Hirnök, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)
1839-04-22 / 32. szám
tói parancsa van, szogálatjat a’ megszálló hajócsapatnak . Jiayonnei levelek apr. -ről jelentik: „Esporturo, ki az utóbbi nyolcz nap alatt hadseregének legnagyobb része központosításával Lollosa körül foglalatoskodek, rögtön megmozdult bal szárnyán. Két osztállyal Vitorianak véve utja, ’s innen Santander tartomány tele nyomuland, a’ llamales es Balmaseda közötti többt Eucartaeiones’ es a’ satanderi Montana’ határain, mellyel az utóbbi két évben elvesztett, a’carlosiaktól ismét visszavenni. Muruto legott ugyanazon irányban indít» »« g zaszlóalatt, de a’ háromszor rövidebb utón Lorumia’ völgyen keresztül, úgy hogy három nappal előbb érkezttek a’ fenyegttett helyre mint a christmnok. Maroto maga 4kén don Curios’ tolosai udvarába, mellyet feb. 28. óta nem látogatott meg, megérkezett.*4 J'.gy carlosi 1,','bb tiszt igy ir: „Don Carlos, úgy látszik, szilárd határozatot tett,— azon határozatot, hogy Castiliába induland ’s a’ háborút nem szorítja többe Maverrara s a’ bask tartományokra, krru herezegne, régóta dolgozott rajta, férjét e’ határozatra bírni. Az időpont azonban, m. Ilyben e’ rendszabály végrehajtandó, meg nincs meghatározva. De a’ mozgalmak minden esetre április’ vége előtt fógnak bekövetkezni. Marate és Cabrera, mint mondatik, mellette vannak e’ rendszabálynak. Éjszakán nagy foglaló hadsereg marad vissza, ‘s egy még számosabb induland Castiliaba. A’ baskok már unni kezdik a’ háborút; e’ könnyebbít, s tartományaikon ennelfogva nem semül nekik kellemetlen. Maroto lo yvast maradhatlanul foglalkozik hadserege’ szerkesztésével; sok szabadsággal eltávozott tiszt visszahivatott. Espartero dicsekedéseinek, hogy Marotót 20,000 emberrel es számos pattantassággal támadandja meg, nem adatik hitet, noha Maroto meg koránsem állíthatna ellenébe hasonló számú sereget. Espartero igen tart elhatározó vereségtől, mivel egy illyen által a’ királyné’ serege egy nap alatt tönkre teteti), mnek, 's a hadsereg’ meghineselt. Izabella' ügy, ’ meghűléset lógná maga után vonni.*“ A' holetin Xavarra mai t. 29 dikéről szóló lapjában egy christinai lapokból merített, van Halen general’, a középponti hadsereg* főparancsnoka', rendeletéből kihirdetett najiparancsot közöl, annak bizonyságára, hogy christinai részről a’ foglyok’ leöletése általi vérontásnak meg mindegyre nincs vége. E’ parancs’ következtében egy őrmester, Miguel Gulieza és kilencz carlosi közkatona, Lamberto Fandos, Francisco Varcia, Gregorio Otican, Hamon Valero, Matias Martin, Pedro Jieteniuer, Matias Süles, Bernardino Lopexes Blas Amada, kik Moneda faluban, fegyverrel kezökben, lógattak el, valónak agyonlövetendők. Mrs 14earlosinak, kik fegyvertelenek voltak, midiin elfogattak, a’ kivégeztetésnél jelen kellett lenniek ’s aztán Saragossába vitetniek. A’ parancs Francisco Cascajares által van alairva. Toulon, apr. (). A' gőzhajózás ismét nagyobb kiterjedést nyert egy vonal által, melly Cadiz, Puertoreal és S. Maria rév között szerkeszt, tett. A' gőznek ez uj diadalma közörömöt gerj, szírit. A’ hajók, midőn szolgálatjukat elkezdek, tarka lobogókkal voltak fedve, a’ katonai hangászkar játszott, a’ pattant ússág üdvlövéseket tett. Az utolsó postahajó, melly a’ spanyol partokról érkezett, midőn Malaga mellett eleveze , három hadi brigget látott 250 granadai önkénytessel terhelten azon révből kiindulni. Ezek a’ melillai zárvonal' megerősítésére voltak rendelve. Egy kereskedőhajó, mely Orant mart 26án hagyta el, azalatt azon hírt hozta, hogy a' Melillában levő carlosi őrsereg magát feladta. A' Journal des Débats a’ es itater’ utolsó eseményinek következő lényeges összehasonlítását adja : ,,A’ spanyol háború Alaroto’ status érdekű csínja óta egészen uj szempontból tekintendő. Az eseményeknek uj sora áll ott nyitva, ’s e’ carlosi general' nagy porticais hadi terveiről bezsélnek. Most tehát érdekes a’ spanyol ügyek’ állapotját felvilágosítani ’s a’ béke’ vagy összeegyezés’ valszirűségét, mellyről e’ pillanatban mind a’ két pártnál sokat beszélnek, megfontolni. Az Estellában agyonlőtt hat general és ezredes, a húsz száműzött, papi, katonai és polgári tisztviselő tisztán abmlutisták és apostoliak voltak, a' praetendens'legdrágább kedvenezei. Ennek tudtával esküdtek össze , Marotot erőszakosan eltávolitandók a parancsnokságtól , tömlöczbe vetendők ’s valamelly bűntett’ szine alatt pörbe idézendők. Maroto azonban megelőzé őket,s azt írvé velük, mit ők tettek volna vele. Ezen párt’ feje az ismeretes Tereiro volt, portugál születés, don Carlos’ egyik komorunkénak unokaöccse. Tudva van, hogy don Carlos első pillanatban Maroto ellen rettenetes proclamatiót bocsátott ki, de aztán ezen generál által törvényt engedett magának szabatni. Azon okok közt, mellyek ezen bel lázadást szülték, mint mondják, elég tisztátlanok is voltak. A’megbukott part az apostoli, korlátlan tulzópárt volt, melly nem akart semmi engedményeket adni. Ellenfelei azon túlzó szabadelmüek, kik, mint ama’ pot, vér, s viszszatorlásokat s élet-halalrai háborút kivánnak. ’S igy mindig igaz marad, hogy a’ végsők egymást érintik. Mimiket rész dühöngése ugyanazon egyenlő czélra vezető : az elkeseredett harcz több évekigi kiterjesztésére; a’ nép’ elerkölcstelenít, sere rablás által, mellynek névszépítés végett „guerillah trez44 nevet adnak; minden emberi érzelem’ gltompítására vérs gyilkosság által. E’ két párt’ mindenike bizonyosnak hiszi magát győzedelme felől, hacsak követnek szörnyű tévedésüket, ‘s hiszik, hogy elleneik azért nincsenek lenyomva, mert sok kímélettel vannak irántok. Innen a’ foglyok’ iszonyú vérontsa. — A' túlzó part bukása a’ carlosiaknál máris szült néhány vigasztaló eredményt. Az alkotmányszerű elfoglalt vérosokkali közlekedés’megtiltása, halálbüntetés alatt, eltöröltetett. Jövendőben tehát nem fognak szegény földnépet agyonlövetni, egyedül azért, mivel némelly csekély árukat vitt a’ vasaira. E’ pillanatban már foglyok sem lövetnek agyon. Néhány kicserélés tétetett. Ekkorig minden part mint pártütővel hant a’ másikkal; kibékülés csak meghódolás vagy halai által volt lehetséges. Most szelídebb közeteket kezdenek táplálni, s ha szinte hadakoznak is még egy ideig, az indulatok mégis láthatólag a’ kibéküléshez hajolnak. Maroto’ vad buzgalma, erőszakoskodásának fontos eredményei, azon gyűlöletesség, mellybe don Carlos esett, melly őt csaknem a’ vitakérdésen kívül helyzi, olly benyomást tettek, hogy ezen esemény’ valószinű eredményei csakhamar kipuhatoltalak. Nem hisszük, hogy Marciénak mindjárt elejétől fogva szilárd terve lett volna, sem hogy az alkotmányszerünkkel valóban összeköttetésbe lépett, mert Maroto nem annyira ura még pártjának, hogy ezt egészen akaratja szerint vezethesse, ‘s don Carlos’ alattomos cselszövényei szünetlen zavarokat okozandanak neki. Ámde a’ ,'féke és egyeség44 szavak Spanyolországban mindenki szíján forognak. Maroto országának kibékítőjeve lehetend, 's bajtársai’ sorsát, valamint a' négy trtomány szabadságát is, biztosíthatja. Ezt érzi mindenki, s ez fog előbb vagy utóbb történni. *S valójában házasságról is beszélnek don Carlos egyik fia és az ifjú Izabella királyné közt. E* végre 1 a kép második fiát ajánlják , minthogy az idősbik gyenge és beteges. Mások pedig idősb fiához don Francisco infánshoz hajlandók, ’s ezen vélemény legtöbb hitelre talál az alkotmány szervnknél. Don Carlosnak már saját hadserege sem kiváltja a* koronát. Igen meglógható, hogy ezen állított összekelések alaptalanok, ’s hogy a’ tetszés szerint koholt alkudozások az én tsrgnek ezen fokára még nem is juthattak volna el. Egy közel béke’ nagy akadálya, minden egyezkedésnek halálos ellensége, Cabrera, don Carlos által morellai gróffá kinevezett, vakbuzgó absolutista, durva, nyakas, engesztelhetlen apostoli, ki lelkiismeretes kötelességének hiszi, az átkozott alkotmányszerűek’ vérével Istennek áldozni, mint a’ tizenhatodik században tettek az eretnekek. Don Carlos gyengéd szeretettel viseltetik iránta, ’s most csak reá számol. Cabrera Arragoniában es Valenciában nagy alkirályságot ’s félelmes hadsereget alkota. Vannak ágyúi, várai, 's jelenleg egy uj erőséget épít Segurában, a honnan hasztalan törekszenek őt kiszorítani. A’ csodálkozásnak és rémülésnek varázsát gyakorolja a’népre és katonáira. Mig e’ vezér olly tetemes haderőnek parancsol, minden békekötés lehetetlen. Cabrera Marotót sakban tartja. Maroto érzi ezt, mi kényszerítői fógja őt valamelly tetemest hadmunkálatot próbálni, tekintetét a’ carlosi párt előtt nevelendő 's ellenséginek, don Carlos’titkos meghittjeinek, vadjait megczáfolandó. Minden nap egy nagy expedited várnak. Az alkotmányszerű hadsereg képes a’ carlosiakat mindenkor megverni, ha ezektől élőiről támadtatnék meg, ’s Espartero generál minden tekintetben megérdemli azon tiszteletet és bizodalmát, mellyet gerjeszt.44 Portugália, Lissabon, apr. 2. A’ cortesviták a’ hadsereg’ szaporítását érdeklő ministeriumi javaslat felett az egész cabinetnek váratlan lemondását szülék, minthogy a’ministerek a’ főkérdésnél 20 szavazattal maradtak kisebb számban, úgy látszik, e’ kudarcz viseonde Sa da Barideira urat ’s collegáit egészen váratlanul érte; kik is azonnal a’ palotába mentek, ’s hivatalos pecsétjiket a’ királynénak átadak. La da Jrambeira uj cabinet’ alakításával bízatott meg, mellyben collégái közűl hihetőleg sokan ismét nyerendenek helyet. Némellyek úgy vélekednek, hogy a’ királyné meg fogja tartani ministereit, ’s a’ portesgyűlést 4 hónapra elhalásztandja; de mások nem hiszik a’ kormányt elég erősnek oly merész lépésre. — Az ifjú portoi herczeg súlyos beteg volt, de már most az orvosok veszélyen kívül lenni állítják. Hir szerint a’ királyné ismét viselős.— Az uj franezia követ, Varennes ur, mart. 28. Lissabonba megérkezett. Cordova mart. 25-dike óta itt van, és itt akarja bevárni a’ felállított haditörvényszéknek reá hozandó iteletet. ']% é t»I t*$ i S*N » ifi jff. München, april. 11. A’ tegnap Palermóból ide érkezett levelek lels. királyunk’ egészségéről a’ legörvendeztetőbb hirt hozák. A’felség, ki útját Nápolyból Palermóba 20 óra alatt végzé, oda érkeztekor ágyulövéssel fogadtatott, de minden további tisztelkedést elmellőztetni kívánt. Ambra' a’ magasabb hegyek’ csúcsait, nevezetesen az Étimet, még részint hó boríti, mégis a’ tavasz már teljes dicsőségében nyílt ki a’ pompás kertek’ illatos rózsabokraiban. Ama levelek szerint ő felsége talán már april. 11. előtt visszatért Nápolyba, hol tökeig mulatni, azután Isdiiába elutazni szándékozott, úgy hogy a’ vart futár Fiúikéig Münchenbe megérkezhetek. Drezda, apr. 8. A’ vasutszállítvány a' királyi családdal Lipcséből ma esti 73/4 ide ismét megérkezett. A’ türelmetlen nép, melly már 5 óra óta várakozók, legnagyobb részint ismét szétoszlott. A’ polgári katonaság tiszteletőrképen vala felállítva. — E’ vasút hosza 151/s geogr. mérföld, mellyet annyi idő alatt, mennyi alatt 15/s mérföldet, haladhatni meg. Apr. Ildikétől kezdve kezdődnek a’ szállítások rendesen, és pedig reggel 6 ’s délután 3 órakor. Ámbár a’ posta kiköte magának, hogy a’ gőzkocsik minden levelet és nyalábot magokkal vigyenek, mégis az igazgatóság’ késedelmessége miatt ezek nem jutnak előbb kézhez, mint eddigelé. A’ posta most a’ napi gyorskocsizást Drezda és Lipcse közt megszüntette, mindazáltal a’ nyaláboknak és leveleknek vasutoni ingyen vitelen kívül azon hasznot is lzandja, hogy minden ponthoz, mellyeken a’ vasútnak állomásai vannak, postaállomásokat rendel. Ezen új intézmény nekünk minden esetre sok elláthatlan hasznot hajtand. — Ugyancsak Drezdából egy apr. Dkei level igy ir: ,,A’ vasút tömérdek idegent vitt Drezdába. Csupán a’ mai Napilap négy oldalt tölt be erről a közleményével. Ma kezdődtek a’ szállsok a’közönségre nézve, de, úgy látszik, rosz előjellel. A’gőzkocsi-vonal, melly reggeli hat órakor indult el Lipcséből , ’s a’ hirdetmény szerint 9*12 órakor vala ide érkezni hí, 114 órakor, tehát két órával későbben, jött meg. E’ késedelem’ oka eddigelé nem tudatik. Úgy látszik, hogy az időre nézve, melly az egész út’ megtételére szükséges, számvetési hiba történt.44 Hamburg, apr. 7. Hiteles kútfőből „vettük a’következő tudósítást Braunschweigból apr. 3..,,() herczegségé a’ minapi baleset következményeiből, mellyről a’hírlapok már többfélekép emlékeztek, alattvalóinak köz örömére, tökéletesen felgyógyult, és legkisebb nyoma sem maradt a' szenvedett bajnak.44 (Hamb. C. f Belgium, Brüssel, apr. 4. Azon műszorgalmi és kézműi czikkelyek’ egyike, melly egy pár hét óta nagy munkásságot nyert, most nálunk a’ csipkék. A’ külföld’ megrendelései özönnel érkeznek Brüsselbe; Francziaország, Anglia, Orosz- és Németország kereskedő utazókat küldenek ’s levelek által tesznek megrendeléseket, hogy főkép ama’ középkorias góth csipkékből kapjanak, mellyek eleink’ hírét megalapítok; ha nem találtatnak eredeti kelmék, vagy igen drágáltatnak, a’ csipkeszövőnek azokat utánozzák; ’s ezek jobb készületünk ’s olcsóbbak mint a’ régi csipkék. Találtatik ezekből többféle, melly templomi ’s klastromi díszítményekről vétetett, és csodálkozásra méltó; ezek az orosz császárné számára vásároltattak meg. Stánzások Francziaországba küldettek.— Antwerpiai tudósítások szerint a’ hollandiai állomás’főnökei .’Scheiden napról napra kedvezőbb hangulatban vannak hajósiak iránt, kik most, úgy szólván, teljes szabadságot nyertek , keresetüket a’ folyó’ egész menetében gyakorolni. E’ könnyebbítéseken kivül és szükség’ esetében gyámolításra tálalnak azoknál, kiket alig egy hónappal ezelőtt ellenségeiknek tekintettek. Brüssel, apr. 4. A’ belga kormány óhajtaná egy tonnától másfél forintnyi vám helyett, kereskedését ezen adótól, melly igen terhes foghatna lenni, bizonyos meghatározott évenkinti summával egészen felmenteni. Ezen évpénz’ mennyisége a’ Scheiden az 1830. előtti öt év alatt Antwerpiában kikötött hajók’ egymásra vett száma szerint fogna meghatározhatni. Hollandia méltán nem vonakodhatik ez ajaillatban megegyezni. Évenkinti kamatok’ megalapítása által ön hasznára a’ nélkül, hogy a’ tőke valaha letetessék, volna ugyan Belgiumnak némi kényszerítő eszköze, olly esetekben, hol a’ hajózásnak a’ folyón akadályok gördítettnének elébe. Belgium azt is kivánja, hogy az átengedendő tartományokért, intézeteik és vallási szabadságaikért kezességek állitttssanak, valamint formaszerinti közbocsánatot minden politicai nyilatkozások ’s véleményekért. Épen most alkudoznak mindezen pontok felett a’ conferentiával, és csak akkor akarnak aláírni, midőn minden előleges pontok meg lesznek határozva. E’körülmény’s egy ministerium’ nemléte Francziaországban megfejtik a’ törvény’ kihirdettetésének halasztgatását. Brüsselből érkezett apja, laköi tudósítások szerint a’ vádkamara hat órai tanácskozás után azon ítéletet hoz°, hogy Barthels és Kats a’status’ bátorsága elleni összeesküvés miatt esküdtszék’ elébe állíttassanak. ELegy. Apr. 5k én délután és este Florenzben a’ levegőben hallatszott tetemes zúgás között többszörös földrengés éreztee etetett déltől éjszaknak. „III. Fridrik Vilmos 44 gőzhajó Magdeburgból Hamburgba tett utolsó útjában , Lauenburgon túl, lángok’ martaléka lett. A’ tűz a’ hajón belül ütött ki. Valamennyi utazós még a’ szállított javak’ egy része is megmentettek; egyébiránt mind a’ hajó mind a’ rajta volt teher biztositvák. Karlsruhe, april. 10. Ma az elnöki hivatal’ három jelöltjének választása kezdetett meg, 50 tag volt jelen. A’ szavazatlevelkék’ megnyitásával következő eredmény notatkozik : Mittermaier 54, Duttlinger 28, Rodeck 20 Merk 21, Exstein 23, Bekk 1*2, Wetcker 1 szavazatot nyertek. És igy a három első a kinevezésre bemutatandó jelölt. Némi félbeszakasztás után a’ nyilványos ülés ismét folytattatott és a belügyi ministerium elnöke fölnyitá a statusministeriumnak egy rendeletét, mellyben ő királyi fensége dr. Mittermaier titkos tanácsost elnökké nevezé. Karlsruhe, apr. 11. A’ követek’ kamarája’mai üléseben, miután a’ kozossági elnök búcsút vett a’ kamarától, Mikelmayer úr lepett az elnöki székre. Megnyitó beszedésitt ijeszkedett a kamarák előkelőségei foglalkozt.s rendje kiváltképen pedig az osztályok’ rendszere fölött, aztán kijeldé a’valódi szellemet és tapintatot, mellynek e’formákat élesztenie kell, ’s néhány részletes következtetéseket vont nevezetesen a’ büntetőtörvénykönyvre nézve. Továbbá tudósító, a kamarát, hogy az öt osztály megválasztó elnökeit és titoknokait. Végre Wekker ur tudósítást adott a’ hivatalos jegyzőkönyvet tárgyazó nyomtatási szerződés’terve felől Hannover», april. 4. A’cabinethez Frankfurtból érkezett közleményekről itt különféle hírek szárnyalnak. De bármi ily tudósításokat vett légyen a’ cabinet, annyi bizonyos hogy koránsem szándékoznak az egyszer megkezdett úttól eltérni. Még a’ választásoknak többnyire kedvezőtlen eredményei s az ezeket kísérő esetek sem látszanak legkisebb változást is okozni a’ vezérnézetben. Ha szinte most már csakugyan létre jöne is egyik vagy másik országgyűlés, mindazáltal magában az első kamarában is ellenszegülés volna várható a’ pénzügyi rendszabályra nézve. Az ország’ részére szánt átvétele a’ kamarai adósságok’ kamatainak és fedezése a’ fejedelmi jövedelmek’ pénztára’ történhető hiányának olly tárgyak, mellyeknél a’ nemesség különösen érdekeltetik. Különben is, mint mondják, az előterjesztett költségvetésben tetemes hibák foglalhatnak, így pdd. a’ lotteriak’ évenkinti jövedelme 30,000 tallérra tétetik, pedig bizonyos, hogy 00,000 tallért is meghalad. Leilin, ap. 10. Az itten lévő poseni érsek, ki mindenütt, hol nyilványosan jelen meg, egész díszben láttatik, még nem volt a’ királynál audientián, és sokan kételkednek is, hogy audientiát nyerend. A’ ministerektől, kik őt részint már előbbi Berlinben tartózkodása óta ismerik, mindenhol egyházi hivatalához illő tekintettel fogadtatott. (Allg. 7. lev.~) Pénzkeret. Décs, april. 19. A’ status-kötelezvények’ közép ára volt 5 peres p. p. . . . 107%^ „ „ ‹‹ » » „ „ ■ ■ ■ 101 '/, „ 1» __ ” a 5)31› „ . . . 81Y, Kölcsönvett 1834. évről, 500 font................................. ... — — ,, 1821. 0 1 100 ......................................„ . . . ~ — Bécsi statusbank-kötelezvény 2/a pcentért ... 66 Bank-részvények darabonkint................................„ ... — — ----------Hum,—----------------