Hirnök, 1838. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)
1838-10-25 / 86. szám
§8. szám. A’ Hírnök kinevezések’, hivatalos tudósítások’, honi és külföldi politicai hírek’, nevezetesb esetek’, pénzkeret’, piaczi árak’, dunavízállás’ és mindennemű hirdetmények’minél gyorsabb közlésével; a’ Századunk terjedelmesb political’s rokon tudományé, u. m. statisticai, geo- és biographiai értekezésekkel, ugyszinte literatúrai, művészeti és közéletbeli jelesebb tünemények’ ismertetésével foglalatoskodnak főképen. Szerkeszti is kiadja Malásfalvi Orosz József. o October* 15. Megjelennek e’ lapok minden hétfőn és csütörtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban házhozhordással 4 p. fz., postán borítékkal 4 fr. 24 kr. Előfizethetni helyben a’ kiadó tulajdonosnál, sétatéren 749. sz. a., Pesten Füskúti Landerer Lajos’ könyvnyomtató-intézetében, hol a’ hirdetmények ’s a’ szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Mindennemű nemhivatalos leveleknek és közleményeknek bérmentes beküldetése kéretik. Tartalom: Magyarország ’s Erdély. Kinevezések: E***a’franczia kamarákról, ministerekről, újon alkotandó hírlapról és műipar-egyesületekről; fővárosi hírek; gödi marhavásár; Sopron városi tisztújítás; egri és veszprémi levelezés; n.-létai és tordaifályai tudósítások. Ausztria. Ő Felségük Velenczében ; Ferencz Károly Főherczeg Bécsbe megérkezik; trieszti Lloydtársaság. Nagybritannia. Russell lord Liverpoolban. Francziaország. Választási reform és Phalipon kapitány’ kilépése; népi almanach; Oroszország iránti polémia; nevezetes hírek Afrikából; spanyol posták’kimaradása. Spanyolország. Mozgalmak Saragossában; titkos rendőrség. Portugália. Cambridge herczeg Lissabonban. Schweiz. A’ francziaschwweizi bonyolódás megoldva. Németország. A’diplomatai összeköttetés Berlin és Roma közt megszűnik; az orosz császári család’ veszélyes tengeri útja. Elegy. Magyarország és Erdély. 0 cs. sáp. kir. Felsége Pogledich Istvánt, Zágráb szabad kir. város lelkészét, a’ B. Sz. Máriáról nevezett glogonczai prépostsággal méltóztatott kegyelmesen felruházni. (Priv. tud.) O cs. s ap. kir. Felsége Bujanovics Ernesztet, a’ fiumei kir. kormányszék’ eddigi valóságos fogalmazóját, a’ nmeit, magyar k. udv. Helytartó-Tanácshoz tiszteletbeli titoknokká meltóztatott kegyelmesen kinevezni. (Priv. tud.) ( cs.sáp. kir. Felsége Lendinger Sebestyént, a’ körmöczbányai k. bányairnokhivatal járulnokát ugyanottani k. bányairnokká meltóztatott kegyelmesen kinevezni. (Priv.) Pozsony, oct. 24. Az általunk már több ízben említett gyorskocsik’járása Pozsony és Gänsersdorf közt, kapcsolatban az éjszaki vas pályával, napról napra nagyobb tökélyre ’s az utazók’ nagyobb kényelmére fejtik ki; azat, melly eddig csak homoksüppedék volt, ’s az utazókat minduntalan felfordulással fenyegette, most egy kaviccsal megtöltött országutat képez. Ezen gyorskocsik’ tulajdonosa, Nerzfeld ur, minden törekvéseit az utasok’ gyors és pontos szállítására irányozza, miért is, kényelmes kocsikkal és jó lovakkal látá el e vállalatot; nem szenved kétséget, hogy e szálatásmód mind inkább elkerülhetlenné lesz közönségünkre nézve, s mindinkább jutalmazandja a’ tulajdonost, kinek ezt szívünkből óhajtjuk! A’ naponkint szaporodó utasok mutatják a vasutak’ minél hamarabbi létrejövendését. Szüretünknek már vége van. Minden rész időjárások daczára is termésünk minőségre nézve igen megnyugtató, mondhatni az 1834 cikinek nem sokat engedő, de mennyiségre, mindenfeléiről panaszok hallatnak. Szüretünket felette kedvező időjárás kisérte s ámbár az első napok kevéssé hidegek voltak most uj tavaszt képzelünk eldőlni, s ezen idő városunkba ismét uj élénkséget önte. — Az itteni evang. lyceumban megürült ’s jó ideig ürességben volt rendkívüli tanitószékét a franczia nyelvnek a’ lyceum határozatából Hugard József itteni jeles franczianyelv-mester nyerte el. Leczkéit hetenkint kétszer tartandja a’ lyceum’ épületében; ez által ismét uj alkalom’ nyilik ifjainknak magokat a franczia nyelvben is könyű módon kiművelhetni. — la 11 os, oct. 21. Francziaországi tudósítások szerint, ott csaknem általányosan azt látszanak hinni, hogy a’ jövő követkamara többségének ugyanazon nézetei lesznek, melylyek a legutóbb összegyűlt kamarában uralkodtak; miért is attól tartanak, hogy e’ kamara” többsége ismét csak egy néposztály és egy párt érdekeinek leend szószólója, ’s hihetőleg újra vétkesévé fogja magát tenni azon hevességnek és jogtalanságnak, melly legázol mindent, ki nem úgy gondolkozik mint az parancsolja. Ez esetben, úgy mondanak az opositioi hírlapok, Francziaország ismét azon szomorú tapasztalást teendi, hogy olly emberek, kik legjobban tudják sárral hajigálni elleneiket, ritkán bírnak elég erővel, valami üdvöst alapítani házájok’ részére. A’ mostani ministerek’ észtehetségeiről kevés jót ígérnek többfelől az országban; elleneik azt állítják, hogy a’ vitatkozások’ alkalmával hihetőleg ismét sajával lesznek azon méltóság- és nyugalomnak, melly olly gyakorta csodáltatik Anglia’ ministereiben ; miáltal Francziaország’ ministerei soha sem tudják nézeteiket eldöntő okokkal támogatni, hanem szenvedélyes hevességtől engedik magokat elragadtatni. Az említett lapok több czikkelyben intik a’ ministereket, ne esnének újra régi hibáikba, miszerint tudnillik nem akarják meghallgatni az igazgatásuk elleni vádakat, ’s mindig pártjokat fogják altisztviselőiknek; holott az angol ministerek illy alkalmuknál némelly visszaéléseket megismernek , némellyeket elvitatnak, sőt gyakran még helyeselik is az olly tisztviselők elleni vádakat, kik hatalomkörüket áthágták. Annyi bizonyos, Francziaország mostani miniszerei mindenkor elfelejtették, miszerint az igazgatásnak épen azáltal kell maga iránt bizodalmát gerjeszteni ,s erejét megmutatni, azon megvallás által, hogy nem tökéletes, mert épen e vallomás legbizonyosabb jele, hogy arra a’ ..legjobb akarattal“ bir; a’ franczia ministereknek meg kellene emlékezniük Canning’ következő szavairól, mellyeket az angol parlamentben nyilván mondott: „Felhívom nézeteim é s javaslatim’ elleneit, tegyenek nekem ellenvetéseket, mert senki sincs jobban meggyőződve mint én , hogy az igazságot csak szabad vitatkozás által lehet napfényre deríteni; valamint elismerem azon elv cáfolhatlanságát, hogy critica nélkül egy tárgy sem világosíttathatik meg minden oldalról, mi pedig egyáltalában szükséges, hogy az a’ tökéletességhez közelebb vitessék.“ — Nagy feszültséggel várják Párisban, mint fognak a’ választások kiütni az országban ; hiszik, mikép azok Párisból vezéreltetnek, ’s a’ főváros ismét éreztetni fogja hatását Francziaország’ többi részeire, miáltal a’ jövő követkamara hihetőleg újólag olly emberekből leend szerkesztve, kik szentnek tartják azon elvet, hogy Francziaország csupán Párisért van; legérdekesbek lesznek , úgy vélik, főkép azon tanácskozásai a' kamarának, mellyek az iskolai tanítást, a' zálogi hitelügyet, továbbá a’ vámokat és adókat, a’ fenyítőtörvénykönyv’ átvizsgálását és a’ kamatváltoztatást tárgyazandják. A belföldi czukorgyártás’ tekintetében, úgy látszik, a’ kamara többsége, melly hihetőleg ismét egészen a’ párisi kereskedőségtől függend, a’ gyarmatok’ érdeke mellett fog nyilatkozni, a’ földművelés’ ’s honi műipar’ érdekét pedig nem veendi tekintetbe. Milly nagyon szívén fekszik a’ párisi kereskedőségnek a’ franczia ültetvényesek’ pártolása, bizonyítja azon hang, mellyen az egy, ezen alkalomra készült kérelemlevélben a’ franczia ministeriumhoz szól, melylyet ezen fenyegető intéssel rekeszt be: „A' gyarmatokban uralkodó szükség elakasztá a’ párisi műhelyeket; tudni fogja a minister úr, hogy valamint mindenütt munka teszi a’ gazdagság elemét, úgy az a’ fővárosban egyszersmind a’ rendnek is eleme. Nem lehet mindegy, munka nélkül van e a népesség a politicai középponton és szenvedő állapotban , vagy foglalatosságban és megelégedve.“ A’ hirlapok többnyire hallgatnak e’ tárgyról, mert félnek, hogy előfizetőket vesztenek a’ párisi kereskedőség és az ültetvényesek közül; a’ néger-emancipatioról is ritkán mernek egy szócskát ejteni: mi újabb bizonysága annak , hogy az önhaszon legszigorúbb censor. — Sokat beszélnek Parisban több lengyel emissariusoknak Danzigban történt befogatásáról, kiket a párisi rendőrség jelölt ki az ottani hatóságnak. — Laffitteur igazgatása alatt egy uj hírlap jövend ki „Revue du progrés“ czím alatt, mellynek czélja, az oppositio’ javaslatait és nézeteit közleni ’s kizárólag megvilágosítani. — A’ főkereskedőtanács mostanság több üléseket tarta Parisban , mellyek alkalmával a’ kereskedési minister vitte az elnökséget; fontos kérdések felett vitatkoztak, kivált a' megyéket illetőleg, hol még sok teendő volna a’ műipar’ emelésére. — A’ megyékben több helyen egyesültek a’ tőkepénzesek és földbirtokosok műipar - társulatok’ alapítására, mellyeknek czélják, megszabadulni egyes gazdagabb kereskedőházak’ monopóliumától, előmozdítani vidékeiken a földművelést és műipart ’s gyakorlati tanítás által fiatal embereket illy intézetek’ ügyvivőivé képezni. E’ vállalatok részvényekre alapíttattak, mellyek igen hirtelen elkeltek, különben is a’ szomszéd megyék” minden néposztályának érdekével járván e’ vállalatok’ gyámolítása. Ezen társaságok főelvül állíták fel, hogy kisebb tőkepénzesek’ egyesült ereje versenybe léphet egyes házak’ erejével; hogy iparkodni kell, a’ földművelést űző néposztályokat is behúzni azon érdekbe, ’s arra törekedni, miszerint a’ drága, gyakran még elegendő ügyességgel sem biró angol ügyvivőket idővel nélkülözni lehessen ,,a’ tanítás’ terjesztése ’s tökéletesítése’ által, mi bizonyosan lehetséges, a’mindennapi tapasztalás mutatván, hogy a’ művészet’ vagy ügyesség’ egy neme sem jutott örökségül egyik vagy másik nemzetnek, mit egy Thierwaldsen remekei, egy Liszt művészeti ügyessége, egy Eislert kelleme ’stb. eléggé bizonyítnak. — Ébredni látszanak a’ megyék zsibbasztó álmukból, s „a közérzelmet“ fontosabbnak kezdik tartani az üres declamatioknál. /?*** Pest, oct. 20. A’ tél’ közelgése szükségessé teve a’ fűtésről gondolkozást, minek következtében a’fa’ára igen fölemelkedett. Ennek is nagyobbrészint a’ gyászos emlékű árviz az oka, mert a’ sok építés Budapesten ’s a’ Duna’ mentiben kárt szenvedett városok ’s helységekben nagy mennyiségű téglát ’s meszet kivan, ’s ennek égetése igen sok fát emészte föl, azonkívül pedig a’ Duna’ partiról tömérdek fát sodrottak el a’ tavaszkor olly rendkívül pusztítva dúlt hullámok, most pedig némelly dunaparti vidékről a’rendkívül csekély viz nem engedi a’ szállítást. Ehhez járul még azon figyelmet érdemlő körülmény is, hogy eddig rendszerint minden hetivásárnapon számos kocsival hordanak fővárosunkba fát a’ közel lakó adózók eladásul, mi most árviz óta, majd egészen megszűnt, melly körülmény legalább 4 — 5 száz öl fa’ elmaradtát okozó: ezen mennyiség a’ város’ népességéhez aránylag csekélynek látszik ugyan, de mégis vajmi nagyon érezhető, főleg a’ fenebbi körülmények után! Hir szerint azonban már tétettek lépések a’ városnak elegendő mennyiségű tűzifával elláttatására, leginkább „Erős“ vontató gőzös által, melly több már rakodtan álló hajót vonand partinkra a hadságban, mellyek’ megérkezte azonnal határt tűzend a’ nyerészkedők’ szerencséjének. Közelegvén az agarász-társaság által e’ f. esztendőre rendelt agarászati határnap, u. m. a’ legközelebb pesti novemb. vásár utáni hétfő, vagyis novemb. 19 ike: ezen napra a’jász-kocsér pusztán minden tag’ megjelenését annál biztosabban reménybetni, minthogy az agarásztér’ bérleti esztendeiből csak egy lévén már hátra, ezen körülmény szükségessé teszi az e’ fölötti értekezést; ezenkívül pedig a’ társaság által készíttetett billikom is ez úttal fog elnyerésre kitétetni. Hazánk erdős részeiből érkezett levelek szerint az idei makktermés igen bő ’s kielégítő; ez ’s a’ tengerinek olcsósága reménykezik, hogy a’sertések, ’s ennek következtében zsír és szalonna ez évben a’ tavalyihoz képest csökkentebb áron fog kelni. A’ váczi (vagy gödi pusztai) baromvásáron October’ közepén eladásul össze volt hajtva: 7814 d. ökör, 2830 d. tehén, 165 d. bivaly, összesen 10810 d.; hizott árü ’s juh 453 ; az eladás elég gyorsan ment ugyan, mert három nap alatt majd valamennyi szarvasmarha elkelt; de az ár mindinkább csökkent, egy ökörnek ára 180 v. for. volt, mit 410 font husért ’s 50 font faggyúért valóban nem igen mondhatni fényes ajánlatnak, a’ valamivel könnyebbek darabja pedig 117 frton kelt, a’ legdrágább tehén 110 fr., ’s a legolcsóbb 72 fr. 30 kron váltóban. Az irük ’s juhok eladatlanul maradtak, mert az ígért csekély árt senki sem fogadható el. Sopron szabad kir. város f. é. oct. 17kén tarta lisztújítását , melly következő renddel ment véghez : polgármester lett: Laitner Ferencz; főbíró: Vághy Ferencz; kapitány: Pátszill József; tanácsbeli: Reisch Eduard; népszószólók: Konia Ferdinand, Prujmann Ádám; kamarás: Mumh Károly; választott polgárok: Bauer Ferencz, Kilián Károly, Giesing Ferencz, Metzler Auguszt, Hud Ferdinand, Riedl Ferencz, Töpler Károly Auguszt, Murman Kristóf, Hauer Sámuel, Binder Ferdinand, Bauman Vilmos. Eger, oct. 16. Egerben a’szüretet f. oct. Skán kezdek, a’ közelében levő külső hegyeken már előbb indíttatván meg. A’többnyire vigályos, jól érett, ’s egy részben aszú termés az időnek folyvásíi kedvezése mellett már szedve van,’s máris az uj bor’ vagy must’ hordójának párja (1 párra 6 akat értvén) 70 — 80 váltó forinton kel, jelesb helyekbeli még néhány forinttal drágábban is. S úr (Veszprém vmgyében) sept. 26. Örökre emlékezetes marad a’ sári alattvalók’ hálás szivében Vázsonykői Zichy Miklós gr. ur’ kegyes földesuroknak irántuk közönségesen, de különösen iskolás gyermekeik iránt bizonyított atyáskodása , ki, miután az ezelőtt 29 évvel készített igen szűk, nedves és sötét iskolaház tanulókkal annyira megtelt, hogy téli napokban sokan földön kényteleníttettek ülni, helybeli plébánosunk’ előadására a’ mesterlak’ szomszédságában egy zsellérházat megvenni, ’s egy ujonan építendő iskolára kemény anyagszereket ajándékozni kegyeskedett. Atyáskodó földesurunk ezzel tettleg előzte meg. Veszprém vgyének f. é. jun. 18 án határozatba ment azon bölcs gondoskodását, melly szerint megkívánja, hogy a’ tanulásra szolgáló épületek minden helységben jól rendeztessenek el, ha szinte csak a’ tehetősebb buzgó, ’s a’ közjót szívükön viselő hazafiaknak (de különösen földesuraságoknak) kegyes adakozásaiból is. Nem titkolhatjuk ez alkalommal mélyen tisztelt földesurunk’ egyéb jótéteményei közül azt is, hogy 1824. évben igen csinos és alkalmas paplakot építni, ’s 1834. és a’következett évben rajtunk majd kétségbeesteken könyörülni szíveskedett. Jelesen 1814 évi július’ 28ika’ éjjelén tűz által megemésztett 15 telkes gazdának, úgy az evang. lelkész,es mesternek házára és 11 pajtára szükséges épületfát ingyen adott, azonfelül még 155 p. mérő rozsot is osztatott ki, 1044 napi robotot, dézmát, censualis földektől járó gabonát, ’s a’kender-kilenczedet elengedte. 1835 ben ismét 11 házra es pajtára épületfát ajándékozni, ’s más számtalan jótéteménnyel a’ kárvallottakat segíteni méltóztatott. Hála illy kegyes szívű földesuraknak!