Hirnök, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)
1839-05-30 / 43. szám
lette fényes és hathatós bevezető-beszéd után a magyar országgyülésre küldendő követek kijelelésehez fogni akarván, Aarasd vármegye’követe küldői’ neveben arra ker e o excelentiáját, hogy csak ollyanok candidaltassanak, kik a magyar nyelvben jártasok; minek tekintetbe vételét o excellentiája megígérvén, a’tőle kijelöltek közül felkiáltással követekké választattak: a’ főrendek’ táblájához: Cserneki Markonics Andor kir. udv. tanácsos es alban; a rendek táblájához: Dominich Sándor, a’ horvátországi ítelő-táblának ülnöke ’s Busán Herman Zágráb megyei másod alispany. Ezek latoltatása’ esetében helyettes követekké választattak : a’ főrendek’ táblájához: gróf Orsiek Ágoston ; a’ rendek’táblájához: Barlabasseveczi Osegovich Metell Varasd megyei főjegyző, és Zahromichgradai Zdenczay Sándor körösi másod alispany, mellyek után ő exc. az utasítás’kidolgozására küldöttséget Osegovich segiiai püspök ő maga’ elnöksége alatt rendelt, és miután végre Varasd megyének a’ horvátországi közgyűlés’ elrendezését tárgyazó indítványa, az idő’ szűke miatt, a’jövő országos közgyűlésre halasztatott, és Inke/ Imre kir. kamarás az építendő horvát országházra 1000 p. f. ajánlott, a’ mai ülést feloszlató. .. A’ Komárom megyei javító-dologhoz ügyében. Május’ -án délelőtti órákban fényes küldöttség ment az ezen intézet’ magaslelkű főalapítóihoz, mélt. gróf Nádas- By Leopold örökös főispányhoz ’s mélyen tisztelt báró Forray Julia csillagkeresztes nejéhez, ő nagyságukat a’ már emelkedni kezdett intézet’szemlélésére meghívandó. A’hely’ színére érkezvén, a’ közszeretetű főispányi pár létévé a’ talpkövet ’s megtekintvén az építvények’ egyéb részeit, visszatértekben egész kíséretestül egyenesen a’ régi börtönök felé tartottak. Oda érvén, tompa éjjenkiáltások hallattak a’ börtönök’ mélyiből, ’s a’jelenvoltak’kebleiben olly édesbus érzelmet támasztának, mintha e’szánandó bünhödők, kik többnyire csak alkalom ’s példa által csábíttattak bűntettre, ’s erkölcsi nevelés’ hiánya miatt, miről ők nem mindig tehetnek, követték el a’vétséget, de jóra hajló indulatoknál fogva mindnyájan javíthatók — az ő súlyaik’ enyhítésére jött Őrangyalnak örülnének. Bemenvén a’ börtönök’ belsejébe, itt ott annyira tömvék a’zugok emberrel, hogy azalatt, mig némelly fekhetik, a’ többinek állni kell, lelket és testet ölő munkátlanságban, ’s tulajdon gőzükben lelkendezve. Azon nap esti 8 órakor véve kezdetét a’jótékony vigalomünnepély, igen számos és nagytekintetű vendégektől látogattatva. Fényre, csínra, ízlésre ’s kellemre akármelly fővároséval vetélkedett, ’s a’ műveltebb körű magyar társulatra igen nevezetes és eredeti volt. 10 órakor kezdődött a’ sorsvonás az e’ tárgyban munkált választmánynak jelenlétében. A’ nyeremények a’ nyerősors’ előmutatása mellett, Komáromban t. Závody Ferencz, ifjabb Pázmándy Dienes t biró, ’s Konkoly Elek eskütt uraktól elviendők. Azon nyeremények pedig, mellyek 3 hónap alatt, bezárólag augustus’ okáig, nem vitetnek el, az intézet’ javára árverés’ útján fognak eladatni. A’ még kinlevő sorsokat, mellyek iránt május’ okáig válasz nem érkezett, az intézet’ hasznára elkeltekül tekintetni határzák, ’s ez okból valamennyi sors, számra 18 ezer, játszott. E’ vigalmat megelőző ’s következett napokon tartott közgyűlésben szőnyegre került a’ nyugpénzintézet és a’ hű szolgálatban elaggott megyei hajdúk’ számára, ’s a’ kegyes ajánlatokból alakult alaptőkéje gyűlés alatt is gyarapult. 7- kén követválasztás volt. Utána a’javító-dologház’ ügye fordulván elő, a’ t. megye az e’ tárgy körül szellemileg ’s anyagilag példátlanul fáradozott nemes grófnőnek áldozatit jegyzőkönyvébe iktatá, ’s e’ kőkeblű hazalányt az’utókornak átadá mint ollyat, ki erkölcsi tekintetben az, mi hajdan Szécsy Mária volt a’ vitézségben. A’ gyűlés’ bevégeztével I. Pázmándy első alispánynak velős szónoklata alatti fényes küldöttség szivrehatólag megköszönte a’ m. grófnőnek olly hosszasan tartott és sikerült fáradalmit, mire a’ grófné könyekre olvadva tartalmasan felelt a’ szűnni nem akaró örömélyenkiáltások közt. Ekkor a’ nőkoszorúnak egyéb virágai — kik majd erejüket felülmúló együttmunkálattal olly díszes gyűjteményeket bírtak összeszerzeni, mellyek a’ műértők által közel 20 ezerre becsültettek— az emberiség’oltárára is áldoztak : t. Pázmándy Dienesné 1548 ft., t. Ghyczy Ráfaelné 1042 ft., t. Konkolyi Lászlóné 1000 ft., t. Ordódy Vinczéné 645 ft. Későbbi ajánlatok: t. Farayula Károly, budai főharminczadi ellenőr 100 ft., nm. Kovács Miklós, erdélyi püspök 50 ft., m. Sztankovits János, győri püspök200 ft., m. Ocskay Antal, kassai püspök 25 ft., nm. báró Eötvös Ignácz, kir. főtárnok 20 ft., nm. Festestes Albert gróf 6 ft. 15. kr. m. Perényi Lajos gróf 6 ft., m. Buttier János gróf 25 ft., n. Trsztyánszky Sándor, kir. tbiró 48 ft., m Szapáry Vincze gróf 50 ft., m. Motesiczkyné Pongrácz Johanna grófnő 44 ft., főtiszt. Schnell kanonok 12 ft. 30 krt.Liptay Antal lelkész 57 ft. 30 kr., nm. Bakonyi Imre kir. tábornok 10 ft., ft. S. 2 ft. 30 kr., névtelen 41 ft. 30 kr., főtiszt. Feuchtinger Domokos prépost 25 ft., m. Tajnay János árvai főispány 50 ft., n. Gyöngyösy Pál csornai prépost 125 ft. (Folytattatik.) Közrebocsátja Külkey Henrik. Elegy tár. Minden tájról érkező hirek szerint a’ téli gyapjunyirést már mindenütt megkezdették az egész országban, ’s a’ kétnyiretü téli gyapjú’ beváltása mindenütt erősen foly, minthogy az ár mindenütt a’ tavalyihoz képest 2—3 írttal emelkedett mázsájánál, ámbár ezen czikk a’ külföldön roszul kell.— A’ losonczi téli gyapjuvásár a’ hidegtavaszi napok miatt f. h. 17re határoztatott, midőn mintegy 2000 mázsa hozatott a’ piatzra, de a’ szünetlen esőzés miatt úgy keresztülázott, hogy a’ vevők elijesztetvén, nagyobb részben el nem kelt. Az ár mindazáltal nem volt megvetendő; ugyanis a’ legközönségesb gyapjú 58—60 írton, jobb egynyiretű pedig 70—75 irton kell penpben. Legtöbb vásároltatott egy bécsi kereskedőház’számára. Külföldiek, legalább közvetlenül, nem vettek részt a’ losonczi gyapjuvásárban.— Beszterczebányán nem rég egy polgár , kinek a’ halál feleségét elragadta, kétségbeesésből nyakát borotvával bevágta, minek következtében meg is halt."—Csallóközi hirek minden tájról egyenlően rész időről panaszkodnak, hol szinte a’ szünetlen esőzések minden utakat és vetéseket feláztatnak. Liptó megyéből is hasonló hirek szárnyalnak, hol a’ hó még április’végével is magasan feküdt a’ hegyekben; ez okozta hihetőleg nálunk az olly késő tavaszt, mellyben most is még gyéren részesülhetünk. — Herczeg-primásunk kitűnő tehetségei ’s nagy és jeles érdemei által emelkedek hivatalról hivatalra, méltóságról méltóságra. Született Veszprémben nemes szülőktől 1775dik évi május’ 30k án. Elvégezvén ott a’ gymnasium’ hat oskoláját, 1791 ben a’ püspöki me°ye’ papnövendékei közé fölvétetett, és philosophia s’ theologia’ tanulása végett a’ pozsonyipapnevelői főintézetbe küldetett. 1796dik évben hazajövetelével a’ veszprémi papnevelőházban studiorum praefectussá tétetett. 1798ik évben Zirczen pappá fölszenteltetett. 1799dik évben az egyházi történeti és jogtudomány’ tanító székét foglaló el. 1806- dik évben Veszprém városi lelkésszé és alesperessé, 1807- ben veszprémi kanonokká neveztetett. A’ hazai törvényekben jártasságánál fogva 1817dik évben praelatusságra a’ t. kir. táblánál, 1819ben pedig a’ főmell.lletszemélyes Törvényszék’ birájává és prisztiniai választott püspökké, 1822- dik évben székesfejérvári, 1825ben pedig veszprémi megyés püspökké nevezteték boldogult I. ferencz császár ’s királytól. Midőn 1825dik évben aug. 28-án a’ veszprémi püspöki székre lépett, leírhatatlan volt a’ veszprémi megye’ öröme, mert ő benne nem valósult, azon máskint ugyan a’ tapasztalás által megerősített mondás: „nullus propheta acceptus in sua patria“. Érdemei az egyház’ bölcs kormányzásán kívül is nagyok és jelesek. A’ népnevelés Kopáczy püspöknek mindig fő gondja volt. Azért állíta fel Veszprémben nagyobb részint a’ maga, részint pedig a’ veszprémi káptalan’ költségén oskolamesterképző-intézetet, ’s ugyan Veszprémben építetett elemi oskolát ’s nevezetes alapítványnyal látott el. 1832dik évben az epemirigy’ idejében jótékonysággal tündöklött. A’ tavasi Duna-árviz által károsultak’ számára eleségeken ’s egyeseknek adott tetemes segedelmeken kívül küldött 5000 váltó forintot. A’ haza’ különféle intézeteire adott jeles segedelmezést, p. o. a’ kaposvári gymnasiumra 1200 v. írt., a’ magyar tud. társaságnak, mellynek tiszteletbeli tagja, 2500 v írt., az őrültek’ intézetére 10,000 v. frt., a’ kaposvári vármegyeházra 1500 v. írt. ’s az abban készítendő kápolnára különösen 1000 frt. Uj Prímásunk ő főméltósága már eddig is nagy Maecenas vala, mert sok jeles munka’ kiadására tetemes summákat költött, igy p. o. Kera Simon, Sz. István élete (Hartviktól) és Chronicon Budense czímű munkákat az ő bőkezűsége mellett bocsátó napfényre tud. Podhradczky ur (1833, 1836 és 1838), a’ már rajzolatban kész abrosza a’ veszprémi megyének ’s annak számtalan régi oklevelekkel bővített története várja még az ő költsége mellett kiadatását. Sok művész a’ maga kiképezhetésében ő tőle nyert pártolást és segítséget. Herczeg-primásunktól tehát a’ tudósok, ’s a’ művészek sokat várhatnak hazánkban. Ugyszinte az egész magyar anyaszentegyház, javára ezélze nagy igyekezeteinek létrehozását várhatja tőle, ’s azért drága élete’ minél továbbra kiterjesztését óhajtjuk ’s Istentől kérjük.— II. Károlyból ezt írják: „Az utczai koldulás’megszüntetésére tegnap (máj. 5.) asszonyi munkák’ sorshúzásával kapcsolva adatott tánczvigalom’ tiszta jövedelme ezer váltó-forintot meghaladott; a’ bál’ költségei a’helybeli uraság’ sziveskedéséből tétettek.— Őszi vetéseink általányosan mondva silányak, ritkák, úgy hogy némelly helyeken tavaszi vetemény alá szántatnak. A’ hoszszas tél miatt tavaszi vetéseinkkel elkéstünk, az időjárás pedig száraz és ollykor hives lévén, e’ részben is aggasztók gazdasági nézeteink. A’ Szamos vize több helyeken kirontván töltései közül, kárt ’s pusztítást hagyott maga után, ’s az erősb Tiszába szakadásánál kifolyása akadályoztatván, nagy távolságban visszafolyásra kényszerítteték, ’s illy esetben rendetlen árjával tengert képez. Ezen összeütközés majd minden áradásnál — midőn a’ két folyam egyenlő duzzadásban van—előfordulván, úgy látszik ezen felettébb tekervényes folyású Szamos vizét, egy rendezett átmetszési szabályzat, a’ Tiszába ömlésénél egy alkalmas helyen ásandó újabb medren keresztül sebesebb kifolyás korlátozhatná, melly munka azonban a’ megye’ erejét annyival inkább haladja, mivel ennek helyezett szükséges javításai is örök küzdésben tartják a’ népet. — Ú-Pályi helységben a’ múlt hó’ közepén egy előkelő éltes özvegy asszony éjjeli rablók által megtámadtatván, a’ gonosztevők a’ rablásban elő is haladtak, midőn a’ zörejre a’ a’ szolgálóleányok felébredvén, kiszaladtak ’s lármát ütöttek, mellyre már az öreg asszonyság’ fojtogatásával foglalatoskodott gyilkosok elillantak, otthagyván öldöklő dorongukat ’s későket a’nagy sietség miatt. A’ helybeli birák által mindjárt viradóval a’ rablók a’ szomszéd faluban nyomoztattak, egyszersmind a’ szomszédságban lakó járásbeli szolgabiró és eskütt uraknak is hir adatott, kik csak 10 nap múlva jöhetvén ki a’ hely’ színén való vizsgálódásra, nem lehete a’ rablást világosságra hozni, sem a’ bűnjelek el nem ismertethettek; — egy fiatal nőszemélynek azonban csizmapatkónyomai teljesen megütvén a’ rablók’ egyikének még akkor is a’ határban feltalált nyomait, férfi szeretőjével együtt befogatott. (H. ’s K. Tud.) — Kalocsánál f. hó 13. ’s Mén, a’ februarisi vizáradás által elrombolt dunai töltések csak igen gyengén lévén megújítva, azokat az iszonyú viztömeg általjára, és Sz.-Benedek, Lak, üsződ, Fokta, Kalocsa ’stb. határjait a’ gyönyörűen zöldelő szántóföldeket, kaszálókat, kerteket elborította.—Az 1840ik évre „Nemzeti almanach“ czím alatt kiadandó ’s a’ részvényesek’ névsorát közlő szépművészeti zsebkönyv’ tartalmának tiszteletdíjául, közép nyolczadrétben számítandó ívtől, prosáért 20, nagyobbszerű kötött nyelven irt költeményekért, ide értvén a’ terjedelmesb történeti balladákat is, 25, lyráért 30 pgő forint határoztatott. Melly föltételek mellett müveiknek f. évi augustus végéig szerkesztő Vajda Péter úrhoz (lakása Leopold-utcza Rottenbiller-ház) leendő beküldésére, a vállalatot pártoló hazai írókat, a’ közgyűlés’nevében és határzatából tisztelettel megkéri Kúthy Lajos jegyző. — F. máj. mikén ülte a’ m.k. tud. egyetem hold. Schuster Jánosnak, a’vegytan’ (ebenda) néhai r. tanítójának’s a’ m. nemz. tud. academia’ tagjának, emlékünnepét Reisinger János természettörténeti nagyérdemű tanító’ gyásztisztelkedése mellett. Az egy óránál tovább tartott jeles dolgozata és szavalata beszéd a’ tettekben dús és munkás férjfiú’ életét olly dicsően rajzolta, hogy a’ hamvadó’ elszenderültét lelkünk’ érzelmi előtt szellemként lebegni láttuk, ’s fájdalmas vegyületű boldog csalódásunkból csupán a’ beszéd’fonala’ szakadtával ocsúdtunk fel. A’ hold, hosszú évek’ során az életbe vágó és szinte legelső szükségű vegytan’központja ’s képviselője volt hazákban, ’s igy a’ lelkes beszéd’ tartalma mindenkor kitűnő czikkét alkotandja literaria históriánknak ’s vegytani és gyógyszerészeti műszótárunknak. Mi ’s az üdvözültnek országszerte lakó számos két rendű (orvos és gyógyszerész) tanítványt óhajtva óhajtjuk e’ sokban példányul szolgáló beszédnek nyomtatásban minélelőbb megjelenését. KoTM. Tár.) Madarász—Dobrosy János ur, a’ debreczeni ref. főiskolában a’ hazai törvények’ 26 évig volt oktatója, több tek. ns. vármegyék’ ’s a’ tiszántúli egyházi kerület’ táblabirája, munkás életének 59dik évében, fél esztendeig tartott súlyosabb májdaganat ’s majd ahhoz járult vizibetegség’szenvedése után, f. évi április hónap’ 24dikén csendes halállal kimúlván , azon köz és nagy részvéttel, mellyet hivatali ’s erkölcsi jelességeivel méltán megérdemlett, apr. hó’ 27-dikén díszes halotti szertartások után tétetett a’ sírba. — Gyászbeszédet tartottak fölötte, a’ helybeli ref. egyház’ egyik rendes prédikátora Tóth Mihály, és az anyaiskolában a’ bölcselkedés’ f. oktatója Vetsei József urak. Az elhunytnak mély gyásza özvegye Losontzi Farkas Eszter asszonyság, számos atyafiai, tiszttársai, baráti, és sok százakat tevő tanítványai, áldást mondanak hamvaira. Nagy brit aimia. Az alsóház’ ülése máj. 13kán. Mindjárt 5 óra után Russell John lord lép a’ terembe ’s a’ ministeri padok által a’ legélénkebb felkiáltással fogadtatik. Az oppositioi padok mély hallgatásban maradnak. Mialatt néhány kérelem nyujtatik át, mind a’ két párt’ vezérei keresztbe vetett karokkal ülnek egymással szemközt. Végre fölemelkedik Russell John lord, kinek mozdulatait a’ ház és karzat feszített várakozással kiséri. „Sir,“ igy szólott az elnök felé fordulva, „mióta szerencsés valék legutóbb e’ házhoz szólam, az igen tisztes tamworti tag CPee/f ő felsége által teljes hatalommal Hibáztatott fel egy uj ministerium’ alakítására. Minthogy a’ baronet’ próbálata sikertelen maradt, ő felsége kegyes volt neki megengedni, hogy a’ körülményeket, mellyek e’ nemsikerülést okozák, a’ parlamentben kifejthesse. Miután a’ baronet nyilatkozandott, én fogom az okokat, mellyek ő felsége’ tanácsnokit a’ tárczák’ ismétt elfogadására határozák, előadni, egyszersmind a’ ház’ ülései’ felfüggesztését jövő szerdáig és szerdától pünkösd utáni péntekig (24.) javaslatba hozom.“ Siricc R., miután beszéde’ kezdetén azon hazug hírekről panaszkodik, mellyek az ő rovására hozattak kerengésbe, lényegesben következő nyilatkozást adott: „Sir, a’parlament ’s a’nemzet őszinte felvilágosításokat kiván tőlem itt a’ nyílt ház előtt. Ismerem mindazon kellemetlenséget ’s nehézségeket, mellyekkel az illy nyilatkozások szükségkép összekötvék; de ő felségének világosan kimondott kegyes felhatalmazása igen megkönnyebbíti nekem e’ nehézségeket. Tegnap Melbourne lordhoz kérést intéztem a’ kellő felhatalmazásért; ő következőleg válaszolt nekem: „Soutstreet, máj. 12. Melbourne viscount üdvözletét küldi sir Peel R.nek. Kérelmét előrelátván ő lordsága, ő felségének erre vonatkozó parancsait már kinyeré. A’ királyné teljesen felhatalmazza őt (Peelt), a’ körülmények’ kinyilatkoztatására, mellyek között a’ minapi próbatétről, egy cabinetet alakítói, lemondott, ’s megengedi neki egyszersmind az ő felségével vitt levelezést másleről használnia.“ Ezek után , elnök úr! mindenkinek meg kell győződnie, hogy nekem itt jogom van nyilatkozásokat tenni. (Halljuk!) Sohasem fogom szem elől elveszteni álszent kötelességet, a fenséges hölgynek, ki ez ügyben közvetlenül részes, teljes igazságot szolgáltatni. Meg fogják engedni, hogy kisebb ’s nem lényeges részleteket vagy elhallgassak vagy csak könnyedén érintsek, hogy a’ közvéleményt a’ fő pont iránt annál inkább felvilágosíthassam. Ha azonban a’ nemes lord átellenemben valami hiányt fedezne föl előadásomban, tegyen reá figyelmessé, ’s azonnal kiegészítem azt, ’s általában minden kérdésre határozottan ’s tartalék nélkül fogok felelni. — Szerdán máj. 8kán ő felsége’ rendeletére délutáni 2 órakor a’ palotába mentem. A’ királyné előbb Wellington herczeget fogadó ’s egy cabinet’ összeállításához segedelmét kikérte. A’ herczeg ő felségének kijelenté, hogy a’legnagyobb nehézség egy kormányra nézve az alsóház leend, ’s tanácsolja azért ő felségének, még egy férjfiút magához hívatni, kinek legalább azon elsősége lesz, hogy mint minister az alsóházban ülend. A’ herczeg a’ kiálynénak engem nevezett. A’ királyné kérdezett, magamra vállalnám e az igazgatás’ összeállítását? Ő felsége hozzá téve, hogy lelépett ministeriumától igen nagy sajnálkozással vált meg (with very great regret). (Kitörő tetszés a’ ministerek’ részéről, de a’ melly az ismételt „szt! szt!“ által csakhamar elnémult.) Ő felsége továbbá kijelenté, hogy eddigi ministeriuma őt teljesen kielégíté, de az ez által önként tett elbocsáttatási kérelem után szükségkép egy uj cabinet’ alakítására kell gondolnia. Felesleges volna itt részletekbe bocsátkozni, hímezés nélkül kinyilatkoztatom, hogy őfelsége a’ sajnálkozást, mellyet benne előbbi ministeriumának elvesztése gerjesztett, s egyszersmind a’ legszigorúbb alkotmányszerű elveket egy uj kormány’alakítására nézve sem tökéletesebben, sem elfogulatlanabb módon, sem illendőbb szavakban ki nem fejezhette volna. (Halljuk!) Én azt felelém ő felségének, hogy a’ véghetetlen nehézségeket, mellyek legyőzendők, teljesen ismerem: de hogy, miután az alsóházbani vitatkozásban, melly a’ jelen bonyolódásokat okozó, részt vettem, kész volnék, minden erőmet ő felsége’ szolgálatára szentelni, ’s ügyének gyámolítására mindent összegyűjteni, a’ mi csak tehetségemben áll. Ezt annál inkább tartam szent kötelességemnek, mivel legközelebb önmagam hívám elő a’ zavarodást, mellybe most ő felsége jutott. Magamra vállalom tehát egy új cabinet’ szerkesztését ’s kijelentem ő felségének, hogy másnapra egy általános kormánytervet reménytek neki benyújthatni. Szerdán (Skán) értekezést tartottam a’ politikailag hozzám legközelebb álló férfiakkal.