Hirnök, 1841. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)

1841-01-04 / 1. szám

131 szám. A’ Hírnök kinevezések’, hivatalos tudósítások’, honi és külföldi politikai hírek’, mindennemű statistikai adatok’, pénzkeret’, piaczi árak’, dunavízállás’ és mindenféle hirdetmények’ minél gyorsabb köz­lésével ; — a’ Századunk terjedelmes!) politicai ’s rokon tudományu értekezésekkel, a’ kis futár lite­ratúrai, művészeti és közéletbeli jelesebb tünemé­nyek’, találmányok’és intézetek’ ismertetésé­vel foglalkoznak főképen. H I R N Ö k. Szerkeszti ’s kiadja K­alásfalvi Orosz József. Janu­ár. 4.1941. Megjelennek e’ lapok minden hétfőn és csütörtö­kön. Félévi előfizetés Pozsonyban házhozhordás­­sal 4 p. sz., postán bomitékkal 4 fr. 24 kr. Előfizet­­h­etni helyben a’ kiadó tulajdonosnál, sétatéren 749. sz. a., Pesten Wéber Józsefnél a’ Tudakozó­intézetben , kinél a’ hirdetmények ’s a’ szerkesz­tőséget illető egyéb közlemények is elfogadtatnak. Minden nem-hivatalos leveleknek bérmentet beküldetése kéretik. T­art a­­­o­m. Magyarország. Kinevezések; pozsonyi közlemények; nagy­bányai tisztújítás; fővárosi hírek; zemplén-megyei közgyűlés; hg­­primás’ adományozása; esztergomi, székesfehérvári és vadkerti tu­dósítások ; első örökös úrbéri megváltás; pesti műegyesület és alma­­nach-társaság; adakozások Mátyás király’ emlékére. Nagybritan­­nia. Az angol kormány Napier szerződését helybenhagyja. Fran­­czi­a­ország. Követkamarai ülések. Spanyolország. Spanyol­­portugál viszonyok. Portugália. Előkészületek spanyolországi há­borúra. Törökország. Kis futár. Magyar journalistica. Hir­detések. Magyarország. A’ főméltóságu magyar kir. udv. s kanczellária Jászay Pál fizetéses fogalmazó-gyakornokot valóságos udv. fogalmazóvá, Gászner Móricz járulnokot ’s udv. hites jegyzőt pedig udv. lajst­­romzóvá ’s egyszersmind magyar fordítóvá nevezte ki. (Priv. t. A’ rm. magyar kir. udv. kamara a’ királyi ügyigazgató­ságnál megürült kiadó-hivatalra Kruszlics Józsefet alkalmazd. — Simics János, az apathiai kam. urodalomban bogojevai ispán, m. e. nov. 29k én meghatálozott. Pozsony, jan. 2. A’ Duna-gözhajózásra vonatkozólag minap ezeket olvasók a’ Jelenkor 90 ik számában: „Gözhajótár­­saságunknak vetélytársa akadt, minek minden valódi haladásba­­rát örvendni fog, mert a’ jóllét’ kifejlésinek minden egyedárulko­­dás ártalmára van, és a’ versenyzés olly nagy hasznot áraszt minden tárgynál a’ közönségre, hogy nehány fillérlelkn­ek pilla­natnyi károsultat tekintetbe teljességgel nem vehetni; azonban itt károsulásról épen nem is lehet szó, mert legfölebb kissé fog majd alábbszállni a’ haszon és egy roppant folyam helyett több ágra oszlani. Az uj vállalkozó társaság hihetőleg már jövő évben mun­kásságba fog lépni, ’s mint hírlik olcsóbbság, kitűinőbb gyorsaság ’s nagyobb nemzetiség által fog leginkább kitűnni, melly utóbbi körülmény bizonyosan nagy hasznára fog válni, mert az eddigi göz­­hajótársaság e’ tekintetben olly megmagyarázhatlanul elmaradt, hogy még havi indulásrendjét is csupán német ’s franczia nyelveken nyomasd, egészen megfeledkezve Magyarországról.“ — Elmellőz­vén a’ felhozott gáncsokat, itt csak ezen uj társaságra nézve határo­­zottab ’s talán kedvesen fogadandó adatokkal szolgálandunk. Ezen uj társaság’ alapítója a’ dicséretesen ismert John Andrews ur, a’ Duna-gőzhajózás’ alapítója, ki Pichard uri társaságában legel­ső nyerte meg a’ szabadalmat és az általa épített első 5 gőzösök­kel megkezdette ezen következéseiben másig is kiszámíthatlan bol­dogító vállalatot. Szabadalmát későbben a’ mostani társaságnak engedvén által, Andrews ur a’ gm un de ni tón különös csinossá­­gu ’s tökéletességű gőzösön jár, és jövő tavaszon uj gözhajózást alapítand Csehországban a’ Moldván , mellyel az ETbével rendes járás által összekötend. — Ezen nagyérdemű ’s ügyességű vál­lalkozó folyamodott legfelsőbb helyen Duna-gözhajózási szaba­dalomért, egészen uj alkotásu gőzösökre, mellyeknek főbb tulaj­doni az eddigieknél nagyobb gyorsaságában ’s olcsóbb szállítási bérben államinak. Ő ugyanis viz ellen Zimonyrúl Pestre 40, Pestről Pozsonyba 19—20, Pestrűl Bécsbe pedig 27—28 óra alatt járand tetemesen leszállított áron ’s a’ mostani hajózás több érzékeny hiányai’ pótlásával. A’ rendes hajózás Linez és Zimony közt történend. Már hazánk’ több nevezetességei e’ vállalat’ tett­leges pártolása mellett nyilatkoztak, kik közül csak ür­menyi Ferencz és Gyü­rhy Pál titk. tanácsosokat, Nádasdy Leopold és Festetics Leo grófokat, Prónay Albert és Podmanczky Lajos bárókat nevezni elég annak bebizonyítására, hogy a’ vállalat a’ legszilárdabb alapon nyugszik. E’ honfiainkon kívül még több nagykereskedő házak állanak az intézet’ élén. Ki nem kívánna illy jeles és közhasznú vállalatnak a’ legszerencsésb sikert és legki­­terjedettebb pártolást? — Liptó megyei hírek szerint, melly­eket a’ budai német hírlap is közöl , Liptó-Sz.-Miklóson mult hó’ 14 és 15-kén tartott közgyűlésben a’ t. KK. és RR. ’s a’ tisztviselők mindnyájan tót CO nyelven szólottak. — Időjárásunk csak­ugyan hasonló a’ csélcsap lánykákhoz vagy csapodár szerencse­hősökhöz; múlt hó 30kán még 18 fok volt a’ hidegség, más nap­­ra emelkedett tegnap és ma legmérőnk 3-—4 fok melegséget mu­tat. Ezen hirtelen légváltozás’ következtében városunkban majd minden háznál több beteg van ’s a’ betegházak szokottnál lelk­t­ebbek. — A’ napokban városunk’ nemes tanácsa egy rendelményt bocsátott ki, mellyben a’ városban ’s környékebeni lövöldözés fenyíték alatt megliitatik. E’ hasznos intézkedést leginkább külö­nössége miatt hozzuk fel: a’ rendelmény ném­e­t, a’ városi főjegy­ző általi hitelesítés pedig deák. —Mult hó 30kán éjjel Gruzsal­­kovics herczeg’ itteni könyvtárában, tűz által, melly fülési vigyá­zatlanságból ütött ki, számos érdekes munkák ’s hihetőleg egyéb documentumok is enyésztettek el.­­ Nagybánya télelő 22. A’ rég óhajtótt, és annyi re­j­m­ény ’s félelem között várva várt nap f. hó 21 kén, valahára már csakugyan megérkezett ’s ezen mi szabad királyi városunk öröm­mel néze annak ellenébe, mint ollyannak, melly a’ benne már régóta dúló belviszályokat végkép elenyésztetvén, üdvöt és békét teszen e’ népre hozandó. Tizenhat hosszú év folya le, mióta itten tisztujítás nem tartatott; ’s e’ hoszú évsor után szerencsések va­lónk ma és tegnap Bay György kir. tan. és bereg-megyei első alispány urnak, mint kegy. kinevezett kir. biztosunknak elnöklete alatt, a’ nagyobb részben már helyettesítettekből állott tisztika­runk’ megújítására ’s a’ 60ból 1óra leolvadt választó polgárság’ kiegészítésére munkálhatni olly eredménnyel, hogy Toperczer Ottó eddigi főjegyző ’s volt országgyűlési követünk, jeles szótöbbség­gel töbi­ánkká leve, melléje pedig a’ régibbeken, u. m. Stand Pál Kerekes Sámuel, ki egyszersmind újabban is kapitánnyá válasz­tatott, Gellért Ferenczen kivül uj tanácsosakul választattak: Pap János, Schmidt Mihály, Horvát Pál és Legény Zsigm. főjegyzővé neveztetett Csausz István; aljegyzővé Nyirő József; főügyésszé Torday István; alügyésszé Matolcsy Károly, ki egyszersmind laj­stromzó is. Szószóló: Winterhalter Jakab; számvevő: Pásztor Fe­rencz; pénztárnok: Kovács József; főkamrás: Füley József; ár­vák és szegények gondviselője: Szikszay Ján; írnokok: Andrássy György, Városi András és Eck Gál. Rendes orvos: Fésűs Meny­hért; seborvos: Gőcze Imre; úti biztos: König Mihály; hadnagy Jerzsabek Ferencz. Választó polgárokká megválasztattak a’ ré­gibbeken kivül: gr. Teleki Imre, gr. Régenfeld Pál, Darvay Fer; szatmármegyei alispány, Kovács Lajos tb. Ujfalussy Miklós tb. Breuer Lajos tb. Turman Antal tb. Fésűs Menyhért tb. Hammer­schmidt Ferencz, Huschovszki Pál, Makrai Mihály, Seffer János, Virág Mihály, Prechtl Mihály, Prikonyi Lajos, Vörös Sándor, Víg Ferencz, Dobay István, Veres István, Girászin János, Lázár Lu­kács, Winkler Konrád , Matolcsy Károly, Máriányik Ferencz, Ur­­baniczki Ján, Csausz Kristóf, Koffler János, Villás János, Pataki Pál, Heincz Aloiz, Lédiig József, Kiebling József, Szervirt Fer, Vajai György, ifj. Csausz János, Vég István, Prugberger József, Kemény Sámuel, Ludinszki János, Almer György, Liszkai Mihály Csausz Bogdán, Haracsek József, Incze Józs. Jurka Szilárd kö­­várvidéki szolgabiró ’s Piszék Ádám.­­Pest, dec. 31. T. Pestmegye utolsó közgyűlésén hozott több végzési kört a’ két város lakosira nézve főfigyelmet érdemel azon határozata, melly a’ husvágólegények által a’ huskimérés­­nél elhárítása tekintetéből keletkezett, miszerint megállapittatott, hogy minden mészárszék eb­be egy mérleg az ahoz megkívántaté ’s törvényhatósági bélyegzetü sulyokkal együtt a’ mészárosok’ költségin ugyan de a’ ns. vármegye által szereztessék meg ’s ál­líttassák fel olly végre, hogy azon minden, ki tán a’ mérési va­lódiságáról kételkedik, húsát azonnal megmérethesse. Ennek végrehajtása Zlinszky Ján. középponti főszolgabíró úrra lévén bízva, örömmel jelentjük, hogy f. dec. 49töl kezdve minden mé­szárszék előtt az érintett mérleg a’ szükséges sulyokkal együtt már valósággal ki is vagyon állítva ’s a’ mellé függesztett táblán a’ közpénztárokra emlékeztető köv. felírás olvasható: „itt a’ vett húst mindenki megmérheti ’s a’ netalán történt hiányt követelhe­ti, távozással a’ jótállás megszűnvén.“ Biztosan remélhetni már most, hogy ezen igenis czélszerű rendeléssel a’ mészároslegé­­nyek vagy a’ cselédek által gyakorta elkövetett csalásoknak eleje vétetik. — A’ sz. mártoni törvényszakasz’végével f. h. 19 én tar­tatott az ülés, mind a’ t. kir. mind pedig a’ főmagy hétszemélyes táblánál, mikor a’ szokott őszinte kivonatokkal párosult tisztelgé­sek is mind a’ két tábla részéről megtörténtek. — F. h. 18 és 19kén 200 kir. táblai jegyző tévé le az ügyvédi esküt, kik e’ sz. mártoni törvényszak alatt mentek át az ügyvédi vizsgálaton. — Azon kir. táblai jegyzők, kik 1837 ben esküdtek fel, és az ügy­védi vizsgálatot mindekkorig le nem tették, kivévén a’ kir. Kúria tagjainak fogalmazóit — felsőbbi rendeletnél fogva a’ táblai jegy­zők’ sorából kitömhetvén, hivataluk megszűntnek jelentetik. — A’ kir. személynök ő excra huzamos betegsége miatt csak a’ törvényszakasz’ vége felé jelenhetvén meg, megjövetele után azonnal megvidámítá az ügyvédi kart, a’ midőn a’ portárban el­­nökileg kijelenté, hogy a’ mostani portár’ szükléte végett tágasabb helyről fog gondoskodni. — Dunánkon keresztül szabadjárás di­vatozik , ’s azon nem csak marhák, de terhes szánkák is járdál­nak, a’ csergőcsattogó bérszánosok pedig vidáman repítik által az igy mulatni vágyódókat. — Dec. 25-én Pest városunknak keleti részén esti hatodfél órakor egy perczig tartott, villámhoz hason­lított, de nagyobb fényt árasztó égi tünemény az utczán menőket meglepő bámulásra gerjesztette. A’ tüneményes anyag a’ szénapi­­acznál levő két oroszlány vendégfogadó előtt terült a’ földszinére, számtalan arra menő emberek hökkenésére. — Ugyane’ nap B.­­Komlóson estek­ 6 és 7 óra között szinte egy égi tünemény dél felül nagy tüzoszlopkint pattanás nélkül leereszkedvén, e’ lakos­ság’nagy részét rémülésbe ejtette, a’ vakító fény szomszédja házát tüzbeborultnak kápráztatván elő. Valamint Szegszárdon karácson napján este 53/4 órakor a’ hideg Reaum. szerint 17 ’/2 foknyi lévén, a’ földtől mintegy 6—7 öl magasságnyira, körül­belül egy másodperczig tartó levegő tüneményt vettek észre, melly minden zaj nélkül mintegy nyári villám, a’ mondott ma­gasságban feltűnt és elenyészett. Utána és előtte a’ legnagyobb csend volt észrevehető a’ levegőben. Az első szempillantban azt gondolták, hogy vagy kémény, vagy háztető gyuladt ki. S.-A.-Ujhely, dec. 26. F. h. 11 kén tartott közgyűlésben a’ múlt építőszéki események’ következtében megad­lózottak dol­gában következő határozat hozatott, u. m­. indítványoztatott ez alkalommal, hogy a’ m. évi nov. 14dik napi tisztválasztó közgyű­lési események és ezt követett eljárások miatt tiszti ügyészi per alá vett személyeknek a’ köztanácskozási helyen való ülés és szavazat az előhozott világos törvények’ ellenére tagadtatván meg, az ebben fenforgó sérelem enyésztetnék el. Mellyre az elölülő másod alispán előterjeszté, mennyire ható következései lehetnek annak, ha a’ határozatok a’ körülmények előbbi állása mellett is változás alá vétetnek, ’s óhajtotta, hogy ezen indítvány jelenleg mellőztetnék el, kijelentvén egyszersmind, hogyha a’ megye Rt. az e’ feletti tanácskozásokat folytatni kívánnák, miután a’ kérdés alatt levőkhöz vérségi összekötésénél fogva e’ tárgynak elnöki végzésébe részt nem vehetne, ’se’ hivatalára nézve legidösb fö­­szbiró vdlö Szemere József is hasonló állásánál fogva szinte aka­dályoztatnék, a’törvényesen őt illető elnöki befolyást a’ hivatal so­rán következő főszolgabíró vdlö Füzesséry Ágostonra ruházza által.­­ A’ felhozott tárgy feletti tanácskozás’ vezetésére, ’s a’ többség’­ akaratjának kijelentésére való Füzesséry Ágoston fszbi­óra ruházott elnökség a’ megye RR. által is törvényesnek találtatván, közaka­rattal elfogadtatott, — az indítvány’ érett megfontolása ’s meg­vitatása után meggyőződvén a’ megye RR. arról, hogy a’ sarka­latos nemesi szabadságnak egy főrészét a’ gyűlésekben való sza­­badszólási ’s tanácskozási jog tévén, ettől egyszerű vád miatt törvényes kihallgatás és törvényes ítélet nélkül senkit megfosz­tani nem lehetne, ’s azon esetre, midőn valaki a’ bizodalomból folyó választás által nyert tisztihivatalától feljelentett vétsége miatt felfüggesztetik, a’ jelen esettel hasonló neműnek egyáltaljában nem vétethetvén, közakarattal elhatároztatik, hogy a’ kérdé­ses fenyitóper alá vett tagok eddig is gyakorlott ülési és szólási szabadsággal továbbá és minden háborítás nélkül szabadon él­hessenek , ’s a’ közkereset alá vétel ezentúl is senkinek ülési és szólási szabadságára kihatással ne lehessen, fenmaradván a’ me­gye­­inek továbbá is azon joga, hogy tisztviselőit a’ közkere­set’ alkalmával hivatalos tisztjeik’ folytatásától, melly által azon­ban a’ gyülésekbeni ülés és szólási szabadság el nem záratik, fel­függeszthessék. — A’ dec. ikkei közgyűlésen lek. Rédei K­édry László ur főjegyzői hitét letévén, az eddig ürességben volt fő­­jegyzői széket elfoglalta. (N. U. .' Esztergom, dec. 30. Országunk’ hg prímása Kopácsy József ő főméltósága f. é. October’ Aolkán kiadott kegyes egyező­­levele’ tartalma szerint, Huszóczy Ján­ csiffári tiszttartót és Dillesz Ferencz verebélyi postamestert, valamint ezek minden férfi ágú utódaikat Bars és Nyitra vgyékben keblezett ’s a’ Verebély-szent­­györgyi érseki székek’ hatósága alá tartozó, azon három egész udvarhelyből álló Verebély mezővárosi és Dicske helységben részjószágoknak, mellyeket ezelőtt, m. Várady Elek ur Leopold császári jeles rend vitéze, udv. tan. és belső cabineti titoknok, ne­mes Balogh és Komáromy családok’ örök bevalló-leveleik tartalma szerint, ugyanott birt, örökös birhatásában, érseki jogainak rájok ruháztatásával, kegyesen megerősíteni méltóztatott. Ennek követ­keztében i. é. dec. 14, 15 és 16-ik napjain a’ felnevezett részjó­szágok’ törvényszerű átadása, a’hely’színén Verebélyen és Dics­kén Szabó Vincze urnak mint érseki képviselőnek, különben pe­dig a’ primási nagy-sallai kerület’ főügynökének; valamint nt. Veres János szent-benedeki plebánusnak, mint a’ garanmelléki sz. benedeki gyülekezet’ egyik tagjának ’s e’ végre kiküldött hi­teles bizonyságának jelenlétökben, fényes szertartással és gazdag lakomával ment végbe. Esztergom, dec. 25. E’ napokban szomorú eseménynek valáunk tanúi. Egy atya, fiát az ujonczállitás alól felszabadítandó, más sihederrel szerződésre lépett nehány száz forintot neki ajánl­ván, hogy fia helyett magát állítsa. E’ megrögzött suhancz pénzt is bírni, szabadon is maradni akarván, éjjel becsúszott a’ roszat nem gyanító atyához, és egy baltával fejbe fujtá, erre feleszmél­vén az öreg viaskodott a’ megtámadóval miglen a’ haza érkező fiúval megfogta a’ gyilkost, ’s azt az illető hatóságnak átadá; de e’ szegény atya halál’ küszöbén kínlódik. — Tegnapelőtt olly rend­kívüli volt nálunk a’ hideg, hogy némelly helyen a’ Duna, hol a’ jégnek még semmi nyoma sem volt ’s még ladikok is jártak, egy óra lefolyta alatt egészen befagyott.­­Székesfejérvár, dec. 28. Életemben kétszer czáfol­­tattam meg kedvemre; először már nem tudom mikor; másod­szor a’ Hírnök’ utolsó számainak egyikében, az elsőre viszezáfo­­latot írni egy privát levél, mellynek hódolnom kellett, tilta; most előre mintegy meg vala mondva, hogy motszanni sem szabad; azonban ha tiltatom is, kérésemre tán megengedtetik, hogy a’sze­rény sós czáfolatért, mellyből, őszintén megvallom, sokat tanultam, alázatos köszönetemet nyilványítani es ne mulasszam; est pugna in qua vinci gloria est, victus sum quia vinci non duro negotio potui et volui sponte. Most olly miről írok, mit megczáfolni — ha csak májusban vagy augustusban — senkinek sem sikerülene. Nálunk hideg van ’s ez a’Hírnök szerint Pozsonyban is igaz, hát szerinte 17 fokkal fokoskodik a’ kemény tél, nálunk 17 foknál is kegyetlenebb vala már, e’ fanyar időszak régóta durczásan viseli magát, a’ lanyha őszt ököljoggal igazítá ki önnönéből, ám az évszakok is irigykednek egymásra, és az erős emez egész kevé­­lyen sajátára tévé a’ gyáva amannak több hátralévő napjait!­da kezdik is hinni sokan a’ vén juhász után, hogy valamint a’ lét elődjét letiporni gyönyörködök, úgy­­ rajta is még önidejében poczkázandik az erőteljes tavasz. — Szának repkednek utczáin­­kon csörgős lovaktól ragadtatván, ’s ezekkel sokan annyira meg­barátkoztak, hogy farsang’ elbucsuzta előtt elég okuk van, a’ sí­kos havat szívesen kívánni és ha rajtok állana hamvas szerdáig nem engednék reá a’ napot olvasztólag hatni. Nem ritkán, eddig kevés szerencsétlenséggel, legfölebb egy sikoltás vagy nevetés­hez párult kis arczkarmoló felfordulással mutatják magokat és másokat a’ vig szánozók , kiknek legkedvesb sétájok tart szőlő­hegyig és vissza, ha a’ hideg ellen ott egy vig belbundát ölel­nek magokra, ’s ekkor haza jövet a’ fölfordulást tán óhajtják is, hogy általa még inkább induljanak. — Némellyek jó, mások­­hész esztendőt jósolnak, azok okosak, ezek előítéletesek; már miért előítéletes az ember önmaga boldogtalanítására ? miu­tán a’ rosszal csak akkor kívántatik erő megküzdeni, mikor eljött, vagy előre szerezni erőt a’ veles megküzdhetésre, nem pedig elő­ítélet által a’ kevés erőt is fogyasztani. Az előítéletes ember két­szer szerencsétlen, szerencsétlen előítéleteivel, ’s még szeren­csétlenebb ha tán valamelly előítélete esetleg valósult. A’ jövő évet igen jónak jövendölik amazok azért, mert habár keményen, de úgy, ’s vetésinket jó vastagon hóval födve köszönt be a’ tél, mint mérgét önidejében kiöntheti, nehogy aztán tavasszal a’ magába fojtott hidege úgy garázdálkodjék az ifju életen, hogy a megfossza őt k­ecsettől. Roszat várnak emezek, de miért? nevessetek olvasó-

Next