Hirnök, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)
1839-02-14 / 13. szám
mint mondják, Belgiumba. Az utóbbi hetekben több lengyel utazott el innen Belgiumba, és sok más van jelenleg útlevéllel ugyanoda ellátva. Sir George Arthur hivatalos levele Torontóból decembrróról jelenti, hogy 400 emberből álló rablócsapat Moynál, Windsor közelében, Sandwichen felül három mérföldnyire, decemberbén szárazra szállott, Thames gőzhajót és Windsorban több házat felgyújtott, az őröket agyonlőtte, ’s Hume tábori seborvost, ki fegyvertelenül került kézre levágta, holttestét pedig fejszék- és késekkel undokul megcsonkította. E’ megtámadás’ hírére Sandwiehből Windsorba indult a’ polgárkatonaság. A’ rablócsapat megtámadtatok és szétveretett; 25 ember esett el, ’s ugyanannyi került fogságra, a’ többi az egyesült statusokba ’s a’ közel erdőkbe menekvélt. Arthur’ egyik napi parancsában az mondatik, hogy azon kalózok és rablók, kik Windsornál kötöttek ki, a’ szomszéd országnak amaz ellenséges szövetségéhez tartoztak, melly az utóbbi időben már annyiszor megháborította a’ békét Canadában. A’ Standard a' dolgoknak ezen aggodalmas állásáról megjegyzi: „Noha reményijük, hogy a’bölcseség a’ kormányoknál egy háború’ balesetét elhárítandja, mégsem lehet, nem szabad szemeinket egy illy eredmény’ lehetsége előtt bezárni. Canada’ ártatlan lakosaink, kik e’ rablói becsapások alatt szenvednek, akárki által kárpótlást kell nyújtani, ’s mivel az illy gyalázatos gonoszságok’ ismétlését az amerikai kormány’ gyarlóságának kell tulajdonítani, úgy ő az, mellyét kárpótlására kell felszólítanunk.“ Francziaország. A’ Journal des Debuts igy ír: „Az april. 15-ei ministerium ismét kezébe vette a’ kormányt, a’ követkamara’ feloszlatása el van határozva. Mi helyeseltük, hogy az ápril. 15kei ministerek, miután a’ válaszfelirat megszavaztatott, lemondásukat benyujták. A’ ministerek ugyan megnyerték a’ többséget, de mégis hódoltak visszalépésük által a’ képviseleti kormány’ elvei’ szigorúságának. A’ királytól viszszahivatva, csak két utat választhattak a’ ministerek: vagy a’ koronától, melly, a’ jelen körülmények közt kabinet-alakítás’ lehetlenségénél fogva, a’ legnagyobb zavarban volt, segítségüket megtagadni, vagy a’ kamarát feloszlatni. Üdvözöljük a’ ministereket, hogy ez utóbbi lépésre határozták magokat. Az okosság tanácsolta, a’ hűség parancsolta. Soha sem volt illőbb illy komoly rendszabály a’ képviseleti kormány’ igaz elveihez. A’ király feloszlatja a’ kamarát, nem csupán azért, hogy a’ választó Francziaország’ segedelmét követelje fenyegetett előjogának javára, hanem hogy viszszaadja a’ többségnek teljes hatalmát, teljes erejét, teljes befolyását az ország’ ügyeinek igazgatására... Ha a’ választó Francziaország a’ coalitio’ fejeit találná pártolni, akkor legalább visszatérésük a’ státuskormányra sem a’ képviseleti kormány’ elveit, sem a’ korona’ méltóságát nem sértendi meg. A’korona aztán engedelmeskedni fog az ország’ kivánságának; nem engedem egy esetszövénynek!“ A’ Journal des Débats ezt is írja: „Vegyük, hogy a’ győzedelem után minden tagja a’ coalitionak ismét fölvette véleményeit, a’ csata’ porából ismét kihúzta zászlóját. A’ királyság’ föladása megkönnyíttetik e ezáltal? Szóljatok ti, fejei a’ coalitionak; tudassátok velünk feltételeiteket! Mit akar ön, Berryer úr ? Egy harmadik restauratiot. — ’S ön, Garnier-Pages ur? Egy harmadik revolutiot.— ’S ön, Barrot ur? Egy republicanus intézményekkel környezett trónt. — ’S ön, Passy ur? Algír’ kitakarítását.— ’S Ön, Thiers ur ? Az 1836. martius’ 14-ei bizodalmas levelek’ politicáját és közbenjárulást Spanyolországban.— ’S ön, Guizot ur? .... Itt elhallgatunk. Nem akarunk egy kitűnő ész’ ingatagságán diadalt tartani. Nem akarjuk a’ tiszteletre méltó Guizot urat lerajzolni, miképen fog ő majd kormányprogrammájában ellenmondani azon sajnálatos szavaknak, melylyeket a’ válaszfelirat’ vitatásában kifejezett. Mindezen véleménykülönbözésekből csak azon következtetést hozzuk, hogy elleneink egyesülve csak egy felekezetét tevék a’ feldulásnak, ’s hogy különválva nekik nincs olly programmájok, mellyet a’ korona elfogadhatna. Azt kérditek tőlünk : ki táplálja a’jelen helyezet’ zavarát? Felelünk: ti magatok. Igen jól haljuk, hogy e’ pillanatban nagyon kibékülő hajlandósággal vagytok, ’s hogy mai nagyravágyástok tegnapi frigyeseiteket olcsó áron eladja. Tudjuk ezt, mert ügyesek vagytok; mert hiszen majd valamennyien ministerek voltatok; ismeritek a’ hatalom’ szükségeit és nehézségeit, ’s legott készek vagytok szelídülni ’s magatokat mérsékelni, mihelyt a' ministeriummal megkinálnak. A’ Jacqueminot-egyesület-féle követek fele. Ijén este, a’ legitimista követek reggel akartak Berryer urnái összegyűlni; a’ bal centrum’ követei akára Garmeron úrhoz, a’ jobb centruméi Persil úrhoz valának rendelve. A’ bal oldalról mórján. Síkon este 60 követ vala Odilon-Barrot urnái: határoztatok, hogy mindjárt most hozassanak rendszabályok, a’ választási visszaéléseknek ’s választói megvesztegettetéseknek nyomára jutni, azokat fölfedezni ’s az uj kamarában parlamenti nyomozás alá venni. Határoztatok még az Odilon-Barrotnál tartott gyűlésben,miszerint azon 213 követ’ ujraválasztatása gyámolíttassék, kik a’ választmány’ válaszfelirati vázolata mellett szavaztak. — A’ Messager megjegyzi, hogy az ország’helyzete a’ kormány’ ellenében jelenleg egészen az, melly 1830 ban volt. Paris, febr. 4. A’ 221-nek (a’ ministerium mellett szavazó követkamarai tagoknak) biztossága tegnap alakult. Jacqueminot general elnökké, Locquet ur titoknokká neveztettek. E’ biztosság a’ Grammont-utczában 17. szám alatt tartja üléseit. A’ pénzügyminister által előterjesztett költségvetés 1840re a’ Journal des Débatsnak következő megjegyzésekre ad okot: „A’ kívánt hitelek’ összesége 1,094,473,777 frankra megy, ide nem értve a’ rendkívüli költségvetést a’ nyilvános építkezésekre, melly 52 millióra rúg. Az 1839i költségvetés 1,068,576,091 frankra ment. A’ kincstár’ terhei tehát 26 millióval szaporodtak; de ezen szaporodás részben csak tetszetős, minthogy 14 millió a’múlt évre megajánlott kiadásoknak szorosabb megvizsgálásából ered. Az 1840re tervezett módok és eszközök 1,111,UUU,UUU frankra rúgnak, tehát 17 millióval többre, mint a’ kiadások, ’s ezen eszközök és módok’ felvetésénél a’ közvetett adó’ hihető szaporodása nem vetetett tekintetbe. 1838ban ezen szaporodás 20 millióra ment. A’ restauratio’ két utolsó éveinek költségvetései 1828 és 29 de 1 milliárd 14 millió ’s 1 milliárd és 24 milliót tettek. Tiz év’ elfolyása után tehát a’ nyilványos kiadások a’ közönséges költségvetésben 70 millióval szaporodtak. Sok tekintetben ezen szaporodás, mint említek, csak tetszetős; aztán, azt sem szabad felednünk,hogy nem épen az a leggazdaságosabb kormány, melly legkevesebbet, hanem az, melly legczélirányosabban ad ki,és hol az adók kamatozó czélokra fordíttatnak. Az utóbbi tekintetben a’juliusi kormány kétségtelenül bírja az elsőséget. Így p. o. a’hadministeriumrai kiadások, mellyek minden esetre szükségesek, de lényegesben terméketlenek, jelenleg, ha Algírt kivesszük, csekélyebbek mint 1829ben. Akkorban, noha Európa a’ legmélyebb békének örült, a’ hadminister’ költségvetése 215 millióra ment, midőn az most csak 207 millió. Algír minden esetre még ezenkívül egy 35 milliónyi summát kíván meg. A’ különböző ministeriumok’ költségvetései között kettő van, mellyek különösen alkalmasak, az anyagi törekvések’ menetelét kimutatni, mellyeket az ország használ, hogy keblében új erőket és segédeszközöket fejtsen ki, hogy magáit gazdagítsa vagy oktassa, t. i. a’ nyilványos oktatás’ és kereskedés’költségvetése. Azon mértékben, mellyben ezek többre szaporodnak, terjed azon külső művelődés, mellyre most minden népek, talán nagyon is kizárólag, törekszenek. A’ nyilványos oktatás’költségvetése 1829ben 3,411,14 frankra ment; 1840ben 15,617,117 frank. Az elemi oktatásra 1829ben csak 99,372 frankot szántak, midőn 1840 ben az igazgatásnak ezen ágára 150 millió frank ajánltatott meg. Ha ide számítjuk még, mennyi tőkék használtatnak fel magányos egyesületek által arra, hogy a’ közlekedés Francziaország minden részei között minél könnyebbé ’s czélirányosabbá tétethessék, úgy a’ legutóbb lefolyt két évre külön külön 400 millió forintnyi tömérdek kiadás esik. Algir, január. 26. Ma érkezett meg hivatalos úton azon tudósítás, hogy Abd-el-Kader hada Ain-Maadit ostrommal bevette. Maga az emir értesítő erről Valée marsall, egyszersmind némi hadi tudósítást közölvén vele a’ dologról. A’ bevétel csak január 10-dikén történt, ’s igy minden korábbi adatok a’ hely’ bevételéről hamisak voltak. A’ megtolanás a’ lakosok’ fellázadása által sikerült, kik t. i. az ostromlók’ pártjához állottak. Tidsini és legszorosabb párthívei az alkonyat’ védelme alatt menekedtek ki a’ városból. A’ touloni Eclaireur jelenti Corsieából: „Januariusnak egyik éjjelén a’ cervionei lelkész ajtaja’ hangos kopogtatása által fölébresztetett, ’s ezután rimánykodva kéretett, adná föl egy haldokló hívének az utolsó kenetet. A’ jó pap kinyitá az ajtót, de tüstint megragadtaték egy, pisztollyal fegyverkezett áborczás férj fiútól ’s kényszeríttetett, hogy követné őt a’ templomba. Itt a’ rabló arra kényszeríté a’ papot, hogy az ezüst templomedényeket ’s a’ hordozható ékességeket mind adná ki neki. Ez megtörtént, ’s a’ rabló, ki az elrablott jószágot egy zsákba akarta rakni, hogy ezt annál könnyebben eszközölhesse, pisztolyát létévé. A’ lelkész tüstint felkapd a’ fegyvert, kisité a’ rabló’ fejére ’s elfuta, segélyt hivandó. Midőn néhány emberrel visszaérkezett, a’ rablóról leránták az álorczát, ’s ime a’ falu’ bírójára ismerének!“ Spanyolország, Madrid, jan. 25. Nekünk is van némi coalitionk, de a’ melly már hatalomra jutott, a’ ministerium az exaltadókra támaszkodik, kiknek több helyek’ ostromállapotját (melly legújabban Mayorcán is megszüntetteték) áldozatul vitte. A’ rend’ barátinak nem tetszik e’ rendszabály. Malagában folyvást tartanak a’ vagyonos lakosok’ kiköltözései, kik az exaltadóknak kedvező uj községtanács alatt szenvednek, ’s az ostromállapot’ megszüntetésének következtében uj nyugtalanságoktól félnek. De hihetőleg körbejáruland Ex par téro, kinek dictaturája gyengítetlen marad, ’s hiszik, hogy van Halen, a’ középponti hadsereg’ parancsnoka, vele együtt fog munkálni a’katonai despotismus’ minden rendszabályira. — Narvaez general Gibraltárból panaszlevelet bocsátott ki Espartero ellen. Társa Cordova nyugton vesztegel Ossunában. — Meer báró, Catalonia’ főkapitánya , született belga, mint mondják, nagy birtokokat öröklött Flandriában, minek következtében beadó lemondását. A’ mostani hadminister, Alaix, mondatik Meer’ helyébe rendeknek, a’ hadministeri tározóval pedig Madrid’ mostani kormányzója, don Francisco Narvaez, fog felriháztatni. — Fenolban , Galíciában , összeesküvés fedeztetett föl. Saturnino szerzetes, egyetértve az ottani carlosi foglyokkal, el akaró foglalni a’ lőpormalmot ’s a’ várost felgyújtani. Az összeesküvés’ részesei közül többen tétettek fogságba, névszerint Seijos lelkész is. Madrid , jan. 19. Tegnap a’ senatusban a’ felől vitatkoztak, valljon a’ visszatorlásoknál elkövetett kicsapongások’ megszüntetése végett a’ királynéhoz intézendő felirat tanácskozás alá vétessék e. Calatrava azonnal kikelt ellene , mert hiszen ez olly javaslat volt, melly a’ haszontalan vérontások’meggátlását czélozta! A’feliratjavaslat, úgy mond, a’ nemzeti becsületet sérti; az idegenek beszéljenek a’ mennyit akarnak, ők a’ háború’ iszonyai felett elborzadást szintettek ’s ezt mégis magok ösztönzötték. Az ellenség megérdemli Európa’átkait, de nem a’ királyné’ védői, kik az ellioti szerződést mindig szemmel tartották. A’ bár törvénytelen visszatorlási junták’ tagjait nem lehet Cabrerával egy sorba helyezni, ki egyedül Arragoniában 4000 személynél többet végeztetett ki. Calatrava aztán oklevelekből következőt olvasatot: Valencia tartományban mart. 5 kétől egész aprilig Cabrera 546 foglyot lövetett agyon; Alventosában 151 Ceuta-ezredbeli katonát; Bunolban 44 tisztet; Bubielesben 46 nemzeti katonát; Arguntában 96; Hinojosában 84; la Puebla de Ilijarban 24; Torellában 17, Teradl tartományban 22 birót (alcalde), egy általa elfogatott Urtaico nevű biró kényszeríttetett, neje’, leánya’ és unokája’ kivégeztetésénél jelen lenni. „ Mindezt, folytató Calatrava, Cabrera a’ visszatolások’ behozatala előtt tette. Azért is ezek mellett nyilatkozom, ’s mivel a’ kormány már megparancsolta, hogy csak a’ főgeneralok hajtsák végre a’ feliratot feleslegesnek tartom.“ — Ezpeleta gróf arra emlékeztető, miszerint most csak egy felirat’ illendőségéről nem pedig tartalmáról kell tanácskozni. — A’ belügyek’ministere feleslegesnek nyilatkoztató a’ feliratot, mert a’ kormány már megparancsolta a’ visszatorlási junták’ feloszlatását. Viluma marquis pártolta a’ javaslatot; a’ senatusnak ki kell nyilatkoztatni ezen iszonyoktól borzadását, kivált ha a’ királyné’ ügye’ védői által követtetnek el. — A’ hadminister állító, hogy a' szelídebb rendszabályok’ használása csak még nagyobb kegyetlenségekre ingerelte a’ carlosiakat, ’s most ugyanazon mértekkel szükséges fizetni nekik. Végre határozatta jön, hogy a’javaslat egy biztosságnak adassák át megfontolás végett. — Az éjszaki tartományokban Luciana gróf most már oda is terjeszté ki a’ visszatorlásokat, hogy minden családok, mellyeknek rokonai vannak a’ carlosiak közt, a’ királyné’ seregei által diódált helyekből űzessenek ki ’s javaik lefoglaltassanak. Meg kell jegyezni, hogy az alkotmány’ 10. czikkelye a' javak’ elkobzását örökre eltiltja. Vitoria város, mellyet, valamint több mást, ezen rendszabály’alkalmaztatása által, néppusztulás fenyeget, a’ grófnál ellene nyilatkozott, de nehezen fog kihallgattatni. — Cabrera foglyait Hernyóból Morenába vitette, ’s útközben mintegy harminczat (az Eco del Comercio 300at mond!), kik sebesen nem tudának menni, agyonlövetett. Egy tiszt, 2 altiszt és 17 közember, kik magokat Burriolban megadák , parancsára agyonlövettek. Madridban háborgás jelei mutatkoznak, mellyek nyugtalanítják a’ kormányt. Több házon találtattak ragaszlapok, mellyek’ tartalma a’ regens-királynéra nézve igen sértő. Névszerint szemére hányatik azokban, hogy az ország’ pénzét a’ maga hasznára fordítja ’s külföldi bankokba teszi le. A’ ministerek is igen bántatnak ama’ hirdetményekben. Mig ez történik a fővárosban, azalatt nagy aggodalom uralkodik a’ tartományokban a’ carlosiak’ vélhető vállalatai miatt a’ közelgő táborozás’ alkalmával. Madrid, jan. 24. A kormány Palarea generálnak meghagyta, hogy a’ parancsnoksága alatt lévő Malaga, Granada, Almeria és Jaen tartományok’ ostromállapotját szüntesse meg, ’s ő e’ parancsot 18án teljesítette is. — Expartero és Maroto general’ parancsnoksága alatt lévő hadseregek határaik közt sétálgatnak, a’ nélkül hogy ezeket átlépni merészelnék. Mind a’ két rész megtámadtatni akar, de kezdeni egyik sem. Ezen módon foly a’ háború most Spanyolország’ éjszaki részeiben, épen úgy Arragoniában és Cataloniában is. Madrid, jan. 15. Sevilla’, Cadix’és Malaga’főkapitányaihoz parancs érkezett, hogy az ostromállapotot ama’ tartományokban haladék nélkül megszüntessék. Ha e’ főkapitányok vonakodnának a’ parancsnak engedelmeskedni, azonnal hivatalokat veszítik. — A’ tegnapi ülés’ végével a’ követkamarában Pita Pizarro úr törvényjavaslatot terjesztett elő, mellyben a’ tizedek’ teljes megszüntetését ’s helyükbe bizonyos taksa’ állítását javasolja. A’ madridi Correo Naciónál egy czikkelyt közöl a’ don Carlos’ politicai rendszerében állítólag bekövetkezett változásról. E’ szerint pater Cyrill ’s a’ mérsékleti fél nyerte meg az elsőséget. Következése ennek az lett, hogy Garda, Tarrapuul, Balmaseda generálok hivatalaiktól megfosztalak, ’s Villareal, Zariatequil, Urbixtondo ’s mások, kik kegyelemből kiestek voltak, foglalák el helyeiket. További következése volt e’ fordulatnak jan. 21k én Azcoytiából Cabrerához bocsátott azon parancsolat, hogy szelídebb rendszert kövessen. németalföld. Az ausztriai és porosz meghatalmazottak’jegyzéke a’ többi három conferentialis hatalmasság’ meghatalmazottjaihoz, költ Londonban november’ 28. 1838ban, teljesen igy hangzik: „Ausztria’ és Poroszország’ alulirt felhatalmazottjai, teljes hatalommal felruházva ’s a’ német szövetség’ érdekeire a’ belga-hollandi ügy’ alkudozásaiban tekintettel lenni megbízva, fájdalommal tapasztalának azon nyilványos rendelkezésekben, mellyek Brüsselben a’ törvényhozó kamarák’ megnyitásakor jöttek köztudomásra, olly hangot, melly világosan elárulja a’kamarák’ abbeli szándékát, hogy mind azon birtokrészt, melly az od. leikén 1831 ben a’ conferentia által Londonban meghatározott 24 czikkely’ másodika szerint Luxemburg nagyherczegséghez tartozandó, mind Limburg tartománynak azon részét vissza nem adják, melly a’ nevezett czikkelyek’ idike szerint a’ németalföldi királyt vagy mint luxemburgi nagyherczeget, vagy hogy Hollandiával egybekapcsolva legyen, illeti, a’ nélkül hogy a’ belga kormány ama’ végzések ellen, valamint egy harmadiknak ünnepélyes egyezkedés által elfogadott köteleztetése és joga ellen,valamelly kifogást tett volna. Az alulírtak annál kevesbbé állhatnak el azon véleményüktől, hogy a’belga kamaráknak illy gondolkozásmódja’ kijelentésében a’ német szövetség ’ jogai’ megsértését tekintsék, minthogy ez egy párt által létetik, melly a’ nevezett föld’ birtokában csak előleg tétetik, ’s melly tehát e’ tettlegi leírást saját autoritásával maradandó joggá akarja átváltoztatni, a’ mi a’ fenforgó esetben elnyomást jelent. A’ német szövetség’jogai Luxemburg nagyherczegséghez, alapítva az 1815ki egyezkedésekre, a’ conferentia által az alkudozások’ kezdete óta megismerve, ’s a’ belga követelések ellen a’ 19. és 21. pont által világosan igazolva, mi a’ nagyherczegség’ azon részét illeti, melly a’ 24 czikkely’ másodika szerint Belgiumnak ítéltetett, a’ kik czikkelyben Limburg tartománynak helyébe tett részére vitetett által, m olly átvitel, mellyhez a’ szövetséggyűlés megegyezését a’ fölbirtokok’ meghatározásában Luxemburgra nézve függővé tette, ’s melly megelégedését utóbb, i. e. június’ 15. költ végzése által, az alulirtakra átruházott meghatalmazás által kijelentette. Ebből következik, hogy az öt hatalmasság által a’ 19. pont alatt elismert jog, melly szerint ,,a’ többi statusok olly rendszabályokhoz nyúljanak, minőket szükségeseknek látandanak, törvényes hatalmoknak tekintetet adni vagy minden hozzájok tartozandó tartományokban helyreállítni, mit a’ belga kormánynak.