Hirnök, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)

1839-02-14 / 13. szám

13 címszám. Szerkeszti ’s kiadja Saldsfalvi 4P J Jós­sef. Feb­r. 11. 1839. A’ Hírnök kinevezések’, hivatalos tudósítások’, honi és külföldi political h­irek’, mindennemű sta­tisticai adatok’, pénzkeret’, piacai árak’, duna­­vizálhíj’és mindenféle hirdetmények minél gyorsabb közlésével ;__a’ Sxdvadunk terjedel­mesb political ’s rokon tudományú értekezések­kel, ugyszinte literatúrai,művészeti és közélet­beli jelesebb tünemények’, találmányok és inté­zetek’ ismertetésével foglalkoznak főképen. Megjelennek e’ lapok minden hétfőn és csü­törtökön. Félévi előfizetés Pozsonyban házhoz­­hordással 1 p. fr., postán borítékkal 4 fr. 24 kr. Előfizethetni helyben a’ /ír.í/ó foly­onosnál, sé­tatéren 74,0. sz. ft., Pesten Füskúti Landerer Lajosnál, kinél a’ hirdetmények ’s a’ szerkesz­tőséget illető egyéb közlemények is elfogadtat­nak. Minden nemhivatalos leveleknek és köz­leményeknek bérments beküldetése kéretik. T­a­r­t­a­l­o­m­. M­a­g­yarors­z­á­g és Erdél­y. A’ herczeg-primás leteszi esküjét; kinevezések; végrehajtó biztosság Kraszna, Közép-Szolnok, Zar­án­d vármegy­éknek és Rovar­­v­id­éknek visszacsatolására; a’Duna ’s a farsang; ho­ni elegytár; Kisfal­udy-társaság. Ausztria. Még valami a vari­­adatokról; E*** eszmélkedései a’ mailandi, prágai és franczia in­tézetekről, a’ ministeri crisisről ’s Belgiumról. N­agybrit­an­­nia. A’ chartisták’ előkészítletei; Birma és Nepal elleni háború­ra kilátás; rablócsapat’beütése Canadába. Franczia or­szág. A’ Journal des nébats a’ követkamara’ feloszlatása felől; költ­ségvetés 1840re ; Abd-el-Kader Ain Mamiit ostrommal beveszi. S­p­a­n­y­o­l o r­s z­á g. Coalitio; kamarai viták ; a’ mérsékletes fél nyertes don Carlos political rendszerében. Németalföld. Ausz­­tria-porosz jegyzék; conferentialis oklevelek. Belgium. Tö­rö­k­o­r­s­z­á­g. A’ porta’ palotája elég; hírek Persiából. El­e­g­y. Hirdetések. Magyarország és Erdély. Az esztergomi érsek és Magyarország’ primása f. fe­bruár. 5k én teve le a’ szokott esküt Ő cs. ’s ap. kir. felsé­ge’ kezeibe. () CS. 's ap. kir. Felsége Sax Alajos orvos-doctort és a’ szluini határőr-ezred’ orvosát nemeslevéllel méltóztatott kegyelmesen megajándékozni. (Priv. tudj­­) cs. 's ap. kir. Felsége Biaczovszky Domokost, a’ szepesi székes-egyház’ kanonok-főesperesét, a’ Magyar- és Lengyelország közötti uj apátsággal méltóztatott kegyelme­sen felruházni. (Priv. tud) Ő cs. ’sap. kir. Felsége Urbányi Flóriánt, a’ mnélt. magyar kir. udv. kamara’ expeditorát, kegyelmesen nyu­galmazni méltóztatott. A’ m­­élt magyar kir. udv. Kamara Hauszegger Dé­li est, a’ h­uszti kasznárság’ ellenőrjét, a’ szigeti kasznárság’ ellenőrjévé, — Ruttner Lajos szigeti kasznárt pedig a’ h­uszti kasznárság’ ellenőrjévé léptette elő. Kraszna, Közép-Szolnok, Zaránd vármegyék­nek és K­ő vár - V­idékének Magyarországhoz minden haladék nélkül esendő visszacsatolását, mellynek végrehaj­tását némelly a’ módnak külső alakját illető akadályok hát­ráltatók, várhatni; minthogy legfelsőbb helyen Szabolcs vármegye’ főispánya és ideigleni koronaőr gróf Teleki Jó­zsef ő excellentiája a’ végrehajtó biztosság’ elnökévé, Lányi Imre, Ung vármegye’ főispánya, és a’ nm. Hétszemélyes­ Tábla’ bírája, és Kállay István Csongrád vármegye’főispányi helytartója pedig a’ biztosság’ tagjaivá neveztettek.­­P. tudj Pozsony, febr. 13. A’ már másodízben megállapo­dott jég tegnapelőtt déli 12 és 1 óra közt megindult, a’viz kilencz láltnyi volt; az egész jégtömeg egy darabban ’s igen lassan ment, 's gyállíttató még egyszeri megállapodását; el­érvén a’ nagy kősarkantyuhoz, itt azonnal megtoldott, ’s ne­hány perez alatt a’ vizet 13' 9'ra dagasztá; az ezrenkint hul­lámzó néptömeget rémülés tölté el, látván a’ dühöngő elem tornyosulását, melly ha még néhány lábot nő, viz bontja Pozsony’ egy részét. Azonban a’ viz estig csak 13' és 11"ig emelkedett, a’jég’ hátán folyván az oroszvári és mühlaui ágakba Tegnap végre apadni kezdett, ’s délutáni 3—4 óra közt szerencsésen és végképen eltávozott.—Ez alkalomnál igen megfogható volt mindenki előtt Pozsony megye’ ren­deinek és e’sz. k. városnak azon lelkesülése, mellyel a’ balparti vaspályát pártolja, mint a’ mellynek Dunánk sem­mi akadályt sem vethet, míg a’ jobbparti télen át szüntelen megszakadásoknak lenne kitéve, ’s csak egy álló­ hid tart­hatná fen a’ közlekedést. De a’ viznek itteni sebessége mel­lett csak egy függő lánczhid lehetne használható, mert a’ fa- vagy kőhíd vagy azonnal leromboltatnék jégme­netkor, vagy annyira összetorlasztaná a’ tömeget, hogy Po­zsonyt a’ legnagyobb veszély fenyegetné, mi az itteni viz­­sebesség mellett felszámíthattál! szerencsétlenséget okoz­hatna.— A’ farsang a’téllel együtt eltávozott tőlünk; ez ná­lunk az idén igen vig volt. E’ vigalmak közül, mellyek egy részben jótékony czélokat is gyámolítottak, most egyet em­lítünk meg, a’ többire más alkalommal visszatérendők. — Pozsony megye által építtetni határozott fog- és javítódolog­házra kivántató költségeknek, mellyeknek rendes előtele­­pedése különösen a’ megye’ Rendei által az ajánlási felszó­­ltás utján szándékoltati­k sikereltetni, elősegítésére, e’ farsang lefolyta alatt rendelkezett nyilványos, különnemű tárgyak’ kijátszásával összekötött tánczmulatság, folyó februarius’ 5- kén tartatott­­. Nyéki Nemet János másod alispány ur’ bölcs elrendezése alatt; ennek az volt óhajtott, kedves eredmé­­nye, hogy jóllehet ezen jótékony czél’ elérésére e’ rendel­kezés csak ez évi január. 5kén adatott a’ közönség’ tudtára, következőleg ehhez mind a’ kijátszásra szánt ajándékokra, mind pedig a’ sorsok’ megváltására nézve, mellyek közül csak TOO kelt el vidékre, a’ többi 3190 itt helyben, ’s ék­kén) sz. kir. Pozsony városának érdemes nagylelkű lakosai járultak hozzá, mégis a’ lelkes adakozás’utján a’ különnemű tárgyaknak száma, mellyek közül több nagyobb érdekű e­­zű­st és m­ás nemű drágább szerek is voltak, 262 darabra ter­­jedett, mellyek a’ tánczmulatság előtti napokban jó ízléssel felállítva és szemlélésre kitéve valónak, azután a’ szünóra alatt a’ legszebb renddel sorshúzás alá bocsáttattak. Maga a’ terem nem ugyan felette tömve, hanem mintegy 936 sze­mély által látogatva, különösen az itten lakozó számos ura­ságok és előkelő mindenrangú lakosok, azonfelül megvá­logatott álarezosok által ékesítve, a’ mulatság igen fényes és vig lévén, majdnem hajnalig tartott, mellyből, ámbár a’ költségek 647 fit 41 krt tettek pengőben, mégis az érin­tett czélra tisztán 1932 fl. 19 kr. jött be. Pest febr. 9. A’kemény hideg, melly 4 — 6 nap alatt jéggel borító Dunánkat, olvasztó szélnek enged e helyet, ’s ez máris igen kellemetlenné tévé a’járást a’ jégen, ámbár az még egyébként veszéllyel nincs összekapcsolva, s foly­­vást gyalogszánokat is használnak. A’ viz igen tetemesül apadt; múlt évi febr.­árkán ugyanis 14' 11" 6"' magasságú volt a’ budai mérték szerint, most ellenben ugyanazon nap csak 10' 1" 0"" ; e’ körülmény’ következtében tehát annyival is inkább minden jót reménylhetnek fővárosink’ lakosi, mivel ha félig sincsen annyi, mint tavaly volt, mi akkor nem kis mértékben mozdítá elő hirtelen elolvadtéval az áradást. Egyébiránt tavaly jan. Tikén, midőn a’rég megállapodék fővárosink közt, 20 lábnyi magas volt a’ viz, az idén ellen­ben csak 12, melly magasság máig már jóval apadt, ’s e’ szerint minden veszély megszűntnek látszik. Nádorunk , cs. kir. Fegsége mindazáltal e’ kedvező körülmények mel­lett sem akaró pusztán jó szerencsének kitenni a’ két testvér főváros’ lakosit, hanem mindenkép biztosítói törekszik azo­kat az ellenséges elem’­dulási ellen. Legközelebb ugyanis parancsa’ következtében f. hó’­eke óta ismét gátat készít­itek a’ Wurm-udvartól egészen a’ sóházig, harmadnapig szakadatlanul közel ötödfél száz kocsi, azután kétszáznál több ’s ezenkívül egypár száz katona dolgozik e’ nagy mun­kán , melly néhány nap alatt igen is messzire haladt. A’ tavalyi töltés nem volt egészen olly erős mint ez, ’s mégis több óráig föl birá tartóztatni a’ vizet; annyival inkább biz­­tosítandja tehát most a’várost ez, midőn a’ tavalyihoz hasonló nagy víztől már épen nem tarthatni, ha az előzményekből következtetést szabad vonni a’ történendőkre. Egyébiránt a’ lakosság nyugott bizalommal tekint a’jövendő’ elibe, ’s a’ tánczvigalmi vállalkozók épen nem panaszkodhatnak rész­vét-hiány ellen. Minden farsangi mulatságnak azonban koro­nája volt a’ nádori palotában adott tánczvigalom az elhunyt Maria wü­ttembergi hgnőért öltött gyász’letétele után. Febr. 6ikán ugyanis a’főnemesség’ legvirítóbb hölgy koszorúja va­­la ott látható, ’s közte vezércsillagok gyanánt István Frig ’s Hermine Frignő az örvendő ifjúság’ ellenállhatlan bájival mindenkit fölülhaladók. A’ mulatság reggeli 3 óráig tartott, ’s a’ teremhez vezető nagy lépcső lepve volt emberekkel, kik részint a’gyönyörű zenét akarók hallani, részint pedig a’ föllejtő szépeket csudáink A’ pompás és hatásteljes vilá­gítási teremben TOOnál több vendég mulatott, kik közt szá­mos budai országos hivatali tisztviselő, katonatiszt ’s minden rangú ifjú, a’férfiak egyszerű fekete öltözetben , a’ höl­gyek pedig Peru’ kincseire emlékeztetőleg. El eg­y tár. Pesten a’ Duna’ partján f. h. 3kán kezdék meg ama’3 ölnyi szélességű töltésnek csinálását, melly a’ ta­lán történhető áradás ellen Pest városát védje. Privát le­velekből értjük, hogy ezen töltés körül száz meg száz ko­csik vannak elfoglalva földhordással. A’ csallóköziek is fe­lette tartanak az áradástól. — Kereskedési hírek közül eze­ket közölhetjük: Bánságban angol házak’ számára tetemes mennyiségű búza vásároltatik kivitelre; egy pesti kereske­dőház 100,000 mérőt vett, Angliába szállítandót. — A’ Hand­lung­szeitung szerint, a’ nagyszombati legközelebb lefolyt vásár’ alkalmával a’ főczikkelyek, gyapjú és posztó, csak középszerű mennyiségben találtattak. Azon gyapjumennyi­­ség, melly a’ pesti úgynevezett újévi vásárról hozatott ide, felette kevés nyereséget h­ajta; posztó sem igen kerestetett, mint általában minden tél’ vége felé ; az ár mégis mind a’ két czikknél változatlan maradt. —Bialában jan. közepén élénkülni kezdett a’kereskedés, különösen a’ gyapjúra néz­ve, ’s többfélé biztosok indulanak onnan gyapjuvétel végett a’juhokon. E’ szerint tehát még eddig minden oda látszik mutatni, hogy emelkedni fog a’ gyapjuár. — Bukarestben az országos termékek felette kerestetnek 's napról napra több az idegen vásárló, kik a’ czikkelyek’ árát felverik. A' faggyú’ mázsája kevés napok alatt 12 forintról 14re rúgott; sárga viasz 76ról 77re; méz­lőről lire. Nagyon feltűnő a’ nyulbőrök’ keresése, minthogy ezen czikk két esztendő óta nem kerestetett; most triesti és lipcsei kereskedők hajhász­­szák: mig előbbi években 100 darabért alig lehete 9 forin­tot kapni, most 20 írton kel. — Azon akadályok , mellyek a’ Dráva’ leendő gőzhajózásánál előre láthatók, könnyen elmellőzhetők a’ magyarparti rész’ szabályozása által. Tu­domás szerint már több fölvételek létettek ; az ezen fölvett tervek szerinti szabályozás hihetőleg a’ jövő tavasszal el fog kezdetni. — Tengermelléki kereskedésünknél, mellyet ma­gyar lapok, ’s nevezetesen Hírnökünk is, havonkint közölnek, a’ kőszén még eddig nem említtetett, bár ez idővel tetemes ágát teendi kereskedésünknek. Istriában a’ legújabb idők­ben gazdag illynemű bányák fedeztettek fel, mellyeket leg­inkább angolok látogatnak meg; Tót- és Horvátországban hasonlók’ találtatnak. Dohány e’ tengermellék’ útján nagy mértékben vitetik ki, de nem csak a’ levelek, hanem a’ fa­jok sem különböztetnek és választatnak el egymástól; még kevesbbé jut valakinek eszébe a’ dohányleveleket felgyárta­ni’s kész cigarrókat küldeni külországokba; pedig a’dohány sokkal több hasznot hoz hazánknak, mint több más szinlege­­sen nagy hasznot hajtó árúczikk. — Az Adlentek írják Sü­megről, miszerint, a’ marhadög ott kissé fel kezd hagyni, miután a’ földbirtokosokon iszonyú csapásokat ejtett; a’ használt gyógymódok közül egyet sem lehet tökéletesnek mondani. — Zágráb megye’ némelly helységeiben ellenben ismét kiütött ezen vész, ’s mivel ragadósnak tartatik, itt a’ közlekedés marhákkal felfüggesztetett. — Zágráb várme­gyei határozat szerint ott a’ marhahúsnak fontja 4 kr., borjú­húsé 5 kr., disznóhusé 5 kr., szalonnáé 9 kr., bárányhusé 3 kr., egy font gyertya 14 kr., szappané 8 kr., sz. p. — Az időjárás majd egész országban egyforma változékony, csak az esett hómennyiség különbözik. Tisza- Al­párról, febr. 3ról következő sorokat vettünk: „Itt a’ telet mostohá­nak mondjuk, mivel hol felette engedékeny, hol felette szigorú, mint p. o. most­­hóban mindazáltal nem kielégítő. Ha igaz, hogy a’ miilyen a’ tél, ollyan a’ nyár, úgy az egész 1839-i év mostoha leend, a’ tavasz és ősz egészségtelen, a’ nyár terméketlen.“ Ellenben Erdélyben, nevezetesen Bras­­sóban, a’ Hírlap szerint, csaknem két hétig szüntelen hava­zott, miért is a’hó olly magasan fekszik, miilyenre a’ leg­­idősb emberek sem igen emlékeznek. — Zala megyében csak néhány nap óta van igazi tél, de a’ Mura vize még be nem állott.—Azon építmények közül, mellyek a’Balaton’ környékén létre jönek, legnagyobb figyelmet érdemel azon fahíd, melly gr. Festetics László által az úgynevezett Kis- Balatonon keresztül, nem messze a’ Zala’ torkolatához már elkészült; ezen Ind’ hosza 35 öl, és Somogy ’s Zala megyé­ket összeköti; a’ tél több nevezetes!) halfogásokat hoza lét­re a’ Balatonon, nem­régiben száz mázsa imzatott ki egy­szerre. Tudomás szerint a’balatoni halászatért 4—5000 váltó forint haszonbért fizetnek; a’ tó’ felülete ugyan jéggel van borítva, de hótól nem fedezik. Általában egész vidékünkön csekély a’ hó. (Adler.) — Belgrádban könyvműhely ’s betű­­öntés is találtatik már, ’s e’ városban számos jó könyv is ke­rült ki sajtó alól. Egy hírlap is jelenik meg, melly szerint ő magassága a’ császár nem csak jóváhagyta, hanem meg is erősítette a’ szerbek­ alkotmányát, mit leginkább Milosch- Obrenovich herczegöknek köszönhetnek. — Vajda Péter Pes­ten eredeti elbeszélés-gyűjteményt indít meg, mellynek első füzete jövő marti­usi vásárra jelenesül meg; időről időre több egyes füzet követendi azt, mellyek aztán a’ kiadó’ munkáin kivül egyéb regényíróéit is közlendik. —Febr.­­án végzé el Wenkheim László báró igen érdekes fogadási lovaglását. Fo­gadott t. i., hogy tizennégy napig ugyanazon egy lovon (te­hát hétszer ide, hétszer oda) Pestről egy nap Hortra (Heves megyében), más­nap innen vissza lovagol. Fogadását, léptet­ve, szerencsésen végezte és megnyerte. (Regéle.) — M.­O­­várottyán. 27. és 28. napjain az ájtatos iskolai szerzet’ifjúsága igazgatója’ születésnapi ünnepét tarti, melly alkalommal színdarab játszatott német nyelven (!), azonfelül két ifjú német (!!) és deák nyelven szavalt. — A’ budapesti va­kok’ intézetének egyik növendéke, Nerity Mátyás, Pornón helységi (Pest megye) születés, 6 kerengőt irt bevezetéssel és codával, mellyeket a’ hangászati műértők mind sikerűi­teknek modanak; ajánlva vannak István Főherczegnek, mii­y Fensége el is fogadni kegyeskedett. Ezen intézetre a múlt 1838. évben begyült adakozások összesége teszen körül­belül 10,545 fr. 50 krt p. p. — A’debreczeni téli vásáron kör volt a’hazai termékek’ ára: sőreökör’ párja 300—350 fr., elsőrendű jármos ököré 260 — 280 fr., 2sodrendűé 225— 250 fr., Smadrendűé: 180 — 200 fr., meddő tehéné ISO — 200 fr., másfél mázsás hízott sertésé 45 — 50 fr., 2 észt sovány sertésé 40—48 fr., 1 esztendősé 25—30 fr., fél esz­tendősé 20—22 fr., anyajuhé 15 fr., ökörbőré 50—55 fr. tehénbőré 40—42 fr., lóbőré 17 fr. 30 fr.—20 fr., szalonna mázsája 25—29 fr., hájé 37—38 fr., juhturóé 22—23 fr. faggyúé 35 fr., olv. faggyúé 45 fr., mézé 34—35 fr., jólé­t dohányé 25—30 fr., csekélyebb fajúé 8—15 fr., kenderé 24 —24 fr., lószőré 160 fr., fosztatlan tollé 150—160 fr., fosz­totté 200 fr., pehelyé 250 fr., nemesített gyapjúé 115—121 fr., magyar gyapjúé 55 fr., lencse­ pozsonyija 5—6 fr., bab­ 4 fr., lenmagé 2—2 fr. 30 kr., zsírv­itezéje 24—25 kr., len­olajé 30 kr., repeteolajé 21—24 kr., szilvapályinkáé 18- 20 kr., gabonapályinkáé 12—13 kr. A’ Kisfal­udy-társaság f. évi febr. adikán délelőtt 11 óra tájban a’ magy. nemz. tudom. academia’ teremében számos és jeles mindkét nemű hallgatóság előtt tartó ide (2dik évi) nyilványos ülését, mellynek tárgyai ezek valónak !) Fáy András igazgató úrnak ülésnyitó czélszerű lelkes sza­vai után felolvastattak a’jegyző által az egyesület’ másodév dolgairól, pénztáráról 's az ezen évre kitűzött jutalmakra értesítő jelentések. 2) Meghatólag szavaló el a’ koszorúzot balladát Székács József acad­. tag ’s pesti evang. egyh­­szó nők. 3) Szontagh Gusztáv egyesületi tagnak értekezését hold Kisfaludy Károly’ critical* irányáról előterj­eszté Schedel Fe­rencz acad. titoknok. 4) A’jutalomhoz közelítő balladát szin­te Székács ur szavaló el érzékenyül. 5) A’ Kisfaludy-tár­saság’ jutalomtételeit 1840re kihirdeté a’ jegyző. Végzetü az igazgató ur a’ közönségnek szíves részvétét megköszön­vén ’s az egyesület’zsenge szüleményi iránt engedékenysé­gét kikérvén, az ülést berekeszté. Jelentés a’ Kisfaludy-társaság’ másod évi d­olgairól. A) Pénztár febr. Okán 1839. I. Tő­ke. 1.) A’ társaság’ alapításakor ezé fjaira pengő pénz szánt summa, melly százától hattal kamatoz 1790 ft. — kr 2.) Egri kanonok Kovács Mátyás ur’ alapítványa...................................................]()() „ — „ 55 75 1890 „ -

Next