Hirnök, 1840. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)

1840-11-19 / 93. szám

tásában vallott kudarczuk után; de okoskodásaik annyira a’ légből kapdosvák, hogy szinte szánakozást gerjesztenek. A’ nov.­zkrei Moniteur Párisien a’ ministeriumnak a’ baloldali hírlapok’ heves megtámadásai elleni véldelmé­­re egy czikkelyt közöl, mellynek végén ezek mondatnak: ,,A’ béke Európával m­ellőzhetlen czélja a’ franczia politi­­cának a’ júliusi lázadás óta. E’ béke tiz éviglen fentarta­­tott ’s pedig díszesen tartatott fen; a’ béke nem tart illy sokáig becsület nélkül; ’se’tekintetben a’ cabinet nagyobb bizodalommal mint akárki hivatkozhatik Francziaország’ tanúságára , mert a’ mostani ministeriumot alkotó fér­fiak többnyire azok, kik ezen az emberiségre és polgáriso­dásra nézve olly üdvös békét, ezernyi veszélyek közepet­te, Francziaország’ együttmunkálása által létre hozták. Mi egyszer létetett, az ismét megtörténhetik; a’jelen körülmé­nyek nem voltak előrelátlanok , ’s ha az ország előtt meg­­nyitandott vitatkozások visszavonásokat kívánnak, ezekkel nem a’ trónbeszéd’ szerkesztői fognak terheltetni. A’ sajtó szeveskedik ítéleteiben, ’s bármi legyen is azon érdek, szenvedély vagy balvélemény, melly ezen ítéleteket súgja, nem átallotta azokat kijelenteni; semmi sincs kötelezve ál­tala. Azon fér­fiaknak, kiket az ország kormányára állít, más felelőségük, más köteleztetésök van. A’ hírlapok’ czikornyái nem lehetnek egyebek czikornyáknál; de jelen viszonyaink­ban egy minister’ szavai tettek, köteleztetések, olly kötelez­­tetések,millyeket csak tehetni;’s ha az nem akartatik, hogy a’ trónbeszéd háborúnyilatkozás legyen Europa ellen, meg nem foghatjuk, mit gáncsolnak benne ’s mit akartak benne találni. Nem háború, mit a’ministerium kíván, hanem béke; hiszi, hogy a’ kamarák azt az övéihez hasonló feltételek alatt kívánják; sőt azt is hiszi, hogy az előbbi ministerium szintúgy kívánta. Ha a’ két igazgatás­­közt véleménykü­lönbség forog fen a’ mindkettő által szándékolt czél’ eléré­sének eszközlésmódjában, úgy az ország nem sokkra hi­vatva látandja magát, e’különbség felett ünnepélyesen nyi­latkozni. A’ cabinet békés de tisztes és semmit sem com­­promittáló gondolatot terjesztene bizodalmasan elébe. Az oppositio valami mást akarandott, kétségkívül meggyőződ­ve, hogy a Franeziaországot jobban ismeri mint a’ kama­rák, azaz, jobban mint maga Francziaország; meggyőződ­ve lévén, hogy csak akarnia kell annak kivitelét, hogy egy általán­os háború Franeziaországot és a’ világot csak­hamar fényes sorsra emelje, tetszett volna az oppositio­­nak a’ kérdést a’trónbeszéd’egy czikornyája által eldönte­ni ’sokképen minden ellenvetést elvágni; ez zsarnokság és önkény leendett; de hiszen, hol önhaszna forog fen, ott az oppositio egy kis zsarnokságtól nem irtózik, ’s látjuk, mikint erőködik ma ismét ex tripode a’ ministerium ellen, mellynek jövétke abban áll, hogy a’ nemzettől legkomo­lyabb ügyben, melly régóta érdeklé jövendőjét, tanácsot akar kérni. A’ jogminister nov.­áról következő lényeges tartalmú körlevelet bocsátott a’ főügyvédekhez: „A’ jelen körül­mények komolyak. A’ kormány azokat szilárd ’s határozott szemmel tekinti. A’ kormány külre Francziaország’ becsü­letét fentartandja, belül a’ felett őrködend, hogy a’ köznyu­galom esztelen szenvedélyek által ne koczkáztassék, ’s a’ polgárok közti sokkal inkább mint valaha szükséges egyet­értés meg ne zavartassák. — A’ törvények mérséklettel ’s okossággal, de szilárdsággal is végrehajtandók. Azon lár­más nyilatkozványok, mellyek hamisan hazafiui fellobba­­nás’ nevébe burkolódnak ’s igen gyakran a’ zendülés’ és lá­zadás’ indulatit rejtegetik magokban, gondosan szemmel tartassanak, ’s ha olly neműek, hogy a’ törvény alá tartoz­nának, üldözöbe’veendők. Megfagyok győződve, főügyvéd úr, hogy ön szükség’ esetében a’ sajtó’ minden jogait tisz­teletben tartani ’s védelmezni tudandja; de azt egyszers­mind törvényes korlátai közt, mellyeket átlépnie nem sza­bad, visszatartandja. Olly pillanatokban, midőn az indula­tok felizgatvák, hol nemes és nagylelkű érzemények ha­mar tévútra vezéreltetnek, nem szabad szemeinket behuny­ni a’ vétségekrel nyilványos felszólítások vagy a’ király’ ’s az ország’ törvényeinek nyilványos megvetése előtt. Szint­­olly vétkes megtámadások próbáltatnak még azon elvek ellen is, mellyeken a’ társaság alapul: a’ vallás az erkölcsi­­ség kicsufoltatnak ’s nem ritkán nyilatkozott az erkölcste­lenség ’s vétkesség iránti veszélyes rokonszenv. Illy rel­lett letennie ’s fogadnia, hogy ezentúl szép csendet fog az Ur’ napján tartani. ’S mi több, bizonyos Frisbey György bevádjá őt, hogy egyik vasárnapon égett bort adott el. Ezért Denecke 4 dol­lárt és 75 centet tartozott birságul fizetni a’ vádköltségekkel együtt; mert azt, ki vasárnapon illyést követ el, a’ törvény 12 5 dollár büntetéssel terheli. Madridban nem rég egy 103 éves férfiú (Lucero János) halt meg; 81 éves korában másodszor és 89 éves korában har­madszor házasodott. Stockfordban (Angliában) minap törvényes vizsgálat léte­tett két gyermek’ holttestén, kiknek szülei azon gyanúban álla­nak , hogy azokat megétették, temetési költség’ nyerése végett a’ halotti pénztárból; mindegyik testben 2 vagy három szemet (gran) egérke találtatott; az anya 3 font sterlinget kapott első halottjára, melly pénzből azonban csak igen keveset költött a’ temetésre. Egyik párisi fogadóba nem rég egy fiatal ember jött éj­féltájban ágyat kérni, hol meghalhasson. „Minden ágy elvan már foglalva“ Jön a’ válasz. „Úgy hát e’ biliárdra települök“ monda az ifjú, ’s elterült a’ zöld téren mint valamelly réten. Fölébredvén reggel, a’biliárdszolga (vaarqueur) 13 frankot kért tőle. „Micsoda ?“ kérdé csodálkozva az ifjú. ,,A’ biliárdon éjjel egy óráért 2 frank jár; ön azt 12tói 6­­/2 ig, használta.“ Nem ért semmi kifogás; a’szerencsétlen vendégnek meg kellett a’já­tékpénzt fizetnie­­detlenségek’ ellenében, főü­gyvéd ur, nem fog késni a’ tör­vény által kezeibe letett fegyverekkel élni.“ Paris, nov. 5. Nemours herczeg, ki St.-Omerba ment vala — mint említettük — több uj ezred’ szerkesztésénél el­­nöklendő, a’ hadminister’ parancsára visszahivatott ’s az előbbi cabinet’ e’ terve minden további eredmény nélkül marad. Az oct. 30-ai cabinet e’ szerint a’ béke’ cabinetje leend, ’s a’ trónbeszéd e’ szép reményt azon nyilatkozással erősité meg, hogy a’ Francziaországot fenyegető valódi ve­szélyek nem Londonban, nem fleyrutban, nem Alexandriá­ban, hanem csupán Parisban, a’ felbontakozó pártok’ anar­chiái szellemében fekszenek. Az uj cabinet ezen iránya ál­tal máris számos követet hódított magához, kik Guizon sze­mélyéhez ugyan nem hajlandók, de magányos idegenkedé­­söket okosan feláldozzák hazájok’ jóllétének. Ezenkívül tudva, hogy Guizot és Duc­intel Francziaország’ valamennyi status férfiai közt azon egyetlenek, kik legjobban értik azon titkot, miképen nyerhessék meg részükre mindig ’s nagy parlamenti csatázások nélkül a’ többséget. — Látszatra a’ hadkészületek komolyan folytattatnak. Ide a’ Németország­­béli lókivitel’ tilalma nagy meghiúsítást tett a’ számolás­ban; ’s valóban nem tudni, lehetséges e majd a’ lovasságot és pattantyusságot, mellyeknél még negyvenezer ló hiány­zik, ellátni. Minden lovasezrednek ezer lóval kellene bír­nia, holott most csak 380 al bir. Az ezredesek jelenleg fel­­hatalmazvák magában Francziaországban szerezni lovakat ezredeik’ számára, ’s eléggé jó ár engedtetett nekik a’ kor­mány’ részéről. Igen kétes, sikerülend­ő a’ hiányzó lovakat kipótlaniok; de az bizonyos, hogy e’ lovak csak rész tulaj­donságnak ’s velök mégis sok nyerészkedés fog űzetni. A’ franczia kormányhoz érkezett hivatalos tudósítá­sok után most már a’ Moniteur is közli a’ Mehemed-Alira nézve igen szomorúan hangzó híreket, mellyek előbbi lap­jainkban olvashatók. A’ mondott kormányhirlapnak e’ köz­leményeit a’ Presse következő megjegyzésekkel kiséri: ,,E’ közlemények csak részletesb kifejlődése azon hivata­los tudósításoknak, mellyek Beshr emir’ elpártolását jelen­tették; de az előterjesztés’ módja felülhalad mindent, mi szomorút Mehemed Ali’ügyére nézve gondolhatánk. Miként fejtsük meg, hogy Mehemed­ Ali’ hatalma Syriában olly könnyen lerontható? Tehát mindazon tudósítások, mellye­ket Francziaország Egyiptomból a’ basa’haderejéről kapott szükségkép hamisak voltak ’s Francziaország csúfosan meg­csalatott! Illy hiba magányos személyeknél ugyan menthe­tő! de hogy az előbbi ministerium jobban nem ismerte a’ dolgot, ’s az egyiptomi haderő’ hathatós ellenállására szá­molva, az európai politicától teljesen elkülönítő magát, meg nem fogható, ’s örök váddal terheli tudatlanságát és sötét­ségét Thiers’ ministeriumának.“ Nov. 2kán reggeli 71/9 órakor végeztetett ki En­cabi de Bordeauxban az Aquitaine piaczon roppant néptömeg, főleg nők’ ’s gyermekek’ jelenlétében. Spanyolország. A’ spanyol határról, nov. 3. Nehány nap óta itt Don Francisco infansnak az ideigleni kormányzósághoz intézett Párisból oct. 25 ről szóló állítólagos nyilatkozványát ter­jesztik el. E’ meglehetős terjedelmes oklevél, részint a’ régibb törvényhozásból, részint a’ monarchia’ alkotmányé­ból bebizonyítni iparkodik, hogy az infanst kir. kishugai felett a’ gyámság törvényszerűen illeti. Igényeket az or­száglásra nem követel, sőt inkább illy dicsvágyu szándék’ gondolatját is megtagadja. A’ nyilatkozvány igy végződik: „Szóval, spanyolok, kívánom a’ gyámságot, mivel az olly kötelesség, mellyet a’természet ruházott reám, ’s olly jog, melly a’ törvény által illet engem, kívánom azt királyném’ boldogságának ’s hazám’ szolgálatának érdekében; kívá­nom, mivel kizáratásom becsületem’megsértése volna, mi­vel lélekismeretem bizonyságot ad nekem, hogy mint spa­nyol és királyi herczeg mindig iparkodtam magamat a’spa­nyol nép’ bizalmára ’s vonzódására érdemessé tenni. A’ ke­gyetlen sors által cselekvetlenségre ítéltetve, zárva talál­tam magam előtt azon mezőt, mellyen polgártársaim’ ve­szélyeiben ’s dicsőségében osztakozhatam volna, habár részt vevők szenvedéseiben ’s életfogytiglan kész leendők kivánatait és sympathiájit magaméivá tenni. A’ mindenki­nek megnyílt uj kor reám nézve is kezdődik. Az elhatáro-Kalász-szedő. Kellemes társalkodás’ főéivé, másnak tetszésiben részesülni legjobb eszköz, neki alkalmat szolgáltatni elmetehetségei’ kitüntetésére, min magunkéit pedig csupán any­­nyira mutatni, mennyiből ő bizonyosan következtetheti, hogy érdemeit és jelességeit fölfogni képesek vagyunk. A’ tudomány az, mi az erényen kívül az embert legigazab­­ban felemeli. Az a’ lélek nemessége’ felét teszi, az élet’ kelle­­meit leginkább neveli, az elmét szép képekkel foglalatoskodtat­­ja, a’ szívnek mindenkor tartó számos örömöket ad; a’ magány’ unalmait elűzi, a’ hivatal nélkül léteit édesiti, a’ közhivatalokra szükséges ügyességet szerez, ’s az azokban levőket nagyobb méltósággal ruházza fel. Nevető jellemek: Hi! hi! busolygó melancholikus véralko­­tót jellemez; a’ he! he! egy kedvűt, ha! ha! sárepest és a’ ho! ho! bővérű temperamentumot bélyegez; he! hő! pórias nevetés! Sokan gyakran, mások ritkán, vannak kik soha sem nevetének, így Marcus Cassus csak egy ízben nevete éltében; ifj. Philip­pus Augustust semmi sem bírta nevetésre indítani; ellenben Phi­­listion Nicaeus szinköltő és Philaemon költész halálra neveték magukat. Ride si sapis ! Magyar jellemek. Ki a’ honi szokást, nemzeti sajátságot, melly minden magyart annyira bélyegez, nem ismervén, a’ nyiltszivűséget szemrehányásnak, hazaszeretést öntetszésnek, önérzést gőgnek tartja, honában is mindenütt idegen marad. Mikor az egyszerű, nyiltképű, bátor tekintetű, férfias, va­lódi magyar nem olly igaz, mint az arany — nem olly hű, mint az anyai aggodalom, nem olly egyenes cselekedetű, mint a’ napsugár, ’s nem olly nyiltszivű, mint a’ tavaszi hajnal, bizo­nyára a’ természet’ csúfja. fc__e­_y zás, mellyel kezdtem, áldozat, ’s ezen áldozat Indulataim’ tisztaságának legjobb bizonysága:“ Olaszország. A’ gyakori esőzések a’heves Siroceoszelekkel szövet­kezve a’ Po és Ticino folyókat annyira megárasztak, hogy Ticino helység egészen viz alatt van , ’s lakosai kényte­lenek voltak a’ magasabban fekvő helyeken menedéket ke­resni. A’ Pó-n keresztül nyúló hajóhíd Mezzana Portinál elszakasztatott’s több utczák, mellyek a’ Po közelében nyúl­nak el, a’ viz által járhatlanokká tétetének. A’ viz’ magas­sága nem sokkal csekélyebb a’ tavak­nál. Schwell: A’ Bündnerzeitung borzasztó híreket közöl cantonjából, hol odt. 29-kétől 31kéig esett langyos permeteg- és zápor­esők az előbbi napok’ hatalmas hótömegeit felolvaszták. Oct. 31kén a’ Rajna vize, melly még kevés nap előtt ré­szint jéggel vala fedve, a’ nagy esők’ következtében ször­nyen megáradott ’s a’ völgyet elönté, hátán mindenféle úszóanyagokat, u. m. részint kivágott részint kitepert tör­­zsököket, mindenféle eszközöket, heverő épületfákat (csu­pán a’ fában okozott kár 100,öno­sra becsültetik), alant pedig irtózatos morajjal kőtömegeket sodorván magával. A’ mellékvölgyekből ’s a’ hegyekről leomlottak a’ vadon­patakok és földmosások (Erdschlipfe), mindent összerom­bolva, úgy hogy a’ szónak saját értelmében az egész völgylapály vízben úszott. A’ házakat sz. A­iklós mellett Slanzban legnagyobb veszély fenyegette. Ku­szticsnél a’ legszebb mezők romboltattak össze földmosások által. Szintolly irtóztatón mozgásban volt a’ Ri­se folyó Tobelban Ruis mellett, minden alatta fekvő épületeket sok javakkal együtt elöntött. Az úgynevezett Pardellák, mellyek öt óranegyedny­i távolságra a’legszebb rétek valának ’s éven­­kint legalább is 30—40 pajtát megtöltöttek, úgy szólván nincsenek többé; a’ felsőszászvidékről leomló földmosások által egészen elboríttattak; még a’hegyeken lakó közsé­gek sem kiméltettek meg; borzasztólag hallaték le Fellers helységből a’ vészharang’ segítséghivása. A’ vészharango­zás szinte az egész völgyben volt hallható. Az okozott ká­rok az 1834dikieket felülmúlni mondatnak. — A’ disentisi vidékről érkezett előleges tudósítások szintilly szomorúak; az ottani kolostort a’ hegyről lezúduló viz elnyeléssel fe­nyegette; Diszlánál egy istáló négy tehénnel és ridegmar­hával elöntetett; innen egész a’ Compadelsig legnagyobb rombolás látható. Prättigauban egy jenatzi embert a’ vihar által kizakasztott bükfa agyonütött. Svéczia, Stockholm, oct. 30. A’képviseleti kérdés nehány nap óta a’ különböző országos rendek által rendkívüli élénk­séggel vitattatik, ’s fontos határozatok hozattak. Ellenke­zőleg, mint gyanítni lehete, a’ lovagrend volt az első, melly változtatandó képviselésre szavazott. 27kén ugyanis Spreng­tporten báró’ indítványára 110 szóval 55 ellen hatá­roztatok, hogy a’ svéd képviselőségnek négy tanácskozó teremtei felosztása megszűnjön, hogy minden képviselők jövendőben választás által állásukhoz képest kiszemelve két kamrában összeüljenek, e­­szerint személyes képvise­leti jog ne létezzék. Másnap lényegében hasonló határoza­tot fogadott el a­ polgárrend is. Ezen eredmény a’ mérsé­kelt párt által eszközöltetett, melly ez alkalommal Petre ur ’s párthívei felett győzött. A’ parasztrend által is félre­vettetett az alkotmányos biztosság terve, ’s helyette egy másik valamennyire módosított javaslat fogadtatott el. De ezen rend’ határozata az előbb említett rendeléstől lényege­sen különbözik : oda czéloz t. i., hogy az egész képviselőség egy kamarát képezzen,’s hogy ezen kamara 260 általányos választásokkal kiszemelt képviselőkből álljon, kik közt 70 paraszt, 40 nemes, 20 pap, 30 polgár ’s 100 minden nép­osztályból megválasztható. A’ papság’ határozata vonatko­zólag e’ kérdésre, még nincs tudva. A’ dolog, uj átdolgozás végett, minden esetre még egyszer az alkotmányos biztos­sághoz visszautasíttatik. Egyiptom, Alexandria, oct. 10. Ma itt egy hadias jelenet tör­tént. A’ révpart előtt czikázó angol hajók tegnap este négy Hivatalos levelezés. 33.) ,,A’ damaskusi zsidók’ ügyében mégis még valami“ czikket „ha már csak mulatságra is“ közölni fogjuk. __34) Két levél a’ színészi állapotról, nem sokára adandjuk. — 35.) „Nevelés körüli ferde nézetek“ czikket, mivel szerzője ezen elméletileg olly igen kimerített tárgyról semmi újat ’s az életbe hatot nem mond, ’s mivel az egész czikk nem azon készültség­gel ’s körülményeink’ ismeretével íratott, melly journatisticá­­hoz szükséges, visszautasítjuk. — 36). A’ 96. szám alatt ér­kezett ’s a’ frankfurti „Katholische Kirchenzeitung“ ellen po­lemizáló czikket, mikint már többször ’s­­világosan kinyilatkoz­tattuk, mint lapjaink’ körébe ’s t. olvasóink előtt érdekkel nem bírót, félretesszük. — 37.) Szathmár’ vidéke’ ismerteté­sét később adni fogjuk. — 38) ,,A’ nem szócska és még vala­mi’ tudományos értekezést, habár szerzője benne nagy készült­séget, nyelvbeli ismeretet fejt ki, a’ tárgyhoz képest terjedel­mest ’s lapjaink’ körébe nem illőt, sajnálattal vissza kell utasí­tanunk. Felszólítjuk azonban tisztelt szerzőjét, szíveskedjék ezentúlra is küldeményeivel szerencsésítni.—39) Csaplovics ur ellen tett észrevételek olly szemrehányásokat foglalván magok­ban, mellyeket részint Csaplovics ur Századunk’ legújabb czik­­kei által elszélesztett ’s megsemmisített, részint pedig olly nyel­ven van írva, mellyet Csaplovics úr semmikép’ sem érdemel meg, ’s egészben is keveset bizonyítot, kénytelenek vagyunk félretenni.

Next