Hirnök, 1838. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)

1838-05-28 / 43. szám

POZSONY, hétfőn. Csséli»’ a’ honi politicai és nempoliticai tárgyak’, ne­­vezetesb esetek’ ’s kinevezések’ minél gyor­sabb bővebb ’s részrehajlatlanabb közlése; a’ külföldi politicai tudósításoknak körülmé­nyes és olly gyors hiraladása, hogy e’ tekin­tetben minden honi ujságlevelet megelőz; a’ magyar literaturában újlag feltűnő vagy ha­zánkat érdeklő tudományos munkák’ ismerte­­tése; a’ hazai ’s külföldi művészet’, köz­hasznú intézetek’, gyárak’, kézművek’, gaz­daság’, közösülés­mód’ leírása; közéletbeli érdekes esetek’ elbeszélése ’s egyéb mulattató czikkek; a’ pénz’, statuslevelek’, élelmek’, lég’ ’s viz’ álladalmának előadása ’s mindenne­mű hirdetmények. 43. száza. Szerkeszti ’s kiadja Balásfalvi Orosz József. Május* 1830. F­eltételek. Megjelen e’ hírlap minden hétfőn és csötörtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban házhoz.­hordással 4 ezüst forint, postán borítékkal 4 fr. 24 kr. — Előfizethetni Pozsonyban a’ kiadó tulaj­donosnál, sétatéren 749-dik szám alatt, Pes­ten Füsküti Landerer Lajos’ könyvmű­­helyében, hol a’ hirdetmények ’s egyéb a’ szer­kesztőséget illető közlemények is legolcsóbb áron elfogadtatnak, nemkülönben minden pos­tahivatalnál. Az értekezések e’ czím alatt kül­­detendők: ,,A’ Hirnök’ és Századunk’ szer­kesztő hivatalának, Pozsonyban.“ — A’ nem­­hivatalosoknak bérmentes levelekben küldése kéretik ki; untató ’s izetlen bohózatok vagy személyességek fel nem vétetnek. Tartalom: Magyarország és Erdély. Kinevezések: dr. Schuster János Is adakozások; Szabolcs vármegyei gyűlésről tudósítás; tengermelléki kereskedés; kolozsvári hírek. Ausztria. Bécsi levél; a’ székes-városi fő asszonyságok’ jótékony lotteriájának eredménye; laibachi és idriai hírek. Nagy b­ri­tann­ia. Parla­menti viták az egyházi javakról. Fran­czi­a­ország. Talleyrand­e 1­; Fridrik Főherczeg Toulonba váratik. Spanyolország. Don Francisco de Paula infans Bayonneban; a’ christinok’ győzedel­­mei. Németország. Fenséges vendégek Berlinben. Hűnél’ intézete leégve Helvetia. Rendszabások Schwyz canton ellen. Görögország. Nyugtalanságok Hydra szigeten. Hírlapi szemle. M­agyarország és Erdély. Ő cs. ’s ap. kir. Fels­ége Wenkh­eim László bárót, a’ am. Helytartó - Tanácsnál fogalmazó gyakornokot, ugyan­azon kormányszék’ tiszteletbeli fogalmazójává méltóztatott kegyelmesen kinevezni. (Priv. tudj A’ ameit, magyar kir. udv. Kamara Várjon Sándort és Steiger Zsigmondot, a’ szigeti kir. kam. tiszttartóság’ gya­kornokait, tiszttartósági írnokokká, az elsőt ugyan Szigetre, a’ másodikat pedig Husztra nevezte ki; — továbbá Metzner Sándort, a’ rákai kir. kam. erdő­hivatal* és számtartóság’ ellenő­rjét, mint erdőhivatali számvivőt Szomolnokra helyez­te által. Pesten, május’ 19k én reggeli öt órakor halt meg dr. Schuster János m. kir. egyetembeli chemia’professora, az orvosi kar’ másod öregbike, egykori nagys. rector, ’s a’ magyar tudós társaság’ rendes tagja, huzamos tüdőbajra hirtelen beállott tüdőbénulásból, érdemekkel díszlő élete’61 dik évében. Az elhunyt mint tanító, iró és mint ember a’ leg­­tszteletesbek közzé tartozott; ’s a’ magyar literatura egye­nesen az ő szerencsés fáradozásainak köszöni, hogy a’ chemia ’s gyógyszerészet magyarul megszólalhat. Egyetemi díszjelekkel ékes koporsóját tiz tanítványa vivé vállann egész a’ nagyhid-utczáig, ’s ismét a’ váczi gáton végig a’ sírhelyig; ’s követék azt nagy számmal ünnepélyes menetben hallgatói és tisztelő társai, az egyetem’ ’s academia’ tagjai ’s Buda’ és Pest’ majd valamennyi orvosa. Egyetem ’s academia be­szédekkel ülendi a’ nagyérdemű fér­fi’ emlékezetét. A’ viz’ árja által károsult dunamelléki lakosok’ számára tett erdélyi adakozások’­folytatása: A’ szebeni görög keres­kedők’ társasága 200 ft., a’ brassói görög kereskedők’ társa­sága 463 ft.; ugyancsak Brassóban, Brankován hg’ végha­gyománya’intézete III ft. 1­12 kr., Fogaras vidéke 48 ft. 502/5 kr., N.-Enyed városa 155 ft. 36 kr., mind pengőben; Ziláh­ városa 171 ft. v. CZ. (Érd. Híradós A’ m. tud. társaság’ i. e. április’2 án és 23k án tar­tatott üléseiben, némelly belső dolgok’ elintézésén kívül: I. Egy a’ Tudománytár számára beküldetett philosophiai értekezésnek, ’s egy külön nyomtatás végett benyújtatott philologiai munkának bírálók rendeltettek. II. Kállay Fe­­rencz r. t. értekezése ,,a’ szabad akaratról“ Szilasy János r. t. előadására a’ Tudomány tárba felvétetett. III. A’ társaság’ kézirattára az 1458ki országgyűlés’ határozatainak az erede­tiből vett hív hasonmásával gyarapodott a’ nm. elnök gróf’ kedveskedéséből, ’s Gozsdu Emánuel’ részéről II. Rákóczy Györgynek egy 1647 ben saját aláírásával kelt rendeletével. IV. A’ könyvtár következő ajándékokkal öregbíttetett: a) a’ b. Szepesy által kiadatott ótestamentom’ Ilik és Illik kötete, Jónás Józseftől, b) Lethenyei István, Zvonarics István és Zvo­­narics György’ magyar postillája, Weisz Sámueltől, c) Pe­trarcának egy 1624iki kiadása Szilády Károly’ részéről, d) Valkó Béla’ munkái e­lső kötet: Számtan, Vállas Antal r. t. részéről, e) Szerbszki narodni liszt, 1835. és 1837. ’s jelen évi folyamat, és Ljetopisz, 1838. első és második füzet, Pavlovics Tódortól, f) Tanítás’ alaptudománya Ilik és Illik rész, irta Lasku Károly, Pest, 1838. g) és h) Szé­kács József és Gasparich Kint’ egyházi beszédei a’ pesti árvíz után — mind a­ négy a’ szerzők’ részéről. — Továb­bá május’ 2án, 7én és 14kéna’ kettős betűk’ egyszerítése’ tárgya volt napi­renden. E’ mellett f.­eltelvén május’ ije, a’ pályamunkák’bekü­ldhetésének ideje, az addig beküldöttek szokott mód szerint vizsgálat alá adattak. II. Egy külön nyom­tatás véget benyújtott statusgazdasági ’s egy hadtudományi munkának, nemkülönben egy a’ Tudomány tárba szánt phi­losophiai értekezésnek bírálók rendeltettek. III. J Varga Já­nos 1. t. értekezése: ,,a’ philosophia’ encyclopaediája“ Kál­lay Ferencz r. t. ajánlatára a’ Tudománytárba felvétetett. IV. A’ társaság’ könyvtárát Cherner József „Enchiridion juris ecclesiastici“ czím­ű munkájával gyarapította. Többször említett jótékony ezélú jelentésünket legújab­ban a’ Figyelmező­ szerkesztősége vette föl ingyen lapjaiba. Nagy-Küllő, május’ 12. Tek. ns. Szabolcs vármegyének folyó hónap’­lső ’s több napjain itten tartatott közgyűlésében felolvastatván az 0 cs. ’s ap. kir. Felsége’ tulajdon aláírása alatt 1836-dik évi September’ 26-án 130 257 dik sz. alatt a’ megyékben tartatni szokott tisztújító-székek’ alkalmával keletkezhető tör­vénytelen kihágások’ megzabolázása’ tárgyában költ kegyel­mes leirat magyar fordításban , végeztetett: A’ KK. és RR. teljesen megyőződve lévén az ezen kegyelmes leiratban közlött rendeletek’ czélirányos voltáról, a’ főispány ő excja által annak pontos teljesítése ’s foganatba vétele iránt is biz­tosíttatván , ezúttal a’ küldöttségi munkálatnak további vita­tásába nem ereszkedtek; hanem magokat a’ kegyelmes lei­rat’ foglalatjaihoz alkalmaztatni kívánván, hogy az min­den szavazattal bíró nemeseknek annál inkább tudomásukra juthasson, magyar nyelven leendő kinyomtatása ezennel szinte elhatároztatván, a’ kinyomtatott példányokat a’ szolga­­birák helységenkint is a’ szükséghez képest elegendő mennyi­ségben a’ nemesség közt osszák ki, és annak kihirdetését a’ szokott módon is eszközöljék. — Azonban mind a’ fő­ispány­i excja mind a’ KK. és RR. ön elismerésök szerint, némelly közjórendet tárgyazó rendeletek’ tételének szüksége előállván, arra nézve a’ következők határoztattak: 1. Hogy valaki a’ szabad választással birók közűl a’ szavazattól el ne zá­rassák, közelebb az országgyűlési költségek’kivetése’ esetére alakított összeirása a’ megyebeli nemességnek a’ közelebbi tisztújító­­ szék’ alkalmával is alapul szolgálhatván, az e’ tárgyban munkálkodó szolgabirák a’ megye’ főkormányzójá­nak ezeket mindjárt beadván, az általa kirendelendő kül­döttség által járásonkint és minden helységre nézve betű­rendbe fog szedetni, ’s kik az összeírás’ alkalmával még mint kiskorúak be nem foglaltattak, de az idő óta a’ tiszt­választásban szavazati joggal bírásra felnövekedtek, vagy bevándorlottak, vagy valamelly módon kimaradtak, bebi­zonyítván a’ szavazatok’ összeszedésére kirendelendő küldött­ség előtt mellyik nemzetséghez tartozásukat, az illyenek is a’ szavazattételre bocsáttassanak. — 2. Hogy a’ tisztválasztás’ tárgyában költ fentebbi kegyelmes leiratnak foglalatja a’ tisztújító­ szék’ alkotása’ idején is élénkebb emlékezetben legyen mindenki előtt, a’ kinyomtatott példányok ez alkalom­mal is osztassanak ki itten N.-Kállóban. — 3. A’ tisztválasz­tásra mindenki a’ legillendőbb magaviselettel köteleztetvén megjelenni, ekkor botokkal, csákányokkal, vagy más akár­minemű illyes, sérelmet okozható ’s a’ hely’ szentségével össze nem köttethető eszközökkel meg nem jelenhet senki, és az illyenektől a’ botok el fognak vétetni ’s a’ nem engedelmeskedők megbüntettetni. — 4. A’ csoportonkinti megjelenés a’ város­ban , annál inkább a’ tiszválasztás’ helyén, általában meg­­tiltatik. — 5. Az utczákon muzsikával fel ’s alá járkálás hasonlóul semmi esetben meg nem engedtetik. — 6. A’ szavazattételre senki részeg fővel meg ne jelenjen, és az ottani küldöttség által részeg ember szavazatra ne bocsáttas­sák. — 7. A’ tiszti hivatalokra a’ megye’ főkormányzója által kijelölendők’ sorának végig-, valamint minden egyes szólani akarók beszédeinek is kihallgatására mindenki kö­teles. — 8. A’ kijelelteknek vagy más akárkinek emelge­­tése, az asztalra állás és minden illyes, az indulatok’ fel­­hevítésére és szavazatok’ nyerhetésére szolgáló módoknak gyakorlata szinte szorosan tilalmaztatik. — 9. Nyilványos levén, hogy a’ választás a’ ns. vármegye’ tanácskozási tere­mében a’ helynek szűk volta miatt alkalmatosan nem tör­ténhetik , jövendőre nézve is szabadabb helyen ’s az eddig gyakorlott módon, t. i. az utczáról befelé, a’ vár­­megyeház’ udvarán, tétessenek a’ szavazások. — Ezek után a főispány ő excja kinyilatkoztatván, hogy mindazoknak, mit a k. kir. leiratban ’s a’ ns. vármegye’határozataiban fog­laltatnak, teljesedésbe vételére minden, kezébe adott, tör­vényes utakat és módokat használni fog, egyszersmind a’ megye’ rendéit felszólította, hogy az előfordulható esetekben a felebbiek foganatba vétele ’s a’ jó rend’ fentartása körüli törekvésében neki segédkezeket nyújtsanak, kik is az illy szent czélokra leendő együttmunkálásukat a­ legnagyobb készséggel ajánlották. AI. F. Fiume, május’ 18. Múlt április hónapban a’ magyar Tengermellék’ főbb ki­kötőiben, úgymint: Fiume, Buccari és Portorében, követke­ző volt a’ kereskedési és hajózási mozgás . Érkezett üres hajó: Ausztriai elsőbbrendű nagy hajó 10, 2837 t. t.; nagyobb hajózási 54, 3210 t. t.; kisebb hajó­zási 159, 539 t. t. Pápabirtoki nagyobb hajózási I­I , 329 t. t.; kisebb hajózási 1,­2 t. t. Nápolyi nagyobb hajózási 1; 51 t. t. Svécziai elsőbbrendű nagy hajó 2; 470 t. t. Ilan­­noverai elsőbbrendű nagy hajó 1; 233 t.t. Sardiniai elsőbb­rendű nagy hajó 1; 131 t. t. Összesen: elsőbbrendű nagy hajó 14; 3671 t. t.; nagyobb hajózási 66; 3590 t.t.; ki­sebb hajózási 160; 541 t. t. Távozott üres hajó: Ausztriai elsőbbrendű 1; 136 t. t.; nagyobb hajózási 29; 1347 t. t.; kisebb hajózási 222; 857 t.1. Pápabirtoki nagyobb hajózási 7; 235 t. t. Összesen: elsőbbrendű hajó 1; 136 1.t.; nagyobb hajózási 36; 1582 t.1. ; kisebb hajózási 222; 857 t. t. Érkezett terhelten: Ausztriai nagyobb hajózási 58, 2406 t. t., az árúk’ értéke 57,000 ft. p. p.; kisebb hajózási 116, 663 t. t., az árúk’ értéke 14,647 ft. Pápabirtoki nagyobb hajózási 19, 722 t. t., az árúk’ értéke 7585 ft. Nápolyi nagyobb hajózási 2, 30 t. t., az árúk’ értéke 1505 ft. Své­cziai elsőbbrendű 1, 236 t. t., az árúk’ értéke 3201 ft. Ösz­­szesen: elsőbbrendű 1; 236 t. t., az áruk’ értéke 3201 ft.; nagyobb hajózási 79; 3158 1.1., az áruk értéke 66,090 ft.; kisebb hajózási 116, 663 1.1., az áruk’ értéke 14,647 ft. p.p. Távozott terhelten: Ausztriai elsőbbrendű 14; 3332 1.1., az árúk’ értéke 115,406 ft. p. p.; nagyobb hajózási 75; 3632 1.1., az árúk’ értéke 140,939 ft.; kisebb hajózási 46, 252 1.1., az árúk’ értéke 6545 ft. Pápabirtoki nagyobb hajózá­si 15; 481 1.1., az árúk’ értéke 6198 ft.; kisebb hajózási 1; 2 1.1., az árúk’ értéke 49 ft. Nápolyi nagyobb hajózási 3; 104 1.1., az árúk’ értéke 1156 ft. Své­ziai elsőbbrendű 1; 305 1.1., az árúk’ értéke 21,655 ft. Összesen: elsőbb­­rendű 15, 3637 1.1., az árúk’értéke 137,061 ft.; nagyobb hajózási 93; 4217 1.1., az árúk­’értéke 148,293 ft.; kisebb hajózási 47; 254 1.1., az árúk’ értéke 6594 ft. p. p. Lehúzván a’ behordott árúk’ összes értékét 83,938 ft. 11 a’ kivittekéből 291,948 ft., kiviláglik, hogy a’ legközelebb lefolyt hónapban a’ kereskedési mérleg 208,010 forintig p.p. volt reánk nézve jutalmas. //­ Kolozsvár, május’ 14. Nagymirságú báró Szentkereszti Klára, Erdély’ főkor­mányzója gr. Formos János ur ő excja’ felejthetetlen hitvese, f. h. Ildikón regg. 6 órakor becses életét 59dik évében be­­végzé. — A’ kolozsvári közönség, az országgyűlés’ végeztével örömteli kebellel várván az általa ,különösen tisztelt nmirsgy erd. főkormányszéknek­ falai közzé leendő visszatértét, né­melly polgárok 1200 pengő forintokat tevének össze, annak tagjait tánczmulatsággal megvendéglendők; későbbi megfon­tolással előbbi szándékjokat megváltoztaták ’s ezen pénzzel a’ hamar elrepülő vigasság helyett a’ kir. kormányszék’ ré­szére állandóbb gyönyörűséget kívánván eszközleni, a’ vá­roshoz közel levő úgynevezett Hangyás-berek egy mulató sé­tahellyé formáltatik, ’s egy felállítandó emlékoszlop hirde­­tendi, hogy Kolozsvár’ polgárai e’ gyönyörködési kies helyet az érd. főkormányszék’ visszatérte’ áldott emlékére szentel­ték. A’ városi közönség már kinevezte a’ biztosságot, melly ezen mulatóhely’ czélszerinti elrendelését kormányozandja. Ausztria, Bécs, máj. 23. Szász király ő felsége csak dalmátországi útja’ vé­geztével váratik ide. — A’ folyó hó’ 20dikán a’ virágün­nep szokott pompával illetett meg az Udvarnál. Császár­né Ő Felsége veleszületett kellemekkel vivé a’ ház’ asszo­nya’ tisztét. A’ reggeli után kezdődik a’ tánczünnep virá­gok’ ’s ritka növények’ árnyában, ’s tartott délutáni 2 órá­ig. Császárné Ő Felsége nyitá meg a’ tánczot Ferdinand Főherczeg’ karján. — E’ hét’ folytában váratik az Udvar­hoz Angoulême herczegné ő fensége, ki Ő Felsége’ név­napját rendszerint a’ császári Udvar’ körében szokta tölteni. A’ herczegné a’ cs. várpalotában lesz szállva. — 19dikén Csehországnak fő várgrófja, Chotek gróf, a’ Ferdinand-éj­­szaki vasúton Wagramba rándult, ’s ez útat 20 perez alatt

Next