Hirnök, 1838. január-december (2. évfolyam, 1-104. szám)

1838-10-25 / 86. szám

§8. szám. A’ Hírnök kinevezések’, hivatalos tudósítások’, honi és külföldi politicai hírek’, nevezetesb ese­tek’, pénzkeret’, piaczi árak’, dunavízállás’ és mindennemű hirdetmények’minél gyorsabb köz­lésével; a’ Századunk terjedelmesb political’s rokon tudományé, u. m. statisticai, geo- és bio­­graphiai értekezésekkel, ugyszinte literatúrai, művészeti és közéletbeli jelesebb tünemények’ ismertetésével foglalatoskodnak főképen. Szerkeszti is kiadja Malásfalvi Orosz J­ózsef. o October* 15. Megjelennek e’ lapok minden hétfőn és csü­törtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban házhoz­­hordással 4 p. fz., postán borítékkal 4 fr. 24 kr. Előfizethetni helyben a’ kiadó tulajdonosnál, sé­tatéren 749. sz. a., Pesten Füskúti Landerer Lajos’ könyvnyomtató-intézetében, hol a’ hir­detmények ’s a’ szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Mindennemű nemhivatalos leveleknek és közleményeknek bérmentes beküldetése kéretik. Tartalom: Magyarország­ ’s Erdély. Kinevezések: E***a’fran­­czia kamarákról, ministerekről, újon alkotandó hírlapról és műi­par-egyesületekről; fővárosi hírek; gö­di marhavásár; Sopron városi tisztújítás; egri és veszprémi levelezés; n.-létai és tor­­daifályai tudósítások. Ausztria. Ő Felségük Velenczében ; Ferencz­ Károly Főherczeg Bécsbe megérkezik; trieszti Lloyd­­társaság. Nagybritannia. Russell lord Liverpoolban. Fran­­czia­ország. Választási reform­ és Phalipon kapitány’ kilé­pése; népi almanach; Oroszország iránti polémia; nevezetes hírek Afrikából; spanyol posták’kimaradása. Spanyolország. Mozgalmak Saragossában; titkos rendőrség. Portugália. Cambridge herczeg Lissabonban. Schweiz. A’ franczia­­schwweizi bonyolódás megoldva. Németország. A’diplomatai összeköttetés Berlin és Roma közt megszűnik; az orosz csá­szári család’ veszélyes tengeri útja. Elegy. Magyarország és Erdély. 0 cs. sáp. kir. Felsége Pogledich Istvánt, Zágráb szabad kir. város­ lelkészét, a’ B. Sz. Máriáról nevezett glogonczai prépostsággal m­éltóztatott kegyelmesen felruházni. (Priv. tud.) O cs. s ap. kir. Felsége Bujanovics Ernesztet, a’ fiumei kir. kormányszék’ eddigi valóságos fogalmazóját, a’ nmeit, magyar k. udv. Helytartó-Tanácshoz tiszteletbeli titok­­nokká m­eltóztatott kegyelmesen kinevezni. (Priv. tud.) (­ cs.­­sáp. kir. Felsége Lending­er Sebestyént, a’ körmöczbányai k. bányairnokhivatal járulnokát ugyanottani k. bányairnokká m­eltóztatott kegyelmesen kinevezni. (Priv.­) Pozsony, oct. 24. Az általunk már több ízben em­lített gyorskocsik’járása Pozsony és Gänsersdorf közt, kap­csolatban az éjszaki vas pályával, napról napra nagyobb tökélyre ’s az utazók’ nagyobb kényelmére fejtik ki; azat, melly eddig csak homoksüppedék volt, ’s az utazókat mind­untalan felfordulással fenyegette, most egy kaviccsal meg­töltött országutat képez. Ezen gyorskocsik’ tulajdonosa, N­er­zfeld ur, minden törekvéseit az utasok’ gyors és pon­tos szállítására irányozza, miért is, kényelmes kocsikkal és jó lovakkal látá el e vállalatot; nem szenved kétséget, hogy e szálatásmód mind inkább elkerülhetlenné lesz kö­zönségünkre nézve, s mindinkább jutalmazandja a’ tulajdo­nost, kinek ezt szívünkből óhajtjuk! A’ naponkint szapo­rodó utasok mutatják a vasutak’ minél hamarabbi létrejö­­vendését. Szüretünknek már vége van. Minden rész idő­járások daczára is termésünk minőségre nézve igen meg­­nyugtató, mondhatni az 1834 cikinek nem sokat engedő, de mennyiségre, mindenfeléiről panaszok hallatnak. Szü­retünket felette kedvező időjárás kisérte s ámbár az első na­pok kevéssé hidegek voltak most uj tavaszt képzelünk eldőlni, s ezen idő városunkba ismét uj élénkséget önte. — Az itteni evang. lyceumban megürült ’s jó ideig üres­ségben volt rendkívüli tanitószékét a franczia nyelvnek a’ lyceum határozatából Hugard József itteni jeles franczia­­nyelv-mester nyerte el. Leczkéit hetenkint kétszer tartand­­ja a’ lyceum’ épületében; ez által ismét uj alkalom’ nyilik ifjainknak magokat a franczia nyelvben is könyű módon kiművelhetni. — la 11 os, oct. 21. Francziaországi tudósítások szerint, ott csaknem általányosan azt látszanak hinni, hogy a’ jövő követkamara többségének ugyanazon nézetei lesznek, mely­­lyek a legutóbb összegyűlt kamarában uralkodtak; miért is attól tartanak, hogy e’ kamara” többsége ismét csak egy néposztály és egy párt­ érdekeinek leend szószólója, ’s hihetőleg újra vétkesévé fogja magát tenni azon hevesség­nek és jogtalanságnak, melly legázol mindent, ki nem úgy gondolkozik mint az parancsolja. Ez esetben, úgy monda­nak az opositioi hírlapok, Francziaország ismét azon szo­morú tapasztalást teendi, hogy olly emberek, kik leg­jobban tudják sárral hajigálni elleneiket, ritkán bírnak elég erővel, valami üdvöst alapítani házájok’ részére. A’ mos­tani ministerek’ észtehetségeiről kevés jót ígérnek többfelől az országban; elleneik azt állítják, hogy a’ vitatkozások’ alkalmával hihetőleg ismét sajával lesznek azon méltóság- és nyugalomnak, melly olly gyakorta csodáltatik Anglia’ mi­nistereiben ; miáltal Francziaország’ ministerei soha sem tud­ják nézeteiket eldöntő okokkal támogatni, hanem szenve­­délyes hevességtől engedik magokat elragadtatni. Az emlí­tett lapok több czikkelyben intik a’ ministereket, ne esnének újra régi hibáikba, miszerint tudnillik nem akarják meghall­gatni az igazgatásuk elleni vádakat, ’s mindig pártjokat fogják altisztviselőiknek; holott az angol ministerek illy al­kalmuknál némelly visszaéléseket megismernek , némellye­ket elvitatnak, sőt gyakran még helyeselik is az olly tiszt­viselők elleni vádakat, kik hatalomkörüket áthágták. Annyi bizonyos, Francziaország­ mostani miniszerei mindenkor elfe­lejtették, miszerint az igazgatásnak épen azáltal kell maga iránt bizodalmát gerjeszteni ,s erejét megmutatni, azon meg­­vallás által, hogy nem tökéletes, mert épen e­ vallomás leg­bizonyosabb jele, hogy arra a’ ..legjobb akarattal“ bir; a’ franczia ministereknek meg kellene emlékezniük Canning’ következő szavairól, mellyeket az angol parlamentben nyil­ván mondott: „Felhívom nézeteim é s javaslatim’ elleneit, tegyenek nekem ellenvetéseket, mert senki sincs jobban meggyőződve mint én , hogy az igazságot csak szabad vi­tatkozás által lehet napfényre deríteni; valamint elismerem azon elv­ c­áfolhatlanságát, hogy critica nélkül egy tárgy sem világosíttathatik meg minden oldalról, mi pedig egyál­talában szükséges, hogy az a’ tökéletességhez közelebb vites­sék.“ — Nagy feszültséggel várják­ Párisban, mint fognak a’ választások kiütni az országban ; hiszik, mikép azok Páris­­ból vezéreltetnek, ’s a’ főváros ismét éreztetni fogja hatását Francziaország’ többi részeire, miáltal a’ jövő követkamara hihetőleg újólag olly emberekből leend szerkesztve, kik szent­nek tartják azon elvet, hogy Francziaország csupán Párisért van; legérdekesbek lesznek , úgy vélik, főkép azon tanács­kozásai a' kamarának, mellyek az iskolai tanítást, a' zálog­­i hitelügyet, továbbá a’ vámokat és adókat, a’ fenyítőtör­­vénykönyv’ átvizsgálását és a’ kamatváltoztatást tárgyazand­­ják. A belföldi czukorgyártás’ tekintetében, úgy látszik, a’ kamara többsége, melly hihetőleg ismét egészen a’ párisi kereskedőségtől fü­ggend, a’ gyarmatok’ érdeke mellett fog nyilatkozni, a’ földművelés’ ’s honi műipar’ érdekét pedig nem veendi tekintetbe. Milly nagyon szívén fekszik a’ pá­risi kereskedőségnek a’ franczia ültetvényesek’ pártolása, bizonyítja azon hang, mellyen az egy, ezen alkalomra ké­szült kérelemlevélben a’ franczia ministeriumhoz szól, mely­­lyet ezen fenyegető intéssel rekeszt be: „A' gyarmatokban uralkodó szükség elakasztá a’ párisi műhelyeket; tudni fog­ja a minister úr, hogy valamint mindenütt munka teszi a’ gazdagság elemét, úgy az a’ fővárosban egyszersmind a’ rendnek is eleme. Nem lehet mindegy, munka nélkül van e a népesség a politicai középponton és szenvedő állapot­ban , vagy foglalatosságban és megelégedve.“ A’ hirlapok többnyire hallgatnak e’ tárgyról, mert félnek, hogy elő­fizetőket vesztenek a’ párisi kereskedőség és az ültetvényesek közül; a’ néger-emancipatioról is ritkán mernek egy szócs­kát ejteni: mi újabb bizonysága annak , hogy az önhaszon legszigorúbb censor. — Sokat beszélnek Parisban több len­gyel emissariusoknak Danzigban történt befogatásáról, ki­ket a­ párisi rendőrség jelölt ki az ottani hatóságnak. — Laffitte­ur igazgatása alatt egy uj hírlap jövend ki „Re­vue du progrés“ czím alatt, mellynek czélja, az oppositio’ javaslatait és nézeteit közleni ’s kizárólag megvilágosítani. — A’ főkereskedőtanács mostanság több üléseket tarta Pa­risban , mellyek alkalmával a’ kereskedési minister vitte az elnökséget; fontos kérdések felett vitatkoztak, kivált a' megyéket illetőleg, hol még sok teendő volna a’ műipar’ emelésére. — A’ megyékben több helyen egyesültek a’ tő­kepénzesek és földbirtokosok műip­ar - társulatok’ ala­pítására, mellyeknek czélják, megszabadulni egyes gazda­gabb kereskedőházak’ monopóliumától, előmozdítani vidé­keiken a földművelést és műipart ’s gyakorlati tanítás ál­tal fiatal embereket illy intézetek’ ügyvivőivé képezni. E’ vállalatok részvényekre alapíttattak, mellyek igen hirtelen elkeltek, különben is a’ szomszéd megyék” minden néposz­tályának érdekével járván e’ vállalatok’ gyámolítása. Ezen társaságok főelvül állíták fel, hogy kisebb tőkepénzesek’ egyesült ereje versenybe léphet egyes házak’ erejével; hogy iparkodni kell, a’ földművelést űző néposztályokat is be­húzni azon érdekbe, ’s arra törekedni, miszerint a’ drága, gyakran még elegendő ügyességgel sem biró angol ügyvi­vőket idővel nélkülözni lehessen ,,a’ tanítás’ terjesztése ’s tökéletesítése’ által, mi bizonyosan lehetséges, a’mindennapi tapasztalás mutatván, hogy a’ művészet’ vagy ügyesség’ egy neme sem jutott örökségül egyik vagy másik nemzetnek, mit egy Thierwaldsen remekei, egy Liszt művészeti ügyes­sége, egy Eislert kelleme ’stb. eléggé bizonyítnak. — Éb­redni látszanak a’ megyék zsibbasztó álmukból, s „a köz­érzelmet“ fontosabbnak kezdik tartani az üres declama­­tioknál. /?*** Pest, oct. 20. A’ tél’ közelgése szükségessé teve a’ fűtésről gondolkozást, minek következtében a’fa’ára igen fölemelkedett. Ennek is nagyobbrészint a’ gyászos emlékű árviz az oka, mert a’ sok építés Budapesten ’s a’ Du­na’ mentiben kárt szenvedett városok­ ’s helységekben nagy mennyiségű téglát ’s meszet kivan, ’s ennek égetése igen sok fát emészte föl, azonkívül pedig a’ Duna’ partiról tö­mérdek fát sodrottak el a’ tavaszkor olly rendkívül pusz­títva dúlt hullámok, most pedig némelly dunaparti vidék­ről a’rendkívül csekély viz nem engedi a’ szállítást. Ehhez járul még azon figyelmet érdemlő körülmény is, hogy ed­dig rendszerint minden hetivásár­­­napon számos kocsival hordanak fővárosunkba fát a’ közel lakó adózók eladásul, mi most árviz óta, majd egészen megszűnt, melly körül­mény legalább 4 — 5 száz öl fa’ elmaradtát okozó: ezen mennyiség a’ város’ népességéhez aránylag csekélynek látszik ugyan, de mégis vajmi nagyon érezhető, főleg a’ fenebbi körülmények után! Hir szerint azonban már tétet­tek lépések a’ városnak elegendő mennyiségű tűzi­fával elláttatására, leginkább „Erős“ vontató gőzös által, melly több már rakodtan álló hajót vonand partinkra a hadságban, mellyek’ megérkezte azonnal határt tűzend a’ nyerészke­dők’ szerencséjének. Közelegvén az agarász-társaság által e’ f. esz­tendőre rendelt agarászati határnap, u. m. a’ legközelebb pesti novemb. vásár­ utáni hétfő, vagyis novemb. 19 ike: ezen napra a’jász-kocsér­ pusztán minden tag’ megjelené­sét annál biztosabban reményb­etni, minthogy az agarász­­tér’ bérleti esztendeiből csak egy lévén már hátra, ezen körülmény szükségessé teszi az e’ fölötti értekezést; ezen­kívül pedig a’ társaság által készíttetett billikom is ez úttal fog elnyerésre kitétetni. Hazánk erdős részeiből érkezett levelek szerint az idei makktermés igen bő ’s kielégítő; ez ’s a’ tengerinek olcsó­sága reményk­ezik, hogy a’sertések, ’s ennek következ­tében zsír és szalonna ez évben a’ tavalyihoz képest csök­­kentebb áron fog kelni. A’ váczi (vagy gödi pusztai) baromvásáron October’ közepén eladásul össze volt hajtva: 7814 d. ökör, 2830 d. tehén, 165 d. bivaly, összesen 10810 d.; hizott árü ’s juh 453 ; az eladás elég gyorsan ment ugyan, mert három nap alatt majd valamennyi szarvasmarha elkelt; de az ár mind­inkább csökkent, egy ökörnek ára 180 v. for. volt, mit 410 font husért ’s 50 font faggyúért valóban nem igen mond­hatni fényes ajánlatnak, a’ valamivel könnyebbek darab­ja pedig 117 frton kelt, a’ legdrágább tehén 110 fr., ’s a legolcsóbb 72 fr. 30 kron váltóban. Az i­rük ’s juhok ela­datlanul maradtak, mert az ígért csekély árt senki sem fogadható el. Sopron szabad kir. város f. é. oct. 17kén tarta liszt­­újítását , melly következő renddel ment véghez : polgármes­ter lett: Laitner Ferencz; főbíró: Vághy Ferencz; kapi­tány: Pátszill József; tanácsbeli: Reisch Eduard; nép­szószólók: Konia Ferdinand, Prujmann Ádám; kamarás: Mumh Károly; választott polgárok: Bauer Ferencz, Kilián Károly, Giesing Ferencz, Metzler Auguszt, Hud Ferdi­nand, Riedl Ferencz, Töpler Károly Auguszt, Mur­man Kristóf, Hauer Sámuel, Binder Ferdinand, Bauman Vilmos. Eger, oct. 16. Egerben a’szüretet f. oct. Skán kez­dek, a’ közelében levő külső hegyeken már előbb indíttat­ván meg. A’többnyire vigályos, jól érett, ’s egy részben aszú termés az időnek folyvásíi kedvezése mellett már szedve van,’s máris az uj bor’ vagy must’ hordójának párja (1 párra 6 akat értvén) 70 — 80 váltó forinton kel, jelesb helyekbeli még néhány forinttal drágábban is. S ú­r (Veszprém vmgyében) sept. 26. Örökre emlékeze­tes marad a’ sári alattvalók’ hálás szivében Vázsonykői Zichy Miklós gr. ur’ kegyes földesuroknak irántuk közön­ségesen, de különösen iskolás gyermekeik iránt bizonyí­tott atyáskodása , ki, miután az ezelőtt 29 évvel készített igen szűk, nedves és sötét iskolaház tanulókkal annyira megtelt, hogy téli napokban sokan földön kényteleníttettek ülni, helybeli plébánosunk’ előadására a’ mesterlak’ szom­szédságában egy zsellérházat megvenni, ’s egy ujonan épí­tendő iskolára kemény anyagszereket ajándékozni kegyeske­dett. Atyáskodó földesurunk ezzel tettleg előzte meg­­. Veszprém vgyének f. é. jun. 18 án határozatba ment azon bölcs gondoskodását, melly szerint megkívánja, hogy a’ tanulásra szolgáló épületek minden helységben jól ren­­deztessenek el, h­a szinte csak a’ tehetősebb buzgó, ’s a’ közjót szívükön viselő hazafiaknak (de különösen földes­­uraságoknak) kegyes adakozásaiból is. Nem titkolhatjuk ez alkalommal mélyen tisztelt földesurunk’ egyéb jótéte­ményei közül azt is, hogy 1824. évben igen csinos és alkal­mas paplakot építni, ’s 1834. és a’következett évben raj­tunk majd kétségbeesteken könyörülni szíveskedett. Jelesen 181­4 évi július’ 28ika’ éjjelén tűz által megemésztett 15 tel­kes gazdának, úgy az evang. lelkész,­es mesternek há­zára és 11 pajtára szükséges épületfát ingyen adott, azon­felül még 155 p. mérő rozsot is osztatott ki, 1044­ napi ro­botot, dézmát, censualis földektől járó gabonát, ’s a’ke­n­­der-kilenczedet elengedte. 1835 ben ismét 11 házra es­­ pajtára épületfát ajándékozni, ’s más számtalan jótéte­ménnyel a’ kárvallottakat segíteni m­éltóztatott. Hála illy kegyes szívű földesuraknak!

Next