Hirnök, 1840. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)
1840-01-02 / 1. szám
kiadásban) és 9—12 köteteivel, Bocsot István pápai prof. latin nyelvtudománya’ első kötetével, és Péczely József prof. ’s r. tag, néhány érdekes alkalmi munkácskával.—VIII. A’ kézirattár’ számára Stellner György rt. b. Amadé László’ kilencz rendbeli eredeti leveleivel kedveskedett. — IX. A’ természetiek tárát Kulinyi Ferencz Ibró és Zipser dr. prof. egy magyarországi orycho-geognosiai gyűjtemény 2dik századával nevelték. — X. A’ régiséggyűjteményhez : Karácson Mihály b. Buda, Vácz Komárom és Győr városok’ régi olajképeinek ajándékával járult. Az igazgató tanács tagjai a’fenálló országgyűlés miatt elegendő számmal meg nem jelenvén, csak tanácskozó ülés tartatott, mellyben előképen egyedül az elhalaszthatatlan tárgyak intéztettek el. Pesten, a’kisgyülésből, dec. 23. 1839. Dr. Lebedei Ferencz, titoknok. Magyar tudós társaság. Budán a’ kir. egy. betűivel ’s académiai költségen legközelebb a’ következő munkák jelentek meg: 1. Római Classicusok magyar fordításokban. Kiadja a’magyar tudós társaság. Harmadik kötet: C. Jul. Caesar’ minden munkái, forditá és jegyzeteivel bővíté Szenczy Imre acad. 1. tag. Első kötet, a’ gallus háború. N. 8r. 387 lap. "Velinen, borít, fűzve 2 sz. ep. — 2. Elmélkedések a’physiologia’ és psychologia’körében különös tekintettel a’ polgári és erkölcsi nevelésre. Irta D. Mocsi Mihály. Különös dicséretet nyert munka; n. 81. összesen 147 lap. Velinen, borít, fűzve 54 kr. ep. — 3. Külföldi játékszín. Kiadja a’ m. t. társaság. XYIdik köt. Rágalom’ iskolája. Vígjáték Sheridan után angolból, Tolli L. által. N. 121. 151 lap; finóm velinen, ékes borít. fűzve 36 kr. ep.— 4. XYlld. köt. Romeo és Julia. Szomorúját. Shakspeare után Náray Antal. N. 121. 176 lap. Finom velinen, ékes borít, fűzve 48 kr. ep.— 5. Astronomiai napló és kalendárium 1840re. Szerkesztő Nagy Károly rtag. Bécsben Sollinger bet. 8r. 132 l. Finom velinen, kemény borítékban 20 kr. ep. — Sajtó alatt: 1. Római Classicusok, 3dik köt. 1. Caesar’ második fele. 2. Felsőbb analysis’ elemei, Györy Sándortól, 2dik füzet. 3. Az állatország’ története Cuviertől, ford. Vajda Péter által, első kötet. 4. Régi magyar nyelvemlékek, II. és III. köt. 5. Hellen Classicusok magy fordításokban, első kötet: Sophocles’ Oedipusa és Euripides’ Spingeniája Guzmicstól. — Pesten, decemb. 20. 1839. Dr. Scledel Ferencz, titoknok. Magyar tudós társaság. Egyed Antal koppánmonostori apát, dunaföldvári plébános és m. acad. h., Ovidiusnak általa fordított ’s a’ folyó évben Pesten kiadott Pontaid leveleiből 400 példánnyal kedveskedett a’ társaságnak, azon kéréssel, hogy az eladatásokból gyűlendő summa az academia által megindított régi classicusok’ fordítási gyűjteményének folytatására fordíttassék. Pest, dec. 18. 1839. Dr. Schiedel Ferencz, titoknok, noha elégedetlen, még pedig minden joggal, mégis mindenek felett békét óhajt.—Végre ugyanazon lapok igen nevetségesnek találják több franezia hírlap’ abbeli bánásmódját is, miszerint ezek nem pirultak, a’ színházi censura által Girardin asszonyságnak egy uj vigjátékát eltiltatni, mellyben a’ hírlapírók’ élet- ’s cselekvésmódja rajzoltatik. „Hajtsatok szavaimra és ne tetteimre !“ kiálták — úgy látszik — ez úttal ezen urak, mert azoktól, kik hirdetik, hogy mindenki köteles tűrni, hogy róla a’sajtó szabadon szólhasson, ’s azoktól, kik mindennemű censurának ellenségei, csakugyan nem lehetett várni, hogy önmagokat tartsák azon egyetlen kiváltságos testületnek, mellyet nem szabad nyilvánosan nevetségessé tenni, holott épen ők szoktak mindent bonczolgatni és kényük szerint sárral dobálni, most pedig hasonló sorsot tűrni nem akarnak, ’s mint csibe a’ kotló alá, a’ censura’ szárnyai alá bujkálnak. — Párisi híreink szerint a' genti vádtörvényszék’ ítélete d'Herbignur ellen, ki most Francziaországban lakik, a’ genti törvényszék’ főügyvéde által a’ cassatioszék’ elébe terjesztetett, „mivel a’ bírák a’ törvényt balul értették és megszegték." Ez eset most minden franczia jogtudóst elfoglal. D’ Herbigni dolgozótársa volt a’ Messager de GWI-nak, ’s mint illyen, heves czikkelyeket irt a’ belga kormány ellen; utóbb azonban Fancziaországba menekült, hol most is tartózkodik. — Nagy érdekkel olvastatnak Párisban Blanqui úr" levelei Algírból és Constantineből. E’ közlemények ember- és dologismerettel telvék 's mentek a’ franezia irók legnagyobb részének azon hibájától, miszerint mindent, mibe Francziaország kezd, a’ hizelkedés és dicsőítés’ tömjénével füstölnek be. Blanquiur az elkövetett hibákat nyíltan és igazán előadja, a’ nélkül hogy az igy megsértett nemzeti hiúsággal legkevesebbet törődnék; de e’ mellett a’kormányelleni párthoz sem szegődik, miután kétségkívül nem egyedül a’ kormány’ hibája, hogy Algír’ birtoka iszonyú teherré vált Francziaországnak. — Kedvetlen behatással van jelenleg a’ párisi közönségre az is , hogy Merilhou úr olly szigorúan bíráskodik némelly fiatal kereskedők felett, holott ezelőtt ő maga sokkal bűnösebb volt é s öt évi fogságra ítéltetett. — Az algíri hadsereg’ állapota, a’ kelet, az utóbbi időkben történt számos bukás, Anglia’ politicájának megváltozása Francziaország iránt, a’ csak néhány egyedárusnak kedvező kereskedési rendszer, a’gyarmatok’ panaszai, a’ franezia hajóhadi erő’ nagyobbításának szükséges volta, ’s a’ pártvezérek’ fondorkodásai, kik mindnyájan ministeri tárczák után vetik ki hálóikat ’stb. ’stb., a’ közelgő kamaráknak elég dolgot adandanak, mi által, fájdalom, a’ többi számos tárgyakra nézve, mellyek az ország’ belső szerkezetének javítására fölötte szükségesek volnának, hihetőleg ismét nem maradand idő. Élő tanuk léptek föl, a’ chartismusban makacsul megmaradó czimboláik’ részéről mindennemű fenyegetőzéseknek s méltatlanságoknak kitétetvék. A’ most elnyomott Western Vindicator mégis talált alkalmat, még egy számot kiadhatni , mellyben elbúcsúzik a’ chartistáktól ’s a’ terrorismust hirdeti nekik. Singaporei tudósítások szerint aug. 19től Chinából egy közparancsot ragasztatott fel a’ császári biztos Macaoban, miszerint öt nap alatt minden idegen kereskedőnek Whampoába vagy Cantonba kellett eveznie hajójával, vagy Chinát végkép elhagynia. Egy másik a’ macaoi portugál kormányzóhoz intézett felszólítás egy az ópiumkereskedésről vádolt ’s a’ keresztény hitre áttért chinainak ötöd nap alatti kiadatását sürgető, ellenkező esetben 20,000 emberrel megjelenendőnek mondaték a’ biztos, mindent tengerre űzendő. A’ vádlott egyébiránt arra hivatkozik, hogy portugál alattvaló, ’s mint látszik, szándék, őt bármilly veszélyben is otalmazni. A’ chinaiak ezenkívül még két angolnak kiadatását is követelik, kiket az ópiummal űzött kereskedés miatt meg akarnak zsinegeltetni. A’ canadai különtanács’ határozata a’ canadai tartományok’ ismétt egyesítésére nézve ekkép hangzik: a’ fenforgó körülmények közt, arra, hogy a’ békeségre és nyugalomra, Felső- ’s Alsó-Canada’ jó’s hathatós igazgatására kellő gond fordíttassék, e’ tartományok’ ismétt egyesítése egy törvényhozás alatt, e’ tanács’ véleménye szerint, elmulaszthatlanul szükségessé lön. Maga a’ főhelytartó, Poulett Thompson, is szilárdan el van tökélve, utasításival öszszehangzólag e’ tartományok’ egyesülését eszközölni, a’ nélkül hogy e’tárgyban egyes vélemények által magát egy vagy más részre tévesztetni engedné. Dec. 12-én reggel Brilliant gőzhajó , melly Leith és Aberdeen közt járt, épen midőn ez utóbbi révbe akarna evezni, meggyűlt és nem vala megmenthető. Utasok , legénység ’s rakmány bátorságba helyeztettek; de a’ hajó’ kapitánya, Wahde, Aberdeentől 6 angol mérföldnyire egy hullámtól a’ hajófödélről lecsapatott ’s a’ vízbe fűlt. Ausztria, Bécs, dec. 31. Az angol hírlapok egy idő óta nem a’ legudvariabban bánnak a’ francziákkal mind Algírra mind belső országos ügyeikre nézve. Algírt illetőleg azt mondják , hogy itt a’ francziák egy egész sor balgaságot követtek el, ’s 9 év alatt, 400 millió frank költséggel ’s 40,000 katonával, nem vittek egyebet véghez, mint hogy Algírt néhány csapszékkel, kávéházzal, rész színházzal, uzsorással, egy pár nyomoró víztartóval (cisterna) ’s ültetvénynyel látták el, míg hírlapíróik elég szemtelenek voltak a’ civilisationak azon nagy előmenetelét emlegetni, mellyet Afrikában a’ francziaországi észtehetség’ aristocratiája elő tudott varázsolni. — A’ honi belügyeket illetőleg sem szólanak kimélőbben, ’s épen nem várnak nagy eredményeket a’ most egybegyűlendő franczia kamaráktól. Közérdekű kérdéseknek tekintik a’ czélszerűbb népnevelésén, az átvizsgálandó fenyítő törvénykönyvén ’s a’ szabályozandó zálogrendszerén kívül, különösen a’kamatpapirosok’ alábbszállításának ’s a’ hivatalvásárolhatásnak kérdéseit. Ez elsőre nézve hiszik, miszerint senki sem kételkedhetik arról, hogy a’státusadósságok’kamatainak alábbszállítása tetemes hasznot árasztana a’ pénzügyekre, ’s hogy a’ másodikat, t. i. a’ gyalázatos hivatalvásárlást tekintve , majd egyhangú a’ közönség’ ítélete, melly annak eltöröltetését sürgeti. Azonban kétségesnek tartják, valljon ezekben a’közvélemény győzendő, miután több, jól értesült franczia hírlap állítja, hogy e’ kérdések felett a’ legközelebb megnyílandó kamaráknak semmi törvényjavaslat sem fog előterjesztetni, mi csak annak volna újabb bizonysága, hogy Francziaországban a’ közügy mindenha az emberek’ száján forog ugyan, de nem fekszik igazán senkinek szivén, ’s hogy készek, azt a’ központosítási igazgatásra nagy befolyással !író néhány személy’ kívánaténak feláldozni. Ez történt a’ múlt kamaraüléseknél is, midőn egy ízben sem terjesztetett elő törvényjavaslat a’ megyei pénztár’ czélszerűbb kezelése iránt. Mind e’ bajokat Francziaország a’ központosító rendszernek ’s jó helyhatósági törvények’ hiányának köszöni. Amaz a’ császárság alatt vette eredetét ’s azért hozatott be, hogy az ország’ utolsó fillérjéről ’s utolsó emberéről Párisban lehessen rendelkezni, mi által lehetővé tön, a Pyrenaeusok’ aljától egész’ az éjszaki tenger’ martjaiig minden emberi erőt, minden életet ’s minden földi vagyont alkalmazni, egyszersmind a’ roppant kerékművet kény’ szerint igazgatni, mi által minden népszerű emlékezet, intézvény és sajátság semmivé lett. Ugyanezen rendszer áll még most is fen, csupán ama’ nagy különbséggel, hogy akkor a’ statusgépbe egy Napoleon’ nagy szelleme önte életet, mig azt ma egyes emberek’ és felekezetecskék’ aprólékos befolyása kormányozza.— Az e’ honban újólag fölfedezett összeesküvésekből is játékot űznek az angol hírlapok. Hiszik, hogy mindezekben több a’ lárma mint a’ valóság; mert jelenleg sem a’ buonapartistáktól, sem a’legitimistáktól nem lehet sokat tartani ; azoknak mint emezeknek idejűk elmúlt, ’s minde’ két párt sokkal nagyobb hézag által különöztetik el a’ franczia néptől, hogysem ebben a’ legkisebb rokonérzelmet is ébreszthetné; ’s Francziaország, nagybritaniita. London, dec. 21. A’ M. Herald tudni akarja, hogy ő felségének szándéka, mindjárt összekelése után a’ térdszalagrendnek egy mellékágát alapítani kirekesztőleg hölgyek’ számára. A’ Sun megjegyzi erre, hogy sir Harry Nicolas’ könyve , a’ vitézi rendekről, megbizonyítja , hogy ezen eszme nem újság. London, dec. 17. A’ gyárkerületekből érkező tudósítások mind igen szomorúan hangzanak, ’s még komorabb kilátásokat nyitnak meg a’ télre. Emlékezik kiki, hogy a’ tory parlamenttagok az utóbbi ülésekben majd mindnyájan kivétel nélkül Villiers urnak a’ gabonatörvények’ eltörlése vagy enyhítése iránt tett indítványa ellen szavaztak. De most már, mint mondják, ezen urak látván a’ veszélyt, mellyel a’ fenálló kenyértaxához i konok ragaszkodás nem csak közülök sokak’ üléseit a’ jövendő köz választáskor, hanem magát az országot is fenyegetni fogná, a’ gabonakérdéstörvényt a’ legközelebbi parlamentben a’ torypadokra nézve nyílt kérdéssé szándékoznak tenni. Reményijük, e’ hír nem alaptalan. — Mondják, hogy Brougham lord jövő nyáron kirándulást teend az egyesült státusokba. — Dr. Bohring folytatja körútját, az angol kereskedővilágot a’ német vámegyesület’ ’s az Anglia és Németország közötti kereskedésviszonyok’ tárgyában oktatandó. — Francziaországgal lévő fő egyenetlenségi pontjaink’ kettőjének kielégítő eligazítását reménybetni: a’ Portendic miatti czivódás közelgőt kiegyenlítéséhez, ’s a’ Buenos-Ayres iránti franczia követelések, mint halljuk, olly alakba fognak öntetni, hogy a’ La Plata folyam’ hadi zárának nem sokára leendő megszüntetésével kecsegtethetjük magunkat. — A’ canadai új főkormányzó, P. Thompson ur, eltökéltnek látszik, minden elítélteket ’s aztán a’ kegyelmet nyert pártosokat is kiutasítani a’ canadai birtokról — „melly rendszabály’ ezélszerűségéről — mint a’ Standard mondja— nem kételkedhetni.“ — St. Johnsban (Új-Braunschveig’ fővárosában) gyalázatos próba létetett a’ kereskedési bank’ felgyújtására, de a’ tűz szerencsére még jó idején eloltatott. Sir J. Harvey (Uj-Braunschweig’ kormányzója) minap egy proclamatiót bocsáta ki, mellyben keményen megtiltja az épületfavágást a’ vitás birtokon. — A’ Themse-tunnel gyorsan közelgőt bevégződéséhez ; a’ munka most hetenkint 8 lábbal halad elő. A’ M. Chronicle igy ír Dublinből: „A’ drágaságnak és szükségnek egy korábbi szakában sem lehete látni utazóinkon olly sok meztelen és hajléktalan szerencsétlent, kik a’ lakosoknak segélyért rimánykodnak, mint most. Minden boltajtó betű szerint meg van szállva koldusoktól, ’s jól öltözött ember egy pár perczig sem állhat meg valahol, a’ nélkül hogy ifjaktól és öregektől körül ne vetessék, kik csupán és egyedül benne látszanak helyezni segélyüket és reményüket. Nyomor és éhség olly félreismerhetlenül kilátszanak beesett arczaikból és vázzá soványait alakjukból, hogy az emberileg érző meg nem állhatja, hogy tehetségéhez képest ne adjon nekik, legyen bár vétek vagy könnyelműség e’ szörnyű ínségnek oka.“ Dél-Walesből érkezett utolsó tudósítások szerint azon munkások, kik a’ fogoly chartisták ellen mint terhe Francziaország. Pár is. A’ kamarák dec. 23kán megnyittattak. Egy dec. 24k én reggeli 872 órakor Straszburgba érkezett telegrafi tudósítás mondja: „A’király személyesen nyitotta meg a’ kamarákat, ’ felsége a’ legélénkebb örömkiáltással fogadtatott. Minden a’ legnagyobb rendben folyt.“— A’ király szokott szertartással ment be a’ követkamarába. A' terembe léptekor e’ kiáltás harsant meg: Éljen a’ király! Őfelségét Orleans, Amádé és Montpensier herczegek környezék. A’ trónbeszéd (mellyet jövő számunkban közlendőnk) a’ legmélyebb csendben hallgattatott meg. Főpontjainak a’ gyülekezet élénk tetszéssel adózott. A' királyné ’s a’ herczegnők a’ számukra tartott karzaton valónak. A' királyné’ beléptekor a’ gyülekezet a’ hódolat' és lelkesülés’ jeleivel kele föl. 300 követ volt jelen a’ k. ülésben. Az egész napon át szüntelen tartott eső megkevesíté az ő felsége által vett útra tóduló nézők’számát; azonban a'király legőszintébb jeleit nyeré a’ ragaszkodásnak. Nemours herczeg nem jelent meg a’ k. ülésben; mint mondák, egészsége nem egészen jó. Páris, dec. 19. Minden politicus férfi megegyez abban, hogy a’ mostani ministerium nem fogja magát föntarthatni a’ kamarák’ folytában, részint mert igen különnemű tagokból áll , részint mivel minden cselekmény oda mutat, hogy felsőbb helyen sem bir megelégedéssel. Egy idő óta ismét Guizotba helyzi Lajos Filep minden bizodalmát. Az minden ministeri együttmunkálkodás nélkül dolgozik a’ királlyal , ’s mint mondják, csupán ők ketten készítették a’ közelebb Konstantinápolyia küldött végnyilatkozást. Solt marsal csupán az alakot viseli ezen ’s egyéb külpoliticai ügyekben. Decemb. 20--án tárgyaltaték a’ szajnai esküttszék előtt a’ városhajdu’ szándékos meggyilkolásáról vádlott Barthélemy pere. Ő kézműves, még nincs 17 éve. Az elnöknek minden kérdésére legnagyobb hidegvérűséggel válaszolt. Ő, úgymond, személyes boszuvágyból vitte véghez a’cselekedetet. Az áprilisi zavargások’idején a’ tolongásban megbotozta őt egy városhajdu, mint valamelly oroszt, ’s midőn decemberikén e’ városhajduval összetalálkozott a’ Boulevardon, haragra lobbant, ’s megtöltvén pisztolyát, golyócsokkal rálőtt. Nyomozás közben megkérdezteték a’ vádlott, ha nem áll e szövetségben titkos társaságokkal? erre azt válaszoló Barthélemy: „Én republicanus vagyok: szolgáltam ez ügynek, s fogok is nekiszolgálni.“ Az elnök fölszólító: világosítsa meg jobban szavait. Ezt azonban nem cselekvő. Egy papiroskán, mellyet az ifjú kézműves magánál hordozott, következő szavak állottak: „Nép! fegyverezd föl karodat gyilokkal bakóid’ megbüntetése végett; döfj, minden tartózkodás nélkül; vér vért kíván. Ők kionták a’tiedet. Semmi könyörületesség irántok.“ Egyébiránt tagadó a’vád alatt levő, hogy meg akaró ölni a’ városhajdut; csupán meg akaró büntetni a' múlt áprilisi botozásért. Az elnök : „Ön tehát boszulási jogot tulajdonít magának, melly csak a’ társaságot illeti. Ön, egy tizenhét éves ifjú ember, nem bir más védszerrel mint e’ szavakkal, mellyeket borzalomgerjesztő nyugalommal ’s hidegvérüséggel mond ki, meg akarom őt büntetni." A vádlott: „Nincs mit szememre vetni magamnak.“ Elnök : „Önnek nincs mit szemére vetni? Hagyjon fel illy beszéddel, ha nem egyébért, csupán védelmezője iránti tiszteletből is. Ön nem vethetne magának semmit szemére? Ön, egy tizenhét éves ifjú, ki meggyilkol egy embert, politicai szenvedélyeinek áldozhatás végett. Nincs önnek más védelmi rendszere? 11 a titkos társaságokkal összeköttetésben áll, mondja meg, azok gyilkosok’társulatai. Ha önindultából követé el a’vétket, folyamodjék legalább más eszközhöz az esküttszék’ könyörülnének fölébresztése végett.“ A’ vádlott: „A’városhajdu’ meglövésére nem republicánus eszméim bíztak. 1 Ha ezeket tanácsul veendőm, nem fogtam volna elkövetni ama tetteit.