Hirnök, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)

1839-11-21 / 93. szám

hírű hegedűs hangászkar-igazgatóvá lett a’ magyar színháznál. — Vásár alatt nagy számmal látogató színházunkat a közönség, s közte több becsületes parlagi gatyás és bundás magyar embert is lehet, látni földszint, mi szép tanujele annak, hogy alsóbb osztályú honfitársunk is buzgón hódolnak a’ művelődésnek, ámbár kényes!) Ízlésű hölgyeink talán nem találhaták kellemesnek az ülést az illy egyébiránt minden tiszteletre méltó színházi vendégek mellett, mert suba’s ezzel rokon zsírszag nem a’ legkellemesb illat. Nem ártana talán e’ tekintetben valamennyire kímélő figyelemmel viseltetni a’ szépnem iránt, melly úgysem fölösleg ■számmal szokott színházunkban megjelenni. (Jelenkor.) -'-Debreczen, nov. 15. Az itteni ref. főiskolában a’ múlt iskolai év’ végével 44 éves oktatói pályájáról önkényt lelépvén a’mér-és természettan’k. r. tanítója, nt. Sárvári Pál ur, 's helyébe a’ h. v. t. k. tiszántúli egyházkerület ’s debreczeni ref. egyház által, egyező szavazattal, a’ füvészet’, kövészet’ mű- és vegytan’ eddigi k. r. oktatója. Kerekes Ferencz ur áttételven , ezen tudományok’ megürült tanítói székébe, ugyanakkor, hasonló köz akarattal elválasztatott helybeli orvos doctor I. Csécsi Imre ur. Ünnepélyes beiktatása történt f. h. 12-én, midőn a’ szokott esküt előbb letévén, köz tetszést nyert szónoklatában jelesen értekezett: ,,a’ természeti tudományoknak a’ többi szaktudományokra jótékonyan ható befolyásáról.“ ............................................ Kunhegyes sz. város nov.ján tartá tanács választását Illési János kerületi kapitány’ ’s arany sarkantyus vitéz’ előfülte alatt, mellynek következtében a’ 16 évig egyhuzamban fáradhatlanul viselt főbírói hivatalt ismét Jósa Mihály nyere el a’ nép’ nagy örömére; tanácsnokok megmaradtak: Gerendai József egyszersmind pénztárnok, Csávás János, Szász Ferencz, Elek István, Varga Mihály, Kun Mihály, Jósa István, Endrédy István, Mészáros Dávid és Kóta Péter; főjegyző:Nagy Ferencz; aljegyző: Rácz András;város’ orvosa:Nagy Lőrincz; utak’ felügyelője: Mészáros Ferencz. Torontál-Csókáról: Tudva van , hogy Torontál megyében a’Tisza’mentén, a’folyam’kiöntését gátoló töltésvonal tökéletességre jutván, azon lapályok, mellyek előbb viz alatt feküdtek, azóta áldástadó szántóföldekké változtattak, valamint másutt, úgy Fenséges Nádorunk’ Tisza sz.-mikósi uradalmában is, hol ezen régóta mivelést sóhajtó éden’ földje holdonkénti mennyiségben többnyire a’ szegény sorsúaknak osztatott ki jutalmas haszonbérben olly szerződés mellett, hogy ezen haszonbér’ kevesebbíthetéséért egyedül csak az érintett tiszai töltés’ megrongálása’ esetében folyamodhatnának sikeresen, mi bár több évek alatt nem történt, mivel mégis a’ Tisza’ magasb állása’ következtében a’ töltés alatt a’ viz annyira felnyomult, hogy több száz holdnyi földet ideiglenhasztalanná tenne, a’jó földesúr atyailag ápolgatni kívánván iparkodó jobbágyait, azokat előbbi szerződésektől vagy egészen, vagy szerződési fizetések’ nagyobb részétől, önkint feloldani kegyeskedett, melly nagylelkűségből eredeti emberbaráti tervnek irányosan történt méltánylásában , a’ nádori uradalmak főkormányozója teli. Hermán ur’ kegyes rendeléséből, a’ fenséges Főhercze úr’ helybeli tisztsége ’s igazságos mérnöke nem kimért fáradsággal végrehajtott, melly fejedelmi nagy kegyelmét országunk’ Fenséges Nádorának a’ világ előtt elismerve háladatos°szívből eredeti jobbágyi köszönetünket nyilványítjuk mondván, hogy csak ott boldog a’ haszonbérlő, a’ hol csupán a’ haszonért, nem pedig a’ kárért tartozik bért fizetni!! — A’ török-becsei és csókái révekben a’ bánsági legszebb tisztabúzának a’ rakodás’ kezdete óta még most is 10 váltó forint köble (a’ mi két pozsonyi mérőt teszen), az alább valónak minéműségéhez képest van az ára szabva. Még eddig a’ nagy számú terhelt hajók többnyire a’ Dunára vették útjokat” a’ Szávára pedig a’viz’ csekélysége miatt igen kevés. — A’ hosszan tartott száraz ősz’ kedvezésével ezen a’ vidéken nagyobb részint bevégződött a’ gabona’ elnyomtatása, de az őszi szántás és vetés még csak most a’ föld’ ázta után szorgalmaztatik leginkább. (H. ’s K. Tud.) nagybritanik. A’ chartistáknak Newportba történt beütéséről közelebbi tudósítások érkeztek. Newport tengeri kikötő Walesben Monmouth és Glamorgan grófságok’ ásványdús’ hegységének tövében, Newport és Cardiffban rakatnak hajóra az ottani bányákban nyert vas és kőszén. A’ bánya- és olvasztóintézetek közül, mellyekben tömérdek tőkepénzek hevernek, nagy számú munkások laknak, így Merthyr-Tydvill, melly 30 angol mérföldnyire fekszik Newporttól, 30,000 lakossal bir, kik majd mindnyájan bányák- és hutákban dolgoznak. Már a’ reformbili feletti tanácskozás’ idején is fordultak elő itten nyugtalan jelenetek, mellyek’ elnyomása fáradságba került. Akkor a’ durva bányászok elámíttattak, hogy nem lesznek többé kénytelenek dolgozni, ’s jószágosztály által mindent az elégig nyerendenek. A’ Merthyr és a’ mintegy 20 angol mérföldnyire fekvő Abergavenny közötti hegységben ’s egészen Newport és Cardiff kikötőkig, több mint 100,000 tudatlan, nyugtalan munkás lakik, kik könnyen hajlandók lázadási törekvésekre, mellyek’ kivitelére a’ hely’ fekvése is egészen alkalmatos. Legtöbbnyire nem tudnak olvasni, sőt angolul sem értenek, hanem csupán a’ walesi nyelvet beszélik. A’ legkedveltebb prédikátor itt gyakran egy kovács, vagy más munkás, ki, ékesszólás’ hiányában, elegendő vakmerőséggel bir. E’ forrongó lakosság között olly férjfiú, mint Frost, kit maga a’ kormány tüntetett ki, békebiróvá nevezvén (de ki későbben a’ nemzeti gyűlésbeni részvétele miatt letetetett), szükségképen nem csekély befolyást gyakorolt. Hasonló irányban munkált monmouthi fogságából Vincent, a’ nemzeti gyűlés’ térítője. Már régibbi,16 óta nyugtalan mozgásban volt a’ dél walesi lakosság. Könnyű lön ama’ férfiaknak, a’ tudatlan hegylakókat a’ legkalandosabb tervekkel elcsábítani. Dél-Walesben vala felállítandó a’ Chartismus’ királysága, ’s Vincent, a’ fogságból kiszabadítva „a’ hegység’ királyává“ fogott volna emeltetni. Mindezt elhivék a’ tredegari, merthyri ’stb. tudatlan lakosok, ’s egy formaszerinti összeesküvés létesült, mellynek fölfedezése annyival nehezebb volt, mivel az összeesküttek walesi nyelvvel éltek. Azonban már nov.lkán jelentések érkeztek a’ newporti hatóságokhoz az összeesküttek’ terveiről , miért is ugyanazon hatóságok, a’ mennyire tőlök telhetett, ezek’ elfogadására készülőnek. Szombat nov. 2ka előtti éjjel a’ Merthyr melletti hegységről leszállani kezdenek a’ chartisták, mindnyájan fölfegyverkezve puskákkal (mellyek’ töltésére leginkább szatymákat használtak), továbbá dzsidákkal, kardokkal, emelővasakkal, csákánykapákkal ’stb. Három hadlábra akartak oszlani, mellyek közül az első a’ newporti katonákat magtámadandó, a’ második a’ breconi katonákat sobban tartandó, a’ harmadik Monmouthba menendő ’s Vincentet kiszabadítandó vala. Útjokban elpusztíták a’ falukat, elvevék az élelemszereket, ’s a’ felnőtt férfi lakosságot halálfenyegetéssel kényszerítők, hozzájok állani. Vasárnap, késő éjjel, Caerphilly nevű falun, melly Cardiff és Newport között fekszik, menőnek keresztül, benyomulának minden házba, a’ férfiakat mind kiűzők ágyaikból, ’s kényszerítők, hozzájok csatlkozani, ugyszinte minden vashámorban a’ munkásokat, velök menni ’s a’ kemenezéket kioltani, így számuk 20,000-re (más tudósítások szerint 50,000-re, vagy épen 100,000-re) szaporodott. Hétfőn, reggeli 4 órakor, megállónak Tredegar parkban, sir Charles Morgan baronett falusi lakában, egy Pontypoolból elővonuló csapatot bevárandók. Végre 6 órakor megtámadok Newportot két osztályban, melylyeknek egyikét Frost, másikat ennek 14 vagy 15 éves fia vezérlő. A’ hatóságok, a’ hozzájok érkezett jelentések által vigyázókká tétetve, összegyűltek a’ nyugati kapu mellett lévő vendégfogadóban, ’s aztán ugyanott a’ 45dik gyalogezrednek egy századát—az egyetlen katonaságot, melly a’ városban feküvék — bizonyos számú rendőrszolgákkal együtt, felállíták. Ide érkezve, elkezdők a’ chartisták, három hurrah-kiáltás közben a’ népchartáért, a’ megtámadást. Ekkor egy zavarteljes jelenet támada. Asszonyok ’s gyermekek láttatának szorongva futni a’ zenebona elől. Golyók repültek minden irányban, ’s csakhamar szétzúzták a’ vendégfogadó’ ablaikat. A’ hatóságok eleinte intések által próbálták a’ csendet helyreállítati; miután ez sikeretlen volt, a’ polgármester, kinek magaviselete a’ legnagyobb dicséretet érdemli, felolvasni kezdő a’ lázadási törvényt. Ekközben két lövést kapott. Egyszersmind több rendőrszolga ’s egy őrmester is megsebesíttettek. Azalatt a’ katonák, számra mintegy 60-an, a’ felső emeletekbe menvén, onnan öldöklő tüzelést kezdettek a’ lázadókra. Tüstint szétfutott a’ megrémült sokaság minden irányban, 11 vagy 12 holtat ’s 30—40 sebhedtet hagyva maga után. A’ félelem, hogy éjjel vissza találnak térni, nem valósult meg. Azonban hathatós készületek létetnek minden új megtámadás’ visszaverésére. Nyolcz század megy a’ 45-dik gyalogezredből két tábori ágyúval sebesen Newportba. Cardiff’ban szinte intézkedés létetett minden megtámadás’visszaverésére. A’polgármester néhány 6 fontos ágyút vitetett föl, mellyek körül matrózok és invalidusok tesznek szolgálatot. Frost, Newport’ megtámadóinak vezére, olly vakmerő volt, hogy az „országos fölkelők’“ elvonulta után ott, és pedig saját házában, maradt, ámbár 100 font szert. jutalom vala téve megfogatására. Midőn nála házmotozás kezdetett, papirosainak elfoglalása végett, maga találtaték itt elrejtve. Tüstint megragadtatott. Kívüle még egy könyvnyomtató ’s 12 más személy fogattak be. Frostnál megfogatásakor 3 töltött pisztoly, lőportok és nagy számú golyók voltak. Minden színű hírlapok elmélkedésekbe ereszkednek a’ Dél-Walesben egészen váratlanul kitört chartista lázadás felett, melly tartományban, mint a’ M.Herald megjegyzi, IV. Henrik’ ideje óta semmi lázadásról sem lehetett hallani. A’ ministerek, mint igen természetes, keserű szemrehányásokat kapnak a’ tory lapoktól, mellyek állítják, hogy a’ chartismus’ tanjai, ezen erőszakoskodás és e’ vérengzés csupán szükségképi eredményei a’ whigek által a’ franczia jacobinuselubb’ példájára szerkesztett „politicai egyesületeknek“ ’s a’ reformizgatásnak. A’ M.Herald gúnyosan emlékeztet arra, mikép dicsekedett a’ fő-koronaügyvéd még kevés nap előtt edinburghi választói előtt avval, hogy a’ ministeriumnak sikerült, még pedig minden kényszerítő rendszabások’ nélkül, a’ chartismus’ elnyomása. „Nero — folytatja e’ lap — hegedült, mig Róma égett, ’s Melbourne, e’ kivénhedt piperkőcz, e’ kitompult sibaríta, Windsorban a’ szolgálattevő kamarást, a’ szőnyeglovagot, az asztaltanácsost ’s az elmésségtelen udvari bolondot játsza, mig ő felségének alattvalói, polgárháborúban, egymásnak nyakát szegik. De a’ visszafizetés’ napja közelget. Avagy talán a’ newporti esetek kezdete voltak a’ „rabszolgaháborunak“, mellyet mint a’ dolgozó néposztály’ a’ whigek általi elnyomásának ’s a’ szegény-börtönözési rendszer’ következményének előre jóslottak? Azonban akár el van mostanra a’ lázadás nyomva, akar nincs, annyi bizonyos, hogy sok vér folyt, mit némi előlátás a’ ministerek’ részéről elháríthatott volna. Mikép fognak ők ezért a’ parlament ’s a’ haza előtt felelni tudni ?— Egyébiránt a’ nyomozatokból az tetszik ki, hogy ezen összeesküvés mélyen meg vala alapítva ’s messze elágazott. Kétségkivülinek látszik, hogy Frost János, az előbbi békebiró, volt a’ támadásnak főizgatója. Kívüle még bizonyos Waters, kinek személyéről a’ hírlapok nem adnak közelebbi tudósításokat, mondatik egyik fővezérnek. Mindketten a’ newporti várostanácstól előlegesen kihallgattattak , midőn is eleinte igen daczosan viselek magokat, de utóbb, a’ vallatás’ folytában, elég leverteknek mutatkoztak. Nem akartak a’ terhelő tanukhoz kérdéseket intézni, ’s oda nyilatkoztak, hogy egész védelmüket a’ törvényszék előtt állásuk’ idejére halasztják. Erre mind ők, mind a’ Frost által szerkesztett hírlap’ kiadója, Patridge, 12 láncsás’ kísérete alatt a’ megyei tömlöczbe, Monmouthba, vitettek, hol Vincent is fogva ül, ’s hol felségsértés’ vádja alatt a’ legközelebbi monmouthi esküdtszék’ elejébe fognak állíttatni. London, nov. 5. Olly igen nagy ,,a’ papi dob’szaja, hogy a’ nemzet, mintegy elkábulva, semmi mást nem hall ’s nem lát miatta. Ghisni’ nevezetes bevétele ’s az erre következett békés bevonulás Kabulba, a’ mi olly következetdus ázsiai uralkodásunkra nézve, alig méltathatnak figyelemre. Senki sem törődik vele , valljon a’ keleti kérdésre nézve Orosz- vagy Francziaországgal tartunk e, eldaraboltassék e Törökország vagy ne, Oroszország csupán diszlekedés végett gyűjte hadsereget a’ fekete tengerhez, vagy talán Konstantinápoly’elfoglalása végett; valljon Spanyolországban Espartero győz e vagy Cabrera? Az egyetlen nyomos kérdés az: ülhetnek e „pápisták“ a’ királyné’ tanácsában vagy nem ? A’ tory papság különösen használja e’ napot uj gyülölség-gerjesztésre a’ catholicusok ellen, vagy félelemébresztésre szándékaik iránt. November’ v ike ugyan egyházi ünnep volt a’ puskapor-összeesküvés’ fölfedeztetése óta mindig, de soha meg nem tartaték. Legfölebb itt’s amott tön említést e’ napról egykét pap, ki kötelességének tartó, szorosan az agendához tartani magát, de a’kiszabott imádságoknál ritkán talált más utánmondóra az egyházfinál. Ellenben ma minden egyháztornyon a’ nemzeti zászló lobo°mindenfelé zúgnak a’ harangok ’s a’ nép (különösen a’ középrendű) seregesen tódul az istentiszteletre és szónoklatra. Ez gonosz jelenség, miből két dolog közül egynek szükségkép kell következnie, ugyanis vagy visszahatás támadand, ’s a’ nemzet undorodva és boszonkodással forduland el a’ dühöngő papiasságtól minden vallás’ és buzgóság’ ártalmára, vagy az egész nemzetet elfutja végre a’ theologicus bőszület, ’s a’ protestánsok és catholicusok közt pusztító vallásháború támadand, mellyben bármellyik fél győzedelmeskedjék is, az angol egyháznak kellene áldozattá lenni, mert vagy a’ pápisták, vagy, mint Cromwell’ idejében, magok a’ protestáns fanaticusok döntendik meg. Most minden bolond ki akarja magát tüntetni, ki különben arra volt kárhoztatva, hogy némán üljön Peel, Stanley és Graham mögött, ’s csak akkor volt némi kelete ’s nyomadéka, midőn e’ viadalhősöknek tetszett őket szavazásra fölszólítni, 's ha nincs is koponyájában agyvelő, vannak lábai, mellyekkel előre hátra rugdosson ; ’s kinek nincs elég bátorsága arra, hogy mint Bradshaw vagy Roby mosdatlan beszédeket tartson, van keze tapsolni ’s nyelve kiáltani: halljuk! halljuk! vagy bőrszivós tüdeje, hogy a’ cumberlandi herczeg’ egészségére Sister hurrah-t ordíthasson, mig királynéja’ nevének hallatára poharát fölborítja. Bármennyire tessenek is azonban ők magoknak e’ bohóságaikban, ügyöknek semmit sem használnak vele, ’s a’ királyné, személyének és méltóságának illy meggyaláztatása által, bár mennyire óhajtaná szeretete’ ’s jóakarata’ tárgyává tenni minden alattvalóját, akaratja ellen is pártfővé kénytelen lenni. A’ londoni lapok ismét egy sor levelezést közölnek, melly i. é. augustus hónapban egy részről a’ belügyek’ ministere ’s a’ néptanítási titkos tanács’választmánya, — más részről pedig a’ nemzeti oskolatársaság és a’skót főzsinat között az uj tanításterv’ tárgyában folyt. Ennek eredménye az utóbb nevezett testületeknek aggodalmaikra adott azon biztosítás, hogy a’ titkos tanács’ tanítási választmánya a’ különféle oskolákban fenálló hitvallási elveket és szabályokat semmi módon nem fogja bántani, mivel e’ hatóság nem valamelly új tanításterv’ behozatalára, hanem csak a’ parlamenttől a’ nagybritanniai néptanításra megajánlott summák’ elosztása végett állíttatott fel, ’s eljárásában szorosan az illető titkos tanácsi parancshoz köteles magát tartani, egyszersmind azért is szintúgy felelős, mint ő felsége’ minden felelős tanácsadói meghatalmazottságaik’ használatáért. Az uralkodó egyház’ papjainak főfelügyelése alatt álló oskolák e’ viszonyban háborítlanul fognának hagyatni, ’s —mint eddig — a’ statuspénzalapból kapni gyámolítást; más vallásu papoknak a’ hittanításra bocsátása amaz oskolákban hibás föltevésnek tartatik, melly egy normális oskola’ felállítása iránt korábban táplált, de aztán abbanhagyott tervből ered; de az uj terv szerint épen semmi változtatás sem fog létetni a’ hittanításban, ’s nem leszen szándék, a’ vallást elválasztani az oskolai tanítás’ egyéb tárgyaitól. Azonban tekintettel arra, hogy ezentúl azon oskolák is, mellyekben nem az uralkodó vallás’ catechismusa van a’ hittanítás’ alapjául téve, a’ status által gyámolítandók, Russell J. lord a’ skót főzsinathoz bocsátott válaszának végén ezt mondja: „Nem lehet önök’ nézete, hogy mig kereskedés ’s gyárak minden esztendőben szaporítják a’népszámot, semmi nagyobb törekvés ne történjék a’ felnövő nemzedék’ megőrzésére az Isten’ igéjéveli ismeretlenségtől ’s tanya iránti egykedvűségtől, mik boldogtalan következményei a’ tanításra fordított mostani elégtelen gondunknak; de egyszersmind azon veszélyt sem kellene tekintet nélkül hagyni, hogy mig „a* papismus és socinianismus’ halálos tévelygései ellen“ óvjuk magunkat, a’ kézműveseknek és munkásoknak olly neme nőne fel, melly előtt a’ kereszténységnek akármelly formája egyiránt ismeretlen ’s közönös volna.“ Következő, a’ Globe szerint, azon tengeri erő’jegyzéke, melly jelenleg Anglia’ részéről a’ Levantén együtt van, 15 sorhajó, úgymint: Charlotte herczegnő (zászlóshajó), Rodney (commodore), Asaia, Belleisle, Bellerophon, Benbow, Edinburgh, Ganges, Hastings, Implacable , Minden, Pembroke, Powerful, Talavera (Angliába való elmenendő) és Vanguard; 5 fregát: Carysfort, Castor, Talbot, Tribune, Tyne; 5 hadisajka: Beacon, Dafne, Dido, Hazard, Wasp; 4 hadibrigg: Jaseur, Scorpion, Weatle, Zebra; 1 cutter: Magpie; 4 gőzfregát: Gorgon, Hydra, Phoenix, Rhadamanthus; 1 gőzsajka (steam-tender): Confiance; 5 gőzpostahajó postaszolgálatban: Acheron, Blazer, Hermes, Megara, Volcano; 1 bombahajó: Auguste, ’s egy szállítóhajó: Ceylon — összesen 42 vitorla. Egy a’ brit-indiai társaságtól kiadott munkában felszámíttatik, hogy Anglia évenkint 20 millió font szert. kárt vall az által, hogy keletindiai birtokaiban a’ földművelést, kereskedést ’s műipart nem elegendőképen mozdítja elő, mivel mindazon czikkelyeket, mellyeket Amerikából kap, minők: czukor, pamut, selyem, rum, kávé, dohány, lenmag és len, sokkal olcsóbban kaphatná Indiából, ha ott fognának termesztetni; egyedül a’ pamuton, mellynek fontját Keletindiából 2 percen lehetne kapni, ahhoz képest, mi most fizettetik, évenkint 8 millió font szert fogna megtakaríttatni.