Hirnök, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)

1839-02-14 / 13. szám

mint mondják, Belgiumba. Az utóbbi hetekben több len­gyel utazott el innen Belgiumba, és sok más van jelenleg útlevéllel ugyanoda ellátva. Sir George Arthur­ hivatalos levele Torontóból de­­­cembr­róról jelenti, hogy 400 emberből álló rablócsapat Moynál, Windsor­ közelében, Sandwichen felül három mérföldnyire, decembe­rbén szárazra szállott, Thames gőz­hajót és Windsorban több házat felgyújtott, az őröket agyonlőtte, ’s Hume tábori seborvost, ki fegyvertelenül ke­rült kézre levágta, holttestét pedig fejszék- és késekkel undokul megcsonkította. E’ megtámadás’ hírére Sandwiehből Windsorba indult a’ polgárkatonaság. A’ rablócsapat megtá­madtatok és szétveretett; 25 ember esett el, ’s ugyanannyi került fogságra, a’ többi az egyesült statusokba ’s a’ közel erdőkbe menekvélt. Arthur’ egyik napi­­ parancsában az mondatik, hogy azon kalózok és rablók, kik Windsornál kötöttek ki, a’ szomszéd országnak amaz ellenséges szövet­ségéhez tartoztak, melly az utóbbi időben már annyiszor megháborította a’ békét Canadában. A’ Standard a' dolgoknak ezen aggodalmas állásáról megjegyzi: „Noha reményijük, hogy a’bölcses­ég a’ kormá­nyoknál egy háború’ balesetét elhárítandja, mégsem lehet, nem szabad szemeinket egy illy eredmény’ lehetsége előtt bezárni. Canada’ ártatlan lakosaink, kik e’ rablói becsapá­sok alatt szenvednek, akárki által kárpótlást kell nyújtani, ’s mivel az illy gyalázatos gonoszságok’ ismétlését az ameri­kai kormány’ gyarlóságának kell tulajdonítani, úgy ő az, mellyét kárpótlására kell felszólítanunk.“ Francziaország. A’ Journal des Debuts igy ír: „Az april. 15-ei minis­­terium ismét kezébe vette a’ kormányt, a’ követkamara’ feloszlatása el van határozva. Mi helyeseltük, hogy az ápril. 15kei ministerek, miután a’ válaszfelirat megszavaztatott, lemondásukat benyujták. A’ ministerek ugyan megnyerték a’ többséget, de mégis hódoltak visszalépésük által a’ kép­viseleti kormány’ elvei’ szigorúságának. A’ királytól visz­­szahivatva, csak két utat választhattak a’ ministerek: vagy a’ koronától, melly, a’ jelen körülmények közt kabinet-ala­­kítás’ lehetlenségénél fogva, a’ legnagyobb zavarban volt, segítségüket megtagadni, vagy a’ kamarát feloszlatni. Üd­­vözöljük a’ ministereket, hogy ez utóbbi lépésre határozták magokat. Az okosság tanácsolta, a’ hűség parancsolta. Soha sem volt illőbb illy komoly rendszabály a’ képviseleti kor­mány’ igaz elveihez. A’ király feloszlatja a’ kamarát, nem csupán azért, hogy a’ választó Francziaország’ segedelmét követelje fenyegetett előjogának javára, hanem hogy visz­­szaadja a’ többségnek teljes hatalmát, teljes erejét, teljes befolyását az ország’ ügyeinek igazgatására... Ha a’ vá­lasztó Francziaország a’ coalitio’ fejeit találná pártolni, akkor legalább visszatérésük a’ státuskormányra sem a’ képvise­leti kormány’ elveit, sem a’ korona’ méltóságát nem sértendi meg. A’korona aztán engedelmeskedni fog az ország’ kiván­­ságának; nem engedem­ egy esetszövénynek!“ A’ Journal des Débats ezt is írja: „Vegyük, hogy a’ győze­delem után minden tagja a’ coalitionak ismét fölvette véleményeit, a’ csata’ porából ismét kihúzta zászlóját. A’ királyság’ föladása megkönnyíttetik e ezáltal? Szóljatok ti, fejei a’ coalitionak; tudassátok velünk feltételeiteket! Mit akar ön, Berry­er úr ? Egy harmadik restauratiot. — ’S ön, Garnier-Pages ur? Egy harmadik revolutiot.— ’S ön, Barrot ur? Egy republicanus intézményekkel környezett trónt. — ’S ön, Passy ur? Algír’ kitakarítását.— ’S Ön, Thiers ur ? Az 1836. martius’ 14-ei bizodalmas levelek’ politicáját és közbenjárulást Spanyolországban.— ’S ön, Guizot ur? .... Itt elhallgatunk. Nem akarunk egy kitűnő ész’ ingatag­ságán diadalt tartani. Nem akarjuk a’ tiszteletre méltó Guizot urat lerajzolni, miképen fog ő majd kormánypro­grammájában ellenmondani azon sajnálatos szavaknak, mely­­lyeket a’ válaszfelirat’ vitatásában kifejezett. Mindezen vé­leménykülönbözésekből csak azon következtetést hozzuk, hogy elleneink egyesülve csak egy felekezetét tevék a’ fel­­dulásnak, ’s hogy különválva nekik nincs oll­y programmáj­ok, m­ellyet a’ korona elfogadhatna. Azt kérditek tőlünk : ki táplálja a’jelen helyezet’ zavarát? Felelünk: ti magatok. Igen jól haljuk, hogy e’ pillanatban nagyon kibékülő haj­landósággal vagytok, ’s hogy mai nagyravágyástok tegnapi frigyeseiteket olcsó áron eladja. Tudjuk ezt, mert ügyesek vagytok; mert hiszen majd valamennyien ministerek voltatok; ismeritek a’ hatalom’ szükségeit és nehézségeit, ’s legott ké­szek vagytok szelídülni ’s magatokat mérsékelni, mihelyt a' ministeriummal megkináln­ak. A’ Jacqueminot-egyesü­let-féle követek fele. Ijén este, a’ legitimista követek reggel akartak Berry­er urnái össze­gyűlni; a’ bal centrum’ követei akára G­armer­on úrhoz, a’ jobb centruméi Persil úrhoz valának rendelve. A’ bal oldal­ról mórján. Síkon este 60 követ vala Odilon-Barrot urnái: határoztatok, hogy mindjárt most hozassanak rendszabályok, a’ választási visszaéléseknek ’s választói megvesztegetteté­­seknek nyomára jutni, azokat fölfedezni ’s az uj kamarában parlamenti nyomozás alá venni. Határoztatok még az Odilon-Barrotnál tartott gyűlésben,miszerint azon 213 követ’ ujraválasztatása gyámolíttassék, kik a’ választmány’ válasz­felirati vázolata mellett szavaztak. — A’ Messager meg­jegyzi, hogy az ország’helyzete a’ kormány’ ellenében je­lenleg egészen az, melly 1830 ban volt. Paris, febr. 4. A’ 221-nek (a’ ministerium mellett szavazó követkamarai tagoknak) biztossága tegnap alakult. Jacqueminot general elnökké, Locquet ur titoknokká ne­veztettek. E’ biztosság a’ Grammont-utczában 17. szám alatt tartja üléseit. A’ pénzügyminister által előterjesztett költségvetés 1840re a’ Journal des Débatsnak­ következő megjegyzésekre ad okot: „A’ kívánt hitelek’ összesége 1,094,473,777 frank­ra megy, ide nem értve a’ rendkívüli költségvetést a’ nyil­vános építkezésekre, melly 52 millióra rúg. Az 1839i költ­ségvetés 1,068,576,091 frankra ment. A’ kincstár’ terhei te­hát 26 millióval szaporodtak; de ezen szaporodás részben csak tetszetős, minthogy 14 millió a’múlt évre megajánlott kiadásoknak szorosabb megvizsgálásából ered. Az 1840re tervezett módok és eszközök 1,111,UUU,UUU frankra rúgnak, tehát 17 millióval többre, mint a’ kiadások, ’s ezen eszkö­zök és módok’ felvetésénél a’ közvetett adó’ hihető szapo­rodása nem vetetett tekintetbe. 1838ban ezen szaporodás 20 millióra ment. A’ restauratio’ két utolsó éveinek költségve­tései 1828 és 29 de 1 milliárd 14 millió ’s 1 milliárd és 24 milliót tettek. Tiz év’ elf­olyása után tehát a’ nyilványos ki­adások a’ közönséges költségvetésben 70 millióval szapo­rodtak. Sok tekintetben ezen szaporodás, mint említek, csak tetszetős; aztán, azt sem szabad felednünk,hogy nem épen az a­ leggazdaságosabb kormány, melly legkevesebbet, hanem az, m­elly legczélirányosabban ad ki,és hol az adók kamatozó czélokra fordíttatnak. Az utóbbi tekintetben a’juliusi kormány kétségtelenül bírja az elsőséget. Így p. o. a’hadministeriumrai kiadások, mellyek minden esetre szükségesek, de lényeges­ben terméketlenek, jelenleg, ha Algírt kivesszük, csekélyeb­bek mint 1829ben. Akkorban, noha Európa a’ legmélyebb békének örült, a’ hadminister’ költségvetése 215 millióra ment, midőn az most csak 207 millió. Algír minden esetre még ezenkívül egy 35 milliónyi summát kíván meg. A’ kü­lönböző ministeriumok’ költségvetései között kettő van, mellyek különösen alkalmasak, az anyagi törekvések’ me­netelét kimutatni, mellyeket az ország használ, hogy keb­lében új erőket és segédeszközöket fejtsen ki, hogy ma­gáit gazdagítsa vagy oktassa, t. i. a’ nyilványos oktatás’ és kereskedés’költségvetése. Azon mértékben, mellyben ezek többre szaporodnak, terjed azon külső művelődés, mellyre most minden népek, talán nagyon is kizárólag, töreksze­nek. A’ nyilványos oktatás’költségvetése 1829ben 3,411,1­4 frankra ment; 1840ben 15,617,117 frank. Az elemi oktatás­ra 1829ben csak 99,372 frankot szántak, midőn 1840 ben az igazgatásnak ezen ágára 150 millió frank ajánltatott meg. Ha ide számítjuk még, mennyi tőkék használtatnak fel ma­gányos egyesületek által arra, hogy a’ közlekedés Fran­­cziaország minden részei között minél könnyebbé ’s czél­­irányosabbá tétethessék, úgy a’ legutóbb lefolyt két évre külön külön 400 millió forintnyi tömérdek kiadás esik. Al­g­ir, január. 26. Ma érkezett meg hivatalos úton azon tudósítás, hogy Abd-el-Kader­ hada Ain-Maadit ostrommal bevette. Maga az emir értesítő erről Valée marsall, egyszers­mind némi hadi tudósítást közölvén vele a’ dologról. A’ be­vétel csak január­ 10-dikén történt, ’s igy minden korábbi adatok a’ hely’ bevételéről hamisak voltak. A’ megtolanás a’ lakosok’ fellázadása által sikerült, kik t. i. az ostromlók’ pártjához állottak. Tidsini és legszorosabb párthívei az al­konyat’ védelme alatt menekedtek ki a’ városból. A’ touloni Eclaireur jelenti Corsieából: „Januarius­­nak egyik éjjelén a’ cervionei lelkész ajtaja’ hangos kopog­tatása által fölébresztetett, ’s ezután rimánykodva kéretett, adná föl egy haldokló hívének az utolsó kenetet. A’ jó pap kinyitá az ajtót, de tüstint megragadtaték egy, pisztollyal fegyverkezett áborczás férj fiútól ’s kényszeríttetett, hogy követné őt a’ templomba. Itt a’ rabló arra kényszeríté a’ papot, hogy az ezüst templomedényeket ’s a’ hordozható ékességeket mind adná ki neki. Ez megtörtént, ’s a’ rabló, ki az elrablott jószágot egy zsákba akarta rakni, hogy ezt annál könnyebben eszközölhesse, pisztolyát létévé. A’ lel­kész tüstint felkapd a’ fegyvert, kisi­té a’ rabló’ fejére ’s elfuta, segélyt hivandó. Midőn néhány emberrel visszaér­kezett, a’ rablóról leránták az álorczát, ’s ime a’ falu’ bíró­jára ismerének!“ Spanyolország, Madrid, jan. 25. Nekünk is van némi coalitionk, de a’ melly már hatalomra jutott, a’ ministerium az exalta­­dókra támaszkodik, kiknek több helyek’ ostromállapotját (melly legújabban Mayorcán is megszü­ntetteték) áldozatul vitte. A’ rend’ barátinak nem tetszik e’ rendszabály. Mala­gában folyvást tartanak a’ vagyonos lakosok’ kiköltözései, kik az exaltadóknak kedvező uj községtanács alatt szen­vednek, ’s az ostromállapot’ megszüntetésének következté­ben uj nyugtalanságoktól félnek. De hihetőleg körbejáru­­land Ex par tér­o, kinek dictaturája gyengítetlen marad, ’s hiszik, hogy van Halen, a’ középponti hadsereg’ parancs­noka, vele együtt fog munkálni a’katonai despotismus’ min­den rendszabályira. — Narvaez general Gibraltárból pa­naszlevelet bocsátott ki Espartero ellen. Társa Cordova nyugton vesztegel Ossunában. — Meer báró, Catalonia’ fő­kapitánya , született belga, mint mondják, nagy birtokokat öröklött Flandriában, minek következtében beadó lemon­dását. A’ mostani hadminister, Alaix, mondatik Meer’ he­lyébe rendeknek, a’ hadministeri tározóval pedig Madrid’ mostani kormányzója, don Francisco Narvaez, fog felri­­háztatni. — Fenolban , Galíciában , összeesküvés fedezte­tett föl. Saturnino szerzetes, egyetértve az ottani carlosi foglyokkal, el akaró foglalni a’ lőpormalmot ’s a’ várost felgyújtani. Az összeesküvés’ részesei közül többen tétet­tek fogságba, névszerint Seijos lelkész is. M­adrid , jan. 19. Tegnap a’ senatusban a’ felől vitat­koztak, valljon a’ visszatorlásoknál elkövetett kicsapongá­sok’ megszüntetése végett a’ királynéhoz intézendő felirat tanácskozás alá vétessék e. Calatrava azonnal kikelt el­lene , mert hiszen ez olly javaslat volt, melly a’ haszonta­lan vérontások’meggátlását czélozta! A’feliratjavaslat, úgy mond, a’ nemzeti becsületet sérti; az idegenek beszéljenek a’ mennyit akarnak, ők a’ háború’ iszonyai felett elborza­­dást szintettek ’s ezt mégis magok ösztönzötték. Az ellen­ség megérdemli Európa’átkait, de nem a’ királyné’ védői, kik az ellioti szerződést mindig szemmel tartották. A’ bár törvénytelen visszatorlási junták’ tagjait nem lehet Cabrerá­­val egy sorba helyezni, ki egyedül Arragoniában 4000 sze­mélynél többet végeztetett ki. Calatrava aztán oklevelekből következőt olvasatot: Valencia tartományban mart. 5 kétől egész apri­lig Cabrera 546 foglyot lövetett agyon; Alven­­tosában 151 Ceuta-ezredbeli katonát; Bunolban 44 tisztet; Bubielesben 46 nemzeti katonát; Arguntában 96; Hinojo­­sában 84; la Puebla de Ilijarban 24; Torellában 17­, Te­radl tartományban 22 birót (alcalde), egy általa elfogatott Urt­aico nevű biró kényszeríttetett, neje’, leánya’ és unoká­ja’ kivégeztetésénél jelen lenni. „ Mindezt, folytató Ca­latrava, Cabrera a’ visszatolások’ behozatala előtt tette. Azért is ezek mellett nyilatkozom, ’s mivel a’ kormány már megparancsolta, hogy csak a’ főgeneralok hajtsák vég­re a’ feliratot feleslegesnek tartom.“ — Ezpeleta gróf arra em­lékeztető, miszerint most csak egy felirat’ illendőségéről nem pedig tartalmáról kell tanácskozni. — A’ belügyek’mi­nistere feleslegesnek nyilatkoztató a’ feliratot, mert a’ kor­mány már megparancsolta a’ visszatorlási junták’ feloszlatá­sát. Viluma marquis pártolta a’ javaslatot; a’ senatusnak ki kell nyilatkoztatni ezen iszonyoktól­ borzadását, kivált ha a’ királyné’ ügye’ védői által követtetnek el. — A’ hadmi­nister állító, hogy a' szelídebb rendszabályok’ használása csak még nagyobb kegyetlenségekre ingerelte a’ carlosia­­kat, ’s most ugyanazon mértekkel szükséges fizetni nekik. Végre határozatta jön, hogy a’javaslat egy biztosságnak adassák át megfontolás végett. — Az éjszaki tartományok­ban Luciana gróf most már oda is terjeszté ki a’ visszator­­lásokat, hogy minden családok, mellyeknek rokonai van­nak a’ carlosiak közt, a’ királyné’ seregei által diódált he­lyekből űzessenek ki ’s javaik lefoglaltassanak. Meg kell jegyezni, hogy az alkotmány’ 10. czikkelye a' javak’ elkob­zását örökre eltiltja. Vitoria város, mellyet, valamint több mást, ezen rendszabály’alkalmaztatása által, néppusztulás fenyeget, a’ grófnál ellene nyilatkozott, de nehezen fog ki­hallgattatni. — Cabrera foglyait Hernyóból Moren­ába vi­tette, ’s útközben mintegy harminczat (az Eco del Comercio 300at mond!), kik sebesen nem tudának menni, agyonlöve­tett. Egy tiszt, 2 altiszt és 17 közember, kik magokat Bur­­riolban megadák , parancsára agyonlövettek. Madridban háborgás jelei mutatkoznak, mellyek nyug­talanítják a’ kormányt. Több házon találtattak ragaszlapok, mellyek’ tartalma a’ regens-királynéra nézve igen sértő. Névszerint szemére hányatik azokban, hogy az ország’ pén­zét a’ maga hasznára fordítja ’s külföldi bankokba teszi le. A’ ministerek is igen bántatnak ama’ hirdetményekben. Mig ez történik a fővárosban, azalatt nagy aggodalom uralkodik a’ tartományokban a’ carlosiak’ vélhető vállalatai miatt a’ közelgő táborozás’ alkalmával. Madrid, jan. 24. A kormány Palarea generálnak meghagyta, hogy a’ parancsnoksága alatt lévő Malaga, Gra­nada, Almeria és Jaen tartományok’ ostromállapotját szün­tesse meg, ’s ő e’ parancsot 18án teljesítette is. — Expar­­tero és Maroto general’ parancsnoksága alatt lévő hadsere­gek határaik közt sétálgatnak, a’ nélkül hogy ezeket át­lépni merészelnék. Mind a’ két rész megtámadtatni akar, de kezdeni egyik sem. Ezen módon foly a’ háború most Spanyolország’ éjszaki részeiben, épen úgy Arragoniában és Cataloniában is. Madrid, jan. 15. Sevilla’, Cadix’és Malaga’főkapi­tányaihoz parancs érkezett, hogy az ostromállapotot ama’ tartományokban haladék nélkül megszüntessék. Ha e’ főka­pitányok vonakodnának a’ parancsnak engedelmeskedni, azonnal hivatalokat veszítik. — A’ tegnapi ülés’ végével a’ követkamarában Pita Pizarro úr törvényjavaslatot terjesztett elő, mellyben a’ tizedek’ teljes megszüntetését ’s helyükbe bizonyos taksa’ állítását javasolja. A’ madridi Correo Naciónál egy czikkelyt közöl a’ don Carlos’ politicai rendszerében állítólag bekövetkezett válto­zásról. E’ szerint pater Cyrill ’s a’ mérsékleti fél nyerte meg az elsőséget. Következése ennek az lett, hogy Garda, Tar­­rapuul, Balmaseda generálok hivatalaiktól megfosztalak, ’s Villareal, Zariatequil, Urbixtondo ’s mások, kik kegyelem­ből kiestek voltak, foglalák el helyeiket. További követke­zése volt e’ fordulatnak jan. 21k én Azcoytiából Cabrerához bocsátott azon parancsolat, hogy szelídebb rendszert kövessen. németalföld. Az ausztriai és porosz meghatalmazottak’jegyzéke a’ többi három conferentialis hatalmasság’ meghatalmazott­jaihoz, költ Londonban november’ 28­. 1838ban, teljesen igy hangzik: „Ausztria’ és Poroszország’ alulirt felhatalma­zottjai, teljes hatalommal felruházva ’s a’ német szövetség’ érdekeire a’ belga-hollandi ügy’ alkudozásaiban tekintettel lenni megbízva, fájdalommal tapasztalának azon nyilványos rendelkezésekben, mellyek Brüsselben a’ törvényhozó ka­marák’ megnyitásakor jöttek köztudomásra, olly hangot, melly világosan elárulja a’kamarák’ abbeli szándékát, hogy mind azon birtokrészt, melly az od­. leikén 1831 ben a’ con­­ferentia által Londonban meghatározott 24 czikkely’ m­áso­­dika szerint Luxemburg nagyherczegséghez tartozandó, mind Limburg tartománynak azon részét vissza nem adják, melly a’ nevezett czikkelyek’ idike szerint a’ németalföldi királyt vagy mint luxemburgi nagyherczeget, vagy hogy Hollandiá­val egybekapcsolva legyen, illeti, a’ nélkül hogy a’ belga kormány ama’ végzések ellen, valamint egy harmadiknak ün­nepélyes egyezkedés által elfogadott köteleztetése és joga el­len,valamelly kifogást tett volna. Az alulírtak annál kevesbbé állhatnak el azon véleményüktől, hogy a’belga kamarák­nak illy gondolkozásmódja’ kijelentésében a’ német szövet­ség ’ jogai’ megsértését tekintsék, minthogy ez egy párt által létetik, melly a’ nevezett föld’ birtokában csak elő­leg tétetik, ’s melly tehát e’ tettlegi leírást saját autoritásá­val maradandó joggá akarja átváltoztatni, a’ mi a’ fenforgó esetben elnyomást jelent. A’ német szövetség’jogai Luxem­burg nagyherczegséghez, alapítva az 1815ki egyezkedések­re, a’ conferentia által az alkudozások’ kezdete óta megis­merve, ’s a’ belga követelések ellen a’ 19. és 21. pont által világosan igazolva, mi a’ nagyherczegség’ azon részét illeti, melly a’ 24 czikkely’ másodika szerint Belgiumnak ítélte­tett, a’ kik czikkelyben Limburg tartománynak helyébe tett részére vitetett által, m olly átvitel, mellyhez a’ szövetség­­gyűlés megegyezését a’ fölbirtokok’ meghatározásában Lu­xemburgra nézve függővé tette, ’s melly megelégedését u­­tóbb, i. e. június’ 15. költ végzése által, az alulirtakra átru­házott meghatalmazás által kijelentette. Ebből következik, hogy az öt hatalmasság által a’ 19. pont alatt elismert jog, melly szerint ,,a’ többi statusok olly rendszabályokhoz nyúl­janak, minőket szükségeseknek látandanak, törvényes ha­talmoknak tekintetet adni vagy minden hozzájok tartozandó tartományokban helyreállítni, mit a’ belga kormányn­ak.

Next