Hirnök, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)

1839-08-01 / 61. szám

Orleans herczeg augustus’ első napjaiban , mint mond­ják, délszaki Franeziaországba szándékozik utazni, Bor­deaux és Marseille városokat meglátogatni,­ ’s onnan átmenni Afrikába. — Nemours herczeg julius’ 13-án Cauteretsbe, az ism­ertes pyrenaeusi fürdőbe, érkezett. — A’ Fontai­nebleau melletti tábor 10,000 gyalog-és 4000 lovaskato­nából álland, kik august. 15-én fognak oda bemenni, Octo­ber’ sökéig ott maradandók. Aumale herczeg, bátyjának, Nemours herczegnek, parancsnoksága alatt, ott lépend elő­ször fegyver alá mint volfigeur-kapitány. Mig­ Angliában a’ legfontosabb reformok’ egyike a’ le­vélposta’ tárgyában azon ponton áll, hogy életbe lépjen, Francziaországban is Píron, a’ posták’ aligazgatója, egy hathatós javítási tervet hozott javaslatba, melly ha létesülni fopna, nem csak a’ legnagyobb jelentőséggel bizna szük­ség képen a’ kereskedésre ’s a’ bel­közlekedésre nézve, ha­nem— minden hihetőség szerint — a’ postaigazgatóságnak is nagyobb jövedelmet szerzendene. A’ posta’ jövedelme nem azon mértékben szaporodott, minőben a’ közlekedés általában, mert m­íg az 1816—1836dik időközben azon adó, mellyet a’ posta az utazók’ i­as szállító-intézeteitől szed, 1.669,000 frankról 4,305,000 frankra emelkedett, a’posták’ tiszta jövedelme ugyanazon időközben 19,825,000 frankról csak 35,600,000 frankra hágott. Tehát az utazók’ szállítása háromszorosuk, a’ posták’ bevétele pedig csak kétszere­sük­. Ez onnan ered, mivel a’ postabér igen nagy. Az ollyan munkás, ki a’ megyéből Pak­sba megy, családjához küldendő egy levélért csaknem egész napi bérét ki fogná adni. A’ következés az, hogy kevesebbet írnak, ’s hogy más alkalmakat használnak. Hasonló történik a’ kereske­dőknél is, kik a’ leveleknek ezerutáni átcsem­pészését nem veszik lélekismeretökre. Hiszen a’ sugárkodást mindenike előmozdítja a' 6000 nyilványos kocsinak, mindenike a’ 10 — 12.000 utazónak, kik naponkint az országutakon járnak. Mindeniknek van zsebében egy vagy több levél, mellyek a’ postától huzatnak el. Píron az ekkepen szállított levelek’ számát 63 millióra teszi. De csakugyan alig szenved kétsé­get, hogy, ha a’postabér alább fógna szállíttatni, mindenki elébe teendené a’ biztos szállítási módot e’ bizonytalannak. Igen szükséges volna tehát a’ postabér’ leszállítása. ’S ez az, mit Píron javaslatba hoz. Ugyanő két külön tervvel ál­lott elő. Az első abban fogna állani, hogy a’ távolság’ és súly’ különféle fokainak száma, mellyek szerint most a’ postabér kivettetik, megkevesbíttetnék. Ezáltal a’ posta­tisztek’ foglalatossága egyszerűbbé ’s az ár alacsonyabbá válnék. E’ terv’ következtében még csak hat fokozatot kel­lene megtartani. Sokkal hathatósb a’ második terv, melly az Angliában indítványozotthoz hasonlít. Ennek következ­tében egy bizonyos, az itt’ hoszaságától független postabér volna megállapítandó, mire nézve a’ mostani bérszabások’ legalacsonyabbika fogna mintául vétetni. Azon levelek, mellyek ugyanazon postahivatal’ kerületében forognának, egy decimet, mellyek pedig egyik hivataltól a’ másikhoz mennének, két decimet fognának fizetni. Csak az a’ kér­dés, mi leend e’ változtatás’ eredménye? Francziaország­ban 1836dik évben 79 millió level szállíttatott; ezek közül ugyanazon postakerületben 12 millió Parison kivül ’s 7 mil­lió magában Parisban, 67 millió pedig hivataltól hivatalhoz. A' levelek’ első neme 1,200,000, a’ második 14,600,000 fran­­kot fogna jövedelmezni, b­e­l­ 36dik évben a’ levélposta 35,665,000 frankot jövedelmezett; a’postabér’ kevesbítése által tehát a’ levelek’ számának csaknem 150 p­enttel kelle­ne szaporodni, ha a’ mostani jövedelem eléretendő volna. Píron azonban olly nézettel van, hogy ezen eredmény nem fogna elmaradhatni, ’s hiabár az első évben készen tartja is magát némi jövedelemhiányra, de mégis azt hiszi, hogy már a’ második évben elfogna érezni, azután pedig gyorsan szaporodni a’jelen szám. Vasárnapjuk 14kén Montmagny nevű falucskában, St. Denis és Montmorency között, nyugtalan jelenések for­dultak elő, mellyeknek oka egy uj temető’ felállítása volt, mellyel a’ lakosok nem elégedtek meg, mivel — úgy mon­dának— igen nedves. A’ biró megtiltotta a’ további ásást a’ régi temetőben, ’s midőn a’ lakosok egy holttestet, melly az uj temetőbe vala vitetendő, a’ házban tartottak, felszólí­­ta a’ szomszéd községek’ nemzetőrjeit és hat rendőrt pa­rancsa’ teljesítésére. A’ gyászistenszolgálat csendesen ment véghez a’ templomban. De mihelyt vége lett ’s a’ fér­fiak elhagyták a’ templomot, azonnal berohantak a’ tömegbe gyűlt montmagnyi asszonyok, elfoglalták a’ koporsót, ’s egy szögletben bekerítettek padokkal és templombeli szé­kekkel. Azután bezárták a’ templomot. A’ nemzetőrök os­tromhoz kezdenek, de az asszonyok‘félreverték a’ haran­got ’s a’ szomszéd lakosok, szarm­a 2— 3000-en, előtódul­tak. A’ rend- és nemzetőrök végre egy oldalajtón akartak benyomulni a’ templomba; de ekkor az asszonyok kirohan­tak, ’s a’ rendőrök’ kezeiből kitekerték a’ kardokat és pus­kákat, megszalaszták a’ nemzetőröket, azután a’ koporsót elásták a’ régi temetőben, ’s utoljára bezúzták a’ biró’ ’s a’ nemzetőrparancsnok’ ablakait. Egy óra múlva mindnyá­jan haza tértek, ’s ismét csend uralkodott Montmagnyban. A’ követkamara’jus­­szikai ülésében félrevetteték Clauzel marsalnak azon indítványa, mi szerint a’ betegség miatt elbocsátott tiszteknek nyugpénz-adás végett 300,­100 forintot kívánt megszavaztatni. Az egész öszvet csak 100,000 frban állapíttaték m­eg, noha a’ szerencsétlenek’száma 1850, kik, mint mondatik , többnyire nagy nyomorban sintődnek. A’ párisi nemzetőrség’ szaporítása— mint a’ lázadások ellen biztosító eszköz — fölötti tanácskozás’alkalmával, a’ pairkamarában Dubouchage vicomte ezen megjegyzést téve: „Hol találják követőiket a’ titkos társaságok ? Olly emberek közt, kik szükségben vannak. Tapogassuk ki tehát, az ipar­nak melly nemei segítenének szorult állapotjokon. A’ ken­der-, len- és czukor-iparágak tovább nem várhatnak; ha ez ülésben már törvény nem létesül, úgy a’ ministernek ren­­­deletek által kell a’ bajon segíteni. Ez alkalommal egyszers­mind a’gyárakbani gyermekek’szenvedéseit is kérem meg­szüntetni, hol ezekkel néha baromilag bánnak. Nyilván­os, hogy a’ kormány’ tekintete napról napra fogy. Nincs e ha­talmunkban, a’ hatóságok iránti tisztelet’példáját adnunk, ha az isteni törvényeket megtartjuk? ’S valljon megtartat­nak e ezek, ha minden nyilványos munkát, az idegenek’ nagy botránkozására, vasárnapon folyamatban látunk. A’ fő rész a’ törvények’ megvetése; tartsátok meg az isteni törvényeket, ’s a’ ti törvényeitek is megtartatnak.“ A’ párisi fogházakban jelenleg még 267 személy ül a’ május’ 12- ’s 13-ai lázadásban részesülésről vádoltak közül. Ezekből, mint mondják, a’ pairszék’ elébe még csak 40, a’ többi a’ rendes törvényszékek’ elébe fog állíttatni. A’ pairszék’ tanácskozásai közben Dupont ügyvéd­nél, Barbes’ egyik védelmezőjénél, egy ifjú ember jelent meg, ki Barbeshoz külsejére nézve igen hasonlít, ’s ma­gát Droum­eau hadnagy’ gyilkosának nyilatkoztatta. Dupont ezt, Barbes iránt felvállalt kötelezettségénél lógva, csak az ítélet’ hozatala után közölhető az igazságministerrel. *) Törökország, Konstantinápoly, jul. 5. Teljes csendben élünk, mintha semmi nyomos dolog nem történt volna, ’s pedig kormányos’ hiával van az ország-hajó. Ez úgy lehet, mig szélcsend fog maradni, de jaj! ha vihar támadand. Annyi kéz nyúl a’ kormány után, hogy a’ tolongás miatt egy sem ra­gadhatja ’s vezetheti azt csendben ’s biztosan. A’ magas és legfőbb hivatalokban általányos fordulat van; egy is alig áll ott, hol előbb vala. Igen aggasztó Validé szultánnőnek nagy befolyása, mellyet gyakorolni látszik, minthogy minden új­donságnak, legyen az tárgy vagy személy, ellensége, ’s a’ keresztények iránt úgy gondolkodik mint egy buzgó török hölgy. Azo munkája többnyire azon számos uj kinevezés a’ régi idők’ szellemében, mellyek által kevés nap múlva meg­annyi évtizeddel közelítettünk a’ hajdanhoz. A’ fermanok, mellyeknek már hétfőn kell vala kiadatniok, még nem je­lentek meg. Athen, jul. 12. Egyik fontos hir itt most a’ másikat éri. Már juh s­okán tudva jön itt Mahmud’ halála, Abdul- Medsid’ trónra-lépte ’s egy kormányzóság’ kineveztetése, mellynek tagjai: Cholszrew basa (köz néven Topal-basa, azaz a’ sánta­ ’s az uj nagyur’ két sógora, Halil basa és Szaid basa. A’ Konstantinápolyból érkezett gőzhajó hírül hozta a’ török hajóhadnak a’ dardanellákbóli kiindultát, melly a’ Lalande admiral alatti franczia hajóssereggel a’ tenedesi vagy lesbosi magason találkozott, ’s vele szokott udvarias üdvözléseket váltott. Végre Ibrahim basa jun. 25-én megverte a’ nagyúri hadsereget; a’ törökök olly sietséggel futottak, hogy, magokon szaladás közben köny­­nyítendők, fegyvereiket is elhányták, ’s az egész zsák­mány a’ győztes’ kezére került, tetemes számú foglyokkal egyetemben. A’ törökök’ vesztesége holtakban és sebesek­ben csak csekélynek mondatik, mert futásuk’ vad sietsége nem engedett időt öldöklésre az araboknak. — Ibrahim ba­sa’hivatalos tudósítása Hafiz basa’ sátorából költ. A’török hadsereg feloszlottnak látszik; az egész pattantyússág, min­den tábori szer a’ győzők’ birtokában maradt. Alexandrette­­ben már intézkedések tétettek négyezer embernek, kik a’ nagyúri hadseregből Mehemed-Ali’ zsoldjába állottak, hajón Egyiptomba szállítására. Al­ex­a­n­d­r­i­a , jul. 6. A’ török hadseregnek több ezer embere fűlt az Euphratba, ’s maradványa az Aintabon túli hegyekbe futott. Aintab ismét bevétetett, ’s az ottani őri­zet, Ozmán hasa alatt, fogollyá tétetett. Ibrahim Aintab’ la­kosinak nagylelkűleg megengedett. Az egyiptomi hadsereg három csapatban Orfán, Avitabon és Maráson keresztül Anatoliába nyomult, részint a’ megvert ellenséget űzendő, részint az ottan felállított tartalékhadat elszélesztendő. 5000 török katona vállalt szolgálatot Ibrahim’ táborában, kik Ara­biába fognak küldetni. — A’ győzelmi tudósítás itt f. h. 3kán reggeli 9 órakor közöltetett a’ cairoi telegraf által, ’s esti 5 órakor érkezett meg a’ tatár hivatalos levelekkel, épen midőn Mehemed-Alinál voltak az orosz, ausztriai ’s belga főconsulok. Ezeknek jelenlétében nyitotta fel Mehemed-Ali ama’ hivatalos leveleket, ’s közté­velők tartalmokat; a’ ba­sa’ környezete tüstint ki akará jelenteni neki szerencseki­­vánatit, de ezt ő megtiltó, mint látszik, a’ portával barátsá­gos lábon álló jelenvolt consulok iránti tekintetből­, mert ezeknek eltávozta után szabad utat engede saját és alattvalói’ örömének. Minden várkastélyok’, pattanyútelepek’ ’s még a’ révben levő hajók’ ágyúi is kisüttettek, ’s a’ hajóhadnak, melly még mindig a’ rév előtt czikáz, fel­adatott, hogy ha­sonlót cselekedjék. Ezen üdvlövések ma estig napjában há­romszor ism­ételtettek. — Az öröm, mellyet ezen esemény a’basának és párthiveinek szerzett, bizonyosan nem csök­kentetek a’ franczia postahajóval ikén reggel a’szultán’ kö­zelgő haláláról érkezett tudósítás által. Ha az udvari embe­rek’szavainak hitelt adhatni, a’ basa’dicsvágya most már nem ismer többé semmi határt. — Utóirat. Jelenthetem még, hogy Mehemed-Alinak mindkét gőzhajója megérke­zett Sy­riából; az elsővel megerősíti Ibrahim basa szárazföl­di tudósításait ’s az ütközet’ szerencsés kimenetelét. Úgy látszik, előkelő törökök nem fogattak el. Egyébiránt még nincs tudva a’ két fél’ foglyainak, holtjainak és sebeseinek száma. A’ második gőzhajó egy levelet is hoz az alexand­­rettei kormányzótól a’ basa’ számára, mellyben Ibrahim basa’ kívánságára szállítóhajók kéretnek tőle, 4—5000 fo­golynak, kik eltökélék magokat, Mehemed-Alinál Hedsasz­­ban szolgálni, ide hozására. A’ basa tüstint parancsot ada több corvettnek Alexandrettebe küldésére. Az egyiptomi hajóhad még mindig a’ rév előtt czikáz, szaporíttatva a’ 12. számú sorhajó által, mellynek olly, bámulatosan rövid idő alatti fölkészittetése a’ basának 80 emberébe került, kik részint ügyetlenség miatt, részint a’ behelyzendő árboczok’ ledőlése vagy mértékfeletti megerőltetés által veszték éltü­ket, ’s e’ sorhajót is majd elvesztette a’ basa, midőn a’ rév­ből tengerre szállt. Néhány óráig erősen ült a’sziklán; sze­rencsére csak csekély szel­­even, az egyiptomi gőzfregát’, a’ franczia gőzhajó’ ’s néhány szállítóhajó’ segedelmével te­temes kár nélkül csakugyan levitetett a’ szikláról. Ezt ugyan meg nem foghatjuk, kötelességében István Barbes’ ügyvédének, minden könnyítő körülményeket cliense’ számára felhozni. " A’ szerk. Görögrs«z ág, Athen, jul. 12. Fridrik ausztriai Főherczeg, sorhajó­ kapitány, tegnap este Piraeusba érkezett.­Az ausztriai hajó­had’ ezredes-parancsnokától Bandiéra bárótól két mérföld­­nyire a’ tengeren , a’ görög udvarnál levő ausztriai követtől pedig a’kikötőben fogadtaték. A’görög rév­hatóságok, Athen város’kormányzója, a’ helybeli hadi tisztek‘s a’ kirá­ly’ se­gédje (mint szolgálattevő udv. marsal) várták ő Fenségét. Ma ő felségük fogadák ezen fiatal szeretetreméltó hercze­­get ’s ebedhez hivak meg. A’ cambridgei herczeg időközben látogatást ten­t Fenségénél, melly azonnal viszonoztatott. O cs. Magassága, a’neki mint hajóparancsnoknak rendelt szobákat a’ palotában el nem fogadta’s helyettük az ausztriai ministernél szállott le.— Cambridge herczeg a’ mai Lloyd’ gőzösön az adriai tengerre indult. Németország, Berlin, jul. 19. A’ gneseni ’s posenilkét székes-káp­talan, kényszerítve a’ nagyherczegség’ egyházi ügyeinek szomorú „status­­juo“-ja által, minap egyelmüleg elhatá­rozó, kebeléből Berlinbe küldöttséget bocsátni, melly ő felségének a’ királynak azon kérelmet terjessze elébe, hogy az érseknek megyéjétől,­ távollétéből, ugyszinte a’csaknem minden egyházi foglalatosságok’ megszűnéséből eredő baj­teljes állapotnak kegyelmesen véget vessen. A’ küldöttseg­­három kanonokból állott. Ide érkezése után audientiát kért ő felségénél, de nem nyerheté meg. Azután a’ két székes­káptalan’ nevében egy, annak valamennyi tagjától aláirt kérelemlevelet nyujta be legfelsőbb helyen, mellyben hat­hatósan kimutattatnak a’ rész következések, mik bizonyo­san eredni fognának az egyházmegyei igazgatás’ teljes gát­lásának továbbtartásából. A’ királynak csakhamar azután fürdőbe történt elutaztakor mindazáltal felelet nélkül maradt a’ küldöttség, úgy hogy kénytelennek látá magát, végre ismét, semmit sem végezve, a’ nagyherczegségbe vissza­térni ’s ott várni a’ dolgok’ további kifejtésére. — Dunin úr most is, mint ezelőtt, egy részében lakik azon vendégfogadó­nak, mellybe mindjárt eleinte, megérkeztekor, véleménye szerint csak rövid időre, szállott. A’ statushatóság hinni látszik, hogy az érsekre hozott birói ítélet jogerejű volt; neki magának nem egyéb mint a’ hathónapi várfogság’ el­engedése jelentetett, ámbár csak fogolynak tekintheti ma­gát, mert Berlint nem szabad elhagynia. E’helyzet, vala­mint a’ vele kapcsolatba jött minden események, igen szen­vedő állapotba tevék a’ főpapot. Stuttgart, jul 21. Tegnap, reggeltől fogva viharjósló volt légkörünk. Délután mindinkább összehuzódtak a’ ter­hes fellegek, ’s esti 5 óra táján annyira elborult az ég, hogy valóságos alkonyat állott be. 5 óra után néhány perez múlva, elő­leges villámlással, záporos jégeső rohant le, ’s 5—6 perczig tartó pusztítása fölszámíthatlan kárt okozott. A’ legerősb csapás magát a’ várost érte. Alig maradt rombolá­saitól mentes épület. Száz meg ezer ablakfiókot zúzott ösz­­sze, kivált a’nyilványos épületekben, mellyek azonkívül hogy a’ többieknél emelkedettebbek, táblák által sem vé­­delmeztetvék; a’ városbeli ’s vidékén levő kertekben alig maradt ép növény. A’jég olly sebesen, sűrűn és szegletes nagy darabokban esett, hogy még az ablaktáblákat is bajos volt berakni a’ szobába röpülő üvegdarabok miatt. A’ leve­gőben átható suhogás és a’ minden oldalról hallható ablak­csengés méginkább növelte e’ rövid de rögtöni pusztulás’ borzasztóságát. Számos kisebb madarat, sőt galambokat is vert agyon a’ jég, több szabad ég alatt volt embert pedig megsebesített. Oroszország: Az orosz császári főherczegnének Maria Nikolajelma a- nak Leuchtenberg Miksa herczeggel m. h. Mikén történt összekelé­si ünnepnapján , egy rendeznénye jelent meg a’ czárnak, mellyben azt a’ nemzetnek tudtára adván, fensé­ges vejet az országban meghonosulandónak nyilatkoztatja ’s „császári magasság“ czimmel ruházza föl, mihez képest az illető igazgató tanácsot egy illynemű oklevél’ ’s czímer’ el­készítésével bizza meg: A­ngora - kecs­kék. Ezeket Papkov general-őrnagy Trapezunton keresztül szállíttató 1814. Oroszországba, mely­­lyek itt m­eghonosulván, 5 darabból most már 500 darabra szaporodtak, ’s a’ termékek’ kiállításához beküldött gyapjak 's azon drága rojtok, mellyek asszonyi ruhák’ és keszkenők’ szegélyzetére használtatnak, eléggé mutatják, hogy ezen faj Oroszországban is tökéletesen tenyészik. Ezen termeszt­­ményt kivált külországban igen keresik,’s ha a’ gyapjú roj­tokra dolgoztatik fel, a’ megváltás 100 rubelre emelkedik. Ezen nyáj Krasnoi-Kut faluban van, Jekaterinoslav tarto­mányban. E’ nyájból, mint mondják, most 30 darab­nak 225 rubeljével, 150 nőstény pedig 175 rubeljével fog el­adatai. (Korrespond.) Több, felső helyről kibocsátott napi parancs’ értelme szerint Golowin ’s Grabbe tábornokok megverték m. h. 7­11 és 121ki ütközetekben a’ kaukázusi hegylakosok’ hadait! Délamerika. Megint egy postahajó (a­ Hibernia) érkezett Új-York­ból Liverpoolba, de a’ melly csak jun. 19ről hoz leg­újabb tudósítást. Mexico’ jelen állapotjáról az éjszakameri­kai lapokban közlött tudósítások igen kedvezőtlenül hangza­­nak. Az ország’ minden részeiből árulási és anarchiai tudó­sítások érkeznek. Santana a’ dictátorság’ vas parancsbotját nagy ügyességgel viszi, de nem hiszik, hogy sokáig hor­dozza. Guanajuato , Janalisco és San Luis de Potosí tarto­mányok m­ár sikeresen ellenszegültek rendelményinek, és az utóbbi tudósítások szerint hathatósan erőködtek egy had­sereget újra szerkeszteni, melly szükségessé látszik tenni a’ Bustamente és Arista alatt lévő valamennyi katonaság’ haladéktalan visszahivatását, az ország’ belsejében a centra­­lisationak teljes megbukása’ elhárítására. Arista a’tampicoi fellegvárt megrohanta ugyan, de maga a’ város olly jól van a’ szövetségesektől megerősítve, hogy Bustamente haszonta­lannak tartá azt csekély katonaságával megtámadni, miért is egy brigget küldött Veracruzba ágyukért. Májusaikon a’ guadalajarai fellegvárt egy pattantyús zászlótartó Monts-

Next