Hirnök, 1839. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)

1839-11-25 / 94. szám

941k­s szám. A’ Hírnök kinevezések’, hivatalos tudósítások’, honn­ód külföldi politikai hirek’, mindennemű sta­tisticai adatok’, pénzkelet’, piaczi árak’, dana­­vízállás’ és mindenféle hirdetmények’ minél gyorsabb közlésével; — a’ Századunk terjedel­­m­esb politikai ’s rokon tudományi értekezések­kel, ugyszinte literatúrai, művészeti és közélet­beli jelesebb tünemények’, találmányok’és inté­zetek’ ismertetésével foglalkoznak főképen. Szerkeszd ’s kiadja Balásfalvi Orosz József. S novemb. 25. VI.‘111. Megjelennek e’ lapok minden hétfőn és csü­törtökön. Félévi előfizetés­­Pozsony­ban házhoz­­hordással 4 p. sz., postán borítékkal 4 fl­. 24 kr Előfizethetni helyben a’ kiadó tulajdonosnál, sé­tatéren 749. sz. a . Pesten Füskúti Landerer Lajosnál, kinél a’ hirdetmények ’s a’ szerkesz­tőséget illető egyéb közlemények is elfogadtat­nak. Minden nem hivatalos leveleknek és köz­leményeknek bem­entes beküldetése kéretik. ... ~ T­artalom: Magyarország. Kinevezések; Ümnényi nagyprépost-­-; Klobusiczky Péter érsek’ nagylelkű adakozásai; traunaui és zi­­mon­yi hírek; pesti hengermalom-társaság, magyar tud. társ., pesti művészeti egyesület, almanach-társaság. Ausztria. Nagy brit­annia. Canterburyi gyűlés Bradshaw’ beszédének megczáfolására; lordmayor választási lakoma Londonban; a’ new­­­Kerti lázadás hirtelen véget ér. Francziaország. Ilerczeg Esterházy Parisban. Croy hg*­*; részletek Orléans hg’ afrikai expeditiójáról ’s az ugyanottani franczia hadsereg’ szomorú ál­lapotáról. S­pa­n­­y­o­l­o­rszág. N­é­me­t­o­r­s­zág. Törökország. Nevezetes nagyúri rendelet. Éj­s­z­ak ameri­ka. Elegy. Hír­lapi szemle. Hirdetések. ÍS Magyarország. sf A’ Császárné ’s Királyné a Felsége következő ma­gyar asszonyságokat méltóztatott palotahölgyeivé kinevezni: Széchenyi Emilia grnőt, szül. Zichy-Ferraris grn.; Pál­fy Te­réz grn., szül. Vossi grnőt; Seldern Mária grn., szül. Hadik grnőt pedig kisebb kamarásnői joggal kegyeskedék meg­tisztelni. Ő cs. ’s ap. kir. F­­elsége Almásy Dénest, a’ a mélt. magyar kir. udv. Kamara’fogalmazó-gyakornokát, a’cs. kir. közönséges udv. Kamarához tiszteletbeli udv. fogalmazóvá méltóztatott kegyelmesen kinevezni. (Privát tud.) Ferentzy József, a’ szigeti kir. kamarai tiszttartóságnál Mármarosban kir. kamar. kasznár, meghatálozott. Esztergom, nov. 17. Örményi Ürményi Péter föl­­szentelt korczk­ai püspök, Sz.­Benedek’ pécsi apátja ’s esz­tergomi nagyprépost négy napi gyöngélkedte után f. hó’ 15- kén végszentségek’fölvettével kora’ 72 ik évében jobb életre szenderült, ’s holt tetemei igen nagy kiséretben Jordánszky Elek püspök ur’ vezérlete alatt a’ várbeli sírboltnak Bakacs­­kápolna alatti oldalába ma délután takarittattak el. Jámborsá­ga a’ boldogultnak köztudomású. Több özvegy és nyomorék titkon zokogja le háláját, mert tőle gyakran titkon vett se­gedelmet. Jószágán szentegyházat, paplakot és iskolát épít­­tete ’s ezt jó lábra hozta. ’S hogy több mindennemű, neki hervadhatlan füzért szerzendő jótéteményit elhallgassuk, egyet emelünk ki: Füzjames Ferencz hy soissoni püspöknek Végh István magyarázta 's három derék kötetből álló oktató beszédit boldogult püspökünk nyomatta ki ’s velök literaturán­­kat gazdagította, az ifjú papokat megajándékozta, ’s igy nektek ösztönt és némi módot is nyújtott könnyebb kiképez­­tetésre. Dicsőítessék égben!­s Kalocsa. A’ lelki buzgóságnak,szent életnek, épű­letes példának, jótékonyságnak ’s felebarát szeretetnek naponkint újabb meg újabb bizonyítmányait adja honunk­ban a’ catholica anyaszentegyház’hyerarchiájának Nestora, SS évti­smélt. Klobusiczky Péter ur kalocsai érsek ő excel­­lentiája, ki azonkívül, hogy esztendőnkint minden vallás­különbség nélkül a’ szükölködőknek nem csak Kalocsán, Pesten, Budán, Pozsonyban, hanem az ország’ más részei­ben is sok ezrekre menő segedelmet nyújt, legújabban a’ kalocsai árvák’ számára 6.500 forinton egy derék tágas épü­letet vásárlótt, ’s részökre, kiket éltében maga pénztárából taníttat, élelmeztet, ruháztat, ’s e’ czélból reájok eszten­dőnkint 3000 ftot fordít, legközelebb 35.000 ft. tőkét tett le olly föltétellel, hogy e’ summa’ kamatja mindig a’ tőké­hez csatoltassék és növekedjék éltében; elhunyta után pedig fordíttassék a’ kitűzött szent czélra. — Nem mulaszthatjuk el ez úttal megemlíteni más egyéb csaknem határt nem is­merő jótékonyságait; ugyanis, 1822diktől, mióta t. i. érseki székét elfoglalta, esztendőnkint 30 jóviseletű, tudományok­ban magokat kitüntető, de szegényebb sorsú deákok a’ka­locsai gymnasiumban fejenkint 100 fr. stipendiumot nyer­nek tőle, ’s ezekre eddigien közel 57.000 ftot adott ki. — A’ pusztai ( 19 népes puszta — praedia — van Kalocsához tartozandó) tanítók’ sorsa’ javítására, egyszersmind tanítói hivataluk’ buzgó teljesítésére esztendőnkint 200 ftot, ’s igy közel 3.000 ftot adni kegyeskedett, biztosítván elhunyta’ esetére is ezen segedelmezést. —Hajós mezővárosban tágas, igen alkalmas egy emeletes plébánia-lakot emeltetett majd 21,000 h­on— a’ Szűz Mária' tiszteletére oda minden­felül összesereglő számos hívek’ tekintetéből. — Szak már népes pusztában jó izlésű templomot építtetett, melly a’ tég­lákon kívül 12,000 ftnál többe került.— Csanád helység­ben templomot, plébánia-házat és oskolát készíttetett 17,000 frton ; egyszersmind a’ plébános’ dotatiojára 9000 ft. kama­tozó tőkét tett le; a’ templomnak pedig, szükségeire és bel­ső diszesítésére, 9,211 ftot költött. — A’ bácsi templomnak külső és belső javítására 4000 ftnál többel adakozott. A’ ve­szedelmes cholera után, a’ szüleiktől megfosztott árvákat uradalmaiból mind összegyűjtötte, ’s azokat az árvák’ intéze­te’ alapításáig taníttatta, élelmezte, ruházta 50,000 fr. költ­ségével. A’ helybeli gymnasium’ első grammaticalis oskola­tanítóját 1828 dik év óta eddig 8,250 ittal fizette, és állandó ezutáni fizetése’ tekintetéből 13,250 fr. tőkét tett le. A’ szat­mári püspöki megyében nem rég fehér gyarmati plébánus­­nak és a’ templom’ szolgáinak, kik szegényül valának do­tálva , jobb létökre 10,000 fr. tőkét alapított, esztendő­nkint kamattal jövedelmezőt az említett czélra. A’ kalocsai érseki templomban az oltáriszentség előtt állandóan égő ’s 9,000 ftot felülhaladó pompás ezüst lámpást csináltatott; a’ tem­plom’ egyéb ékesítésére pedig, a’ régiebbről nem is szól­ván, legközelebb 5,000 ftot költött. A’ növendék-papság’ helybeli házát majd 4.000 ftra menő költséggel bővítette. A’ szegény betegek’ számára egész uradalm­ában, az e’ végre nevezett uradalmi orvosok által rendelt gyógyszereket, m­ely­­lyek csaknem az utóbbi számolás szerint 10.000 ftot tesznek, önmagáéból fizette. T. Fest megye’ házának ujan építendő ré­szére 100,000 égett téglán kívül 14,180 uttal járult segedelem gyanánt. A’ Leopoldinum institutum, vagy is amerikai sze­gény catholicusok’, szentegyházak’ ’stb. segedelmezésére esztendőnkint 1200 Utal, és igy azon intézet’ kezdetétől fog­va többet 12,000 ftnál adakozott. — Jótévő intézetei kiter­jednek Budára, Pozsonyra, Bécsre, hol megbízottjai által a’ szegényeknek, szükölködőknek, árváknak mindenütt esztendőnkint 1,000 f­ot osztogattat, ’s igy a’ szenvedő em­beriség’ fölsegélésére e’ helyeken mint kalocsai érsek már 45,000 fton felül adakozott. De a’ tavasi dunaáradás által kárvallottak sem maradtak feledékenységben; ugyanis a’ pesti szerencsétleneket 5,000 ittás segítette ; Kalocsán pedig károsodott jobbágyait kenyérrel, liszttel, rőzsével, építő­fával és szinte 5.000 fttal vigasztalta meg. A’ nemzeti hely­beli oskolákban próbatétel’alkalmával, mellyen mindig sze­mélyesen jelen van, a’ tanuló kisdedeket gyenge korukhoz illően jutalmazza, a’ tanítókat pedig az érdemlett dicséreten kivül mindenkor aranyokkal serkentgeti hivatali buzgósá­­gukra. Ide nem értjük mindennapi bő és számos alamizsnál­­kodásait ’s egyéb titkon adott segedelmezéseit, mellyek szinte sok ezrekre mennek; sőt nem hibázunk, ha az itt ki tetteket felű­lhaladóknak mondjuk; ’s igy csak a’ bizonyo­san tudva lévő jótéteményei közel 400,000 ftra rúgnak. Mennyei áldás az illy fő lelki pásztorra, ezer áldás az illy jó hazafira, emberbarátra és szükölködők’ atyjára! * Traunau (Temes megye), nov. 11. Felséges Kirá­lyunk iránti hódoló jobbágyi hálás érzéseiket szívrehatólag nyilatkoztaták folyó hós­zkén Traunau helység’lakosi, mi­dőn Felséges Urunk által építtetett szép templomuk elké­szülvén, annak beszenteltetését ünnepiesen rendelék el. Az e’ végre meghívott egyházi, megyei ’s uradalmi tiszt urak’ jelenlétében főtisztelendő tavadszky Károly kanonok ur min­den szívet buzgóságra ébresztő ájtatossággal végezé szent foglalatosságát, miután következett nagy misén dicsősége­sen uralkodó koronás Fejedelmünkért, valamint az egész országié Házért ájtatos könyörgését nyujtá a’mindenek urá­hoz. A’ helybeli plébános Prol­ Károly ur’ fontos (német) beszédében foglaltatott mindaz, mit hasonló esetekben elő­terjeszteni szokás. Ezek után következett Petendre An­drás’ Sára hitvesével 50 évig tartott példás házaséletök után való összeesküdtetése. Mindezeket befejezd egy a’ helybeli bíró Kammer Ferencz által elrendelt fényes lako­ma, melly alatt szinte Felséges Királyunk’ hoszú életéért, ’s az egész országló Ház’ sokáig való fenállásáért mozsarak’ durrogásai között több áldomás poharak üríttettek. Zimony, nov. 7. A’ Konstantinápolyból ma érkezett posta kevés, de fontos újságokat hoz. A’ magas porta, megunván a’ nagy hatalmasságok’ hoszas késedelmezését, Mehemed-Ali-val egyedül akarja megkötni a’ békeséget. Már létettek is erre lépések, ’s a’ porta’ határozatának meg­oldatásakor Konstantinápolyban nagy élénkség véteték észre a’ köz­életben. Egyszersmind a’ publicumnál mindenütt több pénz mutatkozik. E’ szerint megszűnnek a’ nagy készületek Bessarabiában, ’s az egyesült hajóhadak a’ Dardanelláktól téli szállásaikra mennek Varlába és Smyrnába. — Oláh­országból azon hir érkezett, hogy Ljubicza herczegné is elkisérendi egyetlen fiát, az ifjú Mihály herczeget, Kon­stantinápolyit. — Petronich-Cserny Györgynek, Szervia’ egykori főnökének, családja Oroszországból, hol az 1813ik évi szerencsétlen korszak óta lakott, beköltözik Szerviába. Pesti hengermalom-társaság. Széchenyi István gr. fáradhatlan törekvése ismét uj közhasznú részvényes társulatot létesíte, melly gabonaőrlő hengermalmok’ fölállí­tását tűzé ki magának czélul a’ frauenfeldi találmány sze­rint, először ugyan csupán Pesten, de utóbb a’ haza’ több alkalmas és kedvező részeiben is. E’ több nagy városban, mint például Milanóban, Münchenben, Mainzban, Stetin­­ben, Lipcsében ’stb. fölállított henger-lisztmalmok, mellyeket helyzeti viszonyok szerint majd gőz, majd víz által szokás hozni mozgásba, egyszerű hengerművel 24 óra alatt 100— 120 bécsi mérőt őrlenek egészen szárazon meg ’s nemcsak szép, hanem egyszersmind jó és tartós lisztet készítnek, mikép az már közönségesen tudva van. E’ tapasztalásokon alapuló kedvező siker, mellyért még azonkívül kereskedik is a’ főrészvényes, annyival örvendetesb következményt igér az itteni részvényes társaságnak, minthogy itten nyil­­ványos szükség uralkodik a’ gabonaőrlő malmokra nézve, tökéletes szerkezetűeket pedig alig találhatni. Hogy e’ vál­lalat, főleg azon esetben, ha nagyobb kiterjedést találna nyerni, igen kedvező hatású leend a’magyar gabona-és liszt­kereskedésre, ’s ez által magát a’gabonatermesztést is ked­­vezőleg mozdítandja elő, azt alkalmasint senki sem fogja kétségbe vonhatni. Legnagyobb haszon mindazáltal kétség­kívül Budapestre fog háromlani e’ vállalatból, mert az’ év minden szakában itten szünet nélkül dolgozó hengermalom nemcsak állandó lisztárszabást eszközlene, hanem hihetőleg csökkentendné is a’ liszt’ árát, mit eddig a’ hirtelen beállott dunai zajlás mindenkor igen érezhetőleg szokott emelni. A’ nevezett társulat igen tetemes pénzerővel,már csakugyan mégis kezdé munkálkodást. Nádorunk O cs. kir. Fhgsé­­ge magas pártfogása alá kegyeskedék fogadni e’ közhasz­nú társulatot, ’s nemcsak igen jó helyzetű földtért engede vásárolni a Leopoldvárosban, az újépület mögött, hanem egyszersmind kegyesen megengedni méltóztatott, hogy az ott építendő hengermalom „József­ malma“ czimet viselhes­sen. A’ társulat már elhatárza az első részvénytized’ befize­tését, ’s a’választmányt is kinevezé, melly négy évig in­­tézendi ügyeit az igazgató’ elnöksége alatt. A’ választmányi tagok ezek: Appiano J., t­arkóczy gr., Burgmann Károly, Halbauer János György, Kappel Eridrik, Sin­a K., Széche­nyi István gr., Tü­köry József, Valero J. A., Wodianer An­dor. E’ választmány azonnal intézkedni kezde az élőmun­kák’és építés’ ügyében, ’s mindeddig buzgó pártoltatást talált a’városi hatóságnál, melly minden hasznos vállala­tot mindenkor lehetőségig törekszik előmozdítani. Az itteni hengermalom ideiglen 3 osztályzatra van számítva, ’s jö­vő őszkor már minden esetre meg lesz benne kezdve az őr­lés. E’ szerint tehát ismét új utat látunk nyílni a’nemzeti iparnak egy eddig igen parlagul bevert ága’ előmozdítására. Kívánatos, hogy méltó jutalmat nyerjenek a’ lelkes és egy­­szersmind merész vállalkozók. A’ magyar academia’ idei nagygyűlése f. h. 16 án nyittatott meg, melly alkalommal Kossovics Károly rendes tag Magyarország’ védelmi rendszeréről olvasott, 17-dikén Zsoldos Ignácz r. t. a’ birákról és bíráskodásról általában; I­d. Nagy János r. t. a’ magyar nyelv’ alap- ’s a’ nyelvhason­lítás’ vezérelveiről tartottak előadásokat. A’ közülés’ tar­tása a’ Pest vármegye’ nagyobb teremében nov. 24. dél­előtti 10 órára tűzetett ki. A’magyar tudós társaság oct. 28., november’ 4., 7., 11 ., 13. és 14. tartatott kisgyüléseiben 1. némelly nagy­­gyülési készületekkel foglalkozott. 2. A’ nyelvtudományi osztály’ részéről Vörösmarty Mihály rend.­tag által készített nagy szótári példányczikkelyek megvitattalak, ’s magokat azokhoz tarthatás végett az azon szótár’ dolgozására megbí­zott valamennyi rendes tagnak számára sajtó alá adattak. 3. Hartmann’ „Az ember szelleme“ czímű munkájának fordítá­sa dr. Soltész Jánostól, Bugát és Szilasy rend. tagok’ tudósí­tása’ következésében, a’ nagygyűlésnek ajánltatni határoz­tatok. 4. A’ Tudománytár’ számára beküldött három tör­téneti, egy népismereti ’s egy természettudományi dolgo­­zatnak birálók rendeltettek. 5. Kovács László’ érkezése a’ müncheni dologházról Fáy András’ tiszt. — Podhradczky Józsefé szent Márton’ születése’ helyéről Jerney János rend. — és Irinyi Jánosé a’ vegytani rokonságokról Bugát Pál rend. tag’ajánlatára a’Tudom­án­ytárba fölvetettek.6. Horváth József rend. tag a’ Tájszótárhoz Vas és Hont vármegyei, Horváth Zsigmond lev. tag pedig Balaton-melléki szavak’ gyűjteményét küldöttek pótlékul. 7. A’ könnyvtárt a’ követ­kező szerzők nevelték munkáikkal: a) Hammer Antal: Ge­schichte der Pest, die v. 1738 —1740 im Temesv. Banate berschte. 1839. b) Horváth Zsigmond 1. tag: Elmederítő történetek ’s adatok füzére­­ik köt. Pest, 1840. c) Joó Já­nos: Heti lapok műtudomány’terjesztésére. Eger, 1838. d) Nagy Pál: Simonyi József élete. Pest 1819. Historia pra­­gmatica Ilegni Hungáriáé. Editio II­da Pest 1813. 8. Bertha Sándor academiai rendes ügyvéd az 1830ki országgyűlésnek általa irt történeteit kéziratban a’ társaság’ gyűjteményei’ szá­mára adta be. A’ pesti művészeti egyesület’ első nagy­gyűlése. A’pesti művészeti egyesület i. e. nov. 10., 11. és 12én tartott nagygyűlésében, miután az egyesület alkotott­nak nyilatkoztatott, ’s a’jegyzőkönyvnek ’s általjában minden hivatalos irománynak, a’ külföldi levelezések’ kivételével, magyar nyelvem vitele elhatároztatott, következő statútumokat alkotott magának: I. Az egyesület részvények’ utján ál­­líttatik fel. Egy részvényért éven kint öt p. fr. fizettetik, ’s ha meg nem újíttatik, csak egy évre kötelezi le az alá­­irót. II. A’ részvények’ száma nincs meghatározva; egy­­egy személy több részvénnyel is birhat, de ekkor is csak egy szavazattal. III. Az egyesület’ közvetlen czélja: éven­­kint festvényeket és szobrászati munkákat kiállítani, mind­azáltal ez utolsóra csak annyiban terjed ki munkássága, mennyiben jövedelmeivel összefér. IV. Az egyesület’ vég­­czélja: a’ nemzeti művelésre hatni; a’művészet pedig ha­zánkban még zsenge kezdeteiben lévén , az idegen művé­szek is hivatalosak munkáiknak kiállításrai beküldésére. V. A’ műkiállítás 1840től fogva minden évben tavasszal, közvetlenül a’ bécsi műkiállítás után, Pesten, alkalmas helyen történik meg. VI. Az évenkinti jövedelem— leró­ván­ az igazgatási költségeket—jelesb festvények’ megvé­telére fordíttatik, mellyek’ negyede az egyesületnek marad alapítandó képtár’ számára, a’ többi pedig a’ részvényesek között sorshúzással játszatik ki. VII. Azon esetre, hacsak egyetlenegy festvény vásároltatnék meg, ez egy nem ma­radhat az egyesületé, hanem sorshúzás’ utján részvényesnek jut. VIII. A’ részvények a’ szerint, a’ mint befizetés után­­kibocsáttatnak, számokkal jegyeztetnek meg, ’s e’ számok fognak nyerni a’ sorshúzásban, ’s állatok vagy az eredeti részvényesek, vagy azok, kikre a’részvények’ tulajdona szállott. A’ nyomtatásban kiadatandó betűrendszerinti név­lajstrom minden évben a’ befizetés’ végső határnapján zá­rad­t be. IX. Ha valamelly évben négy­száz részvénynél több kel el, a’ megszerzett képek’ egyike rézre vagy kőre metszetik, ’s az egyesület minden részvényesnek egy pél­dánnyal kedveskedik. Az első lenyomatok azoknak jutnak, kik elsők lesznek a’ részvények’ befizetésében. X. Ha az egyesület’ részvényei felülhaladják az ezer számot, a’ rész­vény-lefizetés által évenkint alakulandó tőkének ötödé­re-

Next