Hirnök, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)
1839-01-14 / 4. szám
di, szám. Szerkeszti ’s kiadja Haitisfalvi Orosz József'. •Famuli. 14. A’ iirneltkinevezések’, hivatalos tudósítások, honi és külföldi politicai hírek’, mindennemű statisticai adatok’, pénzkelet’, piaczi árak’, dunavízállás’ és mindenféle hirdetmények minél gyorsabb közlésével is a’ Századunk terjedelmes!) political ’s rokon tudományi értekezésekkel, ugyszinte literatúrai,művészeti és közéletbeli jelesebb tünemények’, találmányok és intézetek’ ismertetésével foglalkoznak föképen. Megjelennek e’ lapok minden hétfőn és csütörtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban házhozhordással 4 p. sz., postán borítékkal 4 fr. 24 kr. Előfizethetni helyben a’ kiadó tulajdonosnál, sétatéren 749. sz. a., Pesten Füskúti Landerer Lajosnál, kinél a’ hirdetmények ’s a’ szerkesztőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nemhivatalos leveleknek és közleményeknek bérmentes beküldetése kéretik. Tartalom. Magyarország és Erdély. Győr vármegye közgyűlésének végzései; pesti, bajai, kolozsvári és brassói hirek. Nagyírritannia. Gaboriatörvény ; habeas corpus acta; catholicusok lakomája; asszonyi vásárok; a’ canadai lázadók pere. Francziaország. Würtemberg herczegné *1; Etienneur és a coalitio; Gisquet’pere. Spanyolország. Cordova és Narvaez törvényszék elébe állítandók; van Halén kegyetlensége; hadmozdulatok ; Maroto és a’ carlosi vakbuzgo part. Német ország. Porosz hivatalos nyilatkozás’ vége. Elegy. Hírlapi szeme. Hirdetések. Magyarország és Erdély. (j ’g ftp. k. helsege mit évi jul. 12ki határozatában Altersberger Józsefnek neve’ „Óhegyi“ magyar hangzatuvá változtatását méltóztatott megengedni. **Győr. F. e. januarius’ban Bezerédy Ignácz k. tanácsos és első alispány ur’ elnöksége alatt megyénkben közgyűlés tartatván, első alispányut előterjeszté, hogy a’ késő maradékra nézve igen érdekes volna, ha a’ megyéknek elavult pecsétjei a’ pesti nemzeti múzeumba tetetnének , s ennek folytában indítványt tön, hogy a nemes megyének pecsétje leküldessék, s a’ többi nemes megyék is e’ vegye megkeressenek. Ezen indítvány köz helybenhagyással fogadtatván , a’ megyének elavult pecsétje «A múzeum Szajnára ( cs. kir. Főherczegségének átküldetni, ’s minden nemes vgyék ugyanerre nézve megkerestetni rendeltettek. Bezerédy Ignácz első alispány ur’ elnöksége alatt a laba, Bárcza ’s Marczal vizek rendezése’ ’s a’ Hanságnak lecsapolása’ tárgyában kinevezett választmány a múlt esztendei 21(16ik számra benyújtja jelentését, melly szerint úgy vélekedik , hogy elsőben is a’ Duna’ medrének tisztítását eszközleni, de előbb mintsem ezen tetemes költségekkel járó munka kezdetbe vétetnék, a’ költségeket ’s a várható hasznot pontosan ki kellene tanulni. Meggyőződvén a’ Karok és Rendek arról, hogy e’ vidéknek legnagyobb veszedelmére szolgálhatna az, ha a’ többi megyékben eloszlott ’s csak részben ide szivárgó vizek, átmetszések ’s egyéb akadályok’ elhárításával, rövid idő alatt egész mennyiségűkben ide származtatnának előbb, mintsem Győrnél a’ Kis- Dunának medre azoknak befogadására alkalmatosíttatnék, sőt még az Öreg-Dunának kellő rendezése által is a’ visszatolongó vizeknek ereje hathatósan meg nem zaboláztatnék, de más részről még azt is figyelembe vévén, hogy ezen szabályozás a tenger költsége, mellynek elviselésére a' közvetlen érdekesítettek a’ nélkül is csak vagyonuk’ nevezetes részének feláldozásával volnának képesek, —hajókázhatókká teendő folyók, ’s igy nem egyedül magányos, hanem valóságos közérdekű tárgy lévén kérdésben — szintúgy, mint a‘ Duna’ rendezésének költsége, országos segedelem által volna inkább pótlandó, mintsem hogy egyedül azok, kik a’ vizek’ káros kiöntései által szüntelen ostromoltatnak, kényszeríttessenek a’közönségnek, minden reménylhető pótlék nélkül, jótékony hajókázható folyókat állítani; mi az osztó igazságnak fő elvével nyilván ütközni látszik: mindezekhez képest abban állapodtak meg a’ tisztelt Karok és Rendek, hogy minden további lépésnek felfüggesztésével, ezen tárgy a már közelítő országgyűlésen előadassék, ’s ezen, a’ köz igazságra épült elvnek értelmében hozandó törvény által, valamint az Öreg- és Kis-Dunának, úgy a’ kérdés alatt lévő vizeknek is köz segedelem’ hozzájárultával már valahára leendő rendezése iránt hathatós intézkedés szorgalmaztassék — ezen végzésről a’ amelt. kir. biztos urnak, de a’ többi érdekesített törvényhatóságoknak is leendő tudósítása megrendeltetvén, ez utóbbiakra nézve olly különös megjegyzéssel, hogy a’Kir. és Kir. részükről, e’ tárgynak országgyűlési elhatároztatása előtt, még a’költség-kivetési kulcsnak igazításához sem kívánnak kezdeni. — Dreszmitzer József kir. tanácsos, kanonok ’s prépost urnak elnöksége alatt a’ nevelés’ tárgyában munkálkodott választmány a’ m. e. 1934. számra beadja jelentését, melly szerint úgy vélekedik, hogy a’ nevelés tárgyának kívánt sikerrel leendő előmozdítására szolgálhatna, ha a’ divatozó rendszabásokból, valamint t. n. Veszprém ügyes javaslatából is, egy összes szabályzat készíttetnék, s annak megtartására egy állandó küldöttség ügyelne , hogy pedig ezen választottság minél előbb elkezdhetné munkálkodását: szolgabiró urak már ezen gyűlésből küldetnének ki a végett, hogy minden helységben a’ nevelés’ mostani állapotjáról, a’ javaslatban bővebben érintett nézetek szerint, környülábisos vizsgálatot tegyenek. A’ vélemény helybenhagyatván, tisztelt Dreszmitzer József ur’ elnöksége alatt Varda Károly győri kanonok, Kis János, Sibrik Bálint, Krenyel János táblabirák, Balogh Kornél főjegyző ’stb. a’ folyvást munkálkodásra, valamint szolgabiró urak a' kivánt összeírásoknak eszközöltetésére kiküldettek; Veszprém vmegye’ pedig válaszolólag mindenről tudósíttatni rendeltetett. Fest. január. 9. Pestnek múlt évi kereskedése ellen, általán veve ’s a’ tavaszi árvizpusztítást leszámítva, panaszt épen nem emelhetni, sőt kívánatos, hogy a’ beállott 1839 is a tavalyihoz hasonlag mutatkozó kereskedési mozgalom és élet mellett hasonlag jutalmazzon. Kézműi czikk közt: a’ pamut-gyártványoknál mostani mérsékelt árok mellett árcsökkenéstől nem tarthatni; gyapjuczikkekből pedig, minden emelkedett árok mellett is, igen csekély mennyiség van. Mi a’ termékeket általában illeti, ezek iránt úgy tartjuk, mind termesztők mind vevők egyiránt elégültek voltak: a’ gyapjút meglehetősen fizeték minden fajnál 's kapva vevők, — nemesített egynyiretűre pedig már most előre is történnek szerződések a’ tavalyinál jobb árakon, ’s hihető, a’ külvásárlások Anglia, Franczia, Schweiz és Olaszország’ részére is inkább növekedni mint kevesedni fognak. A’ tavalyi jó minőségű gubacs a’ dunai közlekedés megnyitásakor tavasszal bizonyosan elég keresőre fog találni. A’hamuzsir kedvezőn áll, ’s kivitele nehezen lenne jutalmatlan. A’ viasz folyvást nagy áru, e' czikk’ mennyisége kevésbbé kerül ki az országból, mint előbb, ’s a’ fogyasztás nagyobb mint mennyi a’ kereskedésben forog. — Pálinka jól fizet a’ készíttetőnek, bár különben azon körülménynél fogva, hogy télen át valamennyi pálinkakazán teljes munkában van, nem lenne csuda, ha ára vagy kapóssága némileg csökkenne. Olvasztott faggyú (lebenyegben) mint ősszel olly nagymennyiségben vitetett külföldre, hogy áralebb már nem eshetik. Cserzetlen bőr, névszerintiekén, ökör- és borjúkor olly magas áron állnak, hogy méltán tarthatni megolcsulásuktól a’ mostani olly székében uralkodó marhadög miatt. — A’ debreczeni sziksó hihetőleg megmarad kapósságában, mivel az utóbbi évekbeli mennyiséget az üveggyárak jóformán fölemészték. — A’ repezeolaj’ csekély ara semmi viszonyban nem látszik állani a’ többi zsiradék- és olajnemek’ tartós áraival; meglehet, a’ csehországi bőrepetetermés okozá e’ sülyedést. Kender folyvást magas áron kel, ámbár a’gyártók már néhány év óta nincsenek a’ termés’ minőségében megelégülve. A’ nyálbőr, mellynek már két év óta folyvást úgyszólván semmi ára nem volt, legközelebb mind itt helyben mind Lipcsében gazdagon fizetett az azzal kereskedőknek. A’ mostani tél nem úgy mutatkozik különben, mintha ezen czikk’ megszaporodásától lehetne tartani, azért a’ mostanig szépen emelkedett ár hihetőleg továbbra is megmarad. — Gabona megáll a’ maga árában; a’ kereskedők szereznek ugyan mellette, de nem gazdagulásig; a’ magtárak nincsenek ugyan dugulásig tömve, de azért hiányt vagy szükséget nem érezni. — A’jóféle dohány folyvást eléggé kapós; ’s nem állíthatni mellette , hogy alábbvaló fajok vevőkre nem találnának, ha mennyiségük még olly nagy volna is.— Bárdányi gróf Buttler János ur mult dec. lükéről Pest megye’ első alispányához Dubraviczky Simon úrhoz intézett levelében 500 utó írtot küldött olly végre, hogy e’ mennyiséget a’ tiszt, alispány ur, Pest’ azon szegényei között, kik a’ király utczától jobbra a’ kerepesi-utig e’ tél’ idején földkunyhókban (putrikban) tanyázni kénytelenek, saját belátása szerint és fölügyelése alatt lenne szíves osztatni föl. Ehhez képest a’ t. alispány ur e’ szerencsétleneknek, a’ városi hatóság’ részéről megtett összeírás után, a’ mondott summát e’ végre megbízott Simonyi István megyebeli esküit által Pfeiffer Lőrincz városi alkapitány’jelenlétében, f. januarius’ első napján valósággal ki is osztatá, azon általa megállapított bölcs fokozat szerint, hogy a’jótéteményben ugyan minden személy —, de a’ betegség, kor vagy akármi más oknál fogva munkára és igy kenyérkeresésre alkalmatlan kétszeresen részesüljön. Nem csak országos törvénykönyvünk hirdeti már e’ tisztelt gróf urnak a’ ludoviceai katonanevelő academiára hazafilag szentelt nagyszerű alapítványát, — hirdeti azt a’ szigeti athenaeum, hirdetendi maholnap a’ vakok’ pesti intézete is; és igy hazánk’ történeti muzójának édes tiszte lesz, a’ kőkeblű grófnak ezen ’s egyes hazai intézetünkre szentelendő igen nemes áldozatit hazafisági ’s emberiségi tekintetből felfogni , érdem szerint méltatni ’s kiemelni; engedje meg azonban szerénysége addig is,hogy főleg a’szenvedők’ enyhítésére ható hasonló nemes adományáért a’ fölsegéltek’ buzgó háláját az egész haza’ színe előtt kifejezhessük. A’ közelebb múlt 5 évre ajánlva volt Pest városi versenydíjnak ideje 1838ban kitelvén, e’ következő tartalmú aláírási ív nyittatott meg és kereng, számos példányban, a’ város polgárai ’s lakosi közt: „Megújított aláírás a’ pestvárosi versenydíjra. Miután a’ tapasztalás azt mutatta, hogy sz. kir. Pest városra az itt tartatni szokott lóversenyből már némi haszon háramlott, ’s ez okból igen kívánatos volna, annak fönmaradását ’s további kifejtését lehetőleg előmozdítói , ezen sz. kir. város’ t. ez. polgárai és lakosi illendően kéretnek, miszerint az említett czélt hazafiai adakozásaikkal annál inkább elősegítni méltóztassanak, minél kivánatosbnak látszik, hogy ezen sz. kir. város, melly az intézet által legközelebbről érdekeltetik, ollyas önkintes és nagylelkű ajánlatokhoz legelső nyújtson buzdító és utánozásra méltó példát.— A’díj’feltételei e’ következők : Pestvárosi dij, 1839től 1843ig bezárólag, évenkint bizonyos summa (melly t. i.az aláírások által egybegyülend) minden lóra. Távolság a’ nyerő pont előtt 30 ölnyivel kezdve, egyszer körül. Ismételt futás. Teher : 3e. 74 ft, 4e. 100 ft, 5e. 107 ft, te. 112 ft, idősb 115 ft. Ausztriai birodalomban született ló 6 fonttal kevesbet; kancza és herész általában 2 fonttal kevesbet. Bejelentés 8 nappal előbb. A’ dij’ 3/4-de az első, V 4-de a’ második lóé.“ — Következnek az aláírók’ nevei és az ajánlatok’ mennyiségei. A’ külön íveken már eddig is számos név van följegyezve, és reménylhető, hogy Pest sz. kir. városa’ állásának megfelelő mennyiség kerülend egybe. Baja, dec. 31. Dec. közepén kezdett folyvást száraz kemény hideg Sugoviczánkat és számos mocsárinkat jéggel vonta be; mi a’ nád’késedelmes levágatását igen elősegítő, ’s azt már nagyobb részint lakosaik el is végezték. Mint tavai, úgy az idén is a’ nád igen silány’s rövid növésű, mégis folyvást épülő faluink’ lakosi a’ nádkéve’ százát 10—13 v.irton örömöt fizetik. Száraz malmaink nagy mozgásban vannak, mivel dunamalmaink már őszkori nagy vizcsekélységök miatt igen hátráltatók szegényebb lakosaikat őrlésben, ’s igen sokan telelésre lisztet csak most őrűltethetnek. E’ táji Dunán az átjárás napról napra bajosabb; ez okból a’ szeremlyei révnél a’ dunántúlraigyekező utasok gyakran a’ vissza nem térhetéstől tartásuk miatt czélba vett utjok’ folytatása helyett, csakhamar ismét városunknak fordítják kocsirudjokat. Karácson előtti hetivásárunkon gabonás kocsikon kívül számos aszuszilvával ’s dióval terhelt is vala látható, az aszuszilva’ vékája 3 fr., dióé 2 fr. 30 kr.; méz’ itezéje 1 fr.—1 fz. 28 v.kron kelt. Karácson napján kettős öröm lebege különböző ajkú lakosaik’ arczain; egyik a’ nap’szentsége, másik, helybeli lelkészünk Bartók Mátyás’ érdemeinek méltányoltatása miatt, ki e’ napon mutató először be préposti szertartással áldozatját a’ mindenség’ Urának. A’ diszruhás polgári gránátosságnál fris emlékezetűnk lévén az érintett lelkésznek városunk’ szegényebb lakosiról atyailag gondoskodó ’s azokat segedelemmel is elhitt nemes tettei, a’ mise’ folyamát nem csak jelenlétükkel, hanem számos örömlövéssel is díszesíték, isteni szolgálat után pedig a’ városi tanács és választott község jeles küldöttséggel kivánta buzgó örvendését nyilványítani. — A’ bajai jótékony asszonyegyesület, melly már három év óta nem kis segédpénzzel hatott a’ helybeli „Remete Sz.Pál“ nevű kórintézet javára, ’s hathatós munkálkodás által több ügyefogyottnak’s betegnek fölszikkasztá könyeit, dec. 30-án tartó, gyűlését, midőn is többi rendelkezési közt uj tagjaivá választatták: Latinovics Mária, Alföldy Nina, Vojnics Mathild, Xenádovics Katalin, Zborela Anna, Latinonics Flóra, Grósz Betti asszonyságok, és Jakobey Amália, Albrecht Antónia, Boyt Katalin és Swoboda Mária kisasszonyok. Főirányát pedig az 1839ki febr. 4 én tartandó sorsjátékos tánczvigalom’ elintézésére fordítá, mellynek jövedelme a’ fenérintett kórintézet gyarapítására leend fordítva. Bemeneti ár egy sorslappal 30 p. kr., külön a’ sorslapé 20 p.kr. (tú r.) Kolozsvár, jan. 1. Az 1839ki év’ első napja* derültével e’ város’ békés lakosai meggondolván, hogy egy év’ változó folyama a’ mint áldást és örömet, úgy pusztulást ’s keserűséget is áraszhat mind a’ nemzetekre, mind egyes személyekre: siettek a’ különböző vallások’ hitsorsosai szentegyházaikba, holott a’ királyok’ királyához buzgó esedezéssel folyamodtak áldásért a’ haza’ atyjára, annak egész házára, a’ hazára ’s ennek minden rendű békés polgáraira. Ezután az erdélyi nmlgy k. főkormányszék’ tagjai, a’ katonai tiszti kar, kamarai k. tisztek, vármegyei tisztviselők, városi tanács , négy bevett vallás’papjai, különböző oskolák’ köztanítói mentek e’ haza atyja iránt viseltető hálás érzésüket ’s tántoríthatatlan hivségeket erdélyi főkormányzó gróf Kornis János ur ő excja előtt külsőképen is kijelenteni. Az érd. amígy kir. főkormányszék’ nevében erdélyi r. catholicus püspök Karács Miklós ur ő excja ékes beszédében fejező ki e’haza’ szeretett atyja, a’ békeség’ fejedelme ’s annak egész felséges háza iránt viseltető hivséget, s annak boldogságát esdeklő tiszta hálás érzéseket; ezekhez csatoló végre a’ tisztelt szónok ő excja szives és egyenes kívánságát a főkormányzó ur ő excja’ becses éltéért ’s boldogságáért. A főkormányzó ur ő excja szíves részvétellel fogadta ezen tiszta szívből eredeti nyilatkozatokat, ’s azoknak a legjobb fejedelem’ királyi székéhez juttatását kegyesen ígérte, ’s a’ maga személye iránt kijelentett szerencsekivánásokat megköszönve a’ rendeknek viszontagolta. CErei. Híradó, Brassó, decemb. 26. Örömmel jelentjük, hogy felsőbb határozat’ következéséül 1839. január. 1-ső napjától városunk a felső-tömösi veszteglővel, és igy Oláhországgal is naponkint- postaközlekedésbe jövend, a’ mi a’ kereskedésre igen hasznos hatással leend, minthogy ez által, szinte azon idő alatt, mig innen Szebenbe érkezik a’ posta, Bukarestbe is eljuthat — holott eddig leveleink oda Szebenen és Verestornyon keresztül kerültenek — már tehát nem csak Ószebennel és nem régóta Kézdi-Vásárhelylyel, hanem Oláhországgal is könnyebb leszen ezután levelezésünk. Óhajtanánk még Udvarhellyyel is Hidvégen, Miklósváron és Erdővidéken keresztül illyen postai kapcsolatba jutni , mivel leveleink oda is még mind a’ szebeni utón kerülnek. Kinek tehát Felső-Tömösre vagy még tovább is Oláhországba levelet küldeni szándéka, naponkint reggeli 8 órától 12-éig fölteheti, az ide Brassóba érkezőket a rendes postahivatali órákban kiveendő. — A’ tél csakugyan nem maradt el. 21-dikén megindula a’háromszéki éjszakkeleti úgynevezett „nemere“ szél, melly máskor is veszedelmes, ’s mult héten is sok embert visszatartott a’ heti vásártól, és már 22-dikén 16-dik jégalatti ponton álla a’ hévmérő; 23-án újra lágyulni és havazni kezde. A’ kemény tél vidékünknek termékeny esztendőt ígér. (E. Illapi J vagy firifaunia. A’ Chronicle következő czikkelyt közöl a* gabonatörvény’ tárgyában: „Azon állítások, hogy az iparűző osztályok közül valamellyik a’jelen gabonatörvények’ megtartatása miatt érdekesitve van, nem egyebek vastag hazugságnál. Az élelemtermesztőknek, szintúgy mint más akármelly áruezikkely’ gyártóinak , érdekükben fekszik, minél olcsóbban termeszteni. A’ termesztő osztályoknak csak egy