Hirnök, 1840. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)
1840-05-28 / 43. szám
is gyakoroltathatni, de erre nézve szükséges, hogy a’ meghatalmazó levél egyenesen a’ megbízott’ nevére adassék ki. 10) A’ szavazás nemcsak a’ nyugalmazandó’ nevére, hanem a’ pénzmennyiség’ meghatározására is titkosan eszközöltetik. 11) Azon ülésben, hol a’ nyugalmazás’kérdése előkerül, legalább 42 részvényes szavazatának kell együtt lenni, mellyekből a’ nyugalmazás megállapítására a’ szavazatok’ 2/3 része leszen szükséges; az évenkint adandó pénzmennyiséget pedig a’ többség határozandja el, ’s ollyan esetben, ha a’ szavazatok’ száma egyenlő leend, akkor a’ kérdés alatti summák két külön levélkére íratván, ’s egy fiókba vettetvén, onnét az elnök által kihuzandó levélke fog határozni. 12) Azok, kik valóságos hivatalt viselnek, nyugalmazásért nem folyamodhatnak. 13) Az intézet’ jótéteményéből csak a’ mostani ’s jövendő tisztviselők, vagy azoknak özvegyei ’s árvái részesülhetnek, kik a’ tőkepénz’ értékének neveléséhez tettlegesen is járultak; ’s igy ezen intézet’ jótékonysága visszaható erővel nem bírván, a’ volt tiszti tagokra, kik annak alapítása előtt ahhoz nem járulhattak, ugyszinte ezeknek özvegyeire ’s árváira, semmikép ki nem terjedhet. 14) Halotti pótlék’ fejében minden elhunyt nyugpénzesnek három hónapi dija adatik ki, az életbesen lévő nyugpénzekre nézve pedig sinórmértékül szolgáland azon szabály, miszerint 15) minden nyugpénzes egyed járó dijait Azagymaga személyesen vegye ki, vagy nyugtatványában életben létét törvényes bizonyság által igazolja. 16) A’ tőkepénzeket az elnök ideiglen saját kereskedése és biztosítása mellett kiadhatja ugyan , hanem azt mindenkor a’ közelebbi ülésre bejelenteni tartozik, a’ midőn is a’gyűlés azt helybenhagyván, az elnöknek az iránti kezessége megszünend. 17) A’ számadások minden esztendő’ végével a’ társágnak bejelentessenek. 18) A’ kötelezvények a’ végre készítendő két záró szekrényben, mellynek egyik kulcsa az elnöknél, másika pedig a’ pénztárnoknál álljon, tartassanak. Közli Hollossy Mihály, K. - Sz.-Pál. Május’ 13. reggeli 9 óra rémülettel tölté el ezen helység’ lakosait, ugyanis a’ megelőzött tavaszi kellemes napok ’s azok közti kevés esőzés’ következtében a’ Maros 11 lábnyi magasságra nevekedett olly hirtelen, hogy a’parti lakosok alig szabadíthaták magok’ ’s portékáikat a’ dühöngő ár’ rohamától; ennél nagyobbra vidékünk csak 1821. emlékezik, mikor is 13 láb és 8 hüvelykre emelkedett közönséges állása felett; hir szerint a’tutajosok tetemes károkat szenvedtek, vidékünk nyomását még eddig csak marháinknak legelőikből való kiszorításában érezi. — Kolozsvárit is ugyan ezen időben a’ Szamos’áradása rendkívül nagy volt, még most is 16 kán tart, földek, rétek viz alatt, sok lakosok a’ fenyegető veszély elől lakjaikból kiköltözve állanak; igy Erdély több részeiben is a’ folyamok’ kiöntésével a’ közösülések gátolva vannak. Előpatak. Végre sok fáradságos és költséges keresések után, sikerült az előpataki földesuraságnak a’ tulajdonképeni, mind mennyiségre mind minőségre sokkal gazdagabb forrását felfedezni a’ különben is olly jótékony ’s hires savanyu víznek. Ez okból ez évben nagyobb számi fürdő vendégekre méltán számíthatván, egy egészen uj fürdőház építtetett, minden kényelmekkel ellátva, gondoskodva van a’ legpontosabb szolgálatról, jó és illendő kosztról, ’s ezenkívül egy új sétahely is készíttetik. Iagybritannia: A’ meggyilkolt Russell William lord’ holtteste máj. 12. reggeli 6 órakor Buckinghamshirebe vitetett a’ család’ sírboltjába. A’ gyilkos még most sem fedeztetett fel; azonban a’ rendőrség folytatja nyomozódásait. Courvoisier május’ 11-én a’ tothill-fieldsi új börtönbe vitetett, hol 14-kén ki fogott kérdeztetni. Május’ 11kén csak azon rendőri tisztviselők kérdeztettek ki, kik a’ Courvoisier’ ét kamarájában eldugva volt tárgyakat megtalálták. Május’ 12-kén még folytattattak a’ meggyilkoltatott Russell W. lord’ lakának motozásai, ’s mint mondják, most már Courvoisier étkamarájában megtaláltatott egy darabja azon arany kulcsnak, melly a’ lordnak elveszett ’s még meg nem került zsebórájához vala kötve. Mint hallik, e’ töredék egy kis hasadékban volt a’ padlat’ és fal’ téglái között. Az inas’ barátja’ Curr Henry’, vallatása, ’s a’ hely iránt, hol azon éjszakát töltötte, mellyen a’ gyilkosság történt, tett vallomásainak igaz Azotta utáni nyomozódások arra szolgáltaknak mondatnak, hogy ezen ember ellen nincs semmi gyanualap. Courvoisier, ki eleinte ugyan igen megijedtnek látszék az étkamarájában tett fölfedezéseken, de mégis erősen állítá, hogy nem tudja, mikép jutottak oda ama’ tárgyak, későbben egyáltalában nyugottnak mutatá magát, ’s azon bizodalmát fejezé ki, hogy nem sokára becsülettel fog kibocsáttatni fogságából. Courvoisier szőke, kis termetű ’s kellemes tekintetű férjfiú. A’ lordnak egyik korábbi komornoka, Ellis, azt vallá, hogy Courvoisier már azelőtt is volt gyanúban lopások miatt; egy házi szolgáló pedig azt mondá, hogy hódító következéseit érezte azon sörnek, mellyet neki Courvoisier a’ gyilkosság’ előestéjén adott. London, május’ 13. Russell William lord’ meggyilkolását illető eddigi nyomozásokra Courvoisiernek második, holnaputánra határozott vallatása fog világot derítni. Addig is csak az tudatik, hogy a’víztartó-szobában, mellynek padlata ’s faalkotványai mindenütt felszakasztattak ’s kikutattattak, az elhunytnak több más drágaságat találtattak meg. A’ gyilkolás utáni reggelen C. ágya úgy látszott, mintha azon éjjel senki sem feküdt volna benne. Mind a’mellett is C. — legalább első vallatásáig — folyton állhatatosnak ’s félelmetlennek mutatta magát, ’s azon erős meggyőződését nyilatkoztatá ki, hogy nem sokára fel kell mentetnie ezen rettenetes vád alól,’s háladatosságát ígérte a’mellé rendelt törvényszéki szolgának irántai gyöngédségéért. A’ lord’ kutyájáról csak annyi tudatik, hogy ezen este 9 óráig maradt uránál, ’s ekkor szokás szerint a’kocsis által alvóhelyére az istállóba vitetett. A’ kereszténységnek a’ zsidók közt terjesztésére öszszeállott társasága Londonban nem rég tartott gyülekezetében felolvastatott az alexandriai skót egyház* egy küldöttségének felirata Mehemed-Álihoz, mellyben kérdezik őt azon egyház’ tagjai, valljon nem fogná e akadályozni azon igyekezetét, hogy a’ zsidók Palaestinába költözzenek és ott magoknak földbirtokot szerezhessenek? Mehemed-Asi’ válasza erre, mint mondják, kedvező volt. Ugyanazon tudósítások szerint Mehemed-Asi a’ damaskusi eseményeket nagy figyelemre méltatja, ’s az ottani zsidók’egy feliratára azt válaszoló, hogy mióta ő uralkodik, sohasem vette észre nyomát azon kegyetlenségeknek, mellyekkel a’ zsidók vádoltatnak, ’s hogy ő személyesen fogja ezen ügyet megvizsgálni. Feargus O'Connor, az ismeretes chartista-izgató, május’ 11-kén a’ királyi törvényszék által 18 hónapi fogságra, 300 font szert. személyes cautióra ’s két kezesnek, egyenkint 150 ft. sz. cautióval, állítására ítéltetett. Birminghamban minap ismét több chartista-gyűlés tartatott, melly alkalommal a’ szónokok’ egyike, midőn a’ rendőrség lépést akart ellene tenni, beszédét predikáczió gyanánt adá ki, mire azonban azon utasítást nyeré, hogy engedetem nélkül nem szabad prédikálnia. Francziaország. Telegrafi tudósítás. „Sersel, máj. 9. Vale'e marsal a’ hadminister úrhoz. A’ hadsereg az egész metidiai síkon ’s az ued-el-hasemi és ued-belloki völgyeken keresztülment. Öt, a’ mi seregeinknek nagy becsületökre való ütközet történt. Az ellenség igen sok embert vesztett. Nekünk húsz halottunk és 100 sebesünk volt, kiket Algírba küldenek. Tábort erősítenek meg Hausch-Muzayanál az Atlas’ tövében, ’s oda már tetemes mennyiségű eleséget szállíttattam. — Serselt hat napig ostromolta az ellenség, de az őrizet által nagy veszteséggel visszaveretett. — Munkálatimat folytatni fogom, ’s harmad nap alatt az Atlason túl leszek. A’ herczegek egészségesek. Oran tartomány tökéletesen csendes. Serselbe három zászlóaljt rendeltem ezen osztályból; ők is rövid időn hadlábukhoz fognak csatlakozni.“ Pár is, május’ 17. Joinville herczeg vereshimlőben van, ’s öt nap óta ágybeteg. A’ követkamarának máj. 14-ikei ülése érdekes volt az Algír fölötti tárgyak miatt, melly Berryer azon intésének daczára is, hogy azon pillanatban, midőn a’ csata foly, semmi jobbat nem tehetni, mint szép csendesen megígérni a’ kívánt hitelt, nagy élénkséggel fejlett ki. A’ ministerelnökön kívül két főtiszt is kitűnő részt ven a’ vitában, kiknek mindenike hoszabb ideig ’s néhányszor parancsnokoskodott Afrikában, t. i. Bugeund general és Clauzel marsal. Először Bugeaud beszélt, Roszalá az afrikai munkálatoknak teljes tervnélküliségét. Van ugyan készen táborozási terv, de nincs megtelepülési. Jelenleg Serselen kívül még Medeak’és Miliana’elfoglalása látszik szándékoltatni. Ez, úgymond, csak a’ korlátolt elfoglalás’ rendszere nagyobb kiterjedésben ’s még nagyobb illetlenségekkel. Előre mondhatja, hogy illy rendszerrel a’ jövő évben új hadseregre és hitelre lesz szükség. Bugeaud general kárhoztatja az egyes pontok’megszállatása’rendszerét; ő szállékony hadtesteket kíván, mellyek az egész tartományt keresztüljárják. „Mit gondolnának önök, úgymond, olly hajósvezérről, ki, a’ középtengeren uralkodandó, sorhajóit a’ martvidék’ külön pontjaira szélyesztené el, a’ helyett hogy a’ tengersikra küldené? A’ mit most Afrikában akarnak tenni, majdnem ugyanez. Néhány megerősített pontnak elfoglalása olly viszonyban áll a’ mozgékonyság’ rendszeréhez, mint a’ puska’ körzete a’ lábak’ körzetéhez. Puskáitok’ golyói falaitokon kivil bizonyos határvonalon túl nem képesek jutni, a’ lábak ellenben minden hozzáférhető pontot megjárhatnak. Meg vagyok győződve, hogy a’ kormány nem hagyand föl Algírral. Van egy hatalom Francziaországban, melly ezt nem fogná tűrni; nem nevezem meg a’ hatalmat, fizetve vagyok, hogy azt tiszteljem. (Nevetés.) Nekünk olly nagy gyarmatosítási rendszert kell kifejtenünk, minő volt a’ frankoké a’ góthok ellen. A’ mit Constantineban tettek, jobb ugyan, mint a’ mi Oranban történt, de az sem elegendő. Nagy gyarmatrendszerre van szükség. Egy királyi rendelménynek földet és vizet kell kiosztani a’ megtelepedők között; biztosítnia kell számukra három vagy négy évig fegyvereket, földművelési eszközöket, barmot, lakást és élelemszert. (Mozgás.) Ez kisebb költséggel jár, mint az, mi jelenleg történik; kevesebb pénzt, kevesebb embert kíván. 60—80 ezer katonát nem hagyhatni Afrikában veszély nélkül. Kezdjétek 15—20 millióval a’ gyarmatosítást, ’s tegyétek jóvá az eddig elkövetett hibát gyors és erőteljes határozat által. Ez illik nagy férfiakhoz és nagy nemzethez.“ Clauzel marsal beszéde’ folytában nem igen bocsátkozott a’ dolgok’ mostani helyzetébe, hanem inkább csak azt ismételé, mit két izbeni parancsnoksága alatt Afrikában cselekedett. Ugyanis , míg most Musaya mellett 30,000 ember állong, az ő parancsnoksága’ idején 3—4000 fegyveres elég volt az egész metidiai síkot szinte a’ teniahi szorulatig megőrzeni. „Nekem, folytatá a’ marsal, 1836 ban mindössze 25,000 emberem volt,’s 28 milliót költöttem; most 65,000 ezer ember áll Algírban, a’ kiadások 51 millióra rúgnak, ’s mégsem történik most annyi, mint akkor. Én nemcsak az egész metidiai tért, hanem Tlemsant is megszállva tartottam. Ezenkívül még Constantine ellen is táborozhatok ’s benyomultam volna e’ városba, ha kapui be nem lettek volna zárva. (Harsány nevetés.) A’ lakosokkal együtt volt kicsinálva e’ táborlat. Engem megcsaltak, ’s vissza kellett fordulnom.“ Mint Bugeaud tábornok, úgy szinte Clauzel marsal is minden következés nélkülinek jósolja a’ mostani, táborozást. Azt hiszi, hogy csupán úgy boldogulhatni az arabokkal, ha a’ szerint bánnak velök, mikop korábban a’ törökök. Eddig semmit nem nyertek Algirban, mert igen szelídek igen bizodalmasok valának az arabok iránt. Thiers ministerelnök hosszú eszedet tarta Clauzel után. Bármennyire tiszteli is, úgymond, Bugeaud tábornok’ véleményét, a’ kormány meg" sem osztozik nézeteiben. A’ tábornok egy önszerű lélek. Ha ki az ő rendszeréhez egészen nem csatlakozik, mind-[járt azt mondja, hogy épen semmi rendszert nem követ. (Nevetés.) Azután Algír’ állapotának részleteibe bocsátkozék Thiers ur, mellyekre nézve állítá, hogy azokra gondosan figyelt. Legjobb rendszernek állítá azt, mellyet most Constantineban követnek, t. i. a’ legnevezetesb pontokat katonailag megszállani, honnan mindannyiszor küldethessék a’ tartományba haderő, valahányszor szükséges. Ez az angolok’ rendszere Keletindiában, ’s ez volt a’ rómaiaké minden meghódított tartományaikban. Abd-el-Kadert, ki a’ Tarna melletti egyezkedés óta hatalmasabb, fegyverkészebb ’s fenyegetőbb jön mint valaha, a’ végsőségig kell szorítani ’s megsemmsítésén igyekezni. A’ tartománynak elfoglalása nagy terjedelemben szükséges, szintúgy a’ gyarmatosítás is, mellynek azonban eleinte csak Algír, Oran, Bona és Mostaganem martvidéki városokra kell szorítkoznia. Követkamarai május’ Indikai ülésben kezdődök’s végződök a’ választási javítás feletti vita. A’ bejött sok folyamodólevél’ ellenére a’ kamara napirend mellett nyilatkozott. Sem a’ közszavazatról, a’nemzeti őrsereg’ választási jogáról, sem a’ politicai eskü’ eltörlesztéséről nem akart hallani; ’s e’ szerint ezen fontos kérdés egy napi egykedvű vita után legalább a’jövő ülésig elhalasztatott. A’ Napoleoni földi maradványinak áthozatalát tárgyazó törvényjavaslat’ megvizsgálására kirendelt biztosság május’ 18-kán összegyűlt. Csak 7 tag volt jelen. Las Cases, ki a’ második hivatalosztálytól választaték, gyengélkedése miatt távol volt. A’ biztosság Clauzel marsall választá elnökéül, de la Bedorle Mathieut pedig titoknokául. — A’ tanácskozás főleg azon hely’ választása körül forgott, hová a’ császár’ hamva takarítandó. Különféle vélemények nyilatkoztak, volt szó az invalidházról, mellyet a’ kormány javaslott, a’ Barriere de l’Etoile melletti diadalívről, a’ Vendome-téren lévő oszlopról, a’ Magdolna-templomról, a’Pantheonról, sőt a’ Pere Lachaise’ temetőjéről is, hol Napoleon Massena és Lefebvre között nyughatnék. 16-kán valának a’ ministerek meghallgatandók. A’ biztosság aztán meg akarná tekinteni a’ külön helyeket, hogy önszemeivel meggyőződhessék a’ felől, hol állíttathatnék föl legalkalmasabban az emlék. — Gyanítják, hogy a’ Napoleon’ tiszteletére tartandó halotti ünnepély nagy számú idegent vonand Párisba. Az amerikai követség’ tagjai nem kételkednek, hogy az egyesült státusok nagy küldöttséget rendelendenek Francziaországba, az ünnepélyen jelen leendőt. A’ Constitutionnel szerint Bertrand és Gourgaud generálok , ugyszinte a’ hires Lascuses fogják Joinville herczeget Szent-Ilonába kisérni. Hir szerint Petit generalis e’ küldöttséghez fog tartozni. A’ Moniteur következő kivonatát adja egy Algírból Clauzel marsalhoz intézett magánlevélnek, máj. 1-ről: „Az ifjú Aumale hg csudálatos módon kitünteté magát. Orleans hg’ rendeletével megindult három századnyi vadászcsapattal , ’s midőn a’ kharesai erdőségnek egy részét keresztüllovaglá, hirtelen arabok’ közepette lelé magát ’s a’ neki adott parancsok szerint egész hidegvérrel kardot ránta, ’s első rohaná meg az ellenséget. Példája olly lelkesítőn hatott katonáira, hogy a’ győzelem pillanatilag el volt határozva.“ Spanyolország. Madridi, máj. 7. költ tudósítások szerint azon nap mind a’ két kamarában a’régens-királynénak egy rendelete olvastatott fel, melly’ által a’ La Revolution czimű hírlap, statusfelforgató elvei miatt, és mivel a’sajtó iránti törvényhozás’ mostani állapotában hasonló botrányokat megakadályozni nem lehet, egyszerűen eltiltatik. Madrid, május’ 8. A’ polgári háborúnak az éjszaki tartományokban alanti felélesztésére czélzó próbák nem annyira a’ lakosok’ akaratra, mint inkább a’ hatóságok’ erőteljes rendszabályai által teljesen süker nélkül maradtak. Rivero general Pamplonából 4zőt jelenti, hogy azon csapatok közül, mellyek Navarrába berohantak, egyetlenegy sem létez, ’s a’ már agyonlőtt lázadók’ névjegyzékét is küldi. Lecumber apát a’ pártvezér, és segéde Alzate 3-án a’ tartomány’ lakosai által ölettek meg. — Espartero Monroyoból 3zót jelenti, hogy a’ háború Aragonban sebes léptekkel közelít végéhez; 3kán egyedül Monroyában 50 carlosi jelent meg és el Horcagoban Ayerbe generálnál 200, kik mind a’ morellai őrsereghez tartoztak; más 40 Cantaviejából megszökött. 2kán vévé be Aspiroz general Alpuente erőséget; a’ 21 tisztből ’s 222 katonából álló őrsereg élete’ biztosításával adá meg magát. Cabrera, 2000 ember által fedezve, könnyű kocsin 30kán érkezett Aldeconába. — Espartero junius’ végéig Moreirát bírni szándékozik ’s julius’ közepéig Bergát Cataloniában megtámadhatni fogja. A’ kormány a’ tanácstól azon felhatalmazást nyeré, miszerint a’ költségvitatásig az adót folyton emelheti, melly engedmény által a’kormány szilárdságot nyer,’s egyszersmind kiviláglik, hogy az ellenzésnek minden erőködései haszontalanok. Bordeaux, máj. 13. A’ helyzete által olly igen erős Alpuente’ elfoglalása nagy fontosságú azon hatás által melyiket a’ környék’lakosságában előidéz. Cabrera futása Chertába valósul, halálos betegen és 100 lovas által kiséretre érkezett april. 26-án oda. Azt hitték , hogy innen A’aldevivasnak veszi útját. Nőtestvérei ’s környezetének előkelőbb személyei Flixen ’s Organán át Bagába érkeztek, honnan a’ franczia határokat akarják elérni. Négy carlosi zászlóalj és 100 lovas van megbízva futásuk’ fedezésére, ’s egyszersmind a’ cerdenai térség’ kizsákmányozására, a’ hová aldevivason ’s Bagán át előnyomultak. Közelítésüknél a’ lakosok nyájaikkal ’s vagyonukkal a’ határon túl