Hirnök, 1840. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)

1840-05-28 / 43. szám

is gyakoroltathatni, de erre nézve szükséges, hogy a’ meg­­hatalmazó­ levél egyenesen a’ megbízott’ nevére adassék ki. 10) A’ szavazás nemcsak a’ nyugalmazandó’ nevére, ha­nem a’ pénzmennyiség’ meghatározására is titkosan eszkö­zöltetik. 11) Azon ülésben, hol a’ nyugalmazás’kérdése előkerül, legalább 42 részvényes szavazatának kell együtt lenni, mellyekből a’ nyugalmazás megállapítására a’ szavazatok’ 2/3 része leszen szükséges; az évenkint adan­dó pénzmennyiséget pedig a’ többség határozandja el, ’s ollyan esetben, ha a’ szavazatok’ száma egyenlő leend, ak­kor a’ kérdés alatti summák két külön levélkére íratván, ’s egy fiókba vettetvén, onnét az elnök által kihuzandó le­vélke fog határozni. 12) Azok, kik valóságos hivatalt vi­selnek, nyugalmazásért nem folyamodhatnak. 13) Az inté­zet’ jótéteményéből csak a’ mostani ’s jövendő tisztvise­lők, vagy azoknak özvegyei ’s árvái részesülhetnek, kik a’ tőkepénz’ értékének neveléséhez tettlegesen is járultak; ’s igy ezen intézet’ jótékonysága visszaható erő­vel nem bírván, a’ volt tiszti tagokra, kik annak alapí­tása előtt ahhoz nem járulhattak, ugyszinte ezeknek özve­gyeire ’s árváira, semmikép ki nem terjedhet. 14) Halotti pótlék’ fejében minden elhunyt nyugpénzesnek három hóna­pi dija adatik ki, az életbesen lévő nyugpénzekre nézve pe­dig sinórmértékül szolgáland azon szabály, miszerint 15) minden nyugpénzes egyed járó dijait Azagymaga személye­­sen vegye ki, vagy nyugtatványában életben létét törvé­nyes bizonyság által igazolja. 16) A’ tőkepénzeket az el­nök ideiglen saját kereskedése és biztosítása mellett ki­adhatja ugyan , hanem azt mindenkor a’ közelebbi ülésre bejelenteni tartozik, a’ midőn is a’gyűlés azt helybenhagy­ván, az elnöknek az iránti kezessége megszünend. 17) A’ számadások minden esztendő’ végével a’ társágnak beje­lentessenek. 18) A’ kötelezvények a’ végre készítendő két záró szekrényben, mellynek egyik kulcsa az elnöknél, másika pedig a’ pénztárnoknál álljon, tartassanak. Közli Hollos­sy Mihály, K. - Sz.-Pál. Május’ 13. reggeli 9 óra rémülettel töl­­té el ezen helység’ lakosait, ugyanis a’ megelőzött tavaszi kellemes napok ’s azok közti kevés esőzés’ következtében a’ Maros 11 lábnyi magasságra nevekedett olly hirtelen, hogy a’parti lakosok alig szabadíthaták magok’ ’s portékái­kat a’ dühöngő ár’ rohamától; ennél nagyobbra vidékünk csak 1821. emlékezik, mikor is 13 láb és 8 hüvelykre emelkedett közönséges állása felett; hir szerint a’tutajosok tetemes károkat szenvedtek, vidékünk nyomását még ed­dig csak marháinknak legelőikből való kiszorításában ére­zi. — Kolozsvárit is ugyan ezen időben a’ Szamos’áradása rendkívül nagy volt, még most is 16­ kán tart, földek, ré­tek viz alatt, sok lakosok a’ fenyegető veszély elől lakja­ikból kiköltözve állanak; igy Erdély több részeiben is a’ folyamok’ kiöntésével a’ közösülések gátolva vannak. Előpatak. Végre sok fáradságos és költséges kere­sések után, sikerült az előpataki földesuraságnak a’ tulaj­­donképeni, mind mennyiségre mind minőségre sokkal gazdagabb forrását felfedezni a’ különben is olly jótékony ’s hires savanyu víznek. Ez okból ez évben nagyobb szá­m­i fürdő vendégekre méltán számíthatván, egy egészen uj fürdőház építtetett, minden kényelmekkel ellátva, gon­doskodva van a’ legpontosabb szolgálatról, jó és illendő kosztról, ’s ezenkívül egy új sétahely is készíttetik. I­agybritannia: A’ meggyilkolt Russell Will­iam lord’ holtteste máj. 12. reggeli 6 órakor Buckinghamshirebe vitetett a’ család’ sír­boltjába. A’ gyilkos még most sem fedeztetett fel; azon­ban a’ rendőrség folytatja nyomozódásait. Courvoisier má­jus’ 11-én a’ tothill-fieldsi új börtönbe vitetett, hol 14-kén ki fogott kérdeztetni. Május’ 11kén csak azon rendőri tiszt­viselők kérdeztettek ki, kik a’ Courvoisier’ ét kamarájában eldugva volt tárgyakat megtalálták. Május’ 12-kén még folytattattak a’ meggyilkoltatott Russell W. lord’ lakának motozásai, ’s mint mondják, most már Courvoisier étkamarájában megtaláltatott egy darabja azon arany kulcsnak, melly a’ lordnak elveszett ’s még meg nem került zsebórájához vala kötve. Mint hallik, e’ töredék egy kis hasadékban volt a’ padlat’ és fal’ téglái között. Az inas’ barátja’ Curr Henry’, vallatása, ’s a’ hely iránt, hol azon éjszakát töltötte, mellyen a’ gyilkosság történt, tett vallomásainak igaz Azotta utáni nyomozódások arra szolgáltaknak mondatnak, hogy ezen ember ellen nincs semmi gyanualap. Courvoisier, ki eleinte ugyan igen megijedtnek látszék az étkamarájában tett fölfedezéseken, de mégis erősen állítá, hogy nem tudja, mikép jutottak oda ama’ tárgyak, későbben egyáltalában nyugottnak mutatá magát, ’s azon bizodalmát fejezé ki, hogy nem sokára be­csülettel fog kibocsáttatni fogságából. Courvoisier szőke, kis termetű ’s kellemes tekintetű férjfiú. A’ lordnak egyik korábbi komornoka, Ellis, azt vallá, hogy Courvoisier már azelőtt is volt gyanúban lopások miatt; egy házi szolgáló pe­dig azt mondá, hogy hódító következéseit érezte azon sör­nek, mellyet neki Courvoisier a’ gyilkosság’ előestéjén adott. London, május’ 13. Russell William lord’ meggyil­kolását illető eddigi nyomozásokra Courvoisiernek máso­dik, holnaputánra határozott vallatása fog világot derítni. Addig is csak az tudatik, hogy a’víztartó-szobában, melly­nek padlata ’s faalkotványai mindenütt felszakasztattak ’s kikutattattak, az elhunytnak több más drágaságat találtattak meg. A’ gyilkolás utáni reggelen C. ágya úgy látszott, mint­ha azon éjjel senki sem feküdt volna benne. Mind a’mellett is C. — legalább első vallatásáig — folyton állhatatosnak ’s félelmetlennek mutatta magát, ’s azon erős meggyőződését nyilatkoztatá ki, hogy nem sokára fel kell mentetnie ezen rettenetes vád alól,’s háladatosságát ígérte a’mellé rendelt törvényszéki szolgának irántai gyöngédségéért. A’ lord’ kutyájáról csak annyi tudatik, hogy ezen este 9 óráig ma­radt uránál, ’s ekkor szokás szerint a’kocsis által alvó­helyére az istállóba vitetett. A’ kereszténységnek a’ zsidók közt terjesztésére ösz­­szeállott társasága Londonban nem rég tartott gyülekezeté­ben felolvastatott az alexandriai skót egyház* egy küldött­ségének felirata Mehemed-Álihoz, mellyben kérdezik őt­­ azon egyház’ tagjai, valljon nem fogná e akadályozni azon igyekezetét, hogy a’ zsidók Palaestinába költözzenek és ott magoknak földbirtokot szerezhessenek? Mehemed-Asi’ válasza erre, mint mondják, kedvező volt. Ugyanazon tu­dósítások szerint Mehemed-Asi a’ damaskusi eseményeket nagy figyelemre méltatja, ’s az ottani zsidók’egy feliratára azt válaszoló, hogy mióta ő uralkodik, sohasem vette ész­re nyomát azon kegyetlenségeknek, mellyekkel a’ zsidók vádoltatnak, ’s hogy ő személyesen fogja ezen ügyet megvizsgálni. Feargus O'Connor, az ismeretes chartista-izgató, má­jus’ 11-kén a’ királyi törvényszék által 18 hónapi fogságra, 300 font szert. személyes cautióra ’s két kezesnek, egyen­­kint 150 ft. sz. cautióval, állítására ítéltetett. Birmingham­­ban minap ismét több chartista-gyűlés tartatott, melly­ al­kalommal a’ szónokok’ egyike, midőn a’ rendőrség lépést akart ellene tenni, beszédét predikáczió gyanánt adá ki, mire azonban azon utasítást nyeré, hogy engedetem nélkül nem szabad prédikálnia. Francziaország. Telegrafi tudósítás. „Sersel, máj. 9. Vale'e marsal a’ hadminister úrhoz. A’ hadsereg az egész metidiai síkon ’s az ued-el-hasemi és ued-belloki völgyeken keresz­tülment. Öt, a’ mi seregeinknek nagy becsületökre való ütközet történt. Az ellenség igen sok embert vesztett. Ne­künk húsz halottunk és 100 sebesünk volt, kiket Algírba külden­ek. Tábort erősíten­ek meg Hausch-Muzayanál az Atlas’ tövében, ’s oda már tetemes mennyiségű eleséget szállíttattam. — Serselt hat napig ostromolta az ellenség, de az őrizet által nagy veszteséggel visszaveretett. — Munkálatimat folytatni fogom, ’s harmad nap alatt az Atlas­­on túl leszek. A’ herczegek egészségesek. Oran tarto­mány tökéletesen csendes. Serselbe három zászlóaljt ren­deltem ezen osztályból; ők is rövid időn hadlábukhoz fog­nak csatlakozni.“ Pár is, május’ 17. Joinville herczeg vereshimlőben van, ’s öt nap óta ágybeteg. A’ követkamarának máj. 14-ikei ülése érdekes volt az Algír fölötti tárgyak miatt, melly Berryer azon intésé­nek daczára is, hogy azon pillanatban, midőn a’ csata foly, semmi jobbat nem tehetni, mint szép csendesen megígérni a’ kívánt hitelt, nagy élénkséggel fejlett ki. A’ minister­­elnökön kívül két főtiszt is kitűnő részt ven a’ vitában, kiknek mindenike hoszabb ideig ’s néhányszor parancs­­nokoskodott Afrikában, t. i. Bug­eund general és Clauzel marsal. Először Bugeaud beszélt, Roszalá az afrikai mun­kálatoknak teljes tervnélküliségét. Van ugyan készen tá­borozási terv, de nincs megtelepülési. Jelenleg Serselen kívül még Medeak’és Miliana’elfoglalása látszik szándékol­­tatni. Ez, úgy­mond, csak a’ korlátolt elfoglalás’ rendszere nagyobb kiterjedésben ’s még nagyobb illetlenségekkel. Előre mondhatja, hogy illy rendszerrel a’ jövő évben új hadseregre és hitelre lesz szükség. Bugeaud general kár­hoztatja az egyes pontok’megszállatása’rendszerét; ő szál­­lékony hadtesteket kíván, mellyek az egész tartományt keresztüljárják. „Mit gondolnának önök, úgymond, olly hajósvezérről, ki, a’ középtengeren uralkodandó, sorhajóit a’ martvidék’ külön pontjaira szélyesztené el, a’ helyett hogy a’ tengersikra küldené? A’ mit most Afrikában akar­nak tenni, majdnem ugyan­ez. Néhány megerősített pont­nak elfoglalása olly viszonyban áll a’ mozgékonyság’ rend­szeréhez, mint a’ puska’ körzete a’ lábak’ körzetéhez. Puskáitok’ golyói falaitokon kivil bizonyos határvonalon túl nem képesek jutni, a’ lábak ellenben minden hozzáfér­hető pontot megjárhatnak. Meg vagyok győződve, hogy a’ kormány nem hagyand föl Algírral. Van egy hatalom Fran­­cziaországban, melly ezt nem fogná tűrni; nem nevezem meg a’ hatalmat, fizetve vagyok, hogy azt tiszteljem. (Nevetés.) Nekünk olly nagy gyarmatosítási rendszert kell kifejtenünk, minő volt a’ frankoké a’ góthok ellen. A’ mit Constantineban tettek, jobb ugyan, mint a’ mi Oranban tör­tént, de az sem elegendő. Nagy gyarmatrendszerre van szükség. Egy királyi rendelménynek földet és vizet kell kiosztani a’ megtelepedők között; biztosítnia kell számuk­ra három vagy négy évig fegyvereket, földművelési eszkö­zöket, barmot, lakást és élelemszert. (Mozgás.) Ez kisebb költséggel jár, mint az, mi jelenleg történik; kevesebb pénzt, kevesebb embert kíván. 60—80 ezer katonát nem hagy­hatni Afrikában veszély nélkül. Kezdjétek 15—20 millió­val a’ gyarmatosítást, ’s tegyétek jóvá az eddig elkövetett hibát gyors és erőteljes határozat által. Ez illik nagy fér­fiakhoz és nagy nemzethez.“ Clauzel marsal beszéde’ foly­tában nem igen bocsátkozott a’ dolgok’ mostani helyzetébe, hanem inkább csak azt ismételé, mit­ két izbeni parancs­noksága alatt Afrikában cselekedett. Ugyanis , míg most Musaya mellett 30,000 ember állong, az ő parancsnoksága’ idején 3—4000 fegyveres elég volt az egész metidiai síkot szinte a’ teniahi szorulatig megőrzeni. „Nekem, folytatá a’ marsal, 1836 ban mindössze 25,000 emberem volt,’s 28 milliót költöttem; most 65,000 ezer ember áll Algírban, a’ kiadások 51 millióra rúgnak, ’s mégsem történik most annyi, mint akkor. Én nemcsak az egész metidiai tért, hanem Tlemsant is megszállva tartottam. Ezenkívül még Constan­tine ellen is táborozhatok ’s benyomultam volna e’ városba, ha kapui be nem lettek volna zárva. (Harsány nevetés.) A’ lakosokkal együtt volt kicsinálva e’ táborlat. Engem megcsaltak, ’s vissza kellett fordulnom.“ Mint Bugeaud tá­bornok, úgy szinte Clauzel marsal is minden következés nélkülinek jósolja a’ mostani, táborozást. Azt hiszi, hogy csupán úgy boldogulhatni az arabokkal, ha a’ szerint bán­nak velök, mikop korábban a’ törökök. Eddig semmit nem nyertek Algirban, mert igen szelídek igen bizodalmasok valának az arabok iránt. Thiers ministerelnök hosszú e­szedet tarta Clauzel után. Bármennyire tiszteli is, úgy­­mond, Bugeaud tábornok’ véleményét, a’ kormány meg"­­ sem osztozik nézeteiben. A’ tábornok egy önszerű lélek.­­ Ha ki az ő rendszeréhez egészen nem csatlakozik, mind-­­[járt azt mondja, hogy épen semmi rendszert nem követ. (Nevetés.) Azután Algír’ állapotának részleteibe bocsátko­­zék Thiers ur, mellyekre nézve állítá, hogy azokra gon­dosan figyelt. Legjobb rendszernek állítá azt, mellyet most Constantineban követnek, t. i. a’ legnevezetesb pon­tokat katonailag megszállani, honnan mindannyiszor kül­dethessék a’ tartományba haderő, valahányszor szükséges. Ez az angolok’ rendszere K­eletindiában, ’s ez volt a’ ró­maiaké minden meghódított tartományaikban. Abd-el-Ka­­dert, ki a’ Tarna melletti egyezkedés óta hatalmasabb, fegyver­készebb ’s fenyegetőbb jön mint valaha, a’ végső­­ségig kell szorítani ’s megsemmsítésén igyekezni. A’ tarto­mánynak elfoglalása nagy terjedelemben szükséges, szint­úgy a’ gyarmatosítás is, mellynek azonban eleinte csak Algír, Oran, Bona és Mostaganem martvidéki városokra kell szorítkoznia. Követkamarai május’ Indikai ülésben kezdődök’s végződök a’ választási javítás feletti vita. A’ bejött sok fo­lyamodólevél’ ellenére a’ kamara napirend mellett nyilat­kozott. Sem a’ közszavazatról, a’nemzeti őrsereg’ válasz­tási jogáról, sem a’ politicai eskü’ eltörlesztéséről nem akart hallani; ’s e’ szerint ezen fontos kérdés egy napi egykedvű vita után legalább a’jövő ülésig elhalasztatott. A’ Napoleoni földi maradványinak áthozatalát tárgyazó törvényjavaslat’ megvizsgálására kirendelt biztosság május’ 18-kán összegyűlt. Csak 7 tag volt jelen. Las­ Cases, ki a’ második hivatalosztálytól választaték, gyengélkedése miatt távol volt. A’ biztosság Clauzel marsall választá elnökéül, de la Bedorle Mathieut pedig titoknokául. — A’ tanácsko­zás főleg azon hely’ választása körül forgott, hová a’ csá­szár’ hamva takarítandó. Különféle vélemények nyilatkoz­tak, volt szó az invalidházról, mellyet a’ kormány javas­­lott, a’ Barriere de l’Etoile melletti diadalívről, a’ Vendo­­me-téren lévő oszlopról, a’ Magdolna-templomról, a’Pan­­theonról, sőt a’ Pere Lachaise’ temetőjéről is, hol Napole­on Massena és Lefebvre között nyughatnék. 16-kán valának a’ ministerek meghallgatandók. A’ biztosság aztán meg akarná tekinteni a’ külön helyeket, hogy önszemeivel meg­győződhessék a’ felől, hol állíttathatnék föl legalkalmasab­ban az emlék. — Gyanítják, hogy a’ Napoleon’ tiszteleté­re tartandó halotti ünnepély nagy számú idegent vonand Párisba. Az amerikai követség’ tagjai nem kételkednek, hogy az egyesült státusok nagy küldöttséget rendelende­­nek Francziaországba, az ünnepélyen jelen leendőt. A’ Constitutionnel szerint Bertrand és Gourgaud gene­rálok , ugyszinte a’ hires Lascuses fogják Joinville hercze­­get Szent-Ilonába kisérni. Hir szerint Petit genera­lis e’ küldöttséghez fog tartozni. A’ Moniteur következő kivonatát adja egy Algírból Clauzel marsalhoz intézett magánlevélnek, máj. 1-ről: „Az ifjú Aumale hg csudálatos módon kitünteté magát. Orleans hg’ rendeletével megindult három századnyi vadászcsapat­tal , ’s midőn a’ kharesai erdőségnek egy részét keresztül­­lovaglá, hirtelen arabok’ közepette lelé magát ’s a’ neki adott parancsok szerint egész hidegvérrel kardot ránta, ’s első rohaná meg az ellenséget. Példája olly lelkesítőn ha­tott katonáira, hogy a’ győzelem pillanatilag el volt hatá­rozva.“ Spanyolország. Madridi, máj. 7. költ tudósítások szerint azon nap mind a’ két kamarában a’régens-királynénak egy rendelete olvastatott fel, melly­’ által a’ La Revolution czimű hírlap, statusfelforgató elvei miatt, és mivel a’sajtó iránti törvény­­hozás’ mostani állapotában hasonló botrányokat megaka­dályozni nem lehet, egyszerűen eltiltatik. Madrid, május’ 8. A’ polgári háborúnak az éjszaki tartományokban alanti felélesztésére czélzó próbák nem annyira a’ lakosok’ akaratra, mint inkább a’ hatóságok’ erőteljes rendszabályai által teljesen süker nélkül marad­tak. Rivero general Pamplonából 4zőt jelenti, hogy azon csapatok közül, mellyek Navarrába berohantak, egyetlen­egy sem létez, ’s a’ már agyonlőtt lázadók’ névjegyzékét is küldi. Lecumber apát a’ pártvezér, és segéde Alzate 3-án a’ tartomány’ lakosai által ölettek meg. — Espartero Mon­­royoból 3zót jelenti, hogy a’ háború Aragonban sebes lép­tekkel közelít végéhez; 3kán egyedül Monroyában 50 car­­losi jelent meg és el Horcagoban Ayerbe generálnál 200, kik mind a’ morellai őrsereghez tartoztak; más 40 Canta­­viejából megszökött. 2kán vévé be Aspiroz general Al­­puente erőséget; a’ 21 tisztből ’s 222 katonából álló őrse­reg élete’ biztosításával adá meg magát. Cabrera, 2000 em­ber által fedezve, könnyű kocsin 30kán érkezett Aldeco­­nába. — Espartero junius’ végéig Moreirát bírni szándéko­zik ’s julius’ közepéig Bergát Cataloniában megtámadhatni fogja. A’ kormány a’ tanácstól azon felhatalmazást nyeré, miszerint a’ költségvitatásig az adót folyton emelheti, melly engedmény által a’kormány szilárdságot nyer,’s egy­szersmind kiviláglik, hogy az ellenzésnek minden erőkö­­dései haszontalanok. Bordeaux, máj. 13. A’ helyzete által olly igen erős Alpuente’ elfoglalása nagy fontosságú azon hatás által mely­­iket a’ környék’lakosságában előidéz. Cabrera futása Cher­­tába valósul, halálos betegen és 100 lovas által kiséretre érkezett april. 26-án oda. Azt hitték , hogy innen A’alde­­vivasnak veszi útját. Nőtestvérei ’s környezetének elő­kelőbb személyei Flixen ’s Organán át Bagába érkeztek, honnan a’ franczia határokat akarják elérni. Négy carlosi zászlóalj és 100 lovas van megbízva futásuk’ fedezésére, ’s egyszersmind a’ cerdenai térség’ kizsákmányozására, a’ hová­­ aldevivason ’s Bagán át előnyomultak. Közelíté­süknél a’ lakosok nyájaikkal ’s vagyonukkal a’ határon túl

Next