Hirnök, 1840. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)
1840-11-19 / 93. szám
tásában vallott kudarczuk után; de okoskodásaik annyira a’ légből kapdosvák, hogy szinte szánakozást gerjesztenek. A’ nov.zkrei Moniteur Párisien a’ ministeriumnak a’ baloldali hírlapok’ heves megtámadásai elleni véldelmére egy czikkelyt közöl, mellynek végén ezek mondatnak: ,,A’ béke Európával mellőzhetlen czélja a’ franczia politicának a’ júliusi lázadás óta. E’ béke tiz éviglen fentartatott ’s pedig díszesen tartatott fen; a’ béke nem tart illy sokáig becsület nélkül; ’se’tekintetben a’ cabinet nagyobb bizodalommal mint akárki hivatkozhatik Francziaország’ tanúságára , mert a’ mostani ministeriumot alkotó férfiak többnyire azok, kik ezen az emberiségre és polgárisodásra nézve olly üdvös békét, ezernyi veszélyek közepette, Francziaország’ együttmunkálása által létre hozták. Mi egyszer létetett, az ismét megtörténhetik; a’jelen körülmények nem voltak előrelátlanok , ’s ha az ország előtt megnyitandott vitatkozások visszavonásokat kívánnak, ezekkel nem a’ trónbeszéd’ szerkesztői fognak terheltetni. A’ sajtó szeveskedik ítéleteiben, ’s bármi legyen is azon érdek, szenvedély vagy balvélemény, melly ezen ítéleteket súgja, nem átallotta azokat kijelenteni; semmi sincs kötelezve általa. Azon férfiaknak, kiket az ország kormányára állít, más felelőségük, más köteleztetésök van. A’ hírlapok’ czikornyái nem lehetnek egyebek czikornyáknál; de jelen viszonyainkban egy minister’ szavai tettek, köteleztetések, olly köteleztetések,millyeket csak tehetni;’s ha az nem akartatik, hogy a’ trónbeszéd háborúnyilatkozás legyen Europa ellen, meg nem foghatjuk, mit gáncsolnak benne ’s mit akartak benne találni. Nem háború, mit a’ministerium kíván, hanem béke; hiszi, hogy a’ kamarák azt az övéihez hasonló feltételek alatt kívánják; sőt azt is hiszi, hogy az előbbi ministerium szintúgy kívánta. Ha a’ két igazgatásközt véleménykülönbség forog fen a’ mindkettő által szándékolt czél’ elérésének eszközlésmódjában, úgy az ország nem sokkra hivatva látandja magát, e’különbség felett ünnepélyesen nyilatkozni. A’ cabinet békés de tisztes és semmit sem compromittáló gondolatot terjesztene bizodalmasan elébe. Az oppositio valami mást akarandott, kétségkívül meggyőződve, hogy a Franeziaországot jobban ismeri mint a’ kamarák, azaz, jobban mint maga Francziaország; meggyőződve lévén, hogy csak akarnia kell annak kivitelét, hogy egy általános háború Franeziaországot és a’ világot csakhamar fényes sorsra emelje, tetszett volna az oppositionak a’ kérdést a’trónbeszéd’egy czikornyája által eldönteni ’sokképen minden ellenvetést elvágni; ez zsarnokság és önkény leendett; de hiszen, hol önhaszna forog fen, ott az oppositio egy kis zsarnokságtól nem irtózik, ’s látjuk, mikint erőködik ma ismét ex tripode a’ ministerium ellen, mellynek jövétke abban áll, hogy a’ nemzettől legkomolyabb ügyben, melly régóta érdeklé jövendőjét, tanácsot akar kérni. A’ jogminister nov.áról következő lényeges tartalmú körlevelet bocsátott a’ főügyvédekhez: „A’ jelen körülmények komolyak. A’ kormány azokat szilárd ’s határozott szemmel tekinti. A’ kormány külre Francziaország’ becsületét fentartandja, belül a’ felett őrködend, hogy a’ köznyugalom esztelen szenvedélyek által ne koczkáztassék, ’s a’ polgárok közti sokkal inkább mint valaha szükséges egyetértés meg ne zavartassák. — A’ törvények mérséklettel ’s okossággal, de szilárdsággal is végrehajtandók. Azon lármás nyilatkozványok, mellyek hamisan hazafiui fellobbanás’ nevébe burkolódnak ’s igen gyakran a’ zendülés’ és lázadás’ indulatit rejtegetik magokban, gondosan szemmel tartassanak, ’s ha olly neműek, hogy a’ törvény alá tartoznának, üldözöbe’veendők. Megfagyok győződve, főügyvéd úr, hogy ön szükség’ esetében a’ sajtó’ minden jogait tiszteletben tartani ’s védelmezni tudandja; de azt egyszersmind törvényes korlátai közt, mellyeket átlépnie nem szabad, visszatartandja. Olly pillanatokban, midőn az indulatok felizgatvák, hol nemes és nagylelkű érzemények hamar tévútra vezéreltetnek, nem szabad szemeinket behunyni a’ vétségekrel nyilványos felszólítások vagy a’ király’ ’s az ország’ törvényeinek nyilványos megvetése előtt. Szintolly vétkes megtámadások próbáltatnak még azon elvek ellen is, mellyeken a’ társaság alapul: a’ vallás az erkölcsiség kicsufoltatnak ’s nem ritkán nyilatkozott az erkölcstelenség ’s vétkesség iránti veszélyes rokonszenv. Illy rellett letennie ’s fogadnia, hogy ezentúl szép csendet fog az Ur’ napján tartani. ’S mi több, bizonyos Frisbey György bevádjá őt, hogy egyik vasárnapon égett bort adott el. Ezért Denecke 4 dollárt és 75 centet tartozott birságul fizetni a’ vádköltségekkel együtt; mert azt, ki vasárnapon illyést követ el, a’ törvény 12 5 dollár büntetéssel terheli. Madridban nem rég egy 103 éves férfiú (Lucero János) halt meg; 81 éves korában másodszor és 89 éves korában harmadszor házasodott. Stockfordban (Angliában) minap törvényes vizsgálat létetett két gyermek’ holttestén, kiknek szülei azon gyanúban állanak , hogy azokat megétették, temetési költség’ nyerése végett a’ halotti pénztárból; mindegyik testben 2 vagy három szemet (gran) egérke találtatott; az anya 3 font sterlinget kapott első halottjára, melly pénzből azonban csak igen keveset költött a’ temetésre. Egyik párisi fogadóba nem rég egy fiatal ember jött éjféltájban ágyat kérni, hol meghalhasson. „Minden ágy elvan már foglalva“ Jön a’ válasz. „Úgy hát e’ biliárdra települök“ monda az ifjú, ’s elterült a’ zöld téren mint valamelly réten. Fölébredvén reggel, a’biliárdszolga (vaarqueur) 13 frankot kért tőle. „Micsoda ?“ kérdé csodálkozva az ifjú. ,,A’ biliárdon éjjel egy óráért 2 frank jár; ön azt 12tói 6/2 ig, használta.“ Nem ért semmi kifogás; a’szerencsétlen vendégnek meg kellett a’játékpénzt fizetniedetlenségek’ ellenében, főügyvéd ur, nem fog késni a’ törvény által kezeibe letett fegyverekkel élni.“ Paris, nov. 5. Nemours herczeg, ki St.-Omerba ment vala — mint említettük — több uj ezred’ szerkesztésénél elnöklendő, a’ hadminister’ parancsára visszahivatott ’s az előbbi cabinet’ e’ terve minden további eredmény nélkül marad. Az oct. 30-ai cabinet e’ szerint a’ béke’ cabinetje leend, ’s a’ trónbeszéd e’ szép reményt azon nyilatkozással erősité meg, hogy a’ Francziaországot fenyegető valódi veszélyek nem Londonban, nem fleyrutban, nem Alexandriában, hanem csupán Parisban, a’ felbontakozó pártok’ anarchiái szellemében fekszenek. Az uj cabinet ezen iránya által máris számos követet hódított magához, kik Guizon személyéhez ugyan nem hajlandók, de magányos idegenkedésöket okosan feláldozzák hazájok’ jóllétének. Ezenkívül tudva, hogy Guizot és Ducintel Francziaország’ valamennyi status férfiai közt azon egyetlenek, kik legjobban értik azon titkot, miképen nyerhessék meg részükre mindig ’s nagy parlamenti csatázások nélkül a’ többséget. — Látszatra a’ hadkészületek komolyan folytattatnak. Ide a’ Németországbéli lókivitel’ tilalma nagy meghiúsítást tett a’ számolásban; ’s valóban nem tudni, lehetséges e majd a’ lovasságot és pattantyusságot, mellyeknél még negyvenezer ló hiányzik, ellátni. Minden lovasezrednek ezer lóval kellene bírnia, holott most csak 380 al bir. Az ezredesek jelenleg felhatalmazvák magában Francziaországban szerezni lovakat ezredeik’ számára, ’s eléggé jó ár engedtetett nekik a’ kormány’ részéről. Igen kétes, sikerülendő a’ hiányzó lovakat kipótlaniok; de az bizonyos, hogy e’ lovak csak rész tulajdonságnak ’s velök mégis sok nyerészkedés fog űzetni. A’ franczia kormányhoz érkezett hivatalos tudósítások után most már a’ Moniteur is közli a’ Mehemed-Alira nézve igen szomorúan hangzó híreket, mellyek előbbi lapjainkban olvashatók. A’ mondott kormányhirlapnak e’ közleményeit a’ Presse következő megjegyzésekkel kiséri: ,,E’ közlemények csak részletesb kifejlődése azon hivatalos tudósításoknak, mellyek Beshr emir’ elpártolását jelentették; de az előterjesztés’ módja felülhalad mindent, mi szomorút Mehemed Ali’ügyére nézve gondolhatánk. Miként fejtsük meg, hogy Mehemed Ali’ hatalma Syriában olly könnyen lerontható? Tehát mindazon tudósítások, mellyeket Francziaország Egyiptomból a’ basa’haderejéről kapott szükségkép hamisak voltak ’s Francziaország csúfosan megcsalatott! Illy hiba magányos személyeknél ugyan menthető! de hogy az előbbi ministerium jobban nem ismerte a’ dolgot, ’s az egyiptomi haderő’ hathatós ellenállására számolva, az európai politicától teljesen elkülönítő magát, meg nem fogható, ’s örök váddal terheli tudatlanságát és sötétségét Thiers’ ministeriumának.“ Nov. 2kán reggeli 71/9 órakor végeztetett ki Encabi de Bordeauxban az Aquitaine piaczon roppant néptömeg, főleg nők’ ’s gyermekek’ jelenlétében. Spanyolország. A’ spanyol határról, nov. 3. Nehány nap óta itt Don Francisco infansnak az ideigleni kormányzósághoz intézett Párisból oct. 25 ről szóló állítólagos nyilatkozványát terjesztik el. E’ meglehetős terjedelmes oklevél, részint a’ régibb törvényhozásból, részint a’ monarchia’ alkotmányéból bebizonyítni iparkodik, hogy az infanst kir. kishugai felett a’ gyámság törvényszerűen illeti. Igényeket az országlásra nem követel, sőt inkább illy dicsvágyu szándék’ gondolatját is megtagadja. A’ nyilatkozvány igy végződik: „Szóval, spanyolok, kívánom a’ gyámságot, mivel az olly kötelesség, mellyet a’természet ruházott reám, ’s olly jog, melly a’ törvény által illet engem, kívánom azt királyném’ boldogságának ’s hazám’ szolgálatának érdekében; kívánom, mivel kizáratásom becsületem’megsértése volna, mivel lélekismeretem bizonyságot ad nekem, hogy mint spanyol és királyi herczeg mindig iparkodtam magamat a’spanyol nép’ bizalmára ’s vonzódására érdemessé tenni. A’ kegyetlen sors által cselekvetlenségre ítéltetve, zárva találtam magam előtt azon mezőt, mellyen polgártársaim’ veszélyeiben ’s dicsőségében osztakozhatam volna, habár részt vevők szenvedéseiben ’s életfogytiglan kész leendők kivánatait és sympathiájit magaméivá tenni. A’ mindenkinek megnyílt uj kor reám nézve is kezdődik. Az elhatáro-Kalász-szedő. Kellemes társalkodás’ főéivé, másnak tetszésiben részesülni legjobb eszköz, neki alkalmat szolgáltatni elmetehetségei’ kitüntetésére, min magunkéit pedig csupán anynyira mutatni, mennyiből ő bizonyosan következtetheti, hogy érdemeit és jelességeit fölfogni képesek vagyunk. A’ tudomány az, mi az erényen kívül az embert legigazabban felemeli. Az a’ lélek nemessége’ felét teszi, az élet’ kellemeit leginkább neveli, az elmét szép képekkel foglalatoskodtatja, a’ szívnek mindenkor tartó számos örömöket ad; a’ magány’ unalmait elűzi, a’ hivatal nélkül léteit édesiti, a’ közhivatalokra szükséges ügyességet szerez, ’s az azokban levőket nagyobb méltósággal ruházza fel. Nevető jellemek: Hi! hi! busolygó melancholikus véralkotót jellemez; a’ he! he! egy kedvűt, ha! ha! sárepest és a’ ho! ho! bővérű temperamentumot bélyegez; he! hő! pórias nevetés! Sokan gyakran, mások ritkán, vannak kik soha sem nevetének, így Marcus Cassus csak egy ízben nevete éltében; ifj. Philippus Augustust semmi sem bírta nevetésre indítani; ellenben Philistion Nicaeus szinköltő és Philaemon költész halálra neveték magukat. Ride si sapis ! Magyar jellemek. Ki a’ honi szokást, nemzeti sajátságot, melly minden magyart annyira bélyegez, nem ismervén, a’ nyiltszivűséget szemrehányásnak, hazaszeretést öntetszésnek, önérzést gőgnek tartja, honában is mindenütt idegen marad. Mikor az egyszerű, nyiltképű, bátor tekintetű, férfias, valódi magyar nem olly igaz, mint az arany — nem olly hű, mint az anyai aggodalom, nem olly egyenes cselekedetű, mint a’ napsugár, ’s nem olly nyiltszivű, mint a’ tavaszi hajnal, bizonyára a’ természet’ csúfja. fc__e_y zás, mellyel kezdtem, áldozat, ’s ezen áldozat Indulataim’ tisztaságának legjobb bizonysága:“ Olaszország. A’ gyakori esőzések a’heves Siroceoszelekkel szövetkezve a’ Po és Ticino folyókat annyira megárasztak, hogy Ticino helység egészen viz alatt van , ’s lakosai kénytelenek voltak a’ magasabban fekvő helyeken menedéket keresni. A’ Pó-n keresztül nyúló hajóhíd Mezzana Portinál elszakasztatott’s több utczák, mellyek a’ Po közelében nyúlnak el, a’ viz által járhatlanokká tétetének. A’ viz’ magassága nem sokkal csekélyebb a’ tavaknál. Schwell: A’ Bündnerzeitung borzasztó híreket közöl cantonjából, hol odt. 29-kétől 31kéig esett langyos permeteg- és záporesők az előbbi napok’ hatalmas hótömegeit felolvaszták. Oct. 31kén a’ Rajna vize, melly még kevés nap előtt részint jéggel vala fedve, a’ nagy esők’ következtében szörnyen megáradott ’s a’ völgyet elönté, hátán mindenféle úszóanyagokat, u. m. részint kivágott részint kitepert törzsököket, mindenféle eszközöket, heverő épületfákat (csupán a’ fában okozott kár 100,önosra becsültetik), alant pedig irtózatos morajjal kőtömegeket sodorván magával. A’ mellékvölgyekből ’s a’ hegyekről leomlottak a’ vadonpatakok és földmosások (Erdschlipfe), mindent összerombolva, úgy hogy a’ szónak saját értelmében az egész völgylapály vízben úszott. A’ házakat sz. Aiklós mellett Slanzban legnagyobb veszély fenyegette. Kuszticsnél a’ legszebb mezők romboltattak össze földmosások által. Szintolly irtóztatón mozgásban volt a’ Rise folyó Tobelban Ruis mellett, minden alatta fekvő épületeket sok javakkal együtt elöntött. Az úgynevezett Pardellák, mellyek öt óranegyednyi távolságra a’legszebb rétek valának ’s évenkint legalább is 30—40 pajtát megtöltöttek, úgy szólván nincsenek többé; a’ felsőszászvidékről leomló földmosások által egészen elboríttattak; még a’hegyeken lakó községek sem kiméltettek meg; borzasztólag hallaték le Fellers helységből a’ vészharang’ segítséghivása. A’ vészharangozás szinte az egész völgyben volt hallható. Az okozott károk az 1834dikieket felülmúlni mondatnak. — A’ disentisi vidékről érkezett előleges tudósítások szintilly szomorúak; az ottani kolostort a’ hegyről lezúduló viz elnyeléssel fenyegette; Diszlánál egy istáló négy tehénnel és ridegmarhával elöntetett; innen egész a’ Compadelsig legnagyobb rombolás látható. Prättigauban egy jenatzi embert a’ vihar által kizakasztott bükfa agyonütött. Svéczia, Stockholm, oct. 30. A’képviseleti kérdés nehány nap óta a’ különböző országos rendek által rendkívüli élénkséggel vitattatik, ’s fontos határozatok hozattak. Ellenkezőleg, mint gyanítni lehete, a’ lovagrend volt az első, melly változtatandó képviselésre szavazott. 27kén ugyanis Sprengtporten báró’ indítványára 110 szóval 55 ellen határoztatok, hogy a’ svéd képviselőségnek négy tanácskozó teremtei felosztása megszűnjön, hogy minden képviselők jövendőben választás által állásukhoz képest kiszemelve két kamrában összeüljenek, eszerint személyes képviseleti jog ne létezzék. Másnap lényegében hasonló határozatot fogadott el a polgárrend is. Ezen eredmény a’ mérsékelt párt által eszközöltetett, melly ez alkalommal Petre ur ’s párthívei felett győzött. A’ parasztrend által is félrevettetett az alkotmányos biztosság terve, ’s helyette egy másik valamennyire módosított javaslat fogadtatott el. De ezen rend’ határozata az előbb említett rendeléstől lényegesen különbözik : oda czéloz t. i., hogy az egész képviselőség egy kamarát képezzen,’s hogy ezen kamara 260 általányos választásokkal kiszemelt képviselőkből álljon, kik közt 70 paraszt, 40 nemes, 20 pap, 30 polgár ’s 100 minden néposztályból megválasztható. A’ papság’ határozata vonatkozólag e’ kérdésre, még nincs tudva. A’ dolog, uj átdolgozás végett, minden esetre még egyszer az alkotmányos biztossághoz visszautasíttatik. Egyiptom, Alexandria, oct. 10. Ma itt egy hadias jelenet történt. A’ révpart előtt czikázó angol hajók tegnap este négy Hivatalos levelezés. 33.) ,,A’ damaskusi zsidók’ ügyében mégis még valami“ czikket „ha már csak mulatságra is“ közölni fogjuk. __34) Két levél a’ színészi állapotról, nem sokára adandjuk. — 35.) „Nevelés körüli ferde nézetek“ czikket, mivel szerzője ezen elméletileg olly igen kimerített tárgyról semmi újat ’s az életbe hatot nem mond, ’s mivel az egész czikk nem azon készültséggel ’s körülményeink’ ismeretével íratott, melly journatisticához szükséges, visszautasítjuk. — 36). A’ 96. szám alatt érkezett ’s a’ frankfurti „Katholische Kirchenzeitung“ ellen polemizáló czikket, mikint már többször ’svilágosan kinyilatkoztattuk, mint lapjaink’ körébe ’s t. olvasóink előtt érdekkel nem bírót, félretesszük. — 37.) Szathmár’ vidéke’ ismertetését később adni fogjuk. — 38) ,,A’ nem szócska és még valami’ tudományos értekezést, habár szerzője benne nagy készültséget, nyelvbeli ismeretet fejt ki, a’ tárgyhoz képest terjedelmest ’s lapjaink’ körébe nem illőt, sajnálattal vissza kell utasítanunk. Felszólítjuk azonban tisztelt szerzőjét, szíveskedjék ezentúlra is küldeményeivel szerencsésítni.—39) Csaplovics ur ellen tett észrevételek olly szemrehányásokat foglalván magokban, mellyeket részint Csaplovics ur Századunk’ legújabb czikkei által elszélesztett ’s megsemmisített, részint pedig olly nyelven van írva, mellyet Csaplovics úr semmikép’ sem érdemel meg, ’s egészben is keveset bizonyítot, kénytelenek vagyunk félretenni.