Hirnök, 1840. január-december (4. évfolyam, 1-104. szám)
1840-03-26 / 25. szám
mezőt nyertek, egyéb rendes tanulmányaikon kívül magokat a’franczia nyelvben is minden terheltetésök nélkül művelhetni; midőn a’ fentisztelt tanító ur e’jelen oskolai fél év’ kezdetével őket ezen nyelvből általa szünetnapokon tartandó leczkékbeni részvételre felszólító. Az azokra folyvást megjelenő tanulók’ nagy száma biztos zálogául szolgál azon fonák előítéletnek megczáfolására, mintha magyar honfiaink nemzeti nyelvüknek a’ kor’ kivánatai szerinti kiművelésével magokat minden külföldi nyelv’ és műveltség’ nyílt elleneivé bélyegeznék; sőt ellenkezőleg mutatja, mennyire buzgók serdülő honfiaink, minden magasabb művelődésükre kínálkozó alkalmat egész lelkességgel elfogadni. — Dicsőségesen uralkodó koronás Fejedelmünk Iránti hűség’ és mély hódolat’ bizonyításaiban sem maradtak hátra ifjaink; ugyanis, biztos adatokon épült hir szerint, a’ helybeli jogtanulók ő Felsége’ dicső születése napját valamint tavaly, úgy ez évben is, általok e’ fényes nap’ piegülésére adandó tánczvigalommal örökíteni eltökélék. *É.-Ujvár, mart. 20. Tegnap másod évű örvendetes névnapját vala szerencsés ünnepelni m. városunk, kegyelmes földesurának, honunk’ herczeg-primásának. 31 óra’ megelőzött esthajnalon fenén hirdeték a’ közelgő nap nagzszerét a’ kalvaria-halmon kitűzött mozsarak’ durrogási; reggeli 5 órától pedig, folytatólag egész délig, óranegyedenkint tanúsíták a’ hiv ragaszkodásu nép’ örömét, melly 9 órakor a’ fényes szertartásu sz. mise-áldozatra tolongva sereglett az Isten házába, jó földesurának hoszu életéért buzgó fohászit az éghez emelendő , hol az uradalmi tisztikar, ’s város’ előjárósága is ünnepélyileg megjelent, melylyet követe délben az érsekségi javak’ igazgatója ’s táblabiró t. Ferenczy Károly ur által adott barátságos ebéd, díj szes számú vendég-körben. Kettőztetek taraczkdurrogások viszhangozák a’ nap’hőse’ hoszu boldog életéért felköszöntött áldomásokat. Este a’ város’ szabályszerű terének fényes kivilágítása zárá az ünnepet. Gyünk. Mart. Bán tiz hónapi betegség után örök életre költözött Dórsai Hajós Sámuel, több t. n. vgye’ táblabirája, és a’ tolnamegyei egyház’ gondnoka — életének 85. évében. Nevét az idő’mohától félteni nem lehet; nemes jótékony tettei megőrzik őt a’ feledékenységtől; késő maradék is hálásan vissza fog emlékezni, dicsérvén és áldván termékeny végintézetének a’ közjóra hatását. Tetemei illő szertartással martódikén takaríttattak el a’ tanuló ifjúság’ hiv jobbágyság’, és számosoknak gyászkiséretével. Gyermekei a’ boldogulnak nem lévén, vagyonának nagyobb részét közhasznú intézetekre áldozó. A’ helybeli gymnasiumnak hagyott 16,000, pápai collegiumnak 2,000 szegszárdi kórháznak olly feltétellel, hogy ott a’ szegény sorsú gyönkiek díj és kivétel nélkül fölvétessenek, 800, minden jobbágyának, a’ zselléreket sem vevőn ki, 20 pengő forintot. — Áldás ’s béke lebegjen porai fölött! A’ józsefnapi vásárnak vége,’s most biztosan elmondhatni, hogy az teljességgel nem felelt meg a’ kereskedők’ ’s termesztők’ kivánatinak, sőt még a’ méltányos várakozást sem elégíté ki. Az elővásár némileg kedvezőnek mutatkozik ugyan, főleg kézmagyári czikkekre nézve, de a’ nagyobb vásárlatok jobbadán csak írásra történtek, mert olly nagy szűkében voltak készpénznek a’ vidéki kereskedők, minőre huzamos idő óta nem igen emlékezhetni. Honi termékink körül még nyomasztóbb pangás uralkodók, és az ide szállított termékek majd minden neme kisebb vagy nagyobb mértékben árcsökkenést szenvedett, mi hihetőleg még érezhetőbb leendő, ha a’ Duna’ folytonos zajlása nem gátolta volna az áruk’ ide érkezését a’ szomszéd török tartományokból. Gyapjúból általányosan minden faj csökkent áron kelt, pedig így is csak igen léhán, főkép az egynyiretü finom gyapjú, melly csak 24—30 forintnyi veszteséggel talált vevőre minden mázsa után ; a’ két nyiretü téli és nyári gyapjú’ ára nem csökkent olly igen érezhetőleg. Gubacs rendesen élénk keletre szokott találni e’ vásáron , ’s az eziránti tapasztalás most is bebizonyult, mert az itt találtatott mennyiséget csakhamar összevásárlák, és az utóbb érkezendőre is meglehetősen kedvező szerződéseket kötöttek, annyival is inkább, mivel múlt évben köztudomás szerint haza-szerte silány volt a’ gubacetermés. Hamuzsir olly kevés volt, hogy számos vevő áru nélkül kényszerűlé távozni, jobb minőségű pedig egészen hiányzott. Juhbőrrel annyira el volt árasztva e’vásár, hogy 20 pernyi árcsökkenés következék be azon árhoz képest, melly i. e. jan. elején uralkodott. Pálinka most is jól kelt, egy fokért 22—23 égő krajezárt fizettek. A’ viaszra minden vásáron károsb befolyást gyakorlanak a’ Milly-, Stearin-, Margarin- és Apollo-gyertyák, most ugyanis 78 forinton sem igen akarák venni a’ viasz’ mázsáját. Készitetlen bőr is csökkent, de a’ nyulböröket drágán fizeték, mert a’ száraz ’s nem igen havas tél miatt a’ mostani nyulbörök igen silányak. Szepczeolajt nem igen kerestek. A’ kézmü- és gyárczikkekre ’s vörös kereskedésre is igen silány volt e’ sokadalom, készfizetésért kevés vásárlás történt. Egyébiránt ezen sokadalom’ sükerének részletei világosan kitűnnek az itt következő általányos keretjegyzékböl, melly szerint ugyanis: timsó (fehér) mázs. 6 f.; dárdanyé (piskolcz) rozsnyai 12 fr., liptai 11 fr.; arany-grété 12 fr.; pálinka, erősbnek foka 21—23 kr., törköly és seprőpálinka akója : 8 fr. 48 kr.—9 fr. 36 kr. , bánsági szilvapálinkáé 7 fr. 30 kr. — 8 fr., szerémié 11 —13 fr.; körösbogár’sontja: 1 fr. 36 kr.; toll’ mázsája , ágyi ,osztatlané 20 — 90 fr., fosztotté 30—100 fr., pehelyé 100—120 fr., kótoll’ ezre 1 fr. 26 kr. — 2 fr. 30 kr. bőr, párja borjúé 1 fr. 30 kr. — 2 fr. 30 kr., birkáé 1 fr. 15 kr. — 2 fr., magyar juhé 2 f. 6 kr. — 3 fr., nyulbőr’ száza 32 fr. — 40 fr., ökörbőr’ párja 26—28 fr., tehéné 17—19 fr. 12 králóé 5—8 fr., édes kömény, mázs. 12 f., sárgító fáé 3 f. 30 kr.; gabna , pozs. nem bánsági tisztabuzáé 2—2 f. 12 kr., kétszeresé 1 fr. 36 kr., — 1 f 44 kr., rozsé 1 fr. 32 kr. — 1 f. 36 kr., árpáé 1 f. 12 kr. — 1 fr. 20 kr.., zabé 54—56 kr., kukoriczáé 1 fr. 36 kr. — 1 f. 40 kr., kölesé 1 fr. 36 kr. — 1 fr. 44 kr.; rongy mázé, közönségesé 1 fr. 30 kr., — 2 fr. 30 kr., jobbféléé 3 fr. 24 kr., — 6 fr. 12 kr., kenderé (apatini gerebenzett) 16— 30 fr., nem gerebenzetté 7 fr. 12 kr. — 10 fr. 24 kr.; mézé , bánsági fejéré 20—21 fr., sárgáé 16—20 fr., barnáé 13 — 15 fr.; rozsnyaié 20- 22 fr.; szarv, szarvasé (szaza 44 fr., ököré 26—32 fr., tehéné 10—15 fr., szarvcsucsé száza 5 — 12 fr.; gubacs, ó elsőrendű köble (120 fontjával) 7 fr. 30 kr. — 8 fr., másodrendűé 6 fr. 30 kr., uj elsőrendűé 7 fr 30 kr. — 7 fr. 36 kr.; asztalos enyvé mázs. 26—28 fr., v a d r c p e z e o l a j é 12 fr. — 12 fr. 30 kr., vetetté 13-14 fr., tisztázotté 14 fr. 30 kr. — 15 fr. 30 kr., lenolájé 15 30 kr. 17 fr.; paprikáé 7 fr. 30 kr. — 11 fr.; hamuzsiré (fehér) 9,fr.30 kr. — 10 fr., kékesé 8 fr. 30 kr. — 9 fr., kéké 7 fr. 30 kr. — 8 fr. 15 kr.; lószöré főzött 46—52 fr., fonetté 46—58 fr., nyers hosszúé 48—70 fr., rövidé 34— 38 fr.; luezernamagé 21 —23 fr., stájer lóhermagé 16 —18 fr., gyapjú, egynyiretü mázsája, finómé 70—85 fr., középfülömé 56—66 fr., közönségesé 48—53 fr., téli kétnyiretü finómé 52—56 fr., középfülömé 42—45 fr., közönségesé 38—40 fr., nyári kétnyiretü finomé 54—58 fr., középfinomé 48—51 fr., közönségesé 40—43 fr., báránygyapjué 50—95 fr., bőrrül nyírotté 53 —85 fr., timárgyapjué 29 fr. 30 fr. — 50 fr., bánsági kézzel mosott zigaráé 32 — 38 fr., erdélyié 40—43 fr., úsztatotté 30—32 fr., kézzel mosott magyar gyapjúé 23—25 fr., úsztatotté 21—22 f., zsíré 19—21 f., selyemcsontja 10 f. 42 kr.; szappané mázs., szegedié 13 — 13 fr. 30 kr., finom sziksóé 14 fr. 30 kr. — 15 fr. ;szalonnáé 15 fr.; dohányé, debrői elsőrendűé 12—18 f., másodrendűé 7—10 f., harmadrendűé 5 f., debreczeni elsőrendűé 6—8 f., másodrendűé 4—5 f., pécsi elsőrendűé 8—9 fr., másodrendűé 5 f. 30 kr. — 7 fr., harmadrendűé 3 fr. —, 3 f. 30 kr., szegedi elsőrendűé 9—11 f., másodrendűé 6—8 f., harmadrendűéi—5 fr., tisszamellékié 8—15 f., tekercsé 2 fr. 45 kr., olvasztatlan faggyúé 16 fr., olvasztotté 19 fr. 30 kr. — 21 fr., tömlőbelié 18 fr. 45 kr. — 19 fr- 30 kr., sárga rozsnyai viaszé 78—80 fr., bánságié 77—79 fr., bor tokaji aszú k átalagja 60—100 fr., ménesi aszú akója 40—80 fr., budai ó verese 6—12 fr., uj 3—4 fr., fehér ó 6 — 8 f., uj 3 — 4 fr. 30 kr., pesti kőbányai é 5—12 fr., uj 3 fr. 36 kr. — 5 fr., hegyi ó veres és fehér 6—15 fr., uj 3—5 fr., sikföldi vörös és fehér 2 fr. 30 kr. — 3 f. 12 kr., borkő’ mázsája, fehéré 15—16 f. 30 kr., vörösé 13 —14 fr. 30 kr., alcana-gyökéré 5—5 fr. 30 kr., aszalt szilváé 6 fr. 50 kr. — 8 fr. 15 kr — Összehasonlítván e’ vásári átkeletet a’ mult novemberi sokadalmival, kitetszik, hogy most a’ novemberihez képest árban emelkedett: timsó, dárdány, aranyglét, törköly és seprőpálinka, kótoll, nyulbőr, (százaz fttal) sárgítófa, gabnafajok, ökör- és tehénbőr bánsági és rozsnyai méz, ökör- és tehénszarv, szarvcsucs, gubacs, enyv, vetett repczeolaj, hamuzsir, disznózsír, debreczeni, pécsi, szegedi dohányfajok és aszalt szilva; csökkent pedig: borszesz, bánsági szilvapálinka, körösbogár, fosztatlan cgyi toll (5 frttal mázsája), fosztotté (20 fttal), pehelye (8 forinttól 40ig), borjú-, birka- és juhbőr, gerebenzett kender, lóbőr, barna méz, paprika, nyers lószer, minden rendű gyapjú, a’ középfaj 4 forinttól 15ig (a’ finomak 20—30 írtig, mint már érintők, mázsájától) közönséges sziksó, faggyú és viasz. Ausztria, Decs, mart. 23. Francziaországban a’ gyapotban tett vásárlatok’ élénksége e’ legújabb időben olly nagy volt, hogy magában a’ havrei kikötőben a’ beviteli vám csupán e’ czikkelyért többre ment két millió franknál folyó évi Januarius e 1-ső napja óta. — A’ szederfatenyésztés mindinkább elterjed Francziaországban , még olly vidékeken is, hol eddig egészen elhanyagoltatott. A’ lótenyésztés hasonlókép igen hatalmas elöhaladásokat tesz, mit leginkább a‘ nyilványos lóverseny’ek’ behozatalának ’s az ujoncz lovak’ belföldöm vásárlatának kell tulajdonítani, melly utóbbi körülmény egyszersmind igen nagy summa pénzt az országban maraszt, melly eddig a’ katonalovakért külföldre folyt. Nem lehet eléggé csudáin, hogy olly értelmes nép, milylyen a’ franczia, annyi ideig nem látta át, miképen a’ lótenyésztés’ tökélyesbítése legnagyobb fontosságú a’ statusra ’s a’ mezőgazdasági érdekekre nézve; ’s valóban igen hasznos dolog Francziaországnak, hogy e’ tekintetben most olly hatalmas változás történik; mert a’ nagyobb földesurak jelenleg a’ legelevenebb érdekkel viseltetnek a’ lótenyésztés iránt, ’s minthogy ez a’ mezőgazdasággal szoros kapcsolatban van, földjeik’nemesítésére is kitűnő figyelmet szentelnek, a’ helyett, hogy idejüket, mint eddig, kirekesztőleg a’párisi salonokban, a’ pénzcsarnokon vagy fürdőkben töltenék. A’ kisebb földbirtokos pedig, bizonyos lévén abban, hogy a’ lovasság és pattantyússág’ lovainak évenkinti megújításakor fiatal és hibátlan lovát jó áron eladhatja, sokkal nagyobb gonddal ápolja anyakanczáit és csikait mint előbb; igyekszik amazokat alkalmas mének által hágatni meg, ’s újabb bizonyságát adja annak, hogy semmi sem mozdítja elő annyira a’ műipart, mint az eladhatás’ bizonyossága. Nagy hasznuak a’ lótenyésztésre nézve még a’ most czélszerűbben elrendelt lóvásárok és lóárverések , mert csak ezek által jön az ujoncz lovak’ belföldön vásárlása lehetségessé, a’ lókereskedés újabb életet nyert, következéskép maga a’lótenyésztés is hatalmas ösztönre tett szert. A’ nagyobb ménes-intézetek közt leginkább kitűnik jelenleg a’ királyi ménes Meudonban; az ottan tett javítások de Gambis gróf igazgató’ munkái. Többen az itt nevelt lovak közül az idén ismét pályázni fognak nyilványos lóversenyeken, mivel a’ gróf azon igen helyes elvből indul ki, hogy a’ nemesebb lótenyésztés gyakorlatilag csak akkor vitethetik előbbre , ha tenyésztésre csak olly lovak használtatnak, mellyek már jetileg mutaták ki jelességöket, nem pedig ollyanok, mellyek termetök és szép külsejük által látszanak ugyan sokat tehetni, de ezt még soha egyébbel, mint eladójok’ pergő nyelvével, be nem bizonyították; mivel a látszat csal , a’ lótenyésztésnél szintúgy, mint az élet’ egyébb viszonyaiban, hol a’ puszta theoria sehol sem fénylik olly gyakran mint a’ papiroson. — Az uj ministerium mind folyvást tárgya a’ mindennapi beszédnek Párisban; sorsa, úgy látszik, még bizonytalan. Sok érdekkel olvastattak ugyanott az angol parlamentben folyt viták a’ halálbüntetés felett, ’s kiváltképen nevezetesnek találtaték Ewurd szép beszéde , ki et büntetés’ teljes eltörlesztését sürgette, ’s bizonyítványul felhozá, menynyire fogyott számos országokban a’ nagyobb büntettek száma azóta, mióta azokban a’ halálbüntetés ritkábban alkalmaztatik. — Feszült figyelemmel várták Párisban a’ Stoc/í/fl/c-pernek végét is, és hivék , hogy az angol parlament jövendőre hasonló eseteknek világos törvény által veendi elejét. Kétszeres érdekkel viseltettek e’ tárgy iránt Francziaországban azért, mivel itt még sokan a’ műveltebbek közül is az angol sajtóviszonyokat nem ismerik ’s mindeddig azon ál hiedelemben voltak, hogy azok és a’ franczia sajtóviszonyok csaknem ugyan egyek ; de a’ mi nincsen úgy, mert az angol parlament’ vitatkozásait sajtó által nyilvánosokká tenni, sajátképen még most is tilalmas és csupán tltetik; a’ sajtóvétségek’ eseteiben is rendszerint ugyan a’ nagy-jura ítél , de mivel a’ koronaügyvédnek (attorney-general) még fenáll azon joga, hogy akármelly fenyítőpört egyenest a’ kings-bench-hez (királyi tábla) vihessen , mit a’ törvénynyelvben to file an information - nak neveznek, megesik néha, hogy a’ rágalmazó vagy hajtogató röpiratoknál (libell) e’jogát használja, ámbár más fenyítőpöri eseteknél az illyes informatiók 1688 óta csaknem egészen kijöttek szokásból, ’s még a’ felségsértés és árulás is indictment formában a’ jury elébe vitetik. A’ libeli-iró’ bűntette ebben áll: „közzététele valamelly írott, nyomtatott vagy festett munkának, mellynek czélja az, hogy a’ közbékét a’ kormány’ kisebbítése, vagy az alattvalók’ támadásra bujtogatása által zavarja meg.“ Ezenkívül háborgás időkben megparancsolhatja a’ belügyminister a’ kormány’ nevében, hogy a’ békebirák mindent, ki előttük eskü mellett arról vádoltatik, hogy rágalmazó vagy lázasztó röpiratokat vagy munkákat közzétett, árult vagy szétosztott, elfogatassanak, vagy kezes állításra a’ teendő perbe idéztetéskor megjelenésért szoríthassanak, melly jogot Sidmouth lord 1817 mart. havában csakugyan használt is. E’ körülményekből látható, miszerint az irói szabadság’ viszonyai Angliában a’ francziákéitől igen nagyon különböznek ; ’s a’ francziák’ járatlanságát az angol sajtótörvényekben leginkább azon körülménynek tulajdoníthatni, hogy az angol kormány, erejének érzetében, már rég idő óta nem igen használta e’részbeni jogait, mi által alkalmat adott, minden dolgot minden oldalról felvilágosítani, ugyanez által az országot hirtelenkedésektől megóvta, a' nép’ értelmiségét emelte ’s a’ sajtót is kevésbbé veszedelmessé tette, mivel a’ nemzet annak majdnem határtalan szabadságát lassankint megszokta. Ezenkívül oka e’ járatlanságnak még azon csekély ismeretek is, mellyekkel a’ francziák más országokról általában bírnak, minek a’ Francziaországban legújabban Éjszakamerikáról, Német- és Svédországról stb megjelent munkák igen is világos bizonyítványi. F*** Aagybrit amit a. Wellington herczeg eltökéltnek mondatik, a’ mostani parlamentgyülés’ végével visszavonulni a’ nyilványos tettlegi életből. E’ tett dolog, melly a’ herczeg’ baráti közt jóformán tudva van, a’ conservativ párt’ vezéreit a’ legmélyebb aggodalomba ejtette. Orvosai kinyilatkoztatták, hogy természetének teljes és állandó nyugalomra van szüksége. Martius’ fokén az izlandi városhatósági reformbilt bevitetett a’ felső házba, ’s észrevétel nélkül először olvastatott. Melbourne lord kinyilatkoztatá, hogy e lordságoknak idejük legyen, a’ rendszabály’ részleteivel jól megismerkedhetni, a’ bili’második olvasása csak i. h. 30-ra javasoltassék. Lunsdonme lord egy megjegyzésre méltó kérelmet adott át 1200 aláírással, mellyben a’ régi baj, az orvosi tudománynak ’s az egészségi rendőrségnek Angliái, elhanyagolt állapotja , ’s az ezt követő kuruzslás, ismét komoly izgásba hozaték. Mire nézve a’ kérelmezők legközelebb arról panaszkodtak, miszerint az igen ártalmas gondatlanság, mellyel a’ bon’belsejében sok helyen a’ tehénhimlőoltás részint egészen elmulasztatik, részint roszul végeztetik ’s kellőleg nem ellenőriztetik. Ennek következése, hogy a’ kerületekben, hol a’ szülők, mivel nincsenek rá szorítva, gyermekeiket épen nem ellátják be , ezek százankint halnak a’ himlőben , egyetlen egy délszaki angol városban 500 gyermek jön egy év alatt áldozata e’ ragálynak. A’ kérelmezők kinyilatkoztatják valódi angol szellemben, miszerint nem kívánnák ugyan, hogy — mint az európai szárazföldnek némelly országaiban történik — a szülők büntetési fenyegetéssel szoríttassanak gyermekeik’ beoltatására, de mégis méltó/.tatnék a’ kormány a’szegény falusiak’ gyermekeinek beoltására számos orvosi személyzet’ alkalmazásáról gondoskodni. A’ kérelem letétetett a’ ház’ asztalára, ’s Kileborough lord ajánlá gyors bevitelét egy arra alapított rövid bilinek. A’ Sun mart. 11. második kiadásában ezt írja: „Épen most érkeztek Londonba hivatalos levelek azon tudósítással, hogy az indiai főkormányzó a’ brit kormány’ nevében forma szerint megüzente Chinának a’ háborút. A’ hivatalos levelek Bombay hói januar. 31-től keltek. Mint továbbá hallik, az indiai révekben a’ legterjedelmesebb hadi készületek létettek. Az expeditiós hadsereg 16,000 emberből állandóit. Saját képein rendeltetése ismeretlen volt, de valószínűnek tartatott, hogy magát Cantont vagy valamellyik más pártpontot erőszakkal elfoglalandja ’s mindaddig elfoglalva tartandja, mig a’ chinai kormány eszére nem térend. — Az indiai birtokokból érkező tudósítások kielégítőleg hangzanak.“ Spanyolország, Madridból mart. Grólkölt hírek szerint az ostromállapot még folyvást tartott, ’s nem is vala megszüntetendő mindaddig, mig a’ procuradore-kamara egészen szerkesztve nem leend. E’ kamarában még folyvást a’ hatalmazványok’ igazolása forog fen ; azt hivék, hogy a’ kormány mintegy 90—95 szótöbbségre számolhatand. — A’ nyugtalanságok’ ideje alatt Madridba vitt seregek Cuenza tartományba tértek vissza onnan, minthogy itt szükségessé teszi jelenlétüket a’ carlosiak’ gyakori berohanása. — Cabrera az Ebro’ kiömlése mellett Ampostanál, Tortesán alól, egy erőséget építtet, mellynél fogva hatalmában fogja tarthatni a’ folyó’ torkolatát. Következő a’ febr. 28-án kelt kir. rendelet’ tartalma, melly által a’ cortesgyűlés feloszlatok : „Az ország’ alkotmánya által a’ 81dik czikkely’ 3. §ában reám ruházott előjog’ erejével, a’ ministertanáccsal egyetértőleg, elhatároztam, a’ jelen követkamarát feloszlatni. Egybehívom ezennel a’ nemzet’ közportesgyülését május’ 25re. A’ senatorok’ és követek’ választása martius’ 22dikén kezdődik; a’ senatorok’ kamarájának megújítása az alkotmány’ 62-dik czikkelye szerint történik. Ezt közlöm a’ küvetkamarával. A’ királyné. Ellenjegyezve Ihm fim gróf által.“— A’ ministertanácsnak e’ rendszabályt febr. 24én megelőzött tudósításában előadatik, mikép a’ ministereknek lehetetlen volt, a’ mostani kamarával a’ nemzet’ kívánságait és szükségeit betölteni. „A’ rendes gyűlés’ két harmadrészet— mondatik továbbá— eltölt, a’nélkül hogy végzés hozatott volna. A’ válaszfeliratnak csak két szakasza tárgyaltatott a’ követkamarában,’s a’tanácskozások még hevesen folynak. Ennélfogva hiszik a’ ministerek ’s ünnepélyesen kinyilatkoztatják Felségednek, hogy a’ jelen követkamara nincs összehangzásban a’ nemzeti akarattal ’s a’ nemzeti véleményt nem képviseli. E’ meggyőződés olly hatalmas az ő lelkűkben, hogy ők, noha formaszerinti, különben alaptalan és jelentőségnélküli vádak támasztattak ellenük a’ követkamarában,s noha bizonyosok ők a’ felől, hogy a’ kamara’ többsége azokat félreveteník, mégis inkább új kamara’elébe lépnek.