Hirnök, 1841. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)

1841-07-15 / 57. szám

taglalásába bocsátkozik, mellyeket a’ papírospénznek, szintúgy a’ kormány által kincstári kötelezvények alakjában valamint a’ bankok általi korlátlan ’s önkényes kibocsátása maga után von. E’ mellett megemlékezik az üzenet azon körülményre, hogy a’ közalapok az egyesült statusok bankjából kivétettek ’s egy előbbi elnök parancsára az egyes statusok bankjaiba tétettek le, mely­nek ezáltal discontirozásokat igen túlzó módon kiterjeszteni ké­peseknek vélték magokat, miáltal a’ bankok is hasonlót tenni fgénytelen illetnek. E’ rendszer hatása az volt, hogy a’ status föld­jeinek eladása, melly 1834ik évben alig haladt meg 2 millió dol­lárt évenkint, 1830ban 25 millió dollár roppant összegre emel­kedett. Ezáltal a’ kormány kényszerítve érezte magát a’ status földjeinek eladásakor készpénzt kérni értte, miáltal az utánai kér­dezés olly nagy jön, hogy a’ bankok kényteleniltettek disconkiro­­zásokat ’s igy egyszersmind kerengéseket megszorítani. Minden illynemű további visszaélések elhárításául az elnök nagy elövi­­gyázatot ajánl jövendőre a’ közérdekek biztosítására nézve, ’s egyszersmind intést tesz azon visszaélés ellen, melly abból ered, ha a’ betöltendő pénzügy viselő egészen a’ kormány vagy egyes magányszemélyek jó voltára bizalik. A’ rabszolga kereskedésre vonatkozólag az elnök következőleg nyilatkozik: „Annak idejében igyelmöket a’ rabszolgakereskedés eltörlésére szolgáló törvényes rendeletekre is forditandom, mellyek tán nagyobb hatást kivártak. Okunk van hinni, hogy e’ kereskedés gyarapulásban van. Vallyon ennek oka a’ rabszolgakereskedésnek a’ brit birtokokbani eltör­lésében, ’s ezáltal olly czikkek előállításának szűkében fekszik, mellyek az általányos fogyasztáshoz valók, miáltal azok egyéb gyarmatokban jobban kerestetnek, ’s igy szaporodó rabszolga munka kívántatik — ennek megvizsgálása nem ide tartozik. A’ közbecsület valamint az emberiség meghathatósb követeléseinek legmagasb tekintetei kívánják, hogy legnagyobb eröködéseket tegyünk e’ kereskedés elnyomására.“ Acadia királyi posta-gőzhajó, melly Halifaxból tíz nap alatt érkezett Liverpoolba, fontos tartalmú leveleket hozott Új-Yorkból junius 15-kéről. A’ Carolina gőzhajó összerombolása és M'Leod ezredes ügyében rég­­enforgó kérdés újólag igen kedvezőtlen alakban tűnik fel. Közvetlen alkalmat nyújtott erre Rives urnak jun­­tikén a’ congressus elébe terjesztett abbeli indítványa, hogy az elnök hivatalfoglalási nyilatkozványának kül­viszonyokat illető része választmányra bizassék. Ez indítvány nagyon hosszú vitat­kozást vont maga után, miközben igen barátságtalan szavak ej­tettek Anglia ellen ,s az amerikai új igazgatásnak ez esetre vo­natkozó politikája hevesen gáncsoltatott. Az oppositió, vagyis az előbbi kormány védelmezőji kívánták, hogy M’Leod mindaddig lógva maradjon, mig pőre illető törvényszék által elítéltetett, ’s ha azon bűnben, mellyröl vádoltatik, elmarasztaltatnék, a’ törvény foganatban tartassák ’s a’ bűnös lakoljon életével. Továbbá azon nézetűkhöz ragaszkodnak, hogy a’ brit kormány abbeli nyilatko­zásának, melly­nél fogva a’ „Carolina“ összerombolásának felelet— terhét magára vállalja, az egyesült statusok kormánya által elis­­mer­tetnie nem lehet és nem szabad. A kormánypárt részé­ről felhozatott, miképen elismert elv az, hogy minden kormány­nak feltétlen joga van katonáji szolgálatira, hogy az elöljáróik pa­rancsai elleni engedetlenség halállal büntetendő ’s hogy a’ jog­­szerű kormány iránti engedelmesség soha sem vétethetik bűntett­nek ; azon körülmény, hogy M Leód önkéntes, mitsem változtat az ügyben, minthogy a’ rendes katonaság több évre, az önkéntes pedig egyetlen cselekvényre is alkalmazható. — A’ heves vitat­kozás további folytában az oppositio állitá, hogy az amerikai sta­­tuslitoknak a’ brit kormánynak M’ Leod szabadonbocsáttatása iránti sürgető követelésére nem felelt kellőleg, hanem olly módon, melly a’ népjog veszélyes elvét foglalja magában, mivel teljes­séggel meg nem engedhető, hogy valaki, ki valamelly ország tör­vényét megsértette, elfogatása után a’ bűntettével magára vont büntetés alól elvonathassék a’ felelősségnek valamelly kormány tóli elvállalása által; illy elv sokkal szörnyebb, mintsem csak pil­lanatig is védelmeztethessék. A’ pénzügyi statustisoknak Crwing ur­ a’ congressus elébe terjesztett pénzügyi értesítésében nyilatkoztaté, hogy tetemes hi­ány létez, mellyel két különböző úton szándékos fedezni, először kölcsön ’s aztán a’ külfőldről behozott áruczikkelyek vámdijai­­nak felemelése által. Hallomás szerint minden eddigi kisebb vám­díjak az árubecs 20­/éerc emeltetni ’s a’ jelenleg behozatható valamennyi áruk ugyanazon tarifa alá vettetni fognak, — így te­hát az egyesült státusok kénytelenek újólag kölcsönhöz folya­modni, holott nem igen régen azzal dicsekedtek, hogy ők azon egyetlen ország, mellynek többé nincsen adóssága. Csakugyan 1833. január. -jén az egész szövetség-adósság mintegy, 7 millió dollárra olvasztatott le, mellyből 2,227,203 jogszerüleg 1834. évi januariusnál, 4,735,290 pedig 1835. januariusnál előbb nem váltathattak be. Minthogy azonban a’ kincstári biztosok felhatal­mazva voltak, az eltörlesztési tökét szakadatlanul működésben­­ártani, ’s minthogy gazdag segédforrások megengedek börze­pénzfolyamhoz visszavásárolni, igy az egész adósság az eredeti­leg kitűzött határidő előtt eltörlesztetett. Jackson elnök e’ fontos eredmény által bélyegző igazgatását. Ennek elérésére 50 millió dollárt fordított.­­— Utódai nem voltak olly szerencsések ’s ügye­sek. Ámbár a’ hatalom, e’ korszak óta, folyvást a’ democratai vélemény birtokában van, ’s becsületében feküdt a’ köztársaság jóllétét, ha nem is gyarapítani, legalább a’ kivívott állapotban megtartani, mindazáltal ma a’ ministereknek meg kell vallaniok, hogy nemcsak a’ rendelkezés alatt maradt segédforrások kime­­rítvék, hanem több mint 155 millió franknyi hiány létez a’ bevé­telben. ’S ez a’ legcsendesb békében! De a’ köztársaság sok másra nézve is elfajultnak látszik. Ügyvivőinek erköltsisége nem kevesbbé szenvedett, mint pénzbeli jólléte. Ewing úr a’ congres­­sushozi előterjesztésében, minden további megjegyzés nélkül, mint egészen egyszerű ’s egészen természetes lelt dologról mondja, hogy az adók felemelésével megbízott tisztviselők két év óta 13 milliónál többet loptak! Rio Janeiroi legújabb tudósítások szerint nagy rendelések tétettek II. dom Pedro császár koronázására. A’ francziák királya ő felsége a’ császárnak a’ becsületend nagyszalagát küldé meg azon megjegyzéssel, hogy e’ tiszteletjelt már előbb bekövetkez­tette volna, ha a’ rendszabályai annak kiskoruakrai kiosztását meg nem tiltják vala. — A’ császár május 3k án nyitá meg a’ tör­vényhozói gyűlést rövid trónbeszéddel. Elegy, Paris, jul. 4. Krisztina királyné nehány hét múlva a’ Pa­­lais-royalt elhagyja, azon szép palotába, melly­et Varennes ut­­czában vett, álkötelezendő. M . i­p­a­r­i kérdések.*) A’ m. gazdasági Egyesület műtani szakosztálya megvitatván a’ bek. egyesület által utóbbi nagy gyűlésen kitűzött kérdések közül a’ körébe tartozókat, véleménye következőkben állapodott meg, jelesen: Mi az 1 -ső kérdést illeti, valljon: „Számolhatnak e honi pályinkagyáraink megszaporodá­sok következtében ’s nagy mennyiségű olcsó bortermésünk mel­lett ezentúl is tartós haszonra, ’s igy czélszerű e új pályinka­­gyárakat felállitni?” Minthogy ennek két oldala van, erkölcsi t. i. és anyagi: az elsőt tekintve: sajnosan kénytelen elismerni a’ műtani szakosztály, mikép az alsó osztályú földmivelő nép elaljasodásának és elerkölcstelenedésének számtalan egyéb okai között helyet foglal a’ sze­szes italok olcsósága, ’s ennek mérséktelen ivása is; azonban a’ kitű­zött kérdést ez oldalról megfejteni körébe tartozónak annyival kevésb­­bé ítélte, mert a’ szeszes italokkali visszaélést hazánkban tán egyedül józansági társulatok volnának képesek némileg akadályoztatni; ez egyes földbirtokosok ’s pályinkagyárak tulajdonosinak erejét felülmúlja. — Ugyanis, ha egyik gyártulajdonos emberbaráti szemponból indulva ki, a’ szeszégetéssel vagy pályinkaméréssel felhagyna, helyette két más vetély­társ támadna, ki nyerészkedési vágyból, annál inkább sietne e’ naponkint növekedő szükségü áruczikkellyel a’ kereskedési piaczra. Sőt ha tán a földbirtokosok ’s gyártulajdonosok minden kivétel nélkül hazánkban általányosan s egyesült akarattal mind felhagynának a’ szeszégetéssel, annál több pályinba szállitatnék be szomszéd Gácsor­­szágból (Galliciából), és Morva-Szileziából, hol egyedül gróf Larisch maga 30 ezer akó burgonyapályinkát készít évenkint, ’s nem egyéb haszon, mint marhatenyésztés végett, melly tartományoknak e’ gyar­­czikkelyök hazánkban is olcsóbban adathatik, ’s valóban adatik is, mint a’ honi készítmény. Második, vagyis anyagi oldalát tekintve a’kérdésnek, senki sem tagadja, hogy a’ pályinkafőzés (értve burgonyából) tetemesen előmozdítja a mezei gazdaságot. Burgonyatermesztés közben ugyanis a föld gyakori kapálás által jól felkevertetik , következésképen javul; a’ burgonyának felgyártása mellett több marhát tarthatni, főkép mi­után a’ tapasztalás eloszlatta a’ gazdák amaz aggodalmát, mely szerint azt hitték, hogy a’ pályinkamoslék a’ birkának ártalmas. A’ könnyí­tett marhatartás ismét többféle jövedelmet nyújt a’ gyártó földbirto­kosnak, mert a’ gyári hulladékon és moslékon olcsón táplált vonó marha szaporítja a’ munkaerőt, ’s valamint ez, úgy a’ birka és hízó marha, szaporítja a’ trágyát is, ezen majdnem kivétel nélkül min­denütt leglényegesb alapját a’ földm­ivelésnek; mi ismét szaporítja a’ gabonaféle ’s egyéb terményeket. Ennyi haszonnal járván tehát a’ pályinkafőzés, mi csuda, ha az hazánkban folyvást terjed és gyarapodik ? főkép miután a’ népesedés arányában a pályinkagyárak még korántsem szaporodtak el any­­ a » Futár,­ nyira, hogy a’ Szeszes italok e’ nemének kelendőségét egyhamar ve­széllyel fenyegethetnék. Mind a’ mellett tehát, hogy boraink nagy mennyiségük miatt igen olcsón kelnek, miután a’ pályinka aránylag még olcsóbb, ’s gyár­tása mégis (mellék hasznait tekintve) nyereségesebb, a’ műtani szak­osztály ezen első kérdésre igennel bátorkodik felelni, mikép gyá­raink (noha a’ pályinka ára 13 forintra szállott), pontos számítás sze­rint mindaddig biztosan számolhatnak tartós haszonra, mig vagy an­nyira nem fognak szaporodni, hogy a’ concurrentiát ki nem állhatják; vagy egyéb olly gyárczikkely nem foglalandja el a’ pályinka helyét, melly minden tekintetben jövedelmezőbb leszen. Adja Isten, hogy a’ czukor-gyártás minél előbb vivja le a’ pályinkát; de most még a’ számtalan akadályok, mellyek a’ czukor-gyártást nehezítik, ’s azt csu­pán tehetősbek által engedik űzetni, kevés reménnyel biztatnak ben­nünket e’ köz óhajtás kora teljesülése iránt. Második kérdés, melly ezen szakosztály elébe tűzetett, következő: „Mellyek azon akadályok, mellyek a czukorgyárak emel­kedését hazánkban hátráltatják, ’s melly­eknél fogva a’ fenál­­lók olly kevés jövedelmet adnak? Nem volna e czélszerűbb, ha a gazda csupán czéklatermesztésre szorítkoznék, ’s répájéit a gyártóknak engedné ek­, legalább addig, mig a czukor gyár­tást önmaga is tökéletesen be fogja tanulni? Ennek megfejtését mindennapi tapasztalás folytában igen elő­­segíték azon adatok, mellyek a’ műtani szakosztály által ezen év ele­jén a czukorgyártás részleteinek 's a’ nyeremény felszámítása iránt elnökileg közzétett felszólításra, Forgách Antal gróftól gácsi czukor­­gyáráról érkeztek, s azok, mellyeket a’ szakosztály tagjai közöltek. Hosszadalmas lenne mindent itt terjedelmesen ’s egyenkint előszám­lálni; a’ belőlük következtetett eredmények ezekben összepontosulnak, jelesen: a’ nyereséges czukorgyártás akadályai honiakra és külföldi­ekre oszthatók. Az elsőrendűeket illetőleg meg kell vallanunk, hogy ámbár hazánknak legnagyobb része földvegyüle­tre nézve a’ czu­­korrépa termesztésre igen alkalmas, de nagyobb birtokú földesurak csak ott termeszthetnek kellő mennyiségben saját vagy idegenek gyá­raiknak czukorrépát, hol a’ munkaerő elég, ennélfogva munkások könnyen kaphatók és a’ napszám olcsó. Nagy akadályául szolgál továbbá honi czukorgyártásunknak az is, hogy a’ tűzszerek, úgymint fa ’s a kőszén, olly helyeken, hol répát bőven lehetne termeszteni, drágák. Legnagyobb akadálya pedig, hogy még hazánkfiai sem a’ répát czélszerűen termeszteni, sem a’ termesztményt eltakarítani ’s eltartani, sem felgyártani nem tudják; mert vagy a’ földet jól meg nem választják, vagy azt kellőleg, azaz a’ répa természetének ’s czukorgyártásnak megfelelőig mívelni nem értik; a gyártást illetőleg pedig erre alkalmas egyedeink hiányzanak, ’s a’ kik külföldről ajánlkoznak gyárigazgatókul, többnyire értelmet­lenek , kik otthon e’ miatt el nem élhetnek, ’s így miután felcsigázott számításokra alapított reményekkel a’ tulajdonos türelmét elhasznál­ták, a’ bukófélben hagyott gyárnak hátat mutatnak. El nem hallgathatja a’ szakosztály azon akadályát is honi czu­­korgyártásunknak, miszerint a’ vállalkozók kivétel nélkül mindnyájan összesítik a’ termesztést a’ gyártással és finomítással, holott ezen munkaágak egymástól függetlenül ’s külön is, sőt más vállalkozók által sokkal czélszerűbben eszközöltethetnének. Mert vajmi sok helyen tapasztalható, mikép, hol igen jó répát ’s bőven lehetne termeszteni, ott a’ gyártás kellékei, például olcsó tűzszerek, hiányzanak, ’s hol czukorlisztet gyártani lehetne, ott a’ finomítás elébe gördülnek aka­dályok. Mennyire könnyebbülne azáltal különösen a’ répaczukor gyártás hazánkban, ha a’ pesti kir. szabad, finomító-gyárban nem­csak gyarmati czukorlisztet, hanem honit is szabad volna feldolgozni?! Említést érdemel végül a’ honi akadályok között a’ pénzhiány, melly szerint a’ vállalkozók (főkép miután nemcsak répatermesztésre és gyártásra, hanem finomításra is kiterjesztik vállalatukat) nem áll­hatják ki sok ideig az áldozatokba kerülő próbaéveket, ’s midőn a’ nyereség küszöbén vannak, kénytelenek tetemes veszteséggel bezárni gyárukat; mert vagy a’ nagy kamatokat fizetni, vagy járulék fizeté­sekkel az utólagos szükségeket fedezni nem bírják. — Annyi bizo­nyos, hogy sokkal nyereségesb nagyobb mennyiségben készíteni czukrot, mint finomságra törekedni; mert a’ gyár­kezelési költségek a készítmény sokasága által aránylag olly csekély mértékben növe­kednek hogy a’ keringő töke alig érez e’ részben különbséget. E’ mellett sokkal nyereségesb gőzzel eszközölni a’ főzést, miáltal tetemes mennyiségű tűzi szer kimellethetik meg. Most, midőn hazánkban még alig létezik összesen tíz czukor­­gyár, ha hozzáértők kezelnék a’ répatermesztést és gyártást, minden kereskedési akadályok ellenére is elég sikerrel űzhetnék ez iparágat. Mert, jófajta, úgynevezett sziléziai fejér czukorrépából 5% —8°/0 édanyagot vonhatni ki, ’s mázsánkint egy váltó forinttól kezdve egész egy pengő forintig rúghat fel a’ tiszta nyereség; pedig évenkint egy­­egy gyár 30 — 50 ezer mázsát dolgozhatik fel. — Mi a’ föld termé­kenységét illeti, ha a’ föld-vegyület ’s egyéb körülmények nem mos­tohák, egy 1200­­J­ölnyi terjedelmű holdon középszerű esztendőben 250 — 300 mázsa czukorrépa is megterem; ’s ha mázsája 20 po­kr­­jával adatik el a’ gyárnak, a’ mívelési költségek bőven meg vannak fizetve, a gyár pedig elég olcsón jut a’ terményhez, hogy azt szinte nyereséggel dolgozhassa fel. A’ külföldi akadályok közé tartozik, hogy a’czukorgyártás a szak emberei által sincs még tisztába hozva. Ezt a’ főzési rendsze­reknek gyakori változása is tanúsítja, miszerint majd az apróra reszelt répának kisajtolt levét főzik, majd koczkára szeldelik azt, hogy aszal­­tan eltarthassák, ’s télen-nyáron folytathassák a’ gyártást, ’s aztán áz­­tatással vonják ki belőle a’ czukoranyagot, ’stb. . Honi czukorgyártásunk előmozdításául tehát semmi sem szolgál­hat foganatosb eszközül, mint egyfelől a külföld felfedezéseit e rész­ben is figyelemmel kisérni, másfelől pedig ismereteinket, mellyek a’ földészet (agronomia), czukorrépamívelés, gyártás és finomítás kö­rébe vágnak, mind belsőleg (intrinsece), mind külsőleg (extrinsece), *é­f c?re,­ nagy közérdekűsége miatt emeltük ki a’ legújabban kelet­kezett Muipar igen jeles folyóiratból. Montargisban junius 12kei délben ágyulövési zaj hallatott, mig az ég egészen kéknek látszott. Más­nap tudták m meg, hogy Triquéres-nél, Chalaurenan mellett, Montargistól nem messze, 45 kilogrammnyi nehézségű kerek feketés kő hullott le az égből. rétit úr, Montargisban ügyvéd, a’ követ megvette. Poroszországban a’ kathol. egyház belső ügyeinek elintézé­sére a’ ministeriumban egy külön „egyházi“ osztály alakittatott. Tessin, jun. 30. Az e’ canton ellenszegülő párt ismét egy ármányos próbát tön. Maggia völgyéből Locarno a’ kormány székhelye ’s Teneroból Belenez vala megtámadandó. A’ lázadók nagyobb részint fogadott emberek, kik a’ határos s­emontból favá­góként Tessinben ólálkodnak. A’ kormány, mihelyt az ellenséges mozgalomról tudomást ven, a’ Proda-zászlóalt tüssint fegyver alá összeparancsolta ’s a’ Sloppani-zászlóalt őrségül kiállította. Lo­carno megtámadása visszavezetett, veszteség nélkül a’ kormány­­katonaság részéről; a’ lázadók közül azonban 10 vagy 11 a’ csatatéren halva maradt, öt megsebesült a’győztesek kezébe esett, több lázadóvezér fogságba vitetett. Bellencz megtámadása még nem próbáltatott ’s hihetőleg most már el is marad. A’ népesség majd mindenütt legjobb szellemet mutat. Lugano teljes felin­genült­­ségben, mindenfelől önkéntesek seregeinek oda.­­ Most az or­szág megmentve, de nagy még az ingerültség. Bocsánat hirde­tés most már teljes lehetetlen illy hütelen merény után. Tegnap (jun. 29.) közzétett, jun. okáról szóló tudósítások szerint a’ lá­zadás még nincs bevégezve, ’s a’ tessini ármányos próbának messzeterjedtsége ’s tervszerűsége világlik ki, melly a’ kormány megbuktatását, a’ két szövetséggyölési követ visszatartóztatását, a’ bellizonai foglyok kiszabadítását ’s a’ régi hierarchia vissza­állítását czélozta. Pénzkelet. Bécs, Julius 12. A’ status-kötelezvények’ közép ára volt 5 peres p. p. . . n n njin^nn** 3 Kölcsönvett 1834. évről, 500 font .... „ . . „ 1839. „ 250 „ . . . . „ . . „ 1839. „ 50 „ . . . . „ . . Bécsi statusbank-kötelezvény 2% pet................................... Bank-részvények darabonkint.......................................... Gabonaár. (Pozs. mérő váltó garasokban). Búza. Rozs Árpa. Zab. Kukor. Pozsony, jul. 13............ 100—116 65—74 60-64 51—62 65—80 Bécs, jul. 10.................. 128—160 92—100 85­—90 78—86 102—108 N.-­Szombat, jul. 9. . . . 95—112 60—70 56—63 50-54 64—70 Mosony, jul. 8............... 90—124 70—74 60—68 44—56 64—67 Beszterczeb., jul.5. . . . 100-123 80—88 75-80 46-50 80—87 Baja, jul. 3........................ 67-77 _ _ 45 35 47 Komárom, jul. 3........... 89—101 54 40—52 60—58 70 72 Pest,jul. 9. pesti mérő (3 véka): Búza, Rozs. Árpa, Zab. Kukor. 140—172 90—96 80—85 65—73 85—96 Duna viz­állás Julius 14-kén: 6' 8' ...................IK­ 10578 98 Ys 75 648% 2627, ( &27/l6 637»

Next