami javaslatot terjeszteni elébe a’ vasutakra nézve. A’ kamatleszállítási terv’ előterjesztésére nézve, a’ felsőbb helyen kijelentett nemtetszésre, épen semmi szándékkal sincsenek. — A’ Journal des Débats most elismeri, hogy néhány év előtt könnyen kivihető lett volna Spanyolországban a’ beavatkozás, most azonban — úgy hiszik— egészen lehetlenné vált. De itt az a’ kérdés, valljon a’ közbenjárás’ minden nehézségei számba vétetnek e a’ veszedelmek’ ellenében, mellyeket don Carlos győzelme Francziaországra nézve magával hozna? Egyébiránt maguk a’ követelő’ párthívei sem hiszik, hogy a’ tavasz előtt Madridba jussanak. Besançonból, Bourgesból és Rennesből több pattantyús ágyútelep indult az éjszaki (belga) határszélek felé. A’ tuileriai rostélynál olly szerencsétlen módon agyonlövetett személynek neve most már tudatik. 58ik sorezredbeli gránátos volt ez, szabadságban. Neve Fuhr Miklós, 25 éves, virmingi születés (Meurthe megyéből) ’s Párisban lakott egy rokonánál. Midőn a’ király megtudá, hogy ezen szerencsétlen áldozatnak atyja szegénységben él, ennek azonnal 1000 foknyi sommát kühle ’s 300 frk. évenkinti segélyt rendelt. (Moniteur.) A’ minapi szerencsétlen eset miatt a’ tuileriákbani óvakozások újólag megtámadtatván az oppositio által: a’ Journal des Débuts ezen óvakozásokat a’ ministerek’ művének nyilatkoztatja, kik a’ király’ személyes szabadságáért felelősek az országnak, ’s ennélfogva ezen elgondoskodást lehetetlen volna magára a’ királyra ’s házi tisztviselőire hagyniok. Maga a’ fejedelem csak nem örömest szabta magát ezen rendelésekhez, ’s a’ revolutionak első öt évében protestalt olly rendszabályok ellen, mellyek természeti hajlandóságát kényszerűek,’s szabadságát korlátozzák. De ha kénytelen volt a’ király, mióta 1835dik évben a gyilkos jilibuud kocsijához közelíthetett és pisztolyát rásüthette, magát alávetni az óvakozásoknak, mellyek most életét a’ fanaticusok’ dühe ellen utalmazzák: ez egyedül azon szenvedélyeknek tulajdonítható, mellyek most mértéktelen szigorúságról panaszkodnak. A’ Moniteur kijelenti, hogy azon több hírlapoktól elterjesztett egyenetlenségekrőli hírek, mellyeknek Stopford angol admiral és 61 allots franczia admiral közt kellett létezni Levanteban , hihetőleg alaptalanok; mert a’ legújabb tudósítások, mellyeket a’ kormány ez utóbbi admiraltól kapott, felőlük egy szóval sem emlékeznek. Azon alkalommal, midőn Troyesben a’ polgári törvényszék újra megnyittatott, az ottani főügyész, Monyis úr, beszédet tarta, melly több párisi lapok által igen hevesen gáncsoltatik, azonban mégis nagy figyelmet gerjesztett, ’s alkalmasint nem marad viszhang nélkül. Mongis tudnillik a’ többi közt az esküttszék’intézményéről beszélt ’s e’ tekintetben ezeket mondá: „Én szeretem az esküttszéket, uraim; szeretem mint polgár, mivel az esküttszék legtisztább jelképe a’ szabadságnak; szeretem mint tiszti személy, mivel az esküttszék legfőbb kifejezése az igazságnak; szeretem, bocsássanak meg e’ vallomásért, mivel ember vagyok ’s mint illyen minden emberi hiúságra hajlandó; szeretem üléseinek pompájával, vitatásinak ünnepélyével ’s a’ nyilványosságnak felbátorító ’s emelő lényével, mellyen nyugszik. Szeretem az esküdtszéket, ’s azért vetem szemére hibáit; elenyészésének gátlása végett kívánok uj erőket számára. Szeretem az esküttszéket, ’s azért fennen mondom, az esküttszék mostani szerkezetében rész bíróság. Rész biróság, mert azok, kik gyakorolják, igen gyakran megszentségtelenítik esküjüket, vagy nem bírnak világos fogalommal annak szentségéről. Rész biróság, mert áthágja azon határokat, mellyeket a’ törvény vet neki, hazud a’ tett dolgok’ nyilvánsága ellen, mellyekkel törődnie kell, ’s csak a’ büntetésre van gondja, mellyel pedig nem kellene törődnie. Rósz biróság, mert igen gyakran önző, félénk ’s ingadozó biróság, kevesbbé fogékony a’ bizonyítások’ hatalma mint az ékesszólás’ varázsa iránt. Rósz biróság, mert ezt magok az esküttek is érzik, az ügyvédi kar’ szine igazolja, a’ törvényhozó hirdeti minden pillanatban, ’s elég világosan kitetszik, hogy az esküttszékektől inkább reménylhetnek mint félhetnek a’ gonosztevők. A’ törvényszékek lehetőleg iparkodnak a’ fékrendőrszék’ fórumát kiterjeszteni, hogy a’ vétek’ megbüntetését biztosítsák. De ez veszedelmes rendszer, és én sajnálom azt, ámbár magam is részt veszek benne. Ugyanazon szerek soha sem mentettek meg sem egy beteget sem egy intézményt.44 . Azon szert, mellyet használni kellene, hogy az eskürtszékbe, mint mondják, új erőt lehessen önteni, Mongis nem mutatja ki, de a’ Gazette des Tribunanx értésül adja, hogy az esküttek’ névsorainak ’s az esküttségre megkivántató ügyesség’ föltételeinek átvizsgálása talán a’ legalkalmasb eszközök volnának ezen intézmény’ némelly visszaéléseinek kiirtására. Spanyolország, Madrid, nov. 13. A’ ministerium épen most adott parancsot a’visszatorlási junták’ feloszlatására. Félnek, hogy a’ parancs nem fog végrehajtatni. Minthogy a’ Toledo tartományi hirek nyugtalanítók lettek, mivel ott ismét több pártos jelent meg, a' kormány a’ főváros körül fekvő tartalékhad’ zászlóalainak parancsot adótt, azonnal ama’tartományba indulni. — Hiszik, hogy az itteni ostromállapot ezen este vagy holnap meg fog szüntettetni. — Minden, ez utolsó napokban befogott és Carabanchelbe küldött személyek, rövid kihallgatás után, kezesség mellett szabadon bocsáttattak. — Narvaez útjában mindenütt élénk hajlandósági jeleit tapasztalta. Ma egy új ministerlajstrom kereng Gór herczeg- mint elnökkel, Vitaria, Marquis- és Ista Fernandezzel. Ekkorig még semmi sincs elhatározva, de egy változtatással foglalkoznak, melly annál szükségesebb lesz, minthogy a’ jelen ministerium átlátja szükségit, mivel jó szándékai és elszánása nem elegendők, az országot kínos helyzetéből kimenteni. Espartero generálnák legújabban a" királynéhoz intézett emlékirata sajtó alá van bocsátva, de al general’ megegyezése nélkül, mint azt de la Rocha ezredes, hadi segédje, egy, több hírlapokban megjelent irattal kinyilatkoztató. A’ Journal des Debats megengedi, miszerint a’ spanyolországi tudósítások rövid idő óta az alkotmányos ügyre nézve kevesbbé kedvezők. Mi a’ hadi eseményeket illeti, tudva van, milly csekély eredménynek mind azon győzelmek és vereségek, mellyekből az illető felek olly nagy zajt ütöttek. A’ politicai cselszövények hihetőleg visszavezetendik a’ kormányra a’ túlzó pártot, melly sokkal szebb győzelmet vitt ki a’ carlosi foglyok felett Valenciában és Murciában, mint hogy e’ mellett megmaradna; egyébiránt Mendiz a bal visszatértét Spanyolországba hirdetik. Minden más országban csodálkoznának a’ túlzó párt’ visszatértén, melly rövid uralkodását egyedül orgyilkosság- és balfogásokkal bélyegezte meg; de az ország’szomorú helyzete, minden pénzügyi eszközök’, rend’ és anyagi hitel’ szűke mellett, a’ pártok csakhamar elhasználják eszközeiket, ’s innen van ezek többször változtatásának szüksége. Tavalyi veresége óta a túlzó párt ismét éledni kezd, ha a’ ministeriumba jut, min-