Hirnök, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)

1839-04-22 / 32. szám

tói parancsa van, szogálatjat a’ megszálló hajócsapatnak . Jiayonnei levelek apr. -ről jelentik: „Esporturo, ki az utóbbi nyolcz nap alatt hadseregének legnagyobb r­észe központosításával Lollosa körül foglalatoskodek, rögtön meg­mozdult bal szárnyán. Két osztállyal Vitorianak véve utj­a, ’s innen Santander tartomány tele nyomuland, a’ llamales es Balmaseda közötti több­t Eucartaeiones’ es a’ satanderi Montana’ határain, mellyel az utóbbi két évben elveszte­tt, a’carlosiaktól ismét visszavenni. Muruto legott ugyanazon irányban indít» »« g zaszlóalatt, de a’ háromszor rövidebb utón Lorumia’ völgyen keresztül, úgy hogy három nappal előbb érkezt­te­k a’ fenyegttett helyre mint a christmnok. Maroto maga 4kén don Curios’ tolosai udvarába, mellyet feb. 28. óta­ nem­ látogatott meg, megérkezett.*4 J'.gy carlosi 1,','bb tiszt igy ir: „Don Carlos, úgy látszik, szilárd határozatot tett,— azon határozatot, hogy Castiliá­­ba induland ’s a’ háborút nem szorítja többe M­averrara s a’ bask tartományokra, k­r­ru herezegne, régóta dolgozott raj­ta, férj­ét e’ határozatra bírni. Az időpont azonban, m. Ily­ben e’ rendszabály végrehajtandó, meg nincs meghatározva. De a’ mozgalmak minden esetre április’ vége előtt fógnak be­következni. Marate és Cabrera, mint mondatik, mellette vannak e’ rendszabálynak. Éjszakán nagy foglaló hadsereg marad vissza, ‘s egy még számosabb induland Castiliaba. A’ baskok már unni kezdik a’ háborút; e’ könnyebbít, s tar­tományaikon ennelfogva nem semül nekik kellemetlen. Maroto lo yvast maradhatlanul foglalkozik hadserege’ szer­kesztésével; sok szabadsággal eltávozott tiszt visszahiva­tott. Espartero dicsekedé­seinek, hogy Marotót 20,000 em­berrel es számos pattant­assággal támadandja meg, nem a­­datik hitet, noha Maroto meg koránsem állíthatna ellenébe hasonló számú sereget. Espartero igen tart elhatározó vere­ségtől, mivel egy illyen által a’ királyné’ serege egy nap alatt tönkre teteti), mnek, 's a hadsereg’ meghinese­lt. Iza­bella' ügy, ’ meghűléset lógná maga után vonni.*“ A' holetin Xavarra mai t. 29 dikéről szóló lapjában egy christinai lapokból merített, van Halen general’, a közép­ponti hadsereg* főparancsnoka', rendeletéből kihirdete­tt naj­i­­parancsot közöl, annak bizonyságára, hogy christinai rész­ről a’ foglyok’ leöletése általi vérontásnak meg mindegyre nincs vége. E’ parancs’ következtében egy őrmester, Mi­­guel Gulieza és kilencz carlosi közkatona, Lamberto Fand­os, Francisco V­arcia, Gregorio Otic­an, Hamon Valero, Matias Martin, Pedro Jieteni­uer, Matias Süles, Bernardino Lopex­­es Blas Am­a­da, kik Moneda faluban, fegyverrel kezök­­ben, lógattak el, valónak agyonlövetendők. Mrs 14earlo­­sinak, kik fegyvertelenek voltak, midiin elfogattak, a’ ki­végezte­tésnél jelen kellett lenniek ’s aztán Saragossába vitetniek. A’ parancs Francisco Cascajares által van alairva. Toulon, apr. (). A' gőzhajózás ismét nagyobb kiterje­dést nyert egy vonal által, melly Cadiz, Puertoreal és S. Maria rév között szerke­szt, tett. A' gőznek ez uj diadalma köz­örömöt gerj, szírit. A’ hajók, midőn szolgálatjukat elkezdek, tarka lobogókkal voltak fedve, a’ katonai hangászkar játszott, a’ pattant­ ússág üdvlövéseket tett.­­ Az utolsó postahajó, melly a’ spanyol partokról érkezett, midőn Malaga mellett eleveze , három hadi brigget látott 250 granadai önkénytes­­sel terhelten azon révből kiindulni. Ezek a’ melillai zár­­vonal' megerősítésére voltak rendelve. Egy kereskedőhajó, me­ly Orant mart 26án hagyta el, azalatt azon hírt hozta, hogy a' Melillában levő carlosi őrsereg magát feladta. A' Journal des Débats a’ es itater’ utolsó eseményinek következő lényeges összehasonlításá­t adja : ,,A’ spanyol háború Alaroto’ status é­rdekű csínja óta egészen uj szem­pontból tekintendő. Az eseményeknek uj sora áll ott nyitva, ’s e’ carlosi general' nagy porticai­­s hadi terveiről bezsélnek. Most te­hát érdekes a’ spanyol ügyek’ állapot­­ját felvilágosítani ’s a’ béke’ vagy összeegyezés’ val­szi­­rűségét, mellyről e’ pillanatban mind a’ két pártnál sokat beszélnek, me­gfontolni. Az Estellában agyonlőtt hat ge­neral és ezredes, a­ húsz száműzött, papi, katonai és pol­gári tisztviselő tisztán abmlutisták és apostoliak voltak, a' praetendens'le­gdrágább kedvenezei. Ennek tudtával es­küdtek össze , Maro­tot erő­szakosan eltávolitandók a pa­rancsnokságtól , tömlöczbe vetendők ’s valamelly bűntett’ szine alatt pörbe idézendők. Maroto azonban megelőzé őket,­­s azt ír­vé velük, mit ők tettek volna vele. Ezen párt’ feje az ismeretes Te­reiro volt, portugál születés, don Carlos’ egyik komorunkénak unokaöccse. Tudva van, hogy don Carlos első pillanatban Maroto ellen rettenetes procla­­matiót bocsátott ki, de aztán ezen generál által törvényt engedett magának szabatni. Azon okok közt, mellye­k ezen bel lázadást szülték, mint mondják, elég tisztátlanok is voltak. A’megbukott part az apostoli, korlátlan tulzóp­árt volt, melly nem akart semmi engedményeket adni. Ellenfelei azon túlzó szabadelmüek, kik, mint ama’ p­ot, vér, s visz­­szatorlásokat s élet-halalrai háborút kivánnak. ’S igy mindig igaz marad, hogy a’ végsők egymást érintik. Mimi­ket rész dühöngése ugyanazon egyenlő czélra vezető : az elkeseredett harcz több évekigi­ kiterjesztésére; a’ nép’ elerkölcstelenít, sere rablás által, mellynek névszépítés végett „guerillah trez44 nevet adnak; minden emberi ér­zelem’ gltompítására vér­­­s gyilkosság által. E’ két párt’ m­indenike bizonyosnak hiszi magát győzedelme felől, ha­csak követnek szörnyű tévedésüket, ‘s hiszik, hogy elle­neik azért nincsenek lenyomva, mert sok kímélettel van­nak irántok. Innen a’ foglyok’ iszonyú véront­sa. — A' túlzó part bukása a’ carlosiaknál máris szült néhány vi­gasztaló eredményt. Az alkotmányszerű elfoglalt véro­­sokkali közlekedés’megtiltása, halálbüntetés alatt, eltöröl­tetett. Jövendőben tehát nem fognak szegény földnépet agyonlövetni, egyedül azért, mivel némelly csekély áru­kat vitt a’ vasaira. E’ pillanatban már foglyok sem lö­vetnek agyon. Néhány kicserélés tétetett. Ekk­­orig min­den part mint pártütővel hant a’ másikkal; kibékülés csak meghódolás vagy halai által volt lehetséges. Most szelídebb közeteket kezdenek táplálni, s ha szinte hadakoznak is még egy ideig, az indulatok mégis láthatólag a’ kibéküléshez hajolnak. Maroto’ vad buzgalma, erőszakoskodásának fon­tos eredményei, azon gyűlöletesség, mellybe don Carlos esett, melly őt csaknem a’ vitakérdésen kívül helyzi, olly benyomást tettek, hogy ezen esemény’ valószinű ered­ményei csakhamar kipuhatoltalak. Nem hisszük, hogy Ma­rciénak mindjárt elejétől fogva szilárd terve lett volna, sem hogy az alkotmányszerünkkel valóban összeköttetésbe lé­pett, mert Maroto nem annyira ura még pártjának, hogy ezt egészen akaratja szerint vezethesse, ‘s don Carlos’ alatto­mos cselszövényei szünetlen zavarokat okozandanak neki. Ámde a’ ,'féke és egyeség44 szavak Spanyolországban mindenki szíján forognak. Maroto országának kibékítőjeve lehetend, 's bajtársai’ sorsát, valamint a' négy t­rtomány sza­badságát is, biztosíthatja. Ezt érzi mindenki, s ez fog e­­lőbb vagy utóbb történni. *S valójában házasságról is beszél­nek don Carlos­ egyik fia és az ifjú Izabella királyné közt. E* végre 1 a­ kép második fiát ajánlják , minthogy az idősbik gyenge és beteges. Mások pedig idősb fiához don Francisco infánshoz hajlandók, ’s ezen vélemény legtöbb hitelre talál az alkotmány szervnknél. Don Carlosnak már saját hadse­rege sem kiváltja a* koronát. Igen meglógható, hogy ezen állított összekelések alaptalanok, ’s hogy a’ tetszés sze­rint koholt alkudozások az én t­srgnek ezen fokára még nem is juthattak volna el. Egy közel béke’ nagy akadálya, min­den egyezkedésnek halálos ellensége, Cabrera, don Car­los által morellai gróffá kinevezett, vakbuzgó absolutista, durva, nyakas, engesztelhetlen apostoli, ki lelkiismeretes kötelességének hiszi, az átkozott alkotmányszerűek’ vérével Istennek áldozni, mint a’ tizenhatodik században tettek az eretnekek. Don Carlos gyengéd szeretettel viseltetik iránta, ’s most csak reá számol. Cabrera Arragoniában es Valenciá­ban nagy alkirályságot ’s félelmes hadsereget alkota. V­an­nak ágyúi, várai, 's jelenleg egy uj erőséget épít Segurá­­ban, a­ honnan hasztalan törekszenek őt kiszorítani. A’ csodálkozásnak és rémülésnek varázsát gyakorolja a’népre és katonáira. Mig e’ vezér olly tetemes haderőnek paran­csol, minden békekötés lehetetlen. Cabrera Marotót sakban tartja. Maroto érzi ezt, mi kényszerítői fógja őt valamelly tetemest­ hadmunkálatot próbálni, tekintetét a’ carlosi párt előtt nevelendő 's ellenségin­ek, don Carlos’titkos meghittjei­nek, vadjait megczáfolandó. Minden nap egy nagy expedi­ted várnak. Az alkotmányszerű hadsereg képes a’ carlo­­siakat mindenkor megverni, ha ezektől élőiről támadtatnék meg, ’s Espartero generál minden tekintetben megérdemli azon tiszteletet és bizodalmát, mellyet gerjeszt.44 Portugália, Lissabon, apr. 2. A’ cortesviták a’ hadsereg’ szapo­rítását érdeklő ministeriumi javaslat felett az egész cabinet­­nek váratlan lemondását szülék, minthogy a’ministerek a’ főkérdésnél 20 szavazattal maradtak kisebb számban, úgy látszik, e’ kudarcz viseonde Sa da Barideira urat ’s colle­­gáit egészen váratlanul érte; kik is azonnal a’ palotába mentek, ’s hivatalos pecsétj­iket a’ királynénak átadak. La da Jrambeira uj cabinet’ alakítá­sával bízatott meg, mellyben collégái közűl hihetőleg sokan ismét nyerendenek helyet. Némellyek úgy vélekednek, hogy a’ királyné meg fogja­­ tartani ministereit, ’s a’ portesgyűlést 4 hónapra elhalász­ta­ndja; de mások nem­ hiszik a’ kormányt elég erősnek oly merész lépésre. — Az ifjú portoi herczeg súlyos be­teg volt, de már most az orvosok veszélyen kívül lenni ál­lítják. Hir szerint a’ királyné ism­ét viselős.— Az uj fran­­ezia követ, Varennes ur, mart. 28. Lissabonba megérkezett. Cordova mart. 25-dike óta itt van, és itt akarja bevárni a’ felállított haditörvényszéknek reá hozandó iteletet. ']% é t»I t*$ i­ S*N » ifi jff. München, april. 11. A’ tegnap Palermóból ide ér­kezett levelek l­els. királyunk’ egészségéről a’ legörvendez­­tetőbb hirt hozák. A’felség, ki útját Nápolyból Palermóba 20 óra alatt végzé, oda érkeztekor ágyulövéssel fogadtat­ott, de minden további tisztelkedést elmellőztetni kívánt. Am­bra' a’ magasabb hegyek’ csúcsait, nevezetesen az Étimet, még részint hó borít­i, mégis a’ tavasz már teljes dicsőségé­ben nyílt ki a’ pompás kertek’ illatos rózsabokraiban. Ama­ levelek szerint ő felsége talán már april. 11. előtt visszatért Nápolyba, hol tökeig mulatni, azután Is­diiába elutazni szán­dékozott, úgy hogy a’ vart futár Fiúikéig Münchenbe meg­érkezhetek. Drezda, apr. 8. A’ vasutszállítvány a' királyi család­dal Lipcséből ma esti 73/4 ide ismét megérkezett. A’ türel­metlen nép, melly már 5 óra óta várakozók, legnagyobb részint ismét szétoszlott. A’ polgári katonaság tiszteletőrké­­pen vala felállítva. — E’ vasút­ hosza 151/s geogr. mérföld, mellyet annyi idő alatt, mennyi alatt 15/s mérföldet, halad­hatni meg. Apr. Ildikétől kezdve kezdődnek a’ szállítások rendesen, és pedig reggel 6 ’s délután 3 órakor. Ámbár a’ posta kiköte magának, hogy a’ gőzkocsik minden levelet és nyalábot magokkal vigyenek, mégis az igazgatóság’ ké­sedelmessége miatt ezek nem jutnak előbb kézhez, mint eddigelé. A’ posta most a’ napi gyorskocsizást Drezda és Lipcse közt megszüntette, mindazáltal a’ nyaláboknak és leveleknek vasutoni ingyen vitelen kívül azon hasznot is l­­­zandja, hogy minden ponthoz, mellyeken a’ vasútnak állo­másai vannak, postaállomásokat rendel. Ezen új intézmény nekünk minden esetre sok elláthatlan hasznot hajtand. — Ugyancsak Drezdából egy apr. Dk­ei level igy ir: ,,A’ vasút tömérdek idegent vitt Drezdába. Csupán a’ mai Napilap négy oldalt tölt be erről a közleményével. Ma kezdődtek a’ száll­­­­­sok a’közönségre nézve, de, úgy látszik, rosz előjellel. A’gőzkocsi-vonal, melly reggeli hat órakor indult el Lip­cséből , ’s a’ hirdetmény szerint 9*12 órakor vala ide érke­zni hí, 11­4 órakor, tehát két órával későbben, jött meg. E’ késedelem’ oka eddigelé nem tudatik. Úgy látszik, hogy az időre nézve, melly az egész út’ megtételére szükséges, számveté­si hiba történt.44 Hamburg, apr. 7. Hiteles kútfőből „vettük a’követ­kező tudósítást Braunschweigból apr. 3..,,() herczegségé a’ minapi baleset következményeiből, mellyről a’hírlapok már többfélekép emlékeztek, alattvalóinak köz örömére, tökéle­tesen felgyógyult, és legkisebb nyoma sem maradt a' szen­vedett bajnak.44 (Hamb. C.­ f Belgium, Brüssel, apr. 4. Azon műszorgalmi és kézműi czik­­kelyek’ egyike, melly egy pár hét óta nagy munkásságot nyert, most nálunk a’ csipkék. A’ külföld’ megrendelései özönnel érkeznek Brüsselbe; Francziaország, Anglia, O­­rosz- és Németország kereskedő utazókat küldenek ’s leve­lek által tesznek megrendeléseket, hogy főkép ama’ közép­­korias góth csipkékből kapjanak, m­ellyek eleink’ hírét meg­alapítok; ha nem találtatnak eredeti kelmék, vagy igen d­rá­gáltatnak, a’ csipkeszövőnek azokat utánozzák; ’s ezek jobb készületünk ’s olcsóbbak mint a’ régi csipkék. Találtatik ezekből többféle, melly templomi ’s klastromi díszítmények­ről vétetett, és csodálkozásra méltó; ezek az orosz császár­né számára vásároltattak meg. S­tánzások Francziaország­­ba küldettek.— Antwerpiai tudósítások szerint a’ hollandiai állomás’főnökei .’Scheiden napról napra kedvezőbb hangu­latban vannak hajósiak iránt, kik most, úgy szólván, teljes szabadságot nyertek , keresetüket a’ folyó’ egész meneté­ben gyakorolni. E’ könnyebbítéseken kivül és szükség’ esetében gyámolításra tálalnak azoknál, kiket alig egy hó­nappal ezelőtt ellenségeiknek tekintettek. Brüssel, apr. 4. A’ belga kormány óhajtaná egy ton­nától másfél forintnyi vám helyett, kereskedését ezen adó­tól, melly igen terhes foghatna lenni, bizonyos meghatáro­zott évenkinti summával egészen felmenteni. Ezen évpénz’ mennyisége a’ Scheiden az 1830. előtti öt év alatt Antwer­­piában kikötött hajók’ egymásra vett száma szerint fogna meghatározhatni. Hollandia méltán nem vonakodhatik ez a­­jaillatban megegyezni. Évenkinti kamatok’ megalapítása által ön hasznára a’ nélkül, hogy a’ tőke valaha letetessék, volna ugyan Belgiumnak némi kényszerítő eszköze, olly e­­setekben, hol a’ hajózásnak a’ folyón akadályok gördített­­nének elébe. Belgium azt is kivánja, hogy az átengedendő tartományokért, intézeteik­ és vallási szabadságaikért ke­zességek állitttssanak, valamint formaszerinti közbocsá­­natot minden politicai nyilatkozások­ ’s véleményekért. Épen most alkudoznak mindezen pontok felett a’ conferentiával, és csak akkor akarnak aláírni, midőn minden előleges pon­tok meg lesznek határozva. E’körülmény’s egy ministeri­um’ nemléte Francziaországban megfejtik a’ törvény’ kihir­­dettetésének halasztgatását. Br­üss­elből érkezett apja, laköi tudósítások szerint a’ vádkamara hat órai tanácskozás után azon ítéletet hoz°, hogy Barthels és Kats a’status’ bátorsága elleni összeeskü­vés miatt esküdtszék’ elébe állíttassanak. ELegy. Apr. 5k én délután és este Florenzben a’ levegőben hallatszott tetemes zúgás között többszörös földrengés érez­t­e­e e­tetett déltől éjszaknak. „III. Fridrik­ Vilmos 44 gőzhajó Magdeburgból Hamburg­ba tett utolsó útjában , Lauenburgon túl, lángok’ martaléka lett. A’ tűz a’ hajón belül ütött ki. Valamennyi utazó­­s még a’ szállított javak’ egy része is megmentettek; egyébiránt mind a’ hajó mind a’ rajta volt teher biztositvák. Karlsruhe, april. 10. Ma az elnöki hivatal’ három je­löltjének választása kezdetett meg, 50 tag volt jelen. A’ szavazatlevelkék’ megnyitásával következő eredmény no­­tatkozik : Mittermaier 54, Duttlinger 28, Rod­e­ck 20 Merk 2­1, E­x­stein 23, Bekk 1*2, Wetcker 1 szavazatot nyertek. És igy a három első a­ kinevezésre bemutatandó jelölt. Némi félbeszakasztás után a’ nyilványos ülés ismét folytattatott és a belügyi ministerium elnöke fölnyitá a statusmin­isterium­­­nak egy rendeletét, mellyben ő királyi fensége dr. Mitter­­maier titkos tanácsost elnökké nevezé. Karlsruhe, apr. 11. A’ követek’ kamarája’mai ülé­seben, miután a’ kozossági elnök búcsút vett a’ kamarától, Mik­el­may­er úr lepett az elnöki székre. Megnyitó beszedé­sitt ijeszkedett a kamarák előkelőségei f­oglalkozt.s rendje kiváltképen pedig az osztályok’ rendszere fölött, aztán kije­ldé a’valódi szellemet és tapintatot, mellynek e’formákat élesztenie kell, ’s néhány részletes következtetéseket vont nevezetesen a’ büntetőtörvénykönyvre nézve. Továbbá tu­dósító, a kamarát, hogy az öt osztály megválasztó elnökeit és titoknokait. Végre Wek­ker ur tudósítást adott a’ hivata­los jegyzőkönyvet tárgyazó nyomtatási szerződés’terve felől Hannover», april. 4. A’cabinethez Frankfurtból ér­kezett közleményekről itt különféle hírek szárnyalnak. De bármi ily tudósításokat vett légyen a’ cabinet, annyi bizonyos hogy koránsem szándékoznak az egyszer megkezdett úttól eltérni. Még a’ választásoknak többnyire kedvezőtlen ered­ményei s az ezeket kísérő esetek sem látszanak legkisebb változást is okozni a’ vezérnézetben. Ha szinte most már csakugyan létre jöne is egyik vagy másik országgyűlés, mindazáltal magában az első kamarában is ellenszegülés volna várható a’ pénzügyi rendszabályra nézve. Az ország­’ részére szánt átvétele a’ kamarai adósságok’ kamatainak és fedezése a’ fejedelmi jövedelmek’ pénztára’ történhető hi­ányának olly t­árgyak, mellyeknél a’ nemesség különösen érdekeltetik. Különben is, mint mondják, az előterjesztett költségvetésben tetemes hibák foglalhatnak, így pdd. a’ lotteriak’ évenkinti jövedelme 30,000 tallérra tétetik, pe­dig bizonyos, hogy 00,000 tallért is meghalad. Leilin, ap. 10. Az itten lévő poseni érsek, ki min­denütt, hol nyilványosan jelen meg, egész díszben látta­tik, még nem volt a’ királynál audientián, és sokan ké­telkednek is, hogy audientiát nyerend. A’ ministerektől, kik őt részint már előbbi Berlinben tartózkodása óta is­merik, mindenhol egyházi hivatalához illő tekintettel fo­gadtatott. (Allg. 7. lev.~) P­é­n­z­k­e­r­e­t. Décs, april. 19. A’ status-kötelezvények’ közép ára volt 5 peres p. p. . . . 107%^ „ „ ‹‹ » » „ „ ■ ■ ■ 101 '/, „ 1» __ ” a 5)­3­1› „ . . . 81Y, Kölcsönvett 1834. évről, 500 font................................. ... — — ,, 1821. 0 1 100 ......................................„ . . . ~ — Bécsi statusb­ank-kötelezvény 2­/a pcentért ... 66 Bank-részvények darabonkint................................„ ... — — ----------Hum,—----------------

Next