Hirnök, 1838. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)

1838-01-02 / 1. szám

Sé­re az uraktól kironandom. — Hajóhadaink mindenütt azon seg­élyt ’s utaknat nyújtják kereskedési összeköttetésünknek, mellyet tülök várhatnak. Kikötüinkbül küldöttek mentek el, azon nehézségek’ elhárítása végett, mellyek a’ Hayti által Francziaország iránt vállalt köteleztetések’ végrehajtását már olly régóta gátolják. Egyszersmind egy tengeri haderő for­dult a’ mexicói partoknak, hogy a’ francziáknak, kik azon tartományok’ belsejében kereskedést űznek, az őket illető igazságot és bátorságot megszerezzék, Bolíviával kereske­dési szerződést kötöttem, ’s reményiem, hogy lassankint Délamerikának minden statusával olly összeköttetésekre le­­pendünk, mellyeknek szerencsés eredményeit kereskedésünk tapasztalni fogja. Pénzügyünk­ helyzete folyvást szerencsés, 's a’ statusjövedelem az utolsó ülés óta is szaporodott. A Charta’ 69dik czikkelye által kihirdetett törvények újra (‘Ír­jükbe fognak az uraknak terjesztetni, tenyitarendszerü­nk mar reg magára vonta kormányunk figyelmet. A viták javí­tásaira törvényjavaslat fog az urak’­elébe terjesztetni. Egy másik törvényjavaslat törvényhozásunknak a­ kereskedőtár­­saságok iránti javítását tárgyazandja. A­ köz­munkákra már­is tetemes pénzmennyiség van ajánlva. Most még össze­köttetési nagy vonalainkat kell tökéletességre vinnünk s újakat létesitnünk, hogy földművelésünknek és műiparunknak mindinkább szaporodó termesztményei annál könnyebben jövedelmezőkké tétessenek. E’ nagy tárgyra nézve terjedel­mes átnézetek ’s több fontos vállalatokhoz körülményes ter­vek fognak az urak’ elébe adatni.— Még sohasem voltam kedvezőbb körülmények között a’ kamarák’ körében. Ipar­kodjunk , uraim, egyetértésünk és okosságunk által meg­tartani, mit bátorságunk és bonszeretetünk által szereztünk. Iparkodjunk eltörleni minden viszálkodásunk’ kínos emlé­kezeteit, ’s ne maradjon egyéb nyoma azon forrongásoknak, mellyek miatt annyit szenvedtünk, mint azon mélyen érzett szükség, hogy azoknak visszatérését eltávoztassuk. Legyünk állhatatosak, uraim, ama’ szabályszerű ’s békés pályán, mellynek azon növekedő gazdagságot és jólétet köszönjük, mellyeket Francziaország jelenleg élvez. Ez legforróbb óhaj­tása szívemnek. Életem békénk’ és szabadságaink' minden biztositm­ánya’ fentartásának van szentelve, ’s e’ nagy fel­adás' teljesítésére az urak’ együttmunkálását kívánom.“ — E’ beszédre újra megharsant: „Éljen a’ király!“ Azután az újdon­­ nevezett paireket Barthe igazságminister, a' köve­teket pedig Montalivet belügyminister, fölesketék. Egy kö­zülük, midőn nevéről szólittatott, e’ szó helyett: „Eskü­szöm !“ szórakozásában ezt találta felelni: „Itt vagyok!“ min valamennyien nevettek, még maga a’ király is. Végre az igazságminister kinyilatkoztatván, hogy a’ kamarák’ 1838- diki ülései elkezdődtek, a’ király és családja a’ gyülekezetet köszöntve, megújított éljenkiáltások közt eltávoztak ’s már 2 órakor vissza is érkeztek a’ tuileriákba. — A’ diszmenet most is a’ tavalyi utat választó, mellyen Mennier gyilkos merényét végre akarta hajtani. Egyébiránt a’ rendőrség a' Bourbonpalota’ közelében lévő házakat kemény őrizet alá vette, sőt hogy a’ kamarákba idegenek ne férkőzhessenek, 200 embert küldött az ottani üres helyek’ elfoglalására. A’ pairkamarának dec. 19-ei ülésében a' kérelmek iránt rendelt választmánynak ’s a’ trónbeszédre adandó vá­­laszfelirás’ készítésével megbízott küldöttségnek tagjai ne­veztettek ki. — A’ követkamarának ugyanazon napi ülé­sében a’ munkaosztályok’ szerkesztése ’s a’ meghatalma­zó­ levelek’ előm­utatása kezdetett meg. Következők az uj munkaosztályok’ választott elnökeinek nevei: 1) Dupin; 2) Bérigny; 3) Merlin ; 4) Clement ; 5) Passy; 11) Thiers; 7)Noyaret; 8) Bergnes; 0) I­­ne hatel. Párisi hirlapok megjegyzik , hogy a' választottak között csak egy doctrinair (Duchatel) találkozik, a' bal közép’ három főszószó­­lója, Dupin, Thiers és Passy, mindjárt az első szavazat­­gyűjtéskor (serutin) választatván meg. Paris, dec. 17. A ministeriumi lehető összetételek jelenleg követke­zőképen mutatkoznak: 1) Malé' ministeriuma (a' mostani) veszedelemben forog, mivel egyetlen szónoka sincs. 2) Thi­­rer­snek, ha Odilon - Barrot - val nem egyesül, többsége a’ kamarában kétséges, különben is ő az udvar előtt gyanús. 3) Odilon-Bar­rot az udvarnál, melly különben az ő dynastia iránti hivsége felől legkevesebbé sem kételkedik, olly em­bernek tartatik, ki az ügyek’ igazgatására teljességgel al­kalmatlan ’s legfölebb, mint igazságminister, egy alárendelt szerep­ vitelére képes. 4) Guizot- val tett minden újabb próbák bebizonyították, hogy ministeriumba lépése a' köz­vélemény miatt lehetetlenné lett. 5) A’ bal középnek nin­csenek jeles férjfiai, kikből Thiers nélkül egy uj ministe­­rium­ alakulhatna; de annál kevesebbé bir illyesekkel az­­úgynevezett constitutionalis opposition minthogy általában az oppositiónak minden jeles kormányférjfiai most a’ leg­szélsőbb baloldalon ülnek, ezen baloldal pedig jelenleg szinte lehetetlen. — E szerint csupán egy ember marad meg hátra, kiről e pillanatban egyik hírlap sem emlékezik, ’s ezen ember marsai Soult, ki helyezeténél fogvást ’s a’ körülmények úgy hozván magokkal, Thiers és Barrot ura­kat is fölvehetne ministeriui­jába, hogy őket neutrálisává, * a kamara’ szabadelmű többségével is meg tudna egyezni. Igaz, hogy itt is azon nagy nehézség adja elő magát, hogy Soult is valóságos ministerelnök akarna lenni; — azon­ban ahiszik, hogy mind­e’ mellett is mától egy hónap alatt eső Soult - ministerium lehetővé fog válni. A fiukért pokolgépeivé a Bon Sens szerint a­ nála feltalált rajz után Ifi puskacsőből fogott állani, mellyek­­1 lábnyi tért foglaltak volna el s két kisded mozsár közzé valónak szoritandók. Két ilyen gépelyt akartak ké­szíttetni , mellyek egyszerre 500-nál több golyót ’s más öl­döklő szert lőhettek volna ki. A’ terv szerint e’ gyilkos mű­szerek egy a­ követkamarai piaczon földszint kibérleti teremben valónak felállítandók ’s a’ király’ elmenetelekor ellövendők. Sőt, mind mondják, az is valt a tervben, hogy congresi rakéták lövessenek a’ követkamara belsejébe, mi által ott tűz okoztatott 's a’ zavarodás még nagyobb lett volna! — Spanyolország*. Madridi, deci­lödikeig terjedő tudósítások szerint e’ főváros’ legközelebbi környéke olly bátortalan volt, hogy a’falusiak nem merték termékeiket piaczra behordani, minek következtében az eleség Madridban igen megdrágult, külö­nösen pedig a’ kenyér’ árának fölemelése nagy elégedetlen­séget okozott.. A legvakmerőbb carlosi kalandorok Madrid’ kör­nyékében: Massena , Cameropa, El Padre Elér­no, Abu­­ela , Baylanda és Cuenta-Cuentes,— Don Carlos’ főhadi szállása dec. I­ldikén még folyvást Amurrióban volt, Es­­partero pedig dec. Ildikén az Ebrónál, közel Logronjó­­hoz. A’ Garda’ és Sauz’ vezérlésük alatt levő carlosiak Cir­angui és az Arya között állottak ’s a’ Ribera alatti christinai hadnak mozdulatit tartók szemmel. — A’ Senti­­nelle des f'r­rénées szerint don Carlos Villareal Bruno generált ismét szabad lábra tétette ’s magához Amurrcóba hivatta. — Folyvást hire van, hogy a’ carlosiak az Ebrón átkelni készülnek. Madrid , dec. 12. A’ ministerium’ visszalépése nem szenved többé kétsé­get. Tegnap Carasco a kamarában indítványt akart tenni annak kinyilatkoztatása iránt, hogy a kormány nem birja az ország bizodalmát. A’ ministerek’ egyike az indítványt csak elmellőzte, azt állítván, hogy a’ kabinet úgyis felosz­lik. Azonban minden a ministeri tározók’ elnyerésére törek­szik , mivel a fccortesgy ülés épen most azt határozó, hogy az elbocsátott minister nyolcz napi szolgálata után is 40,000 real nyugpénzre tarthat számot. A’ válaszfelirás fölötti vitatások még folyvást tartanak, ’s mindig mérgeseb­bek, mivel az urak a helyett, hogy a’ jelenbe s jövendőbe tekintenének, a’ múlton függenek, így vesz el haszon nélkül idő s pénz, mig Espartero ’s Oraa munkátlanul emésztetik az eleséget, a’ nélkül hogy egy talpalatnyi föl­det is nyernének. A’ Courier de Bordeaux nem rég jelenté , hogy egy biztos Bardaji úrról küldetve Bayonneba érkezett, ki meg­van hatalmazva, alkudozásba ereszkedhetni a’ bask tarto­mányok’ küldöttségeivel a’ faerők’(régi kiváltságok’) elis­merése iránt, ha azok megígérik, hogy érdekeiket don Car­los’ érdekeitől elválasztják. A’ Messager’ állítása szerint már sikerült is az említett biztosnak, 18 bask előkelőt ezen ajánlatok elfogadására bírnia azon esetre, ha a’ királyné, a’ cortesgyülés’ ünnepélyes tanácskozása után , magát es­küvel kész kötelezni, hogy tökéletes bünfelejtést hirdetem­, ’s a’ négy tartomány­ törvényes jogait, mint azok VII. Fer­dinand halála előtt fenállottak, biztositandja.— A’ Quo­­tidienne ezen előadást mesének nyilatkoztatja. Ifcéme­tors­zág*. Göttingából a­ kasseli hírlap következő nyilatkoz­vány közöl: „Mi, az itteni egyetemnek alnlirt professorai, hamis hirek­ megczáfolására ezennel kinyilatkoztatjuk, hogy mi sohasem szülöttünk a’ mi hét professortársunk’ ismeretes protestatiojában foglalt nézetek ’s vélekedések felett rászó­­lólag, ’s hogy mi e’ részben a’ hannoverai (h i v a t a l o s) hírlap’ előadásakint az itteni egyetemi küldöttség által ő felségének Rothenkirellenben benyújtottnak mondott felírás­hoz, ’s az ugyanazon hírlap által a’ prorector urnak tulaj­donított beszédhez nem csatlakozhatunk. — Göllinga, dec. 13. 1837. Müller K. O., Kraut V. ,„ Bitter H., Ihel H., Leuts­ch E., Sehne­ide win Fr. Vilmos.“ Ugyancsak Göttingából dec. 14dikéről a’ Sváb Mercur ezeket írja: „Ma az itteni tanulók, hihetőleg egy összeszó­­lalkozás következésében, egyszerre a’ mostani prorector’, Bergmann professor és tanácsnok’, lakása’ elejébe gyűisé­nek fel s neki egy ismételt, harsogó pereat- ot kiáltanak, egyszersmind őt hangos szavakkal különbözőképen meg­esni csak. A csendőri hivatal fegyveres kézzel üzető széllyel a számos csoportokat, mi természetszerűit véres fejek nél­kül nem eshetett meg; több tanuló könnyebb vagy súlyosabb sebet kapott, mások bezárattak.“ Kassel, dec. 17. A' mult napoki történetek' következésében a’ göttingai tanulók közül több százan elhagyák az egyetemet, minthogy sok tudományból nem tartatik b­ezke többé, s azon kilenez professor is, ki újabb , a hétnek protestatiojához csatlako­zott, hivatalától felfüggesztetését vagy épen letétetését na­ponkint várja. Csupán néhány tanuló, a­ hannover­i örö­kös nemességnek fiai, tartottak ünnepélyes szánkózást, hogy ez által örökségi joguk újabb helyreállításán való örömüket kifejezzék. E’ szerint a’ hires Georgia­ Augusta félig elár­vult; kevés héttel azután, hogy egy­ százados léterének ünne­pét ülte, olly csapást kapott, mellynek következésiből, ha csakugyan továbbra is fenmaradand, nem egy hamar fog felüdülhetni. Göttinga, dec. 17. estve: „Az itteni bérkocsisoknak tegnap délután és ma meg volt tiltva, lovakat vagy kocsit bérbe adni. Mind e’ mellett is ma reggel mintegy 300 egye­temi tanuló volt a közel Witzenhausenben felgyülelkezv . Az ottani polgárság nekik egy nagy teremet engedett által. Dél tájban megérkezett a’ három száműzött professor; a' tanulók a Weser hidján elejökbe tódultak, ’s egy közülök­­, ki mint költő már nyoványos,m is fellépett, egy üdvözlő költeményt szavalt el. Erre a' tanulók a professorok' ko­csijából a lovakat kifogták ’s a' kocsikat magok húzták a’ hídon által a' városkába. Itt a' professorok, kiket egykér tiszttársok követett, az ifjakkal ebéden megmaradtak, dél­után pedig utjokat Kasselbe folytaták, hova őket a’ tanu­lók’ nagy része követte. Azonban a’ hannoverai határon testőrök, dragonyosok és egyetembeli botosok állottak, melly utóbbiak az előttük ismeretes tanulók’ neveit följegyezték.“ Münster, dec. 13. A’ porosz kormány által Vischeringi Droste báró köllni érsek ellen, kinek rokonai itt tetemes jószágokat birnak s ki maga is innen származik, kénytelenitvetett rendszabás az itteni catholicus lakosokat nagy megindulásba hozta. A’ főnemesség azonnal kirekeszté társasági köreiből a’ protes­­tansokat (lutheránusokat), valamint a’ porosz kiráilyi tisztvise­lőket is. Luther Márton doctor’ torzképei ragasztanak ki az utczasarkokra. Porosz hadi tisztek és közkatonák, sőt a' katonaőrök is többféle gúnyokkal és sértésekkel illettettek. Maguk az ujonczok sem maradtak háborítatlanul gyakorló­helyeiken, minthogy rájok facsövekből borsókkal lövődöztek. (Alig. Rajnamellekről a’ mult december közepéről szóló tudósítások szerint a­ rajna-westphaliai lovagrend (nemes­ség) komoly előterjesztéseket készített a’ porosz kormány­hoz a’ köllni érsek ellen tett rendszobások’ ügyében. Für­stenberg ur, két más nemes’ kíséretében, oda megérkezett ,s a' polgári és hadi kormányzóknak kinyilatkoztatta, hogy a’ nemesség azonnal és egyenest a’ királyhoz fordulnád. Fürstenberg ur Mindenből jött, hol az érsek az egész ne­mességtől látogatásokat fogadott el. Hivatalbelieknek, ka­tonáknak, de kivált papoknak tiltva van a’ hozzá menetel; előszobájában két csendőr áll polgáröltözetben. Michaelis, az érsek’ káplánja és titoknoka, még szorosabb őrizet alatt van s amazzal semminemű közlekedés sincs neki megen­gedve. A" porosz kormány’ részéről e­ tárgyban legköze­lebb újabb publicandum váratik. Privát tudósítások szerint a’ köllni székes­ káptalan’ dé­kánja dr. Ilüsgen az érsekmegye’ igazgatását nem vette át, hanem az egész székes­káptalan' levelei Bayer pré­post' aláírásával adatnak ki, mivel dr. llüsgen kinyilatkoz­tató, hogy az igazgatást csak az egyház’ fejének meghatalmazásával veendi át. Kasseli és hamburgi hírlapok szerint a' hannover­i ügy­védek, kik eddig sem hivataluk’ átvételekor, sem az uralko­dó’ változásánál nem tettek le hűségesküt, most egy kabinet­­rendelet által annak letételére szoríttattak, a­mit csaknem mindenütt teljesítettek is, mivel­­ úgy hitték, hogy ez által a­ statusalaptörvényre nézve lélekismeretök nincs megkötve. Csupán Lüneburgban, hol az ügyvédek a’ hódolatlevél’ aláí­rása végett a' város’ házára hivattak fel, tagadták meg né­­melly jelesebbek, névszerint kik a’ múlt országgyűlésen követek voltak, ezen aláírást. A' hannoverai és stadei consistoriumok szinte meghagyák a' superintendenseknek, hogy a’ lelki pásztoroktól, egyházfiaktól orgonistáktól, iskolamesterektől ’s egyéb egyház - vagy iskolaszolgáktól a’ nevezett hódo­latlevelet írassák al­á. Mainz, dec. 15. A’ gőzhajózás a' Rajnán, tizenegyed évi fenállása óta, olly gyors és sikeres kiterjedést kapott, hogy általa a’ vitorlás hajók’ szolgálata nagy részint szükségtelenné lett,­­s a’ concurrentia’ ki nem állhatása miatt egy részben meg is szűnt. Ezen gyors kelet, egybekötve a’ chemiai és physical tudományokbeli folytonos elhaladásokkal, mely­­lyektől végre a’ gőzhajós erőművek’ egyszerübbítését ’s egy olcsóbb tüzelőszer’ föltalálását is reményb­etni, már előre­láttatja velünk azon időt, mellyben a’ Rajnán vitorlás hajók nem létezendenek többé s helyüket minden irányokban sür­gő , apróbb gőzösök foglalandják el. Portugália, Portugália helyzete folyvást egyenlő: a’ miguelista guerillák folytatják dolgukat, mivel a kormány nem képes az ellenük rendelt sereget fizetni. Azon ministeri tervek, mellyeknél fogva a’ kereskedőktől való pénz fölveendő, du­gába dőltek. fSu­ i.j

Next